Soproni Világosság, 1946 (1. évfolyam, 1-40. szám)

1946-04-29 / 1. szám

2 SOPRONI VILÁGOSSÁG 1946 április 29. Az első Május Négyszáztizenöt évvel ezelőtt, május 1-én egy kis olasz városban, Luccában, megdob­bant a föld, összefutott az utca népe, suttogó remegéssel nézni a csodát. — A munkásössze­­fogásnak, a munkásakaraterőnek első dia­dalát. Egy kis szövőgyár munkásai, mintegy 50—60-an, szívükben az öntudat parázsló tü­­zével — nyomorukat előidéző, alacsony bé­rüket megúnva —, kéz a kézben, emelt fővel vonultak fel az utcákon, hogy tüntessenek a hatalmas palotája előtt, követelve a jogos, magasabb bért. És hogy álltak némán, félel­mes volt e kis csoport. Szemükben, a beesett, bágyadt szemekben égett a fény. Összetört lelkükben lángolt az elszántság, az igazság­­tudat és pirosra festette sápadt, sovány arcu­kat. Nők és férfiak. Görnyedt, szánalmas fi­gurák, úgy egyenként. Az utcán észre sem venni talán. De így együtt feltűnően félelme­tes e rongyos sereg. — A herceg, aki a város és gyár ura, előbb mosolygott, hogy e töme­get látta, de hogy a nép csak állt és némán követelte a jogot lassan gondolkozott. Gon­dolkozott és látta a félelmetes erőt, amely az öntudatra ébredt munkások tömegében él és vak dühvel, fgyveres erőszakkal akarta el­tiporni a parázsló tüzet. Vér folyt. Jaj és halálhörgés töltötte be a teret és a kiömlő vér pirosra festette a rügyet lombba szöktető májusi földet.­­ Látszólag győztek a fegy­verek, de a lelkekben ott égett a láng. „Ha akkor többen vagyunk" rebegtek az ajkak és pattantak a szikrák a szunnyadó lelkekben. Azóta minden május 1-én megmozdul a töm­eg. A szikrából lángok lettek és égnek, lángolnak szerte a világon mindenütt, ahol dolgozó ember él.­­ Hiába volt az erőszak, fegyver és minden elnyomás, a felvilágosult, az osztályöntudatra ébredt dolgozók tömege évről évre nőtt, szaporodott és ma már szerte a világban milliók és milliók vonulnak a sza­badság piros lobogója alatt és büszkén, fel­emelt fővel hirdetik a szabadság diadalát. — Dénes József. Kitelepítési napló . Az emberek szótlanul állnak az udvaron. Svábok. Az ő szótlanságuk egészen más, mint a mienk. Ahogy így dünnyögnek és idegesen szólják a Munkást, van­ bennük valami ijesztő. Most kezdik csak végiggondolni, azt, hogy mi történik velük. Hónapokig harsogták az újságok, de ők soha nem hittek benne. Ahogy szembenézek velük, hirtelen arra gon­dolok: gyűlölnek. Pontosabban: nem engem gyű­lölnek. Mindenkit és mindent, ami körülöttük van. Én nem gyűlölök senkit. Állok köztük némán. A kép, amely betölti szemem és agyam, ismerő­sen is mindig ismeretlen. A város most valami különös változáson megy át. Sopron nem a régi Sopron többé. Mindez pedig a Végfordulat egyik udvarán történik, ahonnan a tejet hozzuk. Egy konciciter udvar a jónéhány ezerből. Az a tejes, különös szag, ami az istálló felől kiárad, sohasem ér el a Deák­ térig. A Végfordulat, a Kis-utca, a Balfi­­utca, a Hegy-utca és a többiek sohasem találták meg a kapcsolatot az Alsólövér-utcával meg a Széchenyi-tér­r­el. Az utcán robognak a kitelepítő bizottságok autói. Mit is játszanak ezekben a napokban a szín­házban? Ja, igen a „Marica grófnőt", a Dal­­mady van itt Pestről. No, de ez őket nem érdekli... Pártértesítő A szemináriumi előadások két hétig szüne­telnek. A legközelebbi előadás május 11-én lesz. A Szociáldemokrata Párt soproni szerve­zete közli, hogy a kitelepítési munkálatok miatt a keddi pártnap elmarad. Felkérjük a SzIM- és B-gárda összes tag­jait, hogy holnap, kedden, este 6 órakor, fon­tos megbeszélésre feltétlen jelenjenek meg a pártban. sz. I. Tánc a tojással A tojás-tánc a solti Ilin­it­nél a közellátási hatóságok pankrációs birkózása az árakkal a soproni piacon Sopron hosszú évek óta szomorú hírnév bir­tokosa: a legdrágább város. Drága Sopronban a szövet, a cipő, a borotvapenge és nem utolsó sorban a piac. A drágaság ipari vonalon azzal magyarázható, hogy messze esik az ország fő­városától, piaci árait pedig a közeli osztrák ha­tár tornássza napról-napra magasabbra. Harc a drágaság ellen! Ezzel a jelszóval kezdte meg munkáját Sopron­ban a közellátási felügyelőség vezetője, Horváth Ferenc elvtársunk. Kemény kézzel nyúlt bele a soproni piac dzsungelé­be, hogy letörje az árakat és valamiképpen egyensúlyba hozza a dolgozók szűk erszényével. — Sokan aggályoskodnak a hatósági irány­árak miatt —■ mondja nekünk, amikor hivatalá­ban felkeressük. A hatóságok figyelme egyes idény­cikkekre is kiterjedt. Vigyázunk minden­kor arra, hogy azok az árak, amelyeket megálla­pítunk, méltányosak legyünk. Figyelembe vesz­­szük azt, hogy Sopron határváros, tekintettel vagyunk a felhozatal mennyiségére, de nem tűrhetjük, hogy egyesek a rádió szerint irányítják az árakat.­­ Az történik ugyanis, ha a rádió bemond egy új fizetést vagy egy új kalóriát, a piac any­­nyira megdrágul, hogy a dolgozó, aki a bér­emelést csak egy hét múlva kapja kézhez, soha­sem éri utol az árakat. Őrült versenyfutás van itt a fizetések és az árak között. Szükség van az irányárakra, mert nem engedhetjük meg, hogy egyesek lelkiismeretlenül kalkuláljanak a dolgozók terhére. Különösen beválnak az irány­árak a zöldségféléknél. A zöldséget nem lehet elrejteni. A zöldséget el kell adni, mert külön­ben elromlik. És ha irányárak szerint kell eladni, nem áll módjában felvenni az árakat. — No és a tojás? — tesszük föl a kényesebb kérdést. — Hogy képzeli a közellátási hivatal a tojáskérdés megoldását? — A tojásnál az volt a helyzet — hangzik a közellátási főfelügyelő válasza —, hogy úgyis csak egy kis része tudta megvenni. A lakosság 95 százaléka csak nézte. Most, hogy eltűnt, leg­alább megszabadulnak attól a kellemetlen ér­zéstől és bosszankodástól, mely a tojásárak lát­tán mindenkiben felgyülemlett, a schilling is tojástáncra perdült a soproni piacon. A schillingnek pedig el kell tűnni. Ez nem külön rendelkezése a soproni közellátási veze­tőségnek, hanem hivatalos rendelet, amit csak a minisztertanács tud megváltoztatni. Kapuvár, Csorna és Csepreg is sorra ke­rül a piaci rendezés során, amint az a közellá­tási vezetők nyilatkozatából kitűnik. Ezeken a piacokon még teljes dzsungel van. Semmiféle ellenőrzés nem érvényesült itt eddig, pedig mindez hozzátartozik az újjáépítéshez. A közeli hetekben tehát az egész vármegyé­ben rendet teremtenek a piaci árak felkavart frontján. Mindaz, ami történik, benyomását kelti. Az aréna tribünjén a házi­asszonyok ülnek és lesik, hogy birkózik a köz­ellátási felügyelő és általában a közellátási ha­tóság az egyre vadabbul fölkapaszkodó árakkal. A mérkőzés jelenlegi állása: az árak van­nak felül és a közellátási hatóságok alul. Sze­rencsére még csak az első félidőnél tartunk. Minden remény megvan arra, hogy megfordul a mérkőzés állása. egy pankrációs birkózás SPORT SVSE—II. két. SC 8 : 0 (3 : 0). Játékvezető: dr. Huszka. Góllövők: Szemes (1 : 0), Rácz (2 : 0), Rácz (2:0), Pados (4:0), Vermes (5:0), Németh (6:0), Németh (7 : 0), Szemes (8:0). Biztos és fölényes győzelem. TSC—SFAC 2 :1 (1:1). Játékvezető: Mickl. Góllövők: Trifakossy (1 : 0), Budai III. (1 : 1), Szakács (2 : 1) félbeszakadt. Szép játék, gyenge játékvezetés. (Értesülésünk szerint a SFAC megóvta a mérkőzést!) SVSE II.­—Postás 3 : 2 (3 : 2). SFAC II.—Hutter és Lewer SC (Győr) 3 : 2 (3 : 2).____________________________________ A Szociáldemokrata Párt az igazságért harcol ! *** Két halálos áldozata van a Gysev-pályaudvar melletti robbanásnak Szombaton a késő délutáni órákban, alig egy negyedórával az első kitelepítési szerel­vény útnak indítása előtt, borzalmas szeren­csétlenség történt a Gysev pályaudvar melletti üres telken. A szerencsétlenség áldozatai Sopronba ve­zényelt tűzszerész katonák voltak és a halálos­­végű szerencsétlenségről Vá­ry alezredes, ki­egészítő parancsnok az­ alábbi hivatalos tájé­koztatót adta: Egy tiszthelyettes, egy őrvezető és egy hon­véd érkeztek, hogy a vasút mellett lévő fel nem robbant lövegeket hatástalanítsák. Mindhárom szakember. A szerencsétlenség úgy történt, hogy hatástalanítás közben egy nyolccentiméte­res aknagránát felrobbant. Ez a felrobbant lö­vedék ölte meg a vele foglalatoskodó honvédet és őrvezetőt és sebesítette meg életveszélyesen a tőlük távolabb dolgozó tiszthelyettest. A tűz­­szerészi munkálatokat a kitelepítés idejére be­szüntetjük. * Elmarad a májusi) m­unkás- ünnepség Sopronban A munkáspártok és a Szakszervezetek­­­ a Sopronban folyó kitelepítésre való tekintettel elhatározták, hogy a tervezett nagyszabású má­jus 1-i ünnepséget nem tartják meg. ### hírek Rákos Jenő esküvője. Rákos Jenő, párt­­szervezeteink megyei titkára most tartotta es­küvőjét Adler Gertruddal. Az esküvőn tanuk v­o­tak: Fábián Lajos, Sopron város polgármes­tere és Kovács László, mérnök. Az esküvőn és a gratuláción a város, a vármegye és a pártok vezetői is résztvettek. Pártszervezetünk sok boldogságot kíván az ifjú párnak, Fábián Lajos polgármester — noha beteg­­szabadsága még nem járt le — a mai nappal átveszi hivatalát, hogy a városi adminisztráció­ban felmerülő rengeteg munkát újra maga irá­nyítsa. Ünnepélyes konfirmálás Sopronban. A sop­roni evangélikus templomban ünnepélyes kere­tek között konfirmálták meg azokat a fiatalo­kat, akik a kitelepítés hatálya alá esnek. Össze­sen 152 fiatal nyert így hitében megerősítést. A konfirmáció alkalmából a hívők zsúfolásig meg­töltötték a templomot.­­ A konfirmálás ren­des körülmények között későbbi időben lett volna, de a kitelepítésre való tekintettel úgy határoztak, hogy a kitelepítendőket már most megkonfirmálják. Május 6-án kezd népbíróság elé Gacs János. Mint ismeretes, G­a­c­s János volt országgyűlési képviselőt a soproni politikai rendőrség letar­tóztatta és átadta a népü­gyészségnek. Gacs János­ népbírósági tárgyalása május 6-án lesz. Ezt a tárgyalást előreláthatóan a városháza közgyűlési termében tartja majd a népbíróság. Gacs Jánost a népügyészség azzal vádolja, hogy jobboldali mozgalmi l­ban vett részt. —"------—-— -----— - 1 " ;-------1~ Szerkesztésért és kiadásért felel: Zentai Vilmos. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sopron, Ógabonatér 22. Trilfon: 12—61. Röttig-Romwalter N­y­omda Rt, Sopron, Deák tér 56. elefon: 19.

Next