Soproni Szemle, 1989 (43. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 3. szám - HELYTÖRTÉNET-ÍRÁSUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - Mollay Károly: Állítsák vissza Harka nevét

HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Mollay Károly: Állítsák vissza Harka nevét! 1. Amikor 1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka falu képviselő­­jelöltje, a félrevezetett harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyar­­falvá­ra változtatta, még létezett az Országos Községi Törzskönyv Bizottság, amely­nek hatáskörét még az 1898. évi IV. tv. szabályozta. E bizottságnak hivataliból mindig tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia képviselője is. A törvény szerint egyet­len közigazgatási szervnek, tehát sem minisztériumnak, sem a belügyminiszternek nem állt jogában, hogy e Bizottság hozzájárulása nélkül, azaz önkényesen megvál­toztassa egy település nevét.1­2. Rajk László belügyminiszter az Országos Községi Törzskönyv Bizottság meg­kérdezése nélkül, annak megkerülésével, önkényesen rendelte el a honfoglaláskori magyar Harka falunév eltörlését és a sebtében kitalált, az adott helyzetben sovi­niszta indíttatású Magyarfalva falunév­ bevezetését. Tehát a belügyminiszter, akinek a mindenkori alkotmány értelmében legmagasabb szinten kell őrködnie az érvény­ben levő törvények betartása felett, maga követte el a törvénysértést, hogy választói­nak kedvében járjon. A valakik vagy valaki által félrevezetett választók, legalább is a hangadók, azt állították, hogy Harka falut egy német grófról nevezték el, nem kívánnak ilyen nevű faluban élni. Ha akkor valaki legalább a soproni levéltárat vagy a múzeumot megkérdezte volna, megtudhatta volna, hogy Harka eredetileg honfoglaláskori magyar település, a Harka név a magyar horka (’a honfoglaló és a kalandozó magyaroknál rangban a harmadik főméltóság neve’) szóból ered, amelyre már 950-ből van az első adatunk.3 A Harka falunév a településsel együtt tehát leg­később a X. században alakult (a falunévre első adatunk 1245-ből való).4 A Harkán birtokos magyar nemeseket 1289-től kezdve a XIV. század végéig ismerjük.5 E neme­sek közül többen a latin comes címet is viselték. Ez ugyan később a magyar gróf latin neve lett, de a XIV. században Magyarországon még nem léteztek a későbbi értelemben vett grófi családok. „A törzsszerkezet nyomán előbb a nemzetségek, majd az abból alakult családok fejei viselték a comes címet, végül az gyakran a családnak több tagjára is átment. A középkori eme comes szó tehát hazánkban korántsem jelentette az illető egyénnek grófi-családi rangban állását, mert az mindig időleges hivatal, vagy méltóság jelzője volt és mindig a bíráskodási jogot foglalta magában” (A Pallas Nagy Lexikona, IV. kötet, Budapest, 1893, Comes címszó). Azért hivatko­zunk egy lexikonra, hogy rámutathassunk: 1947-ben az idézett megállapítások nem a szűkebb szaktudomány, hanem az általános magyar történeti műveltség elemei voltak.­­ A Magyarfalva név nem is felel meg a magyar helynévadásnak, mert a­­falva utótagú helynevek birtokos jelzős összetételek, amelyeknek első tagja személynév. Nem véletlen tehát, hogy az egész magyar helynévanyagban ez az egyetlen, noha­­falva utótagú helynevünk ren­geteg van. Vö. Kázmér Miklós: A „falu” a magyar helynevekben (XIII—XIX. század). Bp., 1970. 3 Vö. a Benkő Loránd szerkesztette „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára” második kötetében a horka címszót, Bp., 1970. Egy Horka helynévből ugyanúgy lett Horka mint az ugyan­ilyen régi, de szláv eredetű vajda szóból vajda. 4 Vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1988, vö. még Mollay: SSz 1055/A, 138. 5 Vö. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1921—1943, 1/1. kötetének névmutatóját a „Harkai nemesek” címszó alatt (a továbbiakban: Soprokl.)­ ­ A Bizottságot csak az 1954. évi 9. sz. tvr. szüntette meg. Helyébe lépett a Földrajzinév Szakbizottság 225­15 Soproni Szemle

Next