Soproni Szemle, 1989 (43. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 3. szám - HELYTÖRTÉNET-ÍRÁSUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - Mollay Károly: Állítsák vissza Harka nevét
HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Mollay Károly: Állítsák vissza Harka nevét! 1. Amikor 1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka falu képviselőjelöltje, a félrevezetett harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, még létezett az Országos Községi Törzskönyv Bizottság, amelynek hatáskörét még az 1898. évi IV. tv. szabályozta. E bizottságnak hivataliból mindig tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia képviselője is. A törvény szerint egyetlen közigazgatási szervnek, tehát sem minisztériumnak, sem a belügyminiszternek nem állt jogában, hogy e Bizottság hozzájárulása nélkül, azaz önkényesen megváltoztassa egy település nevét.12. Rajk László belügyminiszter az Országos Községi Törzskönyv Bizottság megkérdezése nélkül, annak megkerülésével, önkényesen rendelte el a honfoglaláskori magyar Harka falunév eltörlését és a sebtében kitalált, az adott helyzetben soviniszta indíttatású Magyarfalva falunév bevezetését. Tehát a belügyminiszter, akinek a mindenkori alkotmány értelmében legmagasabb szinten kell őrködnie az érvényben levő törvények betartása felett, maga követte el a törvénysértést, hogy választóinak kedvében járjon. A valakik vagy valaki által félrevezetett választók, legalább is a hangadók, azt állították, hogy Harka falut egy német grófról nevezték el, nem kívánnak ilyen nevű faluban élni. Ha akkor valaki legalább a soproni levéltárat vagy a múzeumot megkérdezte volna, megtudhatta volna, hogy Harka eredetileg honfoglaláskori magyar település, a Harka név a magyar horka (’a honfoglaló és a kalandozó magyaroknál rangban a harmadik főméltóság neve’) szóból ered, amelyre már 950-ből van az első adatunk.3 A Harka falunév a településsel együtt tehát legkésőbb a X. században alakult (a falunévre első adatunk 1245-ből való).4 A Harkán birtokos magyar nemeseket 1289-től kezdve a XIV. század végéig ismerjük.5 E nemesek közül többen a latin comes címet is viselték. Ez ugyan később a magyar gróf latin neve lett, de a XIV. században Magyarországon még nem léteztek a későbbi értelemben vett grófi családok. „A törzsszerkezet nyomán előbb a nemzetségek, majd az abból alakult családok fejei viselték a comes címet, végül az gyakran a családnak több tagjára is átment. A középkori eme comes szó tehát hazánkban korántsem jelentette az illető egyénnek grófi-családi rangban állását, mert az mindig időleges hivatal, vagy méltóság jelzője volt és mindig a bíráskodási jogot foglalta magában” (A Pallas Nagy Lexikona, IV. kötet, Budapest, 1893, Comes címszó). Azért hivatkozunk egy lexikonra, hogy rámutathassunk: 1947-ben az idézett megállapítások nem a szűkebb szaktudomány, hanem az általános magyar történeti műveltség elemei voltak. A Magyarfalva név nem is felel meg a magyar helynévadásnak, mert afalva utótagú helynevek birtokos jelzős összetételek, amelyeknek első tagja személynév. Nem véletlen tehát, hogy az egész magyar helynévanyagban ez az egyetlen, nohafalva utótagú helynevünk rengeteg van. Vö. Kázmér Miklós: A „falu” a magyar helynevekben (XIII—XIX. század). Bp., 1970. 3 Vö. a Benkő Loránd szerkesztette „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára” második kötetében a horka címszót, Bp., 1970. Egy Horka helynévből ugyanúgy lett Horka mint az ugyanilyen régi, de szláv eredetű vajda szóból vajda. 4 Vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1988, vö. még Mollay: SSz 1055/A, 138. 5 Vö. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1921—1943, 1/1. kötetének névmutatóját a „Harkai nemesek” címszó alatt (a továbbiakban: Soprokl.) A Bizottságot csak az 1954. évi 9. sz. tvr. szüntette meg. Helyébe lépett a Földrajzinév Szakbizottság 22515 Soproni Szemle