Soproni Szemle, 1959 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1959 / 4. szám - Firbás Oszkár: A soproni felvidék forrásai
detére vonatkozólag nem sikerült semmi pontos adatot megtudnom. Limberger Pál erdész szerint 1942-ben a nagy épület alapjainak lerakásakor foglalták a forrást. Az épület területe ugyanis nedves, vizes, tocsogós volt, s a víztelenítés céljából apró csatornákat ástak, melyeket összevezettek, s ez a torkolat lenne a tulajdonképpeni forrás. Magam is meggyőződtem arról, hogy forrásról van szó. Ennek eldöntésére legjobb időszak a tél. A források hőmérséklete ugyanis vízmennyiségüktől függően csak lassan követi a külső hőmérsékleti ingadozásokat. Általában egy 10 liter/perces forrás hőmérséklete télen, nyáron 6—10 C fok között ingadozik. A Ciklámen forrás hőmérsékletét több ízben mértem télen, mikor a külső hőmérséklet 0 C fok alatt volt, s a víz hőmérséklete mindig a jelzett értékek között volt. Ha csak felszíni vízösszefolyásról lenne ugyanis szó, akkor a hőmérsékleti adatok hűen követték volna a külső levegő hőmérsékleti változásait. 1957. XII. 20 levegő: — 1 C fok, forrás: 6,5 C fok 1958. I. 7 levegő: 1,6 C fok, forrás: 6,8 C fok 1958. II. 18 levegő: — 3 C fok, forrás: 6,2 C fok 1958. V. 4 levegő: 15 C fok, forrás: 8,6 C fok Fenti adatok szerint tehát bizonyos, hogy ez forrás. Vizét csatorna vezeti a Béka-tavon keresztül. Felette erdeifenyő, vörösfenyő, lucfenyő, tölgy és juhar áll. Délkeleti kitettségű. Tengerszint feletti magassága 250 méter. Városi területen ered, így állami üzemtervi adata nincs. Régen működhet már ez a forrás, mert számára csatornát ástak az erdőn keresztül. A régebbi térképeken is szerepel ez a vízfolyás. Vízgyűjtőterülete minden bizonnyal a Károly magaslat északkeleti oldala. Hozama 6—10 liter/perc között ingadozik (erdőterületen kívüli). 6. Daloshegyi forrás A turistaháztól a zöld jelzésű út mentén jutunk a forrásteknőhöz. A daloshegyi emlékművet elhagyva, az út éles kanyarjában található. Teljesen száraz, ma már csak ólommal teli száraz forrásteknő található. Évek óta nem működik. A régebbi vízfolyások helye az úton keresztül is észrevehető. Tengerszint feletti magassága 375 m (83. a.) . Deákkút Sopron legrégebben ismert és emlegetett forrása. Az 1718. XII. 5-i városi közgyűlés elhatározza, hogy a forrás vizét bevezetik a piac díszkútjába. A munkát elvégezték és a kút 1719-ben már működött is. Később, 1745 előtt elromlott, le is bontották, helyébe a Mária oszlopot építették. A Deákkút szerepel Sárközi András városi mérnök 1787-ből való térképén is. A soproni ifjúság május elsején régente ide nagy vígan kirándult minden évben. Bármerre is vitt az útja, a régi leírások szerint mindig az Újkerten (Erzsébet kert) fölüli erdőben lévő forráshoz tértek vissza, s ezért ezt a forrást mindenki csak „deákok kútjának” (Studentenbrunnen) nevezte. A kút neve időközben Magyar-kútra változott. A Tud. Gyűjtemény, 1826. VIII. kötet 131—132. oldala számol be erről, az 1826. május 25-én tartott ünnepséggel kapcsolatban: „Tekintetes Ihász Imre Táblabíró úr harmadnapra ezen Társaságot, az Időre társakkal s Lyceumi Professzorokkal együtt gazdagon megvendégelte a híres erdők árnyában, érzékenyítő muzsika hangzása közt a Deákok, ezentúl Magyarok (mert a keresztelés közt így kereszteltük ezt is akkor) kútjánál.