Soproni Napló, 1912. október-december (16. évfolyam, 223-297. szám)

1912-10-01 / 223. szám

­­ i kérelmét, hogy azokat a dohánykülönleges­­ségeket (Princesas, Regalia Medea stb.) ame­lyek osztrák kistrafikokban árusítanak, ná­­­­lünk is ugyanitt árusíthatók legyenek, el-­­­utasítja különböző tarthatatlan indokolással. A választmány ebbe sem nyugodott bele, hanem kiadta az átiratot Blum Náthán választmányi tagnak véleményezés és továb­­­­bi eljárás végett.­­ Az egyesület már régebben elhatározta, hogy az országos vásároknak egy napra való szorítását szorgalmazza és mozgalmat indít­­ aziránt, hogy a keddi és szerdai kirakodó­­­vásárok teljesen szüntessenek be. Tény, hogy­­ ezeken a napokon már csak kevés idegben­­ jön és a piacon levő selejtes portéka az itteni­­ közterheket viselő kereskedők károsításával­­ jár, anélkül, hogy bárkinek haszna volna­­ belőle. A választmány felkéri az egyesület ügyészét Kemenes Aladár­ért, hogy ez ügy­ben készítsen egy a városi tanácshoz inté­zendő elaborátumot. Ennek kapcsán Fleischer József vá­lasztmányi tag megemnti azt a méltányta­­­­lanságot, amelyet a városi közgyűlésen is­­ ostorozott, hogy egy helybeli kereskedőnek i­s kiváltságot adtak azzal, hogy a sorozásnál­­ külön árulhasson katonasapkákat és szalago­ ’­kat, amivel a helyhez kötött kereskedőknek­­ sok kárt okoztak. Keserűen említi fel, hogy­­ a közgyűlésen jelen volt kereskedők a keres-­­ kedelmi szolidaritást teljesen negligálták és­­ a polgármester válaszát tudomásul vették.­­ A választmány teljesen Fleischer álláspont-­­­jára helyezkedett és elhatározta, hogy ilyen kiváltságok adása ellen és kiválóképpen a jelen eset ellen felír a tanácshoz. Ezután az egyesület alapszabályainak módosítására történt indítványt egyhangú­­­­lag elfogadták, megemlítésre méltó, hogy­­ az alapító tagok hozzájárulása nem hasz- | nálható fel, hanem gyümölcsözőleg elhelye- | zendő és a kamatai csakis jótékony célra­­ használhatók fel.­­ A rémséges drágaságot, a teher-, majd­­ a személyszállítási díjak horribilis feleme- |­­lését most egy újabb teherrel akarják szapo-­­ rítani. Tervbe vették ugyanis, hogy a teher-­­ szállí­tásnál az úgynevezett mellékilletmé-­­ nyeket tetemesen felemelik s hogy ebben az­­ ügyben nemzetközi értekezlet készül. Az ülés elhatározza, hogy ez ellen a főképpen : a kereskedelmet sújtó újabb és elviselhetlen­­ teher ellen, a kereskedelmi kamara útján til­­­­takozik a kereskedelmi miniszternél. A déli vasút és a győri vasúti kocsik­­ világításának elégtelensége miatt szüntele­­­­nül sok a panasz. Az ülés elhatározta, hogy­­ mind a két vasút igazgatóságát megkeresi a megfelelőbb és a felemelt menetdíjak ará-­­­nyában való javítására.­­ Az ülés elhatározta, hogy az új adó-­­ törvények ismertetése céljából előadást tart,­­ amelyre Kemenes Aladár dr. ügyészt siker-­­­rült megnyerni.­­ Titkár még jelenti, hogy Thury Ele-­­­mér szinigazgató az egyesület tagjainak ked-­­­vezményes jegyeket ad, amelyek a titkár­ | nál és Schwarcz Józsefnél lesznek kaphatók.­­ Végül az elnök megköszöni a rendkívüli ér­­­­deklődést és ama reményének ad kifejezést,­­ hogy ez állandó lesz s igy az egyesület | megfelelhet céljának és az ülést pont tizenkét­­ órakor bezárta.­­ AZ ÖREGEM ! is mindig azt mondta, hogy szeplők el-­­ üzésére, valamint finom, puha bör és fehér , tejút elérésére és megóvására nincs jobb­­ szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“­­ liliomtejszappan. Védjegye „Stecken-­­ pferd“, készíti Bergmann & Co cég Tetschen­­ a. B. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonló­­­ képen csodálatosan beválik a Bergmann féle­­ „St­anera“ liliomtejkrém fehér és finom , női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért­­ mindenütt kapható 1932 | SOPRONI NAPLÓ Kovács Gyula, Sopron, szeptember 30. Furcsa, de ez is magyar typus. Csak nálunk lehet egy szegény megtévedt ember­ből, aki talán teljes önkívületben követte el tettét — nemzeti hőst csinálni. Csak nálunk, szegény magyaroknál lehet a bűnt erénynek feltolni s egy közönséges merényletet a hazafias fájdalommal glorifi­­kálni. Szombaton hallgatta ki Kovácsot újra a vizsgálóbíró. A foglyot kivezetik. Tömeg gyűl össze. Parázs tüntetést rendeznek s azt, aki egy másik embertársa élete Billen tör, megéljenzik. Polónyi Dezső természetesen ezt nem tudta higgadtan nézni. — Szégyenteljes disznóság — fakadt ki a nagy politikus, mikor Kovács Gyulával visszahajtattak a fogházba, az egyik bíró­nak még felkiáltotta: •— Látod, ez a ti foglyotok. És a nép éljenzett, buzdult és tanult. A nép lelkesedett és megtanulta Poló­­nyitól azt, hogy aki lelövi másik embertár­sát, az hős, az hazafias dolgot cselekszik s ma nincsen irigylésre méltóbb ember az egész országban Kovács Gyulánál. Ezt tanulták Polónyi­tól a jelenlevők. S ha a hon egyik atyja erre oktatja az em­bereket, mit kívánhatunk attól az erzsébet­városi vagy kispesti banditától, akinek er­kölcsi érzéke sok­kal kevesebb ? — Igen, de Kovács politikai szenve­délyének áldozata — vetné ellen Polónyi. — Szép politika az, amely revolverrel dolgozik, sietek rá válaszolni. És egyben megnyugtathatom az ellen­zéket, hogy bármilyen szenvedély adja is valaki kezébe a revolvert , az mindenféle­­képpen bűn s csak saját maga ellen vét az ellenzék, mikor egy megtévedt ember bűnös cselekedetét a hazafias fájdalom tiszta vizé­ben igyekszik fehérre mosni. Nem gondolják, hogy egyszer csak ön­tudatra ébred ez a nemzet s megundorodva az ilyen dolgoktól, hamarább kiteremti a­z. ellenzéket a parlamentből, mint Pavlik min­den rendőrsége­ karolja át, hanem a derekát, s egy úriasz­­szonynak sem úgy tapasztja a kezét a szár­jára, amint majszter uram a Jóskának. Ezek részletek, de kiabálnak. Ily túlzásokba esett különben, bár kisebb mértékben Ligeti is. Az ő Jankójában a zamatos, természetes humo­ron felül Harlekin tulajdonságok is voltak. S ha már belemelegedtünk a kritikába, a direktor úrhoz is volna egy szavunk. Ki­­pakkolunk vele most, bár régebben kívánko­zott már tollhegyre. Tudjuk, hogy az illúzió­keltés eszközei költségesek, nem akarunk aka­dékoskodni. De igenis a rendezés dolga, hogy a színpadon együtt megjelenők külső meg­jelenésükkel ne arra figyelmeztessenek leg­először, hogy hisz ez­­ csak színház. Egy kis harmóniát kell a jelenetekbe vinni a kül­sőségekben is. A hely és a cselekmény egyéb körülményei, ne pedig a szabadon érvénye­sülő egyéni ízlés és felfogás diktálják az öltözékek összeválogatását. A szalonokban láttunk hamupipőkéket és láttunk maskará­kat is. Révész kisasszony a második és harmadik felvonásban ugyanabban a ruhá­ban jelenik meg, holott a második felvonás egy pesti úri szalonban, a harmadik jóval később egy vidéki kastély kertjében játszik. Ezek is részletek, de kiabálnak. Révésszel egyébként nagyon meg vagyunk elég­edve, ő már­­jó barátságot kötött a közönséggel. Kettősét Camillóval háromszor kellett meg­ismételnie, szívesen láttuk volna még három­szor. Ő öntött életet V­a­s­s­b­a is, aki külön­ben szolid játékával megnyerő megjelenés. A m­ásodik felvonás közben Révésznek egy virágkosarat nyújtottak fel a színpadra s tapsban is bőven volt része az egész estén át. Megérdemelte. Nagyon tetszett Tamay játéka és Paxy éneke. A zenekar dicséretes munkát végzett. Dr. Kön. löl ffli színház. löl rfli Az asszonyfaló másodszor. Nem sok hozzáfűzni valónk van az első előadáson elmondottakhoz. Tegnap elmond­tuk a dicséretet, ma sem gáncsoskodunk, jó tanácsainkat ne is vegye senki gáncsnak., Miskeyvel volna beszédünk! Az operetteket a zen© teszi tetszetőssé, a mese kissé mellé­kes. Az asszonyfaló meséje azonban az átlag­nál is gyengébb s a szereplők is sokszor kénytelenek úgy viselkedni, ahogy nem illik azokhoz, akiket alakítanak. Hisz a víg zsanér némileg az élet paródiája — iga­z, de ha e tekintetben a szerző túlmegy a határon, a jó színész korrigálja a szerzőt. Misscey azonban túllicitált a szerzőn. Olyan ócska vicceket, amilyeneket tőle szombaton el kel­lett hallgatnunk, huszárőr — nagyi egyen­ruhában nem szabad — legalább a színpa­don — elmondani. Nem, még vasárnap dél­után sem szabadna. Hisz szép dolog a szí­nészben az invenció, sokszor egy-egy szerepet ment meg vele. Maros őrnagy szerepe nem volt megmenteni való, de­­ elrontani is kár volt. A temperamentumos játék sem fe­lesleges gesztusokban és túlságos mozgékony­ságokban nyilatkozik meg s rosszul esett egy huszárőrnagyot m­i szalonban diák táncis­kolára emlékeztető alakításban látnunk. S végül még egyet. Egy huszárőrnagy, ha még olyan grobián is, mint ez az asszony­faló, formáiban finomabb, mint Miskey őr­nagya. Például egy úri társaságbeli leánynak érzelmei hevében és tánc közben neim a nyakát Lotty ezredesei. Tegnap, vasárnap este meglehetős szép számú közönség nézte végig a minden tekin­tetben jól sikerült előadást. „Lotty ezredesei” ugyan operettnek mondva, de inkább sikerült és dallamos énekbetétek­kel fűszerezett énekes bohózat alkalmat nyújtott Révész Honkának, a ki megkapóan jól nézett ki a címszerep­ben — hogy mindinkább megkedveltess© ma­gát közönségünkkel. Temparamentumos játé­kával, ügyesen bemutatott tánc- és ének­­­számaival, különösen az angol kupléjával sok és megérdemelt tapsot aratott. V­a­s­s Jenőnél jobb Ramany­áht soproni színpadunkon alig láttunk, sikkesen és elegánsan mutatta be a művelt vad gentlement. Tamay Leonát Har­riet szerepében igen szívesen láttuk. Madas Pista száraz komikumával hatott. Ligeti Lajos Dickson John túlzás nélkül is meg­nevettette a közönséget. Kiss Miklós jó volt mint mindig. A darab igen ügyesen volt ren­dezve, csattanósan és gyorsan perdült le, úgy hogy a közönség fél 10 órakor teljesen kielégítve hagyta el a színházat. Október 1. Hírek a színházi irodából. A színházi ruhatár miatt már annyi félreértés történt úgy a közön­ség, mint a kiszolgáló személyzet részéről,a hogy az igazgató szükségesnek látja ismételten felvilágosítás­sal szolgálni. A ruhatári ár személyenkint 20 fillér s ebbe a színházlátogatónak nemcsak a felöltője, hanem kalapja, ernyője vagy botja is beleértendő. Hozzá­tartozói (feleség, gyermek stb) amennyiben ugyanazt a ruhatári jegyet veszik igénybe — személyenként csak 10 fillért fizetnek. „Baccarat“ Nagy ambícióval készül a színtársulat Bernstein Henrynek világhírű darabjára a „Baccarat“-ra, mely holnap, kedden este fog színre kerülni. A főszerepeket T. Csige Böske, Thury Elemér és Kiss Miklós kezé­ben vannak. Domonkos Ferenc bemutatkozója. Szerdán este a „Cigányszerelem“ előadásában fog bemutatkozni. Domonkos Ferenc, a színház gyönyörű hangú lyrai tenoristája. Jones szerepét fogja énekelni Minthogy Domonkos is épen úgy, mint a színház má­sik gyönyörű hangú tenoristája Halmos, Thur igaz­gató felfedezése, kíváncsian tekinthet a közönség .

Next