Soproni Napló, 1915. október-december (19. évfolyam, 224-299. szám)

1915-10-01 / 224. szám

2 soproni napló — soPBanraaaa. Október 1. Óriási küzdelmek a nyugati fronton. Berlin. Egész Németország figyelme visszafojtott lélekzettel a nyugati fronton dúló nagy harc felé fordul. A harc kimenetelét illetőleg optimisztikus fölfogás jut ugyan kifejezésre, de a döntés mindeddig még nem történt meg. Francia-an­gol vereségek. Előnyomulás Oroszországban. Berlin, szeptember 29. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér. Az ellenség áttörési kísérleteit az ed­dig megtámadt szakaszokon elkeseredetten folytatja. Az angoloknak egy ismét meghiúsult gázbomba­ támadása után intézett ellentá­madásunk a Loostól északra általunk fel­adott terület egy részének visszafoglalá­sát ereményezte. A Loos környékéről indított heves angol támadások az ellenség súlyos vesz­teségei mellett összeomlottak. A Souchez—Neuville tájékán ismételt elkeseredett francia támadásokat részben heves ellentámadásokkal visszautasították. A Champagneban is sikertelen maradt az ellenség valamennyi áttörési kísérlete. Egyedüli eredményük az volt, hogy az ellenséget Louaintól északkeletre 100 mé­ternyi vonalon még nem űzhettük ki árkaikból. A francia támadóknak szakadatlanul előretörő hullámai megtörtek a badeni zászlóaljak, valamint a 65-ik rajnamelléki tartalékezred és a 180-ik westfáliai gya­logezrednek hajthatatlan ellentállásán. A súlyos veszteségek, amelyeket az ellenség a Massiges melletti magaslatok ellen megismételt rohamai alkalmával szenvedett, hiábavalók voltak. Csapataink valamennyi magaslatot tartják. A franciák kísérletei, hogy a Fi­le Morte mellett elveszett árkaikat visszafog­lalják, meghiúsultak. A foglyok száma emelkedett. Flandriában lelőttünk két angol repü­lőgépet. A bennülőket elfogtuk. Keleti hadszintér: Hindenburg tábornagy hadsereg­csoportja . Támadásunk Dünaburgtól délnyugatra a Swenten-tó magasságáig haladt előre. A Driswjaty-tótól délre és Postawy mellett a lovassági harcok még tartanak. Lovasságunk, miután Eichhorn vezér­­ezredes hadseregének hadműveleteit az el­lenség ellen intézett oldal támadásával hat­hatósan támogatta, a Wileika körüli és attól keletre fekvő vidéket elhagyta. Az ellenség tétlenül maradt. Wieleikától nyugatra tüzérségi tüze­lésünkkel szétszórtuk a kellő óvatosság nélkül előnyomuló ellenséges hadoszlo­pokat. Smorgon és Wischnew között csapa­taink győzelmesen előrenyomultak. Li­p­ó­t bajor herceg és Mackensen tábornagy hadcsoportja. Az oroszokat a Kozmin és Putilovka mögé vetettük vissza. A legfőbb hadvezetőség. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.)’ A 88-asok a Kárpátokban. A Kárpátokban a téglavörös fiajtókás, bátor 88. gyalogezred az oroszok rettenetes rohamát sok hadállásában szívósan állotta. Első zászlóalja még napkelte előtt kapott parancsot a támadásra, amelyet az erdőn át egy kiest, az oroszoktól megszállott falu ellen kellett intéznie. , Virradatkor kellett a támadáshoz fognia és valóban a zászlóalj szürkületkor már az erdő­­előtt csoportosult. W. őrnagy zászló­­aljparancsnok sietve adta ki még a század­parancsnokoknak a szükséges parancsokat s a járhatatlannak látszó erdőbe már is befelé tartott a zászlóalj. Méternyi mély hóban kel­lett helyenként taposniok, csak néha állottak meg egy kis ideig, hogy az itt-ott elmaradot­takat megvárják és rendben mehessenek to­vább. Az őserdőben három óra hosszáig tartó s minden erő megfeszítését megkívánó me­netelés után, a túlsó­­erdőszél előtt, ahol az oroszoktól megszállott falu feküdt, a H. szá­zadostól vezényelt balszárnyon lévő századi a zászlóalj baloldalának biztosítására és a balsó erdőszél megszállására kapott paran­csot, a zászlóalj zöme pedig a falu támadá­sára készült. A balra elvált század mintegy 300 lépésnyire az elválás helyétől ugyan­csak az ellenség ellen — tehát ellenünk — nyomuló ,orosz csapatra akadt, amelyet nyomban pusztító tüzeléssel árasztott ül. Az oroszok ordillozását a „téglavörös” bakák velőtrázó hurrázása messzire túlharsogt­a, az oroszok meg futásnak ered­tek. Elkéstek már a meneküléssel, mert W. hadnagy szakasza már mögéjük, azaz futásuk irányának elébe kanyarodott, a kaszás pedig bőven aratott köztük, mert ezt a csapatot teljesen meg­semmisítettük. Azt a kevés emberüket, aki még­­elillanhatott, N. dr. hadnagynak sza­­j­kasza, valamint M. törzsőrmester csoportja­­ terítette le. Most már sietve szállották meg­­ az erdő szélét s az erdőbe minden áron be­törni akaró oroszok ismételt támadási kisérl­­­eteit a mi bakáink elszántan verték vissza. A zászlóalj zöme az erdőnek az oroszoktól megszállott faluval szemközti szájét szállotta meg s az ellenségnek nagy túlerővel ismé­telten megkísérelt támadását szívós küzde­lemmel védte ki. A sok dicső tettére büszkén visszatekinthető ,88-as gyalogezrednek ez a nevezetes papja persze nem múlt el anélkül, hogy az ezred veszteségeket ne szenvedett volna, sok jó katonája halt itt hősi halált fejedelméért­­és honáért. Karopatkin tábornok hadsereg-parancsnok. London: A 5. Times” közli, hogy K­iro­­patkin tábornokot, a japán­­háború vezérét, egy hadsereg vezetésével újból megbízták. alr híré kv iino .-rag mmmmrnmJLmmmmom 'ismmBmamimmmaBBmmMMmmammmmmmmmmaifaammmmgmtrmJl Naptár-tájékoztató. Csütörtök, szeptember 30. Jer. áld. — A nap tel 557, nyugszik 5­42. Sopron, szeptember 30. Keserű az élet, de mégis lehetne tűrni, ha volna hozzá cukor, amivel, meg lehetne édentani. De mikor cukor sincs ebben a kese­rűs vi­lágban, hsogy fél esztendeig kukoricaliszten tengődtünk, hogy a hús úgy eltűnt a for­galomból, mint az aprópénz, hogy a réznek jobban felment az ára, mint az aranynak: mindennek lehet, hogy a háború a végsői oka, de hogy a közforgalomban nincsen cu­kor, ezt az ódiumot Mars isten sehogyse akarja magáb­a venni. Hogy miért nincs cu­kor, ez egy olyan gazdasági probléma, a­melyen sokan törik a fejüket, de ha mind­járt összetörik is, még akkor sem találják ki. Magyarországnak békében a cukor kivi­tele évenként két millió métermázsát tett ki s még itthon is maradt annyi, hogy akár cukorban is fürödhettünk volna. Most a há­borúban ez a kivitel megszűnt, az azelőtt kivitt két millió métermázsa cukor is itthon maradt, tehát Magyarországon ma a háború­­ban két millió métermázsával több cukor van, print békében volt — és a még sincs­ cukor. Nincs, mert a szellemes nemzetgazda­sági tétel szerint a több itt­ kevesebb. Mondják ugyan azt is, hogy a cukor­gyárosok kiadják a cukrot a nagykereske­dőknek, de a nagykereskedők kartellbe lép­tek s nem adják tovább a közép- és kiske­reskedelemnek. Mondják azt is, hogy ezen csak a pénz­ügyminiszter segíthet és segítenie is kellene, miért a cukorfogyasztási adóból már eddig is négy millióval kevesebb jött be. Mert, hiába, ha nincs cukorfogyasztás, nincs cu­korfogyasztási adó se. Igazság szerint tehát ezt az állam kasszájából hiányzó négy milliót a cukoruzsorán már úgyse fogjuk megérni, pedig hát azt kellene cselekedni, amit Török­országban, ahol a sót vonták el a közfor­galomból. Csak egyetlenegy paragrafus kel­lene ide is: aki a cukrot a közfogyasztási elő­ elvonja, azt haditörvényszék elé állítják. Személyi d­r. Horváth Elemér, a budapesti áru- és értéktőzsde elnöke, mint a Magyar Alt. Hitel­bank igazgatója, ma Sopronban tartózkodott hivatalos ügyekben. Ittlétét arra is fölhasz­nálta, hogy a kamara székházában fölke­resse Spiegel Szigfrid kamarai elnökölt. Főtiszti kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter a sop­roni postaigazgatóságnál Takács Kál­mán és dr. Fri­cke Gyula posta- és táv­­irdatiszteket főtisztekké nevezte ki. A város szakértője. A város képviselete legutolsó ülésén , tudvalevőleg elhatározta, hogy a „Soproni pusztáit és a kópházi puszta gazdálkodá­sát illetőleg szakértőt hallgat meg. A vá­ros szakértő küldésére az OMKE-t kérte föl, mely Reichenbach Bélát, az egye­sület titkárát és a „Köztelek“ szerkesztő­jét delegálta. A szakértő a napokban jön Sopronba. Előléptetések. Molnár Rezső és Tompa Károyy népfölkelő őrmesterek a 18. pótzásr’.Hasinált hadapródokká léptek ,elő.­­ Kitüntetés. Komjáthy Lajos, a soproni líceum szolgája, mint 9-es huszárőrmester teljesít szolgálatot a harctéren. Derekasan visel­kedett és ezen viselkedéséért az ezüst ér­demkeresztet kapta a vitézségi érem szal­agján.

Next