Sopronvármegye, 1922. május (25. évfolyam, 98-121. szám)

1922-05-16 / 109. szám

e « helyettesítésével. Nehéz helyzetben éreztem magamat. Úgy értesültem, hogy bizonyos szélső vörös elemek bécsi kezektől irányittatva, a rend felforgatását akarják. Magamhoz hivattam azokat, akikről feltehettem, hogy ők állanak az eféle törekvések mögött s elmondottam nekik Tisza Istvánnak egy mondását. Tisza egyszer azt mondotta nekem, hogy kétszer volt már miniszterelnök, de egyszer sem — levetett. Én sem akarok —lövetni, mondtam nekik. Azt értettem ezalatt, hogy az esetben, ha itt legcsekélyebb kísérlet történne vörös részről a rend felforgatására — lövették. Épen akkor ment ki tőlem a vezérkari főnök, neki is ezt a rendelkezést adtam ki. De lövetni fogok akkor is, ha itt „ Üsd a zsidó“ jelszavak alatt meg akarnák bontani éretlen elemek a rendet. (Éljenzés.) Az »Üsd a zsidót« jelszót és a kereszténységet én nem tudom összeegyeztetni. Engem minden rendbontás ez országban, fájjon az balról, vagy jobbról szemben talál. (Éljenzés és taps.) Azt mondják reám ellenfeleim, hogy két arca van politikámnak, lehet, talán azért, mert se jobbról, se balról nem engedem megbontani a rendet. (Éljenzés.) Szélsőséges emberek engem nem fognak támogatni, de ezeknek a támogatását nem is kérem. Én a középút politikáját szolgálom, de ez nem kétszínű politika, hanem becsületes politika. (Éljenzés.) Mindig ezt a politikát követtem. Lapozzák fel itt Sopronban elmondott beszédeimet, de utalok legutóbbi programmbeszédemre: hirdettem-e én éretlen antiszemitizmust ? Én az egyetértést, a Konkordiát szolgálom, az egymás összetartását. Poharamat az egyetértés szellemére ürítem, mely mindig meg volt ebben a városban s mikor nem volt meg, idegen bevándoroltak vagy idevetődöttek zavarták meg. (Úgy van!) Percekig zúgott az éljenzés és a taps Klebelsberg gróf belügyminiszter izzó hévvel elmondott pohárköszöntője után, majd Vass József dr. kultuszminiszter állt fel szólásra: Köss kultuszminiszter. — Hegedűs volt pénzügyminiszter egyszer azt mondotta nekem nagy derültségemre, hogy ha munkától fáradtan szórakozni akar, előveszi a különböző államok költségvetését s azokat olvasgatja. Én is így tennék, ha időm volna, azzal a különbséggel, hogy én meg a 23 különböző politikai pártunk programmját venném elő olvasmányul. (Derültség.) De nem igen jutok annyi időhöz, hogy elolvasgathassak, pedig kultuszminiszter volnék (Deültség.) Pedig érdekesek ezek a programmok, 23-féle zászló, csak az a csodálatos, hogy mind nemzeti, mind haladó, mind demokratikus, mind a haza megmentését, romokból való felépítését akarja. (Derültség.) Hamar rájöttem, hogy ez onnan van, mert minden párt mást akar, mint amit mond. (Derültség) Poharát Bethlen gróf miniszterelnökre és pártjára üríti, aki amit mond, azt is cselekszi. Bethlenre, akinek politikája nem koponyákat tapogat, hanem a Krisztus kezével támogat. (Hosszantartó éljenzés.) Felköszöntőt mondtak még Patacsy Dénes volt államtitkár, Ziermann Lajos ev. lelkész és még többen. A társasvacsora a két éjféli órákban ért véget. Bethlen gróf elutazott. Bethlen gróf miniszterelnök a kíséretével éjfél 3 órakor különvonaton visszautazott Sopronból Győrön át Budapestre, Körmendre. A népgyűlést Fülöp József református lelkész nyitotta meg. Tamási Árpád, a kerület egységes párti jelöltje elmondta programmbeszédét. Ezután a miniszterelnök emelkedett szólásra. Beszédének elején Tamásit, Przemisl hős védőjét ajánlotta a választók figyelmébe. Ma is ostromlott várban vagyunk, már elestek a magyar nemzetnek és Magyarországnak a legerősebb védőbástyái és megmaradt egy csonka ország, amelyben ma élünk. Életünk mindenben hasonlít az ostromlott vár életéhez, ahelyett azonban, hogy a mi várunkban összetartással várvetett munkával dolgoznánk és minden ebben egyetértően törekednénk a várat megmenteni az eleséstől, ahelyett itt pártoskodás dúl és magyart a magyar ellen uszítják. Bethlen után Vass kultuszminiszter a katholikus és protestáns összetartásának szükségességéről mondott nagyhatású beszédet. Ezután Csempész János plébános intézett a miniszterelnökhöz rövid beszédet. * A miniszterelnök Csornán. A miniszterelnök, akinek külön vonatát Csornáig Torkos Antal Máv. ellenőr vezette, délután 8 órakor érkezett meg Csornára. A kormányelnök fogadására megjelentek a pályaudvaron Czifrák József főszolgabíró, Gombás József közmogbíró és Pődor lstván főjegyzővel az élén a községi képviselőtestület, továbbá Possert Jakab csendőszázados. A szívélyes fogadtatás után a menet kocsin a főtérre vonult, ahol több száz főnyiközönség éljenzéssel ünnepelte a miniszterelnököt, aki a pódiumra lépve rövid beszédben ismertette az egységespárt programját és a választók támogatását kérte a párt jelöltje, Molnárffy Béla számára. A miniszterelnök után még Lázár József beszélt ,a központ részéről hasonló értelemben. Noha a tömegben számos közismert Grieger-párti választó is volt, a gyűlést semmiféle incidens sem zavarta meg, amely ,csak a Rábaköz népének intelligens és politikailag iskolázott voltát dicséri. A gyűlés elejére megérkezett autón a vármegye képviseletében Gévay Wolff alispán Soós Géza hercegi jószágkormányzó és Rimle Pál főerdőtanácsos társaságban, akik a miniszterelnök különvonatán utaztak vissza Sopronba. A vonatot Csornától Sopronig Egész Kálmán Gysev. ellenőr vezette. Vass József kultuszminiszter, Csornán nem szállott ki a különvonatból. május 16 m k » « vf * *i v * *-» v ' • ■ v ík Bethlen miniszterelnök Körmenden. Budapest, május 15. Szombathelyről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt fél 9 órakor érkezett Bethlen miniszterelnök Celldömölkön és Szombathelyen. Bethlen gróf miniszterelnök vasárnap Celldömölkön mondott beszédet és többek között a következőket mondotta: Az Egységes Párt révén független, erős Magyarországot akar nemzeti királysággal, szociális és felekezeti békét, keresztény nemzeti demokráciával, a pártoskodás kiküszöbölését és erős kormányt, végül pedig semmiféle közjogi kapcsolatot más állammal. Véget kell vetni az osztályok egymás elleni harcának, viszont a felekezeti békét megbontani nem engedi. Hangoztatta, hogy nincs protestáns kor- s mány, csak magyar, nincs felekezeti állam, csak nemzeti és nem akarnak semmiféle protestáns királyt a nemzet nyakába ültetni. A vallás nem lehet korteseszköz, akkor, amidőn a kormány minden tagja keresztény nemzeti demokráciát akar. Az alkotmányt nemzeti demokratikus alapra kívánja fektetni és ennek kapcsán meg kell reformálni egyes alkotmányos intézményeinket, így a főrendiházat és a megyei önkormányzatot is. Celldömölkről a miniszterelnök Szombathelyre utazott, ahol így nyilatkozott: " A kormány programmját már többször kifejtette, az ellenzék programmját azonban sosem hallotta. Ilyen negatívummal meg lehet az ellenzéki pártoknak az országban szervezni az elégedetlenséget, de ez csak forradalmat eredményezhet. Minden bajt nem lehet a kormányra hárítani. Amikor az ellenzék azt mondja a kormánynak, hogy takarékoskodjék, ugyanakkor a legdrágább reformokat követeli. A drágaságnak nem az az oka, hogy a kormány helyreállította a szabadforgalmat. Azokért a sajnálatos bűncselekményekért, amelyek a közrendet megzavarták, nem a kormány felelős Becsületszavára állítja és vitatja bárkivel szemben, hogy a kormány minden bűncselekménynyel szemben férfias eréllyel jár el és fog eljárni.sághoz, mert noha Winter nem is akart csempészni mégis csak engedély nélkül akart a lovakkal az akkori „A" zónába kijutni s igy ügye kihágást képezett. Míg így Winter aktái dagadoztak , vele együtt megtették az utat az uzsorabíróságtól a rendőrbíróságig, azalatt a Fülesen vásárolt két lova, a földművelésügyi minisztérium soproni kirendeltségéhez került, ott pedig régi szokás szerint elárverezték őket és a két ló Matesz János soproni bérkocsis tulajdonába került. Itt azonban rövid stációtartottak a lovak, mert Matesz tovább adta őket egy Szvoboda nevű cinfalvi lókereskedőnek, aki aztán mint ismert hivatásszerű csempész egy szép napon Winter legnagyobb meglepetésére megjelent Czinfalván azzzal a két lóval, melyek miatt Winter ellen még ma is eljárás van. Winter lovait hát csakis csempésznek sikerült Czinfalvára juttatni, de ez aztán már valóban úgy csempészte át őket a határon. Más a paragrafus s más az élet. Érdekes, különös kis ügy aktái és kárvallott szereplői kerültek tegnap a soproni rendőrbíróságra. A szokatlanul érdekes esetet elmondjuk itt adjuk úgy ahogy ezt a szereplőktől hallottuk étt ahogy azt az akták is bizonyítgatják. Még az elmúlt év októberében történt, hogy Winter Izidor cinfalvi gazda Fülesre ment lovakat vásárolni saját gazdasága számára. Vett is két lovat Fülesen, de Cinfalva akkor A zóna és az osztrákok által megszállt község lévén, Winter nem tudott a lovaival oda eljutni. A magyar határvizsgálók csempésznek vélték, lovait elvették tőle, Winter ellen pedig megindíttatták az eljárást. A cicfalvi gazdának nem volt menekvése, hiába hangoztatta, hogy nem tudott a rendeletekről, hiába hangoztatta, hogy saját gazdaságába szánta a lovakat az eljárást lefolytatták ellene és Winter egy napon a soproni uzsorabiróság elé került. Itt azután bebizonyosodott, hogy Winternek nem voltak csempészszándékai, ezért az uzsorabiróság is beszüntette ellene az eljárást, de áttették ügyét a rendőrbiró Programmbesztil jelölt nélküül. ▲ soproni munkások népgyűlése. A soproni szociáldemokrata párti vasárnap délután népgyűlést tartott a Papréti tornacsarnok udvarán. A plakátok szerint a párt képviselőjelöltjének, Hebelt Ede dr.nak a programmbeszéde lett volna a népgyűlés főpontja, azonban Hebelt nem jelenhetett meg a népgyűlésen, lévén még ma is rendőri felügyelet alatt s mint ilyen, nyilvános politikai gyűléseken nem szerepelhet. Helyette a budapesti központ két kiküldötte, Szilágyi Gyula és Kittel Ferenc fejtették ki Hebelt dr. és a szociáldemokrata párt programmját. Mintegy 5—600 főnyi hallgatóság jelenlétében nyitotta meg délután fél 4 órakor a népgyűlést Zettl István, aki a gyűlésen való elnöklésre Horváth Sándort kérte fel. Szilágyi Gyula voltaz első szónok. . A szociáldemokrata párt — mondotta bevezetőben — a dolgozó nép pártja, elvei, emberei nem változnak szélkakas módjára, mint a polgári pártoké. Rendet, konszolidációt csak a termelő munka teremthet. A demokrácia munka minden vonalon kell hogy érvényesüljön és szabadság legyen ebben az országban. A pártnak évtizedek óta egyazon külpolitikai programmja van. Csak a nép, a lakosság egyedül határozhat hovatartozandóságát illetően. Ezt elmondották a berni konferencián is. Az elszakított területeket nem frázisos irredentizmussal, hanem a munka megbecsülésével kell visszaszerezni. Ha nem nyilvánulhat meg a nép akarata, akkor milliárdokat költhetnek propagandákra a külföldön, nem fognak eredményt elérni soha. Külpolitikai programmunkat egyébként olyan belpolitikai programmal kell megalapoznunk, alátámasztanunk, amely a dolgozók országává avatja ezt az országot. A jövő országgyűlésnek az legyen csak feladata, hogy alkossa meg az általános titkos, községenként választójogot. Azután menjen széjjel, mert nem fogja képviselni az ország akaratát. Ismét két évi hosszú szenvedés után van a szociáldemokrata párt. Ezrek és ezrek mentek bírói ítélet nélkül a kínok poklába. A párt tárgyalt az illetékesekkel, várta, remélte, hogy meg fogják érteni. Még ma is 600 politikai fogoly szenved Zalaegerszegen. Régi követelése a pártnak a 8 órai munkaidő is, s ezzel kapcsolatban az ipartörvény megfelelő revíziója, anya- és csscsemővédelem, mert immár az elnéptelenedés is fenyeget bennünket. Az ország közegészség tekintetében is balkáni nívón áll. Az alföldön és a Dunántúl terjed a tüdővész, minek főként a mai lakás- és élelmiszerviszonyaink az okai. A két éves kurzuspolitika meddőségét — úgymond — , mi sem bizonyítja jobban, a lakásügy nálunk ! Még ma is vannak vagyonlakók. Rendeletekkel véltek a bajokon segíteni. !