Soproni Szemle, 1980 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 2. szám - Dóka Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez (1873-1948) II. rész

Dóka Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez (1873—1948) II. rész 7. 1919 szeptemberétől a társulat soraiban megkezdődött az előző hónapok eredményeinek felszámolása. Tudomásul vették a Földművelésügyi Minisztérium rendeleteit, amelyek szerint a vízügyi igazgatásból, a társulat ügyeinek intézé­séből ki kell zárni azokat a személyeket, akik a Tanácsköztársaság fennállása idején kerültek vezető pozíciókba. A Rábaszabályozó Társulat esetében nem volt változás a vezetőségben. Sem az elnök, igazgató, sem a miniszteri­­Tanács­­köztársaság idején Földművelésügyi Népbiztossági) megbízott személye nem változott. Az alkalmazottakat az 1918. évi bérkategóriákba sorolták vissza, ami viszont sokakat érintett. A gátőrök között megkezdődött a tisztogatás. A tóközi­­szigetközi járás főszolgabírája tett feljelentést a társulatnál, hogy Mihalik Antal abdai lakos, gázfelügyelő kommunista elveket vallott, és mivel sok alkalma van emberekkel érintkezni, kéri eltávolítását. A társulat fegyelmi bizottsága vizsgálatot indított Mihalik Antalon kívül Schneider Román, Kolenszky Jó­zsef, Pócza József és a már említett Puska Ferenc ellen.55­56 1919. nov. 18-ra szü­lettek meg a bizottság határozatai. Puska Ferenc gátőrt elbocsátották állásá­ból, és féléven belül kötelezték szolgálati lakása elhagyására. Schneider Ro­mánt megdorgálták a vezetőkkel szemben tanúsított tiszteletlenség miatt.68 A vizsgálat másik része 1920-ban zajlott le. Kolenszky Józsefet szigorú dorgálás­ban részesítették, Mihalik Antalt elbocsátották. Nyugdíjazását kérte, de nem ítélték meg számára kért összeget.57 58 59 60 A fegyelmi bizottság határozatait a társulat választmánya és közgyűlése is jóváhagyta.68 Az államkincstár súlyos helyzetére hivatkozva a társulattól megtagadták az ígért segélyt. A Földművelésügyi Minisztérium 3771/1919. sz. rendeletében azt kérte, hogy az érdekeltek járuljanak hozzá a védművek fenntartásához. Különösen azt sérelmezte a minisztérium, hogy a társulatok már nemcsak az építkezésekhez kérnek segélyt, hanem az árvízvédelemhez, szivattyúzáshoz, fenntartási munkához is. Arra kell törekedni, hogy az ártéri járulékból fedez­zék a kiadásokat.50 1920-ban módosították az alapszabályokat. Növelték az ár­védelmi tartalékalapot, megszüntették a t­érképtárosi és titkári állásokat, ugyan­akkor felvettek egy segédmérnököt.50 A társulat illetékességi területe 1920 után csökkent, azonban az Ausztriához került árterek birtokosainak is fizet­niük kellett a járulékot.“­ A két világháború között a társulat két jelentősebb vízépítési témával fog­lalkozott: a Marcal menti területek ármentesítésével és a még mindig megol­datlan Kis-Rába-Soroki duzzasztómű építésével. A Marcal menti érdekeltek 1920-ban kérték, erősítsék meg a gátakat, szűnjék meg az árvíveszély, újabb szabályozással tegyék a Marcal folyót hajózhatóvá, vagy vezessék be már 55 OVL. Vál. 1919. szept. 15. 56 OVL. Vál. 1919. nov. 18. 57 OVL. Vál. 1920. márc. 31. 58 OVL. Kgy. 1920. okt. 27. 59 OVL. Vál. 1920. jan. 14. Kgy. 1920. jan. 15. 60 OVL. Vál. 1920. máj. 19. 1921. febr. 3. Cl Kenessey i. n. 63. 117

Next