Soproni Napló, 1913. október-december (17. évfolyam, 225-298. szám)

1913-10-01 / 225. szám

XVII. évfolyam. Sopron, 1913. Szerda október 1. 225 (2852.) sz. Soproni Napló Egy ívre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. 1 kir. postatakarékp. szám és clearing-forgalom 20.978. POLITIKAI NAPILAP Sierkent6.­( é. ki.dohl).Ul: Várkerület Za. askia. Telefon: 18. utm. Hjomd* Várkerület 72. szám, telefon: 19. um­. A parlamentről: Sopron, szeptember 30. Az intézmények is halandók, akárcsak az emberek. Amikor kilépnek az életbe üdén, fiatalon, tele vannak reménységgel és tő­lük várjuk a világ megváltását, a jobb idő­ket, melyekre mindig vágyunk és amelyeket sohase érünk el. Ilyen fiatal reménye volt a nemzetek­nek a lefolyt száz esztendőben a néppar­lament. Versaillesban született meg a pénz­zavarok miatt összehívott rendi gyűlés civa­­kodásából, melynek vége a kiváltásos osz­­tályok politikai előjogainak megsemmisítése lett. Azután nemzetenként alakulva, vál­tozva minden alkotmányos állam politikai életének szabad színtere lett, ahol nyító vá­gyak és konzervatív ellenállás, gazdasági és katonai kérdések harca folyt. Amikor a parlamentet a népszabadság biztosítására megteremtették, semmi esetre sem gondolták olyannak, mint a­milyenné ma lett. Mert nagy különbség van ugyan az orosz duma akadémikus értékű tanácskozása , az angol parlament széleskörű határozási joga között, de mindenütt megvannak a koncessziók, amiket a népparlament a kor­mányzat folytonosságának tenni kénytelen és az elvi szempontok, akármilyen nemesek is legyenek, a valóság szükségleteivel meg­alkudni kénytelenek. Ez a magyarázata annak, hogy amíg a parlamenti élet mindig jobban beleillesz­kedik a gyakorlati szükségletek keretébe, úgy, hogy sokszor kormányzó hivatallá se­­kélyesedett, a nemzet lelkesedése is lelohadt vele szemben és nem éli már azt a roman­tikus rajongást, a­mellyel a parlament ifjú­korában iránta viseltetett. Sőt arra is igen. Sok példa van, hogy a politikai élet fontos jelenségei nem a parlamentben, hanem azon, kívül merülnek föl és a nemzetre nagyobb hatást gyakorolnak, mint a parlament ese­ményei. Nálunk a választójogi reform tárgya­lása ezt a helyzetet szinte a túlságig feszí­tette. A parlamenten kívüli politikai élet olyan szempontokat és elveket állapított meg, melyeket a törvény megalkotásánál nem vettek tekintetbe, bár nyilvánvaló volt, hogy nemcsak azok a milliók kívánták, akik ma még az alkotmány sáncain kívül állnak, hanem a már joggal bíró társadalmi osztá­lyok tekintélyes többsége is így nyilatko­zott. Ezzel állandósult nálunk a szakadás a nemzet és a parlament között. Ennek a szar­kadásnak eredménye pedig nem a harc, ha­­nem az ennél sokkal rosszabb­ közönyösség lett. Nyomasztó, fojtó, veszedelmes közö­nyösség­, amely a politikai élet semmiféle nyil­­vánulására se reagál. Hozzájárul még szeren­csétlenségnek a súlyos gazdasági helyzet, melyben mindenki a saját bajával van el­foglalva. Pedig a parlament egész ereje a nem­zetben van. A nemzet kívánsága teremtette meg. Fórumnak alkotta jogai védelmére, óhajtásainak törvényszerűen rendezett ke­resztülvitelére. A társadalmi és politikai forradalmak biztonsági szerepéül van a par­lament kitalálva, melynek a lent forrongó kazán felől mindig nyitva kell lennie. Ha ez a közvetlen érintkezés valamikép elzá­ródik, akkor kisebb baj az, hogy nem mu­tatja a kazán feszítő erejét, de nagyobb baj, hogy a feltörekvő erők váratlanul rob­banthatják föl az állam épületét. Az a politikai csönd tehát alapjában véve veszedelmes és egészségtelen. Mert ha a parlament nem a nemzeti élet kívánsá­gaiból meríti erejét és munkakörét, akkor elvesztette létének egyedüli biztos alapját. Csöndes napokban elvegetálhat, de a meg­próbáltatás idején kitűnik gyengesége. Már­pedig súlyos feladatok előtt áll a jelen és ezeknek megoldásától függ, hogyan alakul ki nemzetünk jövője. •­­ Ezeknek a feladatoknak legfonto­sabbika, hogy a rövid időközökben kétszer fölmerült külpolitikai válságok katonai és gazdasági terheit hogyan bírják el és mi­csoda intézkedések történhetnek ennek a sú­lyos bajnak enyhítésére. Nem lármás népgyűlések panaszolják ezt, de az egész nemzet szótalan nyomorú­sága. Óriási terhek nehezülnek az adózó nép vállaira és a kedvezőtlen gazdasági hely-­­zet teljesen megbénította az ipart és a ke­reskedelmet. Hozzájárult még ehhez az a sok elemi csapás, mely Magyarországnak egy igen tekintélyes részében a lakosságot kol­dusbotra juttatta. Ha­­már a ránk nehezedő terheket el kell viselnünk, a parlamenti munkásságnak első és fő kötelessége volna az, hogy a teher­viselő nép anyagi helyzetének orvoslásáról gondoskodjék. Rendkívüli helyzetek, rend­kívüli intézkedéseket kívánnak. Ha egy ál­lam népe ilyen nehéz gazdasági helyzetbe jut, a gazdasági válság elintézése a legfon­tosabb feladata. Ha általában a kormányzat legszebb feladata a nép­jólét előmozdítása, nemcsak szép, de szükséges ez most, mikor létkér­déssé lett a magyar birodalomban a kirótt terheltnek és a teherbírásnak ez az arányta­lansága. Ma még csöndes az ország és közönyös, de legújabb történelmünkben sohasem fenye­gette az állam rendjét nagyobb veszedelem, mint napjainkban. Mert váratlanul törhet ki a legborzasztóbb zivatar: a nyomorúság elkeseredése. 5 A 5 £1 TELEFON.5 AA Beöthy Pál, Budapest, szept. 30. Beöthy Pál, a képviselőház elnöke ma délelőtt Budapestre érkezett és egyenesen a miniszterelnöki palo­tába hajtatott, ahol hosszasan tanácskozott a miniszterelnökkel. Beöthy Pál a miniszter­elnöki palotából ismét az állomásra hajtatott és visszautazott Komárom melletti birto­kára. Ellenzéki tanácskozás, Budapest, szept. 30. Az ellenzék ve­zérei Justh Gyula tornyai birtokán gyűltek tanácskozásra, hogy megbeszéljék a képvi­selőház megnyitása után követendő maguk­­tartását. A képviselőház megnyitása. Budapest, szept. 30. Az október hó 8-ára összehívott képviselőházi ülésen fel­olvassák a király elnapoló kéziratát, majd az elnöki bejelentések után a Ház elnapolja magát addig, amíg az egyes bizottságok el­készülnek a törvényjavaslatokkal. A vezérkari főnök marad. id­sen, szept. 30. Krobatin hadügy­miniszter tárgyalásokat folytatott Hötzen­­dorfi Konrád vezérkari főnökkel. Mint a hadügyminiszter kijelentette, egynémely sze­mélyi kérdést kell még megoldani. Ha si­kerül — amit remél — a személyi kérdéseket elintézni, úgy a vezérkari főnök megmarad állásában. Újabb kolera esetek. Budapest, szept. 30. A tegnapi nap folyamán a fővárosban két újabb megbete­gedés történt. A megejtett vizsgálat mind a­­­két esetben ázsiai kolerát állapított meg. Polgármesterek kongresszusa. Nagyvárad, szept. 30. A polgármes­terek kongresszusának mai ülésén Lukács Ödön tartott előadást a városok hitelügyei­­ről Minisztertanács Bécsben. Wien, szept. 30. Pénteken, október hó 3-án ,közös minisztertanács lesz Bécsben, a­melyen a magyar kormány részéről gróf Tisza István miniszterelnök, Teleszky János pénzügyminiszter és báró Hazai Samu Kon­e védelmi miniszter vesznek részt. A minisz­tertanács a delegáció előkészítésével és a katonai követelésekkel fog foglalkozni. A Soproni Napló Telefonszáma :: 9 ne tamlassza saját frde­íten, segl­teit beszerezne, WollnersVilfea ruha-magyaroházát, Sopron, Várkerület 107 f a szám alatt megtek­inteni, ahol Vétel­ötetezettség nettül meggyőződhetni elsőrendű anyagról, a legdivatosabb szabászatról, das­választékról, pontos é­s szolid kiszolgálásról, ahol mindenféle férfi-, fiú- és gyermek­ruhák kaphatók, szigorúan szabott árat mellett.

Next