Soproni Napló, 1913. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1913-02-05 / 29. szám

Február 5. Hirdetmény. Ezennel közhírré tesszük, hogy 1. évi február hó 15-én déli 12 órakor a városi gazdasági hivatalban (Vá­rosház I. em. 16. ajtó) a városi majoros erőnek (nehéz gazdasági fuvarok) 5 (öt) pár lóval, öt kocsissal és az alábbi összes munkálatok elvégzéséhez szükséges fel­szereléssel az 1913. évi június hó 15-től 6 évre vagyis 1919. évi május hó 31-ig való biztosítása tárgyában írásbeli és szóbeli versenytárgyalást tartunk. A majo­ros erő által elvégzendő munkálatok a következők: 1. kőszén fuvarozás, 2. fafuvarozás a faraktárból, 3. a városi sátrak és piaci asztalok ki és behordása, 4. a csatornákból kiemelt sár elhordása, 5. az utcai sár, hó és jég elhordása, 6. szervétfuvarozás a városi há­zakból, 7. betegek szállítása, betegszállító­ kocsin a kórházba, 8. halottak szállítása a halottas kocsin a kórházba és temetőben, 9. szántóföldeken, réteken és legelőkön szántani, boronálni stb., 10. a gazd. ellen­őrző közegnek a határba való vitele az e célra tar­tandó könnyű kocsin, 11. lovakat adni a tűzoltó­­egyletnek, 12. egyáltalában elvégezni minden munkát, amelyet a városnak erre hivatott közege megparan­csol. Ajánlatot csak a városi gazda­hivatalban nyer­hető ajánlati űrlapon lehet tenni. Más formában tett ajánlatod­­ figyelembe nem vétetnek. Az aján­ltok 1­kor, bélyeggel látandók el és zárt borítékban 1913. évi február hó 15-én déli 12 óráig a városi iktató­hivatalban benyújtandók. Később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az ajánlat borítékra írandó „Ajánlat a városi major erő szolgáltatására.“ Aján­lattevők kötelesek ajánlatukkal egyidejűleg 500 kor­ bánatpénzt a városi központi pénztárba készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban, esetleg helyi pénz­intézeti betétkönyvecskék útján letenni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz csatolni. Az ajánlatok 1913. évi február hó 15-én déli 12 órakor fognak a gazdasági hivatalban felbontatni, ahol ugyanakkor az írásbeli ajánlatok alapján a szóbeli versenytárgyalás is meg fog tartatni, minek fol­­tán az ajánlattevők kötelesek a mondott időben és helyen megjelenni. A város fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között szabadon választhasson, esetleg új versenytárgyalást is tarthasson, vagy hogy a majoros erő biztosítása iránt más módon is intézkedhessél Sopron, 1913. február 1-én. A városi tanács. Átszámítási kulcs a postautalványoknál. A kereskedelemügyi miniszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben f. évi február 1ó 1-től kezdődőleg a postautalványokra nézve az átszámítási kulcsokat következőleg állapította meg: 1. Az idegen értékeknek korona kekre való átszámítására: 100 rubel = 255 gy yy 10 török font = 218 „ 2. A korona értékeknek idegen yy érté­kekre való átszámítására: 100 K = 20 argentínai peso 94 cent. 100 „ = 104 frank 06 centime. 100 „ — 4 font sterling 2 s. 7 d. 100 „ = 54 chilii peso 95 cent. 100 „ = 74 skandináv korona 63 pese. 100 „ == 20 dollár. 100 „ = 40 yen 50 jen. 100 „ = 49 németalföldi forint 90 cent. 100 „ = 84 márka 46 pfennig1. 100 „ = 39 rubel 22 kopek. 100 „ = 4 török font 58 piaster 29 para. Automobilcarambol. Az Osterr. Bäder- u. Finker-Gesellschaft egyik automobilja tegnap délután elütötte Neufeld Henrik kelénpataki kereskedő sze­kerét s azt f­elf­ordította. A szekéren ülők kiesitek s hárman közülök könnyebb termé­szetű sérüléseket szenvedtek. Árlejtési hirdetmény. A város közkórházában szükséges 35 db­­ ágybetét (három részből álló tengerifa mat­rac), 30 db köpeny biztosítása iránt f. hó 19-én délelőtt 11 órakor a városház tanács­termében nyilvános írásbeli árlejtést tar­tunk, melyre vállalkozni szándékozókat a következő feltételek megtartása mellett hív­­juk meg: 1. Pályázónak magyar honpol­gárnak kell lenni. 2. Ajánlattevő köteles ajánlatában világosan kiírni, hogy a min­tákat és szállítási feltételeket ismeri s az ezekben körülirt kötelezettségnek mindenben aláveti magát. 3. A 10% bánatpénz vagy készpénzben vagy óvadékképes értékpapírok­ban a városi házipénztárban letétbe helye­zendő és az erről szóló nyugtatvány az aján­lathoz mellékelendő. 4. Az ár számokkal és betűkkel kiírandó illetve kiteendő. 5. A minták­­és szállítási feltételek a városi köz­­kórház gondnokánál a délelőtti hivatalos órákban és a m. kir. kereskedelmi múzeum igazgatóságánál (Budapest, V., Váczi-körút 32. sz.) megtekinthetők. 6. A kellőképpen bélyegzett, leep­esetett és a következő cím­mel: „Ajánlat a város közkórházában Szük­ségelt felszerelés cikkekre” ellátott ajánla­tok legkésőbb a fent megjelölt időre a vá­rosi iktató hivatalban benyújtandók, mert a későbben érkező ajánlatok figyelembe nem fognak vétetni. 7. Szigorúan kiköttetik, hogy ezen szállításnál csakis magyarországi ter­mék illetve anyag használható fel s fel­merült kétely esetén a vállalkozó az illető anyagról származási bizonyítványt köteles felmutatni. 8. Az ajánlat az ajánlattevőre azonnal, a városra nézve csak a tanács ha­tározatának jogerőre emelkedése után kö­telező. 9. A tanács fentartja magának azt a jogot, hogy az ajánlatok közt, tekintet nélkül a tett engedményre, szabadon vá­laszthasson, esetleg hogy új pályázatot hir­dethessen. Sopron, 1913. január 31-én tar­tott tanácsülésből. A városi tanács. Mióta korcsolyáznak az emberek ? Hogy amikor használtaik a legelső korcso­lyákat, azt valószínűleg sohasem lehet majd megállapítani, de az kétségtelen, hogy már az őskorban korcsolyáztak az emberek. A cölöpépítmények maradványai között talál­tak ugyanis egészen primitív korcsolyákat. Lócsontokból állították egybe ezeket a kez­detleges eszközöket, melyeknek az alakja azonban nagyjából megegyezik a ma hasz­nálatos korcsolyák alakjával. Az már a do­érte­ 100argentínai peso = 477 K50 f 100frank = 96 10 „ 10font sterling­ = 242 yy20 „ 100chilii peso = 182 yy yy 100skandináv korona = 134 yy yy 100dollár = 500 yy­ 100yen = 246 yy50 „ 100németalföldi forint = 200 yy40 „ 100márka = 118 yy40 „ SOPRONI NAPLÓ Csapataink a bosnyák határon. A mind jobban beboruló külpolitikai helyzet Ausztria-Magyarországot is kényszerítette arra, hogy Bosznia-Hercegovina határban megtegye az óvóintézkedéseket. Képünkön derék katonáinkat mutatjuk be, akik épen a Kanjiec hegy hágóján menetelnek. a s Q TELEFON.Ia3 Kitört a háború. Konstantinápoly, február 4. A fegyverszünetet hétfőn este 7 órakor, amint a hadviselő felek azt egymásnak hivatalos úton is tudomására adták, megszüntették. A harctér minden pontján a fegyverszünet megszűntének idejében megkezdődött a harc, mely mindkét részről nagy erélylyel folyik. Drinápolynál mindjárt a harc két­­etén meg­szólaltak a h­ai­­lmas ostri­á­gy k­ame­r­e­i­­nek bömbölő hangja mérföldekre e,hal lat­szott, és messze tájon félelmet keltett a há­borútól már eddig is agyonkínzott lakosság között. A harc első idejében a bolgárok ki­tartó ágyúzása rettentő pusztítást végzett Drinápoly erődítéseiben. A török őrség szívós kitartással védelmezi a várat és a vezetőség reméli, hogy a jól megerősített város még soká tarthatja magát, mert eleséggel a la­kosság el van látva. A petróleumban azon­ban nagy a hiány és ezért a városban min­denfelé nagy a sötétség, ami csak még fé­lelmetesebbé teszi az ostrom borzalmait. Csa­­taldiánál apróbb előőrsi csatározással indult meg a harc, majd pár óra múlva egész erő­vel vonultak fel a csapatok. Később azon­ban a bolgár gyalogság hirtelen visszavo­nult, amely úgy látszik a bolgár hadvezető­ség részéről csak taktikai húzás volt, amely­­lyel azt akarta elérni, hogy a török had­sereg zömét védett állásából kicsalja. A tö­rök csapatok azonban nem hagyták el állá­saikat, hanem csak a védelemre szorítkoztak. Skutari feladása: 4, London, február 4. Az ideérkezett hí­rek szerint Skutari parancsnoka az ostromló sereg parancsnokságának jelentette, hogy megfelelő feltételek mellett hajlandó a vá­rost átadni. Az átadás tárgyában alkudozá­sok folynak. A török lemond Drinápolyról? Konstantinápoly, február 4. A minisztertanács tegnapi ülésén elhatározta, hogy a londoni nagyköveti tanácskozás ja­vaslata értelmében hajlandó lemondani Dri­nápolyról, csak a szultán szuverenitásának elismerését kívánja és egyébként a szövet­kezett balkán államoknak a kormányzás vi­telére és ellenőrzésére jelentékeny engedmé­nyeket ad. • Szerb csapatszállítás, Belgrád, február 4. Huszonnégy óra óta nagy számban indítják a szerb katona­ságot a bolgár-török harctérre. A bolgár király beteg. Szófia, február 4. Ferdinánd király a napokban súlyosan megbetegedett. Régi köszvényéhez szívbaj is járult, mely állapo­tát igen súlyossá teszi. Az új közoktatásügyi államtitkár. Budapest, február 4. Ma már bizo­nyos, hogy a Balogh Jenő dunak miniszterré való kinevezésével megüresedett államtit­­ isi aj­ ­­ log természetéből következik, hogy az északi­ népek mindenkor űzték ezt a mostanában annyira népszerű sportot. A kezdetleges kor­csolyákat a hollandusok kezdették el töké­letesíteni. Sok időnek kellett azonban el­múlnia és sok apró technikai javítást kel­lett kitalálni, míg az amerikaiak rájöttek a ma is használatos Halifax-korcsolyákra. A műkorcsolyázás szintén a hollandusoktól származik és Goethe is számtalanszor em­líti ennek a népnek körözési ügyességét. A művészi kifejlődés azonban már nem a hol­landusoknál, hanem az angoloknál és Fran­­cziaország északi részének lakóinál ment végbe. Mindez már a XIX. században tör­tént. Németországban ennek a sportnak a fellendülését a 60-as évektől számíthatjuk, mikor Jackson Haynes, a híres amerikai korcsolyázó bemutatta művészetét a német közönség előtt.

Next