Soproni Szemle, 2005 (59. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - LAKNER KRISTÓF KORA ÉS ÖRÖKSÉGE - Kovács József László: "Ti vagytok a város világossága..." (Adatok Tudós Társaság második korszakához 1631-1674)
Begebenheiten" című másolatgyűjteményében (23 testes kötet van az OSzK kézirattárában!) lappangnak. Egyik kötetéből például kiderül, hogy a társasági ülések továbbra is pünkösdhétfőnként folytak. 1652-ből ismerünk másolatban egy meghívót is.* 4 Az 1668 és 1672 közötti időszakról rendelkezésünkre áll az Evangélikus Országos Levéltárban egy rossz állapotban, töredékes, penészfoltos, részben elpusztult papíron fennmaradt társasági névsor, amely az említett négy esztendő tagsági jegyzékét őrzi (ld. a Függeléket). Hosszú ideig nem tudtunk több következtetést levonni a névsorból, mint azt, hogy ekkor már nem folyhatott rendszeres társasági tevékenység. Házi Jenő Soproni polgárcsaládok című könyvének 1982-es megjelenése óta azonban az ott szereplő személyek egy része azonosítható. A társasági tagok ekkor is,az utolsó években is) a belső tanács tagjai, evangélikus lelkészek, kisebb számban ide menekült evangélikus nemesek és polgárok. Tizenkét évvel később, 1994-ben megjelent a soproni hagyatéki könyvjegyzékek testes kötete, a Lesestoffe. Ezen jegyzékek alapján a 17. századi olvasmányvilág soproni módosulásának alakulása is bizonyos mértékig követhető. Lorenz Helmb könyvkötő 1637-es hagyatéki árukészletében például a hagyományos evangélikus könyvanyag mellett feltűnnek Martin Opitz művei, emellett a korban divatos pásztorjátékok, és nagy számban színdarabok, sajnos csak Fastnachtspiele megjelöléssel. („Defensions schrift Opitis in octau, 2 Exemplars Schäferei, 90 Comedy, vnd faßnachtspill zu 1 groschen") és Johann Arndt Wahres Christentum embléma-gyűjteményének több példánya. A Faut család könyvtárába az akkor népszerű regény, a Philander von Sittenwald néhány évvel megjelenése után bekerült. Megállapítható, hogy a nyugat-magyarországi és a felvidéki evangélikus városok között az értelmiségiek egyfajta cserefolyamata alakult ki, amely kihatott a Tudós Társaság tagságára is. Ez a folyamat a megjelent korabeli irodalmi antológiákból is kiolvasható. Amikor például Christian Seelmann, a soproni gimnázium igazgatója, Körmöcbányán lett pap, egy kötettel búcsúztak el tőle a Nyugat-Magyarországon élő evangélikus értelmiségiek, tollforgatók. Emellett a fontos új fejleménynek számít, hogy a Tudós Társaság életére most már a német városok nyelvművelő társaságai voltak feltétlen befolyással, így a Fruchtbringende Gesellschaft, az Aufrichtiger Palmenorden és hasonlók költészete. Ezek barokk hangja nyilvánult meg a század második felében megjelenő különböző alkalmi kiadványokban is. 1604-től 1631-ig, a társaság alapításának és működésének első időszakában ugyanis az az olaszországi társasági, kulturális egyesületi forma lehetett meghatározó, amelyet Lackner tanulmányai közben és azután Padovában, Bolognában megfigyelhetett, és otthon meghonosított, például az Academia della Crusca világa. A második korszakban ezzel szemben inkább a németországi nyelvművelő, költői társaságok, az ott követett barokk formák adták a Sopronban is mértékadó mintát. 1 OSzK. Kézirattára Quart. Germ. 285./ 17. kötet 180-181. s Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok I—II. Budapest, 1982. 4 Lesestoffe in Westungarn I. Sopron (Ödenburg) 1535-1721. Hrsg. von Tibor Grüll, Katalin Keveházi, József László Kovács, István Monok, Péter Ötvös, Katalin G. Szende. Red. von István Monok, Péter Ötvös, Harald Prickler. Szeged, 1994. /Adattár XVI—XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 18/1. Burgenländische Forschungen. Sonderband XIV. (a továbbiakban: Lesestoffe) . Lesestoffe I. 84-87. és 293. 8 Hodoeporica. Exeonti urbe et agro Semproniensium... Christiano Seelmann, Lőcse, 1661. RMKII. 969. LACKNER KRISTÓF KORA ÉS ÖRÖKSÉGE 1252