Soproni Napló, 1916. október-december (20. évfolyam, 225-299. szám)
1916-10-01 / 225. szám
.*■ ár a bándos «állítra: — K NI 'I. évre . . 5 — K K |j 1 hóra . . . 2.— KSOPRONÉ Szerkesztőség és kiadóhivatal Sopron, Deák tér, Telefon 19 Heves harcok Erdélyben. Budapest:Az Este tudósítója Jelenti a főhadiszállásról, hogy a Nagyszebennél vívott diadalmas harcok nemcsak arra vezettek, hogy a románokat kiverték a város külvárosából, hanem arra is, hogy a románok pánikszerűen menekültek Nagyszebennél dél felé. Az ellenséget Itt teljesen megvertük. A német gyalogság erőltetett menetelés után hátbatámadta az oláhokat, mire megindult az eszeveszett menekülés a vasút és a város határában folyó patak felé. A völgyből mindenütt kivertük az oláhokat és a vöröstoronyi szoros magaslatai is birtokunkban vannak. Budapest: A sajtóhadiszállásról jelentik, hogy a Vulkán és Szurdak szoros mentén Petrozsény birtokáért folyik a heves küzdelem. A fogarasi hegyek vidékén is erős harcok folynak. Székelyudvarhely még a birtokunkban van. Zeppelin-támadás Bukarest ellen. Berlin: Bukarestből érkezett jelentések szerint az elmúlt éjjel ismét megjelent egyik léghajónk Bukarest felett. A bombák három embert öltek meg. Nagy pánik Bukarestben. Kolozsvár: Tegnap Bukarestből ideérkezett egy Purcia dr. nevű orvos, aki elmondta, hogy Bukarestben óriási pánik uralkodik. A drágaság leirhatlan. A város éjjel egészen sötét. A rendőrség tömegesen tartóztatja le az embereket árulás és különféle címeken. A legutóbbi Zeppelin-támadás hatása Londonban. Berlin: Rotterdamból jelenítik, hogy a legutóbbi Zeppelin-támadás alkalmából 60 ember veszítette életét. Igen sok ember megsérült. A támadás alkalmával igen sok ember tartózkodott az utcán. A görög anarchia. Berlin: Görögországból ellenséges Hírek érkeznek. Olasz táviratok egész bizonyossággal állítják, hogy Görögország ellenünk sorakozik. Szaloniki: Ven izelosz Kréta szigetén kormányt alakított. A kormány pénzügyminiszterből, közgazdasági és hadügyminiszterből áll. Jelentős politikai változások Ausztriában. Bécs: Báró Beck, volt osztrák miniszter, aki jelenleg az állami számvevőszék elnöke ma kihallgatáson jelent meg a felség ellőtt. A kihallgatásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ő előtte Sieghardt is járt a felségnél. A kihallgatások fontos politikai változásokra engednek következtetést. Politikai körökben Stürgkh miniszterelnök állását megrendültnek mondják és azt hiszik hogy Ausztria fontos politikai változások előtt áll. hajított a portánkra, akik szimpátiánkat sehogy se tudták kiérdemelni, de türelmünk még ővelük szemben sem fogyott el, sőt, ahol lehetett, támogattuk őket is. Száz és száz bizonyítékunk van arra, hogy az igazán nem szimpatikus galíciaiak sem részesültek nálunk rossz bánásmódban. Gsantán szólva, az erdélyi románok is — volt okunk rá — sem voltak valami erősen a lelkünkhöz kapcsolva és a szászoknak a múltban tanúsított viselkedése sem volt mindig olyan, mint amilyennek mi szerettük volna, de abban a pillanatban, mikor fészkeikből kizavarva a honfitárs védelmére szorultak, a mi szívünk melegebben dobbant és olyan érzésekkel közeledtünk feléjük, mint az ilyenkor illik. Kívánjuk nekik, hogy jól érezzék magukat körünkben mindaddig, míg a szülőföld rögeihez visszatérhetnek. Ezeket megállapítva, azonban rá kell mutatnunk azokra az érzésekre is, amelyek e város minden polgárának a lelkét, úgyszólván kivétel nélkül, átjárják azokkal szemben, akik— nem nevezzük meg őket, hisz mindenki tudja, hogy kikről van szó — szintén idejöttek, de akiket megszeretni nem tudtunk eddig. Ezt a társaságot is, mikor idejött, a megszokott érzésekkel fogadtuk. Bizalommal fordultunk feléje és emlékezünk olyan momentumokra, amikor egész testvériesen megértettük egymást. Azonban múltak a napok és a testvéries érzések lassan kint elpárologtak, mint a buborék. Sok mindenféle körülmény játszott bele, de ezeket ma érthető okokból le nem szögezhetjük. A gondolkodó és a viszonyokat értékelő ember előtt külömben ugy sem titok. Viselkedésük, mely nem egyszer arcunkba kergette a vért s saját külön természetrajzuk sem volt alkalmas a szimpátiai keltésre, de igenis a teljes elhidegülésre vezettek, ők itt megszokni, alkalmazkodni nem tudnak, gyűlölet lakik ,a szívükben ellenünk és ezt, ha egyszer-másszor palástolni igyekeznek is, máskor előtör úgy, hogy a fogunk csikorog beléje. Csak az a kérdés, hogy addig várjunk-e, míg a sok fogcsikorgatásban egészen elvár A gyűlölködés nem kenyerünk. Itt a nyugati végeken megszoktuk béke idején, is az idegenjárást. Szívesen látunk itt mindenkit, aki a mi érzéseinket csak némileg viszonozza, aki, ha nem is igazodik szokásainkhoz, gondolkodásunkhoz nem is alkalmazkodik, de respektálja. Nekünk az ember — ember, bárhonnan jött is, csak azt vártuk el tőle,hogy viselkedésével ne kergesse az arcunkba a vért. Ha vendégszeretetünk nem vetekszik is az alföldi, a székely vendégszeretettel, de bízvást állíthatjuk, hogy a mi portánkat járt idegennek nem volt oka panaszra. Amink van és volt, azt megosztottuk vele, ami látnivalónk volt és van, azt szívesen megmutattuk neki és őszintén örültünk, ha megelégedését kiérdemeltük. A háború förgetege sem sokat változtatott ebbeli természetünkön. Igaz, hogy a szélvihar sodra sokszor olyan elemeket is