Soproni Szemle, 2005 (59. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3. szám - LAKNER KRISTÓF KORA ÉS ÖRÖKSÉGE - Kovács József László: "Ti vagytok a város világossága..." (Adatok Tudós Társaság második korszakához 1631-1674)

Begebenheiten" című másolat­gyűjteményében (23 testes kötet van az OSzK kézirattá­rában!) lappangnak. Egyik kötetéből például kiderül, hogy a társasági ülések továbbra is pünkösdhétfőnként folytak. 1652-ből ismerünk másolatban egy meghívót is.* 4 Az 1668 és 1672 közötti időszakról rendelkezésünkre áll az Evangélikus Országos Levél­tárban egy rossz állapotban, töredékes, penészfoltos, részben elpusztult papíron fennmaradt társasági névsor, amely az említett négy esztendő tagsági jegyzékét őrzi (ld. a Függeléket). Hosszú ideig nem tudtunk több következtetést levonni a névsorból, mint azt, hogy ekkor már nem folyhatott rendszeres társasági tevékenység. Házi Jenő Soproni polgárcsaládok című könyvének 1982-es megjelenése óta azonban az ott szereplő személyek egy része azonosítható.­ A társasági tagok ekkor is,­­az utolsó években is) a belső tanács tagjai, evangélikus lelkészek, kisebb számban ide menekült evangélikus nemesek és polgárok. Tizenkét évvel később, 1994-ben megjelent a soproni hagyatéki könyvjegyzékek testes kötete, a Lesestoffe.­ Ezen jegyzékek alapján a 17. századi olvasmányvilág sop­roni módosulásának alakulása is bizonyos mértékig követhető. Lorenz Helmb könyvkötő 1637-es hagyatéki árukészletében például a hagyományos evangélikus könyvanyag mellett feltűnnek Martin Opitz művei, emellett a korban divatos pász­torjátékok, és nagy számban színdarabok, sajnos csak Fastnachtspiele megjelöléssel. („Defensions schrift Opitis in octau, 2 Exemplars Schäferei, 90 Comedy, vnd faßnacht­­spill zu 1 groschen") és Johann Arndt Wahres Christentum embléma-gyűjteményének több példánya. A Faut család könyvtárába az akkor népszerű regény, a Philander von Sittenwald néhány évvel megjelenése után bekerült.­ Megállapítható, hogy a nyugat-magyarországi és a felvidéki evangélikus városok között az értelmiségiek egyfajta cserefolyamata alakult ki, amely kihatott a Tudós Társaság tagságára is. Ez a folyamat a megjelent korabeli irodalmi antológiákból is ki­olvasható. Amikor például Christian Seelmann, a soproni gimnázium igazgatója, Kör­möcbányán lett pap, egy kötettel búcsúztak el tőle a Nyugat-Magyarországon élő evangélikus értelmiségiek, tollforgatók.­ Emellett a fontos új fejleménynek számít, hogy a Tudós Társaság életére most már a német városok nyelvművelő társaságai vol­tak feltétlen befolyással, így a Fruchtbringende Gesellschaft, az Aufrichtiger Palmen­orden és hasonlók költészete. Ezek barokk hangja nyilvánult meg a század második felében megjelenő különböző alkalmi kiadványokban is. 1604-től 1631-ig, a társaság alapításának és működésének első időszakában ugyanis az az olaszországi társasági, kulturális egyesületi forma lehetett meghatározó, amelyet Lackner tanulmányai köz­ben és azután Padovában, Bolognában megfigyelhetett, és otthon meghonosított, pél­dául az Academia della Crusca világa. A második korszakban ezzel szemben inkább a németországi nyelvművelő, költői társaságok, az ott követett barokk formák adták a Sopronban is mértékadó mintát. 1 OSzK. Kézirattára Quart. Germ. 285./ 17. kötet 180-181. s Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok I—II. Budapest, 1982. 4 Lesestoffe in Westungarn I. Sopron (Ödenburg) 1535-1721. Hrsg. von Tibor Grüll, Katalin Keveházi, József László Kovács, István Monok, Péter Ötvös, Katalin G. Szende. Red. von István Monok, Péter Ötvös, Harald Prickler. Szeged, 1994. /Adattár XVI—XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 18/1.­ Burgenländische Forschungen. Sonderband XIV. (a továbbiakban: Lesestoffe) . Lesestoffe I. 84-87. és 293. 8 Hodoeporica. Exeonti urbe et agro Semproniensium... Christiano Seelmann, Lőcse, 1661. RMKII. 969. LACKNER KRISTÓF KORA ÉS ÖRÖKSÉGE 1­252

Next