Soproni Napló, 1917. július-szeptember (21. évfolyam, 147-222. szám)

1917-07-01 / 147. szám

, 1917 julius 1., vasárnap 147. sz. (3976) XXL évfolyam Előfizetést­ámi egy év 24, félév 12, negyedév 6, egy hó 2 korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Sopron, Deák-tér. Telefon 19. Harctéri jelentések, Osztrák-magyar jelentés, Budapest, június 29. Keleti harctér: Galíciában fokozott harci tevékenység. Ettől eltekintve, nincs jelenteni való. Olasz harctér: Görztől délkeletre és a Plöcken-szaka­­szon az ellenséges tüzérségi tűz élénkebb. Délkeleti harctér: A helyzet változatlan. A vezérkar főnöke: Német Islant­a. Berlin, június 29. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában csak néhány szakaszon volt élénk a tűztevékenység. Heves harcok ját­szódtak le tegnap a labassei csatorna és a Scarpe között, Lenstől nyugatra és dél­nyugatra az ellenség felé kiugró azon a területen, amelyet mint harci terepet már régóta feladtunk. Nagy angol erőknek az Arras felé vezető út mentén korán reggel előretörő támadása csak vakmenet volt. Hulluch és Mericourt között és Fresnoytól egészen Gavrelleig pergőtűz után este több hadosztály támadott. Hul­uch között, vala­mint Loos és a lens—l­evini út között az ellenséget tüzünkkel és ellentámadásokkal visszaűztük. Az ellenség egy újabb táma­dása Lenstől nyugatra előtéri csapatainkkal vívott heves harcok után nem került többé kivitelre. Avion mellett különös eréllye­l ke­resztülvitt első rohama teljesen meghiúsult. Erősítések­ harcbavetése után itt újból tá­madott. Tüzünk és ellentámadásunk ezt a támadást is meghiúsította. Fresnoy és Gav­­reile között az ellenség támadó hullámait, amelyek tüzérségünk tüzében kezdetben ösz­­szeomlottak, folytonosan új csapatokkal táp­lálta. Elkeseredett közelharcok után az an­golok Oppy és a gavrellei szélmalom kö­zött befészkelték magukat legelső vona­lunkba. Csapataink kitűnően verekedtek. Kiválóan együttműködő védelmünkben és ember-ember elleni harcban az ellenség sú­lyos, véres veszteségeket szenvedett. A német trónörökös hadcsoportja : A Chemin des Dameson, a malmaisoni erőd mellett, Courtecortól délre és Aillestől délre vestfáliai ezredek helyi előretörései, Cernytől keletre pedig egy nagyobb vállal­kozása teljes sikerrel járt. Itt rohammal el­foglaltuk több mint egyezer méter szélesség­ben a franciák állását, továbbá egy szívósan védett alagutat és heves ellentámadásokkal szemben megtartottuk azokat. Ezeknél a harcoknál összesen több mint 150 foglyot és néhány géppuskát szállítottunk be. A­­ Maas nyugati partján, a 304-es magaslat­­ nyugati lejtőjén, egy gondosan előkészített támadásunk került kivitelre. Poseni ezre­dek rövid ideig tartó tüzelőkészítés után erőteljes megrohanással a franciák állását a malancourtiesnesi út két oldalán kétezer méter szélességben és ötszáz méter mélység­ben elfoglalták. Az azonnal megindított el­lenséges támadásokat visszavertük az el­­­­foglalt vonalak előtt. Ma reggel egy würt­­tembergi ezred az avoncurti erdőben ro­hammal elfoglalta a francia erődítések egy háromszáz méter széles állásrészét. A két betörési helyen eddig több mint 550 foglyot számláltunk össze. A zsákmányt még nem állapítottuk meg. Albrecht Württemberg! herceg hach»> portja: Lényeges esemény nem történt. Keleti harctér: A helyzet változatlan. Macedón arcvonal: Nem volt különös esemény. Ludendor­fi­­ első főszállásmester. A katonai szolgálat nevelő hatása. Ebben a nagy világförgetegben, midőn katonában a hazájáért fegyverrel küzdő fél­istent látjuk és el se tudjuk már képzelni, hogy volt valaha más, békésebb idő is, az­­ első percben talán anarchronizmusnak lát­­­­szik a katonai szolgálat nevelő hatásáról megemlékezni. Vegyük azonban figyelembe,­­ hogy a nevelés fogalma alá nem csupán a­­ tanulás, nemcsak az ismeretkör tágítása, ha­nem a szív, a lélek fejlesztése is tartozik. Hiszen a haza férfilakosságának java, virága hagyta el a tűzhelyét, hagyta otthon a szíve jobbik felét, párját. Örüljünk neki, hogy mint­­­egy nagy esetlegességről, egy ember , belső” életének legalább ébrentartásáról beszélhe­tünk. Az embert a lélek külömbözteti meg az­­ állattól. De most, amikor az ádáz ellenség gyilkolásra, pusztításra kényszerített minket, s ugyancsak nehéz feladat a harcokban meg­­y keményedett katona szívéről gyengéden, nem­­ erőszakkal lehántani a kérget és lassanként újból belecsepegtetni igazi hivatásának tu­­­­datát. És vájjon van-e erre mód, van-e erre­­ a sok harci gond közt idő? Van. Nincsen olyan véresen tomboló ütközet, harc, vagy csatározás, hogy a tábori lelkészek, ha kell ott ne lennének a katonák közt. És nem csu­pán a súlyosan sebesülteket látják el a­­­i vallás vigaszával, de oktatnak, tanítanak, esik­i Az elhagyott otthon meghittségét van­nak hivatva pótolni a katonai tagozásból folyó „Kam­eradschaftok”. Az együvétarto-­­ zás meleg gondolatát valósítja meg a kato- I nai hatóságoknak az az intézkedése is, hogy az egyes csapatokat a lehetőséghez képest­­ egyazon vidékről egészíti ki. Nem tartozik a ritkaságok közé, sőt nagyon is gyakori, hogy egy falubeliek nemcsak hogy ugyan­annál az ezrednél szolgálnak, de egy szá­­­­zadba, szakaszba is kerülnek. Ennek a mo­t­e­­­rális kihatása megbecsülhetetlen. Növeli az­­ egyes emberben a biztonság érzetét, hősies­­­­iségre, magyar virtuskodásra serkenti. Hadd­­ lássa a Pista, meg a Jóska, mit tudunk és tegyen majd mit elbeszélnie otthon a falu­ban! Nem megvetendő következménye ennek az intézkedésnek az se, hogy egy bizonyos­­ fokú kényszert teremt. Hiszen a nagy vá­rosban élő kultúrember sem tudja magát­­ emancipálni a „világ szájától”, hogy tehát­­ tehát felülemelkedni a „falu száján” az az­­ egyszerű ember, akinél a becsület azt je­­­­lenti, hogy mint vélekednek róla a fatornyos­­ hazájában? Senki sem vonhatja kétségbe az újabban egyre jobban szaporodó tábori újságok ne­velő, serkentő, felvidító hatását. Tömegne­velést nem is lehet elképzelni hírlap nélkül. Még az is, aki nem ért az olvasás, betűvetés nehéz mesterségéhez, tudomást szerez az új­­­­ságban foglaltakról, elmeséli neki a társa.­­ És ezzel kettős célt értünk el. A hallgatót az­­ újság elvonja a fárasztó, életveszedelemmel­­ járó szolgálat gondjától, a mesélőben pedig­­ egy bizonyos előadási képességet fejleszt,­­­­ami elvégre szintén nem utolsó eredmény. A frontról a „hinterlandba” kerülő ka­­­­tonát aztán valósággal megrohanják azok a katonai intézmények és intézkedések, me­lyek ugyancsak jó hatással vannak reá. Nem is szólva arról, hogy igen sok katona itt barátkozik meg a fürdés és a szappan gya­korlati értékével, csak a kórházakat kell néz­nünk. A rendes, tiszta vetett ágy, az időhöz­­ kötött táplálkozás, tisztálkodás rendhez szok­­­­tatja azt, aki előtt ezek a dolgok eddig is­meretlenek voltak és olyan, habár minimá­lis kultúrigényeket visz magával haza, ame­lyeket tehetségéhez képest majd otthon is iparkodik kielégíteni. A kórház után követ­kező állomások az üdülő­telepek, " velődés eszközei a könyvtár fenyékig és a szinielőad­ó kezesre állnak. A neve’7

Next