Soproni Szemle, 1961 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1961 / 4. szám - HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR - Fogarassy László: Hogyan került a soproni vörös ezred Visegrádra?

első fele. A Liber oltár, amellyel együtt előkerült, erre az időre lehetett keltezni. Igen valószínű, hogy a két oltárkövet eredetileg is egymás mellett állították fel, és így hozzávetőleg egy korban készül­hettek. Az oltárral kapcsolatban néhány szót kell szólnunk Mercurius isten kultuszá­ról. Mercurius az itáliai vallásosságban a kereskedelem a kereskedők, az utazók, a szerencse, a bőség és jólét istene, ugyan­akkor azonban a lelkek túlvilági kísérője is lehet. A scarbantiai kultusz, amelynek az ismertetett oltár az első feliratos em­léke, ennek az itáliai istenalaknak az E sorok írója a Soproni Szemle idei 1. számában közzétett cikkében (Sopron és az 1919-es hadszíntér, 77. o.) megemlí­tette, hogy a 18. vörös gyalogezred szom­bathelyi leszerelését követő napon Viseg­­rádnál géppuskaharc volt a soproni vörös ezred és a székely dandár között. Hogy milyen soproni alakulatrészleg volt Viseg­­rádon és hogyan került oda, a rendelke­zésre álló adatokból nem volt megálla­pítható. A levéltári anyag (Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Tanácsköztársasági ira­tok 85. sz. doboz, esztergomi védőszakasz) csak a XVI. határvédzászlóaljról tett em­lítést, július 19-én pedig volt itt egy lövegszakasz is. A legvalószínűbb tehát az volt, hogy az esztergomi védőszakaszra a soproni póttesttől érkezhetett erősítés. Hogy ez a következtetés helyes volt, erről a prágai Katonai Történelmi Levéltár­ban végzett kutatásom alkalmával is meggyőződtem. Az 1919-es Mittelhauser csoport iratanyagában talált térkép sze­rint, amely a Dunavonal 1919. augusztus 1-i helyzetét tüntette fel (7. sz. doboz) Esztergomnál a XVI. határvéd zászló­aljon kívül az 1/19. és a Lakos-féle zászló­alj jelenlétét állapították meg. A valóság az volt, hogy a XVI. határvéd zászló­elképzeléséhez kapcsolódott. Igaz ugyan, hogy Északnyugat-Pannónia területén a kelta bójoknál, akik a római hódítás ide­jén Scarbantia környékét is benépesítet­ték, Mercurius kétségtelenül sokarcú kelta istenséggel vált azonossá.24 Magá­ban Scarbantiában azonban, ahol a benn­szülöttek a lakosság összetételében szinte egyáltalán nem játszottak szerepet,25 a helyi kelta vallási hagyományok tovább­élésével csak kevésbé számolhatunk. Mercurius itt az italikus telepesek szemé­ben elsősorban a gazdagság és a jólét, illetőleg ennek forrásai, a kereskedelem és a mezőgazdaság védistene volt. Alföldy Géza aljat a győr-esztergomi 19-es póttest állí­totta ki és feltöltötték a soproni 18-as vörös póttest által szervezett Lakos-külö­nítmény maradványával. A Lakos-külö­nítmény pedig — mint már a Soproni Szemle 1960. évi 3. számában közölt cik­kemben megírtam — a pozsonyl­igetfalusi gyárak munkásaiból alakult és feltehető­leg soproni és lajtaújfalusi munkásokból is kapott pótlást. Az 1919. július 20-i hadrendben ugyan szerepel, de pótlólag kitörültek, maradványát pedig a XVI. határvédzászlóaljba olvasztották. A cseh­szlovák hírszerző szolgálat tehát pontat­lan tájékoztatást kapott bizalmi emberé­től. Lehetséges, hogy az ügynök — talán a gödöllői vezérkar tudtával — tudatosan szolgáltatott téves rögzítésű és éppen ezért megtévesztő hírt a Duna balpart­jára. Három zászlóalj feltételezett ottléte mindenesetre több volt, mint amennyit a párkányi csehszlovák védőszakasz elvi­selhetett, ezért július 22-én az esztergomi hidat levegőbe röpítették. Utólag kide­rült, hogy erre a barátságtalan gesztusra azért volt szükség, mert augusztus 3-án az általános ántant-intervenció keretén belül Szob-Ipolyság vonalán Budapestre akartak támadni és házuk biztosítása Hogyan került a soproni vörös ezred Visegrádra? 24 A kérdéssel másutt részletesebben foglalkozunk. 25 A. Mócsy: i. m. 44.

Next