Soproni Szemle, 2002 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - HÁBORÚ, SZELLEM ÉS SZERELEM A 19. SZÁZAD ARCAI - Krisch András: Sopron a francia megszállás alatt, 1809-ben
pékek ezért azt a megoldást javasolták, hogy a városi tanács vegye el a lakosság készleteit, és a városból ne engedjenek gabonát kivinni.63 Persze a gabona legnagyobb részét épp a franciák vitték ki a városból, ezt pedig bajos lett volna megakadályozni. A város eddigi történetében is különleges szerepet játszott a bor, nem történt ez most sem másként. A szőlő és a bor jelentette a soproniak számára a megélhetést, a bor adta azt a gazdasági alapot, amelyre támaszkodva a város védeni tudta kiváltságait. Most ismét beigazolódott az a régi tapasztalat, amely szerint a borospincék nyugalmának nem tesz jót a katonai megszállás. A franciák nagyon szerethették a soproni bort, mert mint azt fent láthattuk, már a június 2-i fejadag szabályozásban az alapellátás részévé tették. Nem elégedtek meg azonban ennyivel és ha alkalmuk volt, a városi kocsmákban is igyekeztek e nemes nedűből minél többet elfogyasztani. A soproni térparancsnok először június 29-én tiltotta meg, hogy a vendéglősök este 9 óra után a legénységnek, 11 óra után a tiszteknek és a polgároknak italt mérjenek ki.64 A rendelkezés betartására a városi tanácsnak is ügyelnie kellett. Billet ezredes augusztusban megrovó levelet írt a magisztrátusnak, mivel a francia járőrök naponta fogtak le katonákat, akik a tiltás ellenére a kocsmákban tartózkodtak, minthogy a vendéglősök tovább is kiszolgálták őket. így történt ez augusztus 13-án is, amikor a levél szerint, katonák este fél tizenegy után is karddal a kezükben duhajkodtak. A városi polgárőrség viszont rendfenntartó feladatát az ezredes megelégedésére végezte.65 * 67 A város saját pincéiből a franciák borigényét képtelen volt kielégíteni, ezért elsősorban a polgárságtól, másodsorban a környékbeli falvakból, így például Peresztegről, Nagycenkről kellett a megfelelő mennyiségű bort összegyűjteni. Ilyen esetekben a város átvételi elismervényt adott ki, majd a bort továbbította a franciákhoz. A nyugtákat a városi tanács naponta összerendezte, ezekből ma is több ezer példány található a levéltárban. A nyugtákból megállapítható, hogy egyes jobb módú gazdáknak szinte naponta kellett bort leadniuk. Az egyházi borok sem menekültek meg. Június 5-én a bencések pincéjéből 69 akó bort vett át a város, és azt két nappal később tovább is adta a franciáknak. A város a magisztrátus egyik tagját, név szerint Andreas Fabriciust bízta meg a bor átvételével, a nyilvántartás vezetésével és az elismervények kiállításával. A város kimutatásai szerint a franciák által június 5. és november 11. között elfogyasztott bor mennyisége, amit a városnak kellett leszállítani, 1.543 akót tett ki,68 ami átszámítva: 108.797 liter.69 Érdemes hangsúlyozni: ez az 1543 akó csak a város által szállított bor volt. Ezen kívül a vármegye is szállított még bort, továbbá a katonák a kocsmákban is fogyasztottak, valamint megitták a napi fejadagként megál 63 SL. IV.A. 1026. N.R.A. fasc. 10 nr. 67. “ SL. IV.A.1026. N.R.A. fasc. 10 nr.70/a. 65 SL. IV.A.1026. N.R.A. fasc. 10 nr. 70/d. “ SL. IV.A.1026. N.R.A. fasc. 12 nr. 25/8. 67 SL. IV.A.1026. N.R.A. fasc. 12 nr. 25/1. SL. IV.A.1026. N.R.A. fasc.12 nr. 25/18. m Egy soproni akóa 70,51 liter. Bogdán István: Magyarországi űr- térfogat- súly- és darabmértékek 1874-ig. Akadémia Kiadó, Bp., 1991 84-85. p. HÁBORÚ, SZELLEM ÉS SZERELEM -A 19- SZÁZAD ARCAI 102