Soproni Napló, 1915. január-március (19. évfolyam, 1-74. szám)
1915-01-02 / 1. szám
XIX. évf. Sopron, 1915 Január 2., szombat délután 3232.) Soproni Napló Előfizetési ár a házhoz szállítva: 1 évre . . 20.— K III/. évre . . 5.— K 1/,' . . . 10.— K 1 hóra . . . 2.— KSOPRONMEGYE Szerkesztőség: és kiadófalvatal Sopron, Deák tér. Telefon 19. Jót tenni. A háborús borzalmak, amelyekről szóval és írásban annyit hallunk, aljasságok, bestialitások, amelyek a ponyvairodalom hírhedt sárga füzeteiben megörökített rémességeket is meghaladják, ne telítsék meg a lelketeket, olvasóim, mert nemcsak a lövészárkok körül van élet, mozgás és cselekvés. Igaz, hogy most a háború az úr a földön és a békés polgári rend, a maga gondosan fésült és nyugodtan haladó formájából kivetkezve, alá van rendelve a vad, lázas vágtatásban rohanó katonai érdeknek, de azért nincs még szétdúlva az itthonmaradottak háza tája, vagyona, élete és a béke törvényeire alapított társadalmi normája. A háború hullámverései dacára élnek még és cselekesznek milliói a magyarnak, akiknek egymáshoz és az államhoz való viszonyát nem a kivételes törvények szabályozzák, hanem a békének a társadalmi megnyilatkozások minden apró árnyalatát érintő normái és ezekben a felhős időkben az itthonmaradottaknak kell kiengesztelni, enyhíteni, gyógyítani azt a sok elvadult, kegyetlen és embertelen kínzást, amit a világháború önkivülete zúdított az emberiség lelkiismeretére. Az itthonmaradottak tiszta humanizmustól vezetett jócselekvései váltsák meg a kötelesség kényszerétől, rémségek, vérpatakokban gázoló harcos gladiátoroknak cselekvéseit, amelyet, bár nemes célok szolgálatában, de mégis az irtásnak, a rombolásnak, halálhörgéseket kiváltó iszonyatnak zsoldjában visz véghez. Tehát a béke munkájában fokozottabb mértékben kell megnyilatkoznia az erkölcsnek és emberszeretetnek és kíméletlen bojkottal kell büntetni minden olyan törekvést, amely a jelen komoly, nehéz életviszonyaiból, szorongatottságaiból jogosulatlan és immorális előnyöket csikar ki magának. Akár a forgalmi élet piacán, a nélkülözhetlen tápszerek áruraktáraiban, a gyártelepek és vállalkozások műhelyeiben, akár más társadalmi kapcsolatban tapasztaljuk a kihasználandó uzsora jelenségeit, vegyük igénybe a megtorlás kíméletlen apparátusát. Azonban ezen törekvésünkben ne ragadtassuk magunkat túlzásokra sem. Természetszerű jelenség, hogy a háború az ő tömérdek szükségleteket felölelő budgetjének pénzanyagát nem a produkció minden fajtájára ontja, hanem a speciálisan háború céljait szolgáló eszközök gyártelepeire és így a háború sok nagytőkést kreál és a bizonyos ágakban stagnáló kereslet sok nagytőkést tesz tönkre. Törekedjünk tehát arra, hogy ezeket a válságos ellentéteket ne a nyerők elleni rosszindulattal, hanem a jócselekvés és lehetőleg minden morális társadalmi existenciát fenntartani törekvésénél kiegyenlítsük. Azok, akiket nem sújt túl erősen a háború, igyekezzenek igényeikben és szükségleteik beszerzésében megtartani a béke életének mértékét, ne pedig indokolatlan aszkézissel hagyják csődbe jutni azokat az existenciákat, akik a háború számára nem szállíthatnak semmit. Itthon maradt társaim! Minden nap, minden óra és pillanat módot nyújt a jóságra, az erkölcsi egyensúly helyreállítására, amelyet rémesen megrendített a háború. Halmi Bódog: Harcok éjszakán. Csapataink kétezer orosz fogolyot ejtettek. Budapest, január 1. A Kárpátokban és Bukovinában tovább folynak a harcok, ezek tegnap nem változtattak helyzetet. Biala-szakaszon Tarnovtól délre ellenségnek a nap folyamán és éjszaka megismételt támadásait súlyos veszteségeket okozva visszautasítottuk. Csapataink ez alkalommal kétezer oroszt elfogtak és hat gépfegyvert zsákmányoltak. A Visztulától északra tartós erős köd akadályozza harci tevékenységét, ennélfogva részben nyugalom volt, részben kisebb előrehaladást tettünk. A déli hadiszíntéren semmi sem történt. Hofer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) A miniszterelnök beszéde. A magyar nemzet önállósága. A magyar miniszterelnök a munkapárt tegnapi fogadása alkalmából egész Európának beszélt. Beszédének belpolitikai vonatkozású részei nem kevésbbé jelentősek ugyan, mint a külpolitikai fejtegetései. Mindazonáltal a kormány elnöki előadásának szemszetközi jelentőségét nyilatkozatainak az a része adja meg, mely a diplomáciai és hadügyi helyzetre vonatkozik. Tisza István gróf világos, határozott és meggyőző modorban foglalkozott azzal a sokat vitatott kérdéssel, hogy a világháborúért ki a felelős. Beigazolta, hogy a hármasszövetség mindig defenzív jellegű volt, mígellenben a másik hatalmi íséportosulást offenzív érdekek hozták létre Már 1908-ban, az affinexió alkalmával, kitűnt, hogy Szerbiának aggresszív célja van a monarchia ellen és hogy ebben Oroszország támogatja. A monarchia békeszervezetét igazolja, hogy már akkor sokan voltak, akik békés érzésünket túlságosnak mondották, itt a miniszterelnök érdekes kijelentést tett. Határozottan hangoztatta, hogy ő a maga részéről, amikor neki befolyása volt a külpolitikára, mindig amellett érvelt, hogy a békét fenn kell tartani, amíg azt becsülettel megtehetjük. Botorságnak tartotta mindenkor és tartja ma is, azért viselni háborút már ma, mert azt esetleg a jövő reánk kényszerítheti. Emberi önérzet túltengése az, ha valaki előre akarja látni a jövendőt. Rendkívül érdekes a kormányelnök beszédének az a része, melyben levonta az eddigi háború tanulságait. Mindenekelőtt is bebizonyult, ellenségeink nagy ámulatára, hogy ez az állítólag gyenge, szertehulló monarchia életerős,egységes és áldozatkész. Nagy csalódása volt ez ellen.