Sopronvármegye, 1922. június (25. évfolyam, 122-144. szám)

1922-06-23 / 139. szám

agp ■PHÜ r Ara 4 korona Péntek, im. június 33. XXV. ‚Tf«lzsn. 139 min, SOPRONVARMEGYE Iftalics Égés*"évre 90Q. Félévre 450 korosa. Negyedévre korosa. Egy hónapra 75 korona, felvételn­ek^tarifális áron. RÉMAKÖZI KGZLÖflV POLITIKAI mPILAP Sz erkesztőáig ·Ss MadehJvffital i S­QPRvMf Szentgyörgyi-utca 11. Telefon 524 és 4Mfi Fiókkiad­óhivatal és ArtTfr-i­satSwap CSORNÁN, Erseéber-utca. v vál­­asztott elnökké, Szcitovszkyt és Huszárt alelnökké választotta a nemzetgyűlés. Az elnök székfoglaló beszéde. — Az első érdemleges ülését tartotta tegnap az uj nemzetgyűlés. Apponyi korelnök nyitotta meg az ülést. Napirend előtt felszólalt Nagy Ernő és megkövette a Házat a keddi ülésen tett közbeszólásáért. Az a vád — mondotta — mely azon az ülésen feléje repült, olyan súlyos volt, hogy ha igaz volna, nem ér­demeltem volna meg, hogy magyar levegőt szívhasson. Szombaton interpelláció alak­jában fel fogja tárni az egész hajszát, amit ellene — úgymond — Bereg megyében véghez vittek. Az igazoló osztályok jelentéstétele után Apponyi korelnök elrendelte az elnök­­választást. Leadtak 185 érvényes szavazatot, ebből 145 szavazat Gaál Gasztonra esett, akit úgy a nemzetgyűlés elnökévé választottak. Az alelnöki tisztségekre Szcitovszky Bélát 135, Huszár Károlyt 108 szavazattal megválasztották. Jegyzőkké: Bartos Jánost, Bodó Jánost, Forgács Miklóst, Héjj Imrét, Perlaky és Petrovics Györgyöt, háznagynak Karafiáth Jenőt választották meg. Apponyi korelnök köszönetet mondott a támogatásért, melyben munkájában a Ház részesítette s átadta az elnökséget az uj elnöknek, aki nyomban megtartotta székfoglalóját. Gaál Gaszton székfoglalója. — Mélyhatottsággal jelenek meg ezen a helyen, hogy az elnöki széket, amelybe a nemzetgyűlés bizalma immár harmadszor emelt — elfog­álján. Első szavam a kö­szönet és hála szava legyen úgy a ma­gam, mint tiszttársaim nevében és az az ígéret, hogy iparkodni fogunk tisztünkkel járó feladatunknak, férfias kötelességál­dással megfelelni. Kijelentem mindenekelőtt, hogy a ta­nácskozást a múlt nemzetgyűlésen módo­sított és ideiglenesen elfogadott 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk ve­zetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy e szabályok alkal­mazásában a legliberálisabban kívánok eljárni. A vélemények lehető legszabadabb érvényesülése minden nemzet törvény­hozásának kimagasló érdeke. Ezt, ameddig a házszabályok rendelkezésein belül marad, nemcsak korlátozni nem kívánjuk, hanem el vagyunk tökélve, bármily irányból tör­ténnék ezzel szemben kísérlet vagy jelent­keznék türelmetlenség, annak szabadságát pro és contra a legmesszebbmenő módon megvédelmezni. E tekintetben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tiszteletben tartani, hanem valahányszor kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás van hivatva dönteni, érvényesíteni kívá­nunk a házszabályok szelleméből folyó, vagy a gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek ismerjük magunkra nézve a parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. Ezáltal gondoljuk legjobban biztosí­tani a nemzetgyűlés törvényhozói műkö­dését, amelyet sem egyesek, sem frakciók vagy pártok játéklabdájává válni nem engedhetünk. Férfias nyíltsággal jelentem ki, hogy a magam részéről Návay volt elnök úr­nak értelmezését osztom és alkalmazom. Elparentálta a Ház Károly királyt amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. Az ország sivár helyzetben van, amelybe a háború, a forradalom, a bolse­­vizmus garázdálkodása és mindezeknek betetőzéséül ellenségeink kegyetlenkedése, bosszúvágya és kapzsisága döntötte. Az ezekből folyó elégedetlenség és elkeseredés nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeinek lelkét és nem­zettagadó, destruktív, felelőtlen és lelket­len izgatás befogadására. Mindezekkel szemben nemzetfenntartó hazafias érzésű, polgári erényekkel ki­magasló, erős szociális érzéstől átitatott, osztályt és pártot nem tekintő, a haza és a társadalom iránt konstruktív együttmű­ködésre van szükség. Én bízom abban, hogy lesújtottságunk­­ban, eme eszméknek és kötelezettségeknek mindnyájan meg fognak felelni és az or­szág rendkívül súlyos helyzetében társa­dalmi, felekezeti és pártkülönbség nélkül testvéri szeretettel fogják törvényhozó működésüket gyakorolni a haza szolgála­tában. Működésükre kérem a jó Isten áldását. A tárgyalás rendjét megnyitottnak nyilvánítom. Apponyi ünneplése. Gaál Gaszton ezután meleg szavakban megemlékezett Apponyi korelnöki műkö­déséről. Az egész Ház felállt s percekig tapsolta Apponyit. Csak Gömbös maradt ülve. A Ház elparentálja a királyt. Gaál elnök: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azalatt, mig a törvényhozás­­szünetelt, megrázó gyászesemény sújtotta nemzetün­ket. A mindenható kifürkészhetetlen aka­ratából április 1-én, fiatal korában, idegen földön ragadta ki a halál az élők sorából Szent István koronájának egykori viselő­jét, IV. Károly király őfelségét. A várat­lan elmúlás, az őszinte megilletődésnek és a mélységes gyásznak igaz érzését vál­totta ki mindnyájunk szívéből. Az ország kormányzására és ügyeinek intézésére hivatott tényezők a nemzetgyűlés együtt nem lététben kifejezésre juttatták ugyan már a nemzet részvétét, mégis most, amidőn mint a nemzet akaratának törvényesen megválasztott képviselői, mun­kához látunk, hangot kell azoknak az­­ érzéseknek, amelyeket gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgára szívéből kiváltott. Mint királynak tragikus és emberien mélyen megindító sorsát történeti távlatból tárgyi­lagosan méltatni egy későbbi kor feladata leend. Ma, midőn a nemzet törvényesen meg­választott képviselői itt egybegyűltünk, kötelességünk ezen alkalmat megragadni arra, hogy a gyászba szorult család előtt a nemzetgyűlés őszinte, mély részvétének adjunk kifejezést. Javaslom tehát a tisztelt Nemzetgyűlésnek, méltóztassanak elhatá­rozni, hogy a nemzetgyűlés Szent István koronájának egykori viselője, IV.­ Károly király őfelsége elhunyta felett érzett mély gyászának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. A Ház hozzájárult az indítványhoz. Több elnöki kijelentés után az ülés véget ért. Legközelebbi ülés pénteken délelőtt 10 órakor lesz. Bethlen miniszterelnök s kereszténysége. Budapest, jan. 22. Gróf Bethlen István miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai ma este látogatást tettek a keresztény egység­pártjának helyiségeiben. A miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy a kormány, amelynek élén áll ezen túl is azt az irányt fogja követni, mint amelyet köve­tett, ugyanaz lesz az iránya mint eddig volt: keresztény és nemzeti irány. Mikor én keresztény irányt mondok — mondotta — remélem tudjátok, hogy én a keresztény irányzat megvalósítása alatt cselekedeteket értek. A keresztény irányt az én véleményem szerint cseleke­detekkel kell fejleszteni és nem szóval, lármával, nem hangos jelszavakkal, nem fejbeveréssel, nem jogrend felforgatással, ha­nem becsületes, tisztességes munkával. Ezután a miniszterek még hosszabban elbeszélgettek a párt tagjaival. Kállay tovább tárgyal a­z ellenzékkel. Budapest, jun. 25. Értesülésünk szerint Kállay pénzügy­miniszter holnap délután 6 órára hívja össze újabb értekezletre az ellenzéki kép­viselőket és a meghívókat erre a megbe­szélésre holnap fogja szétküldeni. A­­szocialisták követelései. Budapest, jún. 22. A szocialista frakció egyik vezető tagja a következőket jelentette ki: Nem handa-bandázni jöttünk mi ide. Ha a kormány lehetővé teszi, mi szívesen állunk rendelkezésére és részt veszünk a komoly munkában. A szociáldemokrata­párt teljesen önállóan a maga programmja alapján dolgozik és csak esetről-esetre lehet szó arról, hogy a többi ellenzéki párttal egységesen járjon el. A pártnak többféle követelése van. Ezek között elsősorban az internálási táborok és az emigráció likuidálását követeli bel- és külpolitikai szempontból. A szociáldemokrata párt nem ragaszkodik ahoz, hogy minden emigráns visszajöhes­sen az országba, de például Garaminak, Buchingernek, Preisznek, Weltnernek, Biró Dezsőnek és sok más olyan szocialis­tának a visszaengedését követelik, akik­nek a kommünban nem volt semmiféle komoly részük. Valutapiac, Budapest, június 22. I Napoleon 3730—3800, angol font —*—, dollár 980—998, frank 85'00—85*75, lengyel márka 0 21—0 2130, márka 3*00— — 3*03, lira 48 50—49'—, rubel —*— —*—, lei 6 36—6 42, szokol 1915—19*40, svájci frank 000 00—000*00, korona dinár 13*10—13*15, bécsi kor. 6 45—6*65. Zürichi devizás adat: Berlin 1*61 V­, Hol­landia 203*50, New-York 527, London 23*35, Páris 45*30, Milano 25*50, Prága , IO’COVI, Zágráb 1*75, Bukarest —, Varsó 0*12, Budapest 0*54, Hées 0*03 R­er­entrákt bélyegzett 0*03%. Terménytőzsde. Tisza-vidéki búza 4125—4150, pest­megyei és dunántúli búza 4100—4150, rozs 3325—3350, takarmányárpa 3600—8650, sörárpa 3650—3800, köles —*------*—, zab 3400—3500, tengeri 3700—3750, korpa 2150—2175.

Next