Soproni Napló, 1915. január-március (19. évfolyam, 1-74. szám)
1915-01-02 / 1. szám
seggeinknek, de őszinteséggel rámutatott a kormányelnök arra is, hogy bennünket is értcsalódás. Ellenségeink már kezdetben nagyobberővel léptek fel, mint azt gondoltuk, de ez is csak azt mutatja, hogy ők már rég lestek a háború alkalmára. Hallgatóságának lelkes tapsaiközött utalt Tisza a katonai erényeknek azokra a gyönyörű megnyilatkozására, melyek minden magyar ember lelkét jogos büszkeséggel töltik el. _ . . .Végül megállapította, hogy északon a harc biztató jelenségek mellett folyik, egyelőre azonban még döntés nélkül hullámzik. Hű maradt a miniszterelnök az ő egyenes, szókimondó természetéhez, amikor egy, általában nem igyekezett elsiklani a bennünket Szerbiában ért kudarc fölött. Fáj az én lelkemnek — úgymond— hogy az a hősiesen küzdő hadsereg hónapok munkájának dicsőségét elvesztette, csak azért, mert emberfelettit kívántak tőle. Ez az egyetlen, ami a történtekben joggal okoz keserűséget, mert a katonai csorbát rövid időn belül helyrehozhatjuk. Kormányelnök végső megállapítása az volt, hogy katonáink impozánsan teljesítik kötelességüket és ha a társadalom ugyanezt cselekszi, akkor bennünket baj nem érhet.. Nagyjelentőségű volt a beszédnek az a része, amelyben a miniszterelnök német szövetségesünkhöz való viszonyunkra tért ki. Ezt a viszonyt úgy állapította meg, hogy köztünk és a németek között teljes katonai és politikai harmónia áll fenn. Ezt a kormányelnök közvetlenül tapasztalta a fiumei főhadiszálláson tett látogatása alkalmával, melyről érdekes közléseket tett. Kijelentette, hogy ezt az utat nem valamely felmerült, kellemetlen incidens, sem pedig valamely konkrét kérdés nem tette szükségessé. Végig beszélték a háborúnak és a háború utáni időnek nagy kérdéseit és kiderült, hogy úgy a momentán, miint a későbbi kérdések megoldása tekintetében a két szövetséges között teljes a harmónia. Ezek a kijelentések mély benyomást tettek a hallgatóságra és bizonyára egész Európában nem fogják eltéveszteni hatásukat. Volt a kormányelnök beszédének egy passzusa, amely lelkesedésre ragadta hallgatóságát és fogja ragadni az egész országot, mert Tisza itt az egész nemzet lelkéből beszélt. Rámutatott arra, hogyha voltak eddig a monarchia másik államában elszigetelt törekvések melyyek Magyarországnak 97-ben lefektetett közjogónál és ágat szivesen visszacsinálták volna, ugye ezeknek most már örökre el kell nem ulniok. Megmutattuk, mondotta a miniszterelnök, emelt hangon, hogy milyen erőt képvisel a függetlenségét visszanyert magyar nemzet ebben a monarchiában. Igazán közveszélyes ült volna az, aki ezen a struktúrán a mi lilát rádnyunkra akarna változtatni. A végén a kormányelnök kifejezést adott annak a reményének, hogy még ebben az évben élvezhetjük a béke áldásait, egy olyan békét, mely jobb és hatalmasabb helyzetbe hozza a nemzetet. Tisza István gróf miniszterelnök uj, esztendei beszéde egy nagy Szellemnek hatalmas megnyilatkozása volt, mely alkalmas arra, hogy az egész nemzet lelkében az önbizalmat megerősítse és a tetterőt fokozza. Sopronvárosi falu mint szövetkezet van, Színház-utca 12. sz. ■ ■■■ Telefon 326. sz. A n. é. közönséggel közöljük, hogy január hó 1 -jével új évtársulatot létesítünk a következő előnyökkel: A tagok négy éven át minden részjegy után hetenként egy koronát fizetnek. — Az évtársulat lejárta után a befizetett összeget teljes egészében, a nyereséggel együtt — mely közismert olcsó igazgatásunk mellett elég tekintélyes — visszafizetjük. Minden tag, a hadiállapot alatt is, kivánság szerint, ezentúl is megfelelő kölcsönt kap, mely hetenként törleszhető. — Intézetünk adómentességet élvez, minden adóslevél, okmány stb. bélyegmentes és azért abban a helyzetben vagyunk, hogy tagjainknak négy éven belül ugyanazon előnyöket biztosíthatjuk, mint mások öt év alatt. — Hivatalnokok és munkások részére azt az előnyös újítást hoztuk be, hogy elköltözésük esetén befizetett összegeiket azonnal visszatérítjük. — Pénztári órák naponként 9—12-ig. Kölcsönöket naponként folyósítunk, írásbeli jelentkezéseket is elfogadunk. 4712 Az igazgatóság. SQERQNI NAPLÓ — LOPEOIJMEG.T.B. Január 2. Német küzdelmek. - / Berlin, Január 1.. jj A nagy főhadiszállás jelenti: Nieuportnál semmi esemény sem fordult elő. Ellenséges tüzérség által tökéletesen összelőtt St. George major visszafoglalásától ottani magas vízállás miatt eltekintettünk. Otmnenál, a csatornától délre elfoglaltunk az angoloktól egy lövészárkot. Argonnokban támadásaink előbbre haladtak. Ismét négyszáz hadifogoly, hat géppuska, négy aknavető és számos más fegyver és lőszer került a kezünkre. Egy St. Micheitől északnyugatra, Lahemexnél levő francia tábort tüzeléssel felgyújtottuk. Flireynél és Sennheimtől nyugatra ellenünk intézett támadásokat, amelyek tegnap megismétlődtek, mind visszautasítottuk. Kelet-Poroszországi határon és Lengyelországban helyzet változatlan maradt. Erős köd akadályozza a hadműveleteket. A legfőbb hadvezetőség. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) Mit szólnak a békebarátok? Még javában dúl a harc és annak végeidőt még találgatni is alig lehet. Milliók állnak egymással szemben ádáz gyűlölettel, ezrek lelik halálukat és még többen lesznek nyomorultakká. Kin és szenvedés ordít a félvilágban és romba dőlnek a békés munka összes alkotásai. Mikor szórazogatott kebellel szemléljük a nagy pusztulást, szinte önkéntelen gondolunk azokra a férfiakra, akik béke idején a békét prédikálták és akik a háború kitörésekor némáikká lettek. Azt kérdezzük,váljon teljesen szünetel-el minden akció, mely azt célozza, hogy a rombolás fölött a béke galambjai körülhordozzák a jobb jövőt jelentő olajágat. Látszólag minden csendes, de még azokban az országokban is, hol a fékevesztett gyűlölet volt egyedüli indítéka a világháborúnak, akadnak férfiak, akik békeapostolként lépnek fe. A békemozgalom leginkább a semleges Svájcban talált termékeny talajra. Különösen Lausanneban a „Die Menschheit*’ (Az emberiség) című lap körül sorakoznak a békebarátok, akikhez, mint értesülünk, több magyarországi vezető politikai szerepet betöltő és egyes ideális gondolkodású emberbarát is csatlakozott. Ez a „Die Mensch*heit*" című folyóirat a békemozgalmakról érdekes szemelvényeket közöl. Franciaország, Oroszország, Angolország és a hármas szövetség államainak számos kiváló férfia keresi a módokat, amelyekkel a felfordult világrendet rendes kerékvágásába vissza lehetne vezetni. . . A németországi békemozgalmak vezetői egy hosszabb felhívást tesznek közzé, amelyből mi is egy-két idézetet átveszünk a svájci lapból: , , „Az utolsó hetek végzetes szerencsétlenségéhez tartozik, hogy egy reményteljes, német-angol és német-francia megértés brutálisan megzavartassék. A keleten folyó küzdelem, habár temérdek kegyetlenséggel kapcsolatos, arra fog vezetni, hogy elnyomott kulturértékek felszabaduljanak, — a nyugaton ellenben elvitázhatlanul fényes kultúrértékek nyomorultul pusztulnak el. Tudjuk, hogy millió angol és francia velünk együtt