Soproni Szemle, 1961 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1961 / 4. szám - HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR - Fogarassy László: Hogyan került a soproni vörös ezred Visegrádra?
első fele. A Liber oltár, amellyel együtt előkerült, erre az időre lehetett keltezni. Igen valószínű, hogy a két oltárkövet eredetileg is egymás mellett állították fel, és így hozzávetőleg egy korban készülhettek. Az oltárral kapcsolatban néhány szót kell szólnunk Mercurius isten kultuszáról. Mercurius az itáliai vallásosságban a kereskedelem a kereskedők, az utazók, a szerencse, a bőség és jólét istene, ugyanakkor azonban a lelkek túlvilági kísérője is lehet. A scarbantiai kultusz, amelynek az ismertetett oltár az első feliratos emléke, ennek az itáliai istenalaknak az E sorok írója a Soproni Szemle idei 1. számában közzétett cikkében (Sopron és az 1919-es hadszíntér, 77. o.) megemlítette, hogy a 18. vörös gyalogezred szombathelyi leszerelését követő napon Visegrádnál géppuskaharc volt a soproni vörös ezred és a székely dandár között. Hogy milyen soproni alakulatrészleg volt Visegrádon és hogyan került oda, a rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható. A levéltári anyag (Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Tanácsköztársasági iratok 85. sz. doboz, esztergomi védőszakasz) csak a XVI. határvédzászlóaljról tett említést, július 19-én pedig volt itt egy lövegszakasz is. A legvalószínűbb tehát az volt, hogy az esztergomi védőszakaszra a soproni póttesttől érkezhetett erősítés. Hogy ez a következtetés helyes volt, erről a prágai Katonai Történelmi Levéltárban végzett kutatásom alkalmával is meggyőződtem. Az 1919-es Mittelhauser csoport iratanyagában talált térkép szerint, amely a Dunavonal 1919. augusztus 1-i helyzetét tüntette fel (7. sz. doboz) Esztergomnál a XVI. határvéd zászlóaljon kívül az 1/19. és a Lakos-féle zászlóalj jelenlétét állapították meg. A valóság az volt, hogy a XVI. határvéd zászlóelképzeléséhez kapcsolódott. Igaz ugyan, hogy Északnyugat-Pannónia területén a kelta bójoknál, akik a római hódítás idején Scarbantia környékét is benépesítették, Mercurius kétségtelenül sokarcú kelta istenséggel vált azonossá.24 Magában Scarbantiában azonban, ahol a bennszülöttek a lakosság összetételében szinte egyáltalán nem játszottak szerepet,25 a helyi kelta vallási hagyományok továbbélésével csak kevésbé számolhatunk. Mercurius itt az italikus telepesek szemében elsősorban a gazdagság és a jólét, illetőleg ennek forrásai, a kereskedelem és a mezőgazdaság védistene volt. Alföldy Géza aljat a győr-esztergomi 19-es póttest állította ki és feltöltötték a soproni 18-as vörös póttest által szervezett Lakos-különítmény maradványával. A Lakos-különítmény pedig — mint már a Soproni Szemle 1960. évi 3. számában közölt cikkemben megírtam — a pozsonyligetfalusi gyárak munkásaiból alakult és feltehetőleg soproni és lajtaújfalusi munkásokból is kapott pótlást. Az 1919. július 20-i hadrendben ugyan szerepel, de pótlólag kitörültek, maradványát pedig a XVI. határvédzászlóaljba olvasztották. A csehszlovák hírszerző szolgálat tehát pontatlan tájékoztatást kapott bizalmi emberétől. Lehetséges, hogy az ügynök — talán a gödöllői vezérkar tudtával — tudatosan szolgáltatott téves rögzítésű és éppen ezért megtévesztő hírt a Duna balpartjára. Három zászlóalj feltételezett ottléte mindenesetre több volt, mint amennyit a párkányi csehszlovák védőszakasz elviselhetett, ezért július 22-én az esztergomi hidat levegőbe röpítették. Utólag kiderült, hogy erre a barátságtalan gesztusra azért volt szükség, mert augusztus 3-án az általános ántant-intervenció keretén belül Szob-Ipolyság vonalán Budapestre akartak támadni és házuk biztosítása Hogyan került a soproni vörös ezred Visegrádra? 24 A kérdéssel másutt részletesebben foglalkozunk. 25 A. Mócsy: i. m. 44.