Sopronvármegye, 1922. augusztus (25. évfolyam, 171-196. szám)

1922-08-01 / 171. szám

Kedd, a.®»*». snf«i«­.mni 1. ZX’41. 4htfr»3y«WR. 11’*.. m&m. Ára 6 korona SOPRONVÁRMEGYE­I ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Negyedévre . . . . . . 375 korona. Egy hónapra ...... 125 korona. Hirdetések felvétetnek tarifális áron. RÁBAKÖZ­ KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ SOPRON Szentgyörgy­ utca 11. Telefon 524 és 446. Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség: CSORNÁN, Erzsébet­ utca. Bethlen miniszterelnök válaszolt az ellenzéknek. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Beth­­len miniszterelnök nagy beszédet mondott, melyben reflektált az indemnitási vita alatt elhangzott ellenzéki szónoklatokra. Megelőzőleg Daruváry igazságügyminiszter válaszolt Hábert mi­napi beszé­dre, védelmébe vette a magyar bíróságokat, kijelentette, hogy Hébsi­ ál­lításai minden alapot nélkülöznek. A bírák — úgymond a miniszter — csak saját ké­relmükre helyezhetők át ma is. Majd Propper kijelentéseire reflektálva elmondta, hogy az első amnesztia-rendeletben 93 elitért s több mint 10 ezer terhelt, a­ másodikban 12.900 elitért és 12 ezer terhelt kapott kegyelmet, a harmadikban 13.200 elitért és 12 ezer terhelt. Azonkívüli 13 esetben kivételes kegyelem adatott, 97 esetben pedig a kegyelmi eljárás folyamatban van. A maga részéről mindig a békülékenyság és engesztelődés szellemében jár el, csak az esetben nem, ha a kegyelem megadása veszélyezteti az állami és közrendet. A kormánynak ereje és akarata van a jog­rendet mindenáron fentartani. A kivételes hatalmat teljesen megszüntetni nem lehet. Kéri az indemnitás elfogadását. Utá­na Bethlen miniszterelnök szólalt fel. Az ellenzék öt szempontot dom­borított ki az együttműködés feltételéül. Az egyik, hogy a kormány szüntesse be a politikai üldözést. Ennek betartása semmi nehézségbe nem ütközik. Ha az­ ellenzék azt a benyomást nyerné, hogy a kormány valamely választót üldözne, úgy tessék bizalommal a kormányhoz fordulni. Hasonló könnyű az álláspontja a reparáció kérdésében is. Reparációt lehet kérni a büntetőbíróságnál, peticionálás révén, és végül fegyelmi úton. Az első kettő nem a kormányhoz tar­tozik. A fegyelmi kérdésében azonban a kormány az ellenzék rendelkezésére áll. A kritika joga az ellenzéké, a parlament munkaprogrammja azonban a kormányé. Ezzel a felfogással szemben gróf Apponyi Albert azt mondta, hogy a kormány ne legyen autokratikus. Kijelenti, hogy haj­landó ezt a kérdést az ellenzékkel meg­beszélni. A negyedik feltétel az, hogy mellékkormányok ne legyenek. A mellék­­kormány fogalmával úgy van, mint Kál­mán király a bosárkányokkal. Mellékkor­­mány nincs, ez a kormány pedig addig marad helyén, míg meggyőződését követ­heti, különben távozik. A szocialisták az emigránsok haza­jövetelét követelik. Az emigránsok 90°/o-a kommunista. Csekély azoknak a száma, akik azért távoztak, mert féltek a fehér terrortól. Foglalkozik Garami személyével, tudja róla, hogy sohasem volt kommunista, becsületes embernek tartja, de Bécsbe tá­vozott, ott egy lapot alapított, melyben k­ülönféle dolgokat irt s íratott az ország­ról. Nem az igazat irta, hanem többet annál és ott kezett fogott olyan államok­kal, melyek ellenséges indulattal vannak irántunk s további megszállásra biztatta fel őket. A magyar állam a saját fiaiból nem nevelhet Koriolánuszokat, a­m­íg Ga­rami Bécsben a „Jövőt“ fenntartja nem állhat vele szóba. Nem érti, miért fáj a szocialistáknak a kommunisták feje? A kormány a kivételes hatalmat nem szün­tetheti meg, mert olyanok a viszonyok Európában, hogy a kormányok kénytele­nek kivételes hatalommal élni. Egy ország van Középeurópában, hol nincs kivételes hatalom: Ausztria, de ne irigyeljük az ottani állapotokat. Nálunk a kivételes hatalom gyakorlása parlamenti ellenőrzés alatt áll, törvények és rendeletek írják elő a kivételes hatalom miként való gya­korlását. Nem hajlandó a vasúti alkalmazottak szakszervezeti alapon való működését megengedni, mert az a nélkülözhetetlen fegyelem rovására menne. Majd Rassa­y beszédével polemizál, hibáztatja Rassay radikalizmusát és kéri, revideálja álláspontját, mert a radikalizmus nem magyar talajból nőtt ki. Az össze­omlásért a szocialista pártot csak másod­sorban terheli felelősség, náluknál nagyobb bűn terheli a radikálisokat. A liberalizmus súlyos hibákat követett el a nemzettel szemben, de mégis nagy és hatalmas tényező volt 50 éven keresztül az ország­ban. A radikalizmus ennek a liberalizmus­nak satnya fattyúhajtása. A radikalizmus trikolor köpenyben nagy veszélyt jelentene az országra nézve: nemzeti álarcban árulná ugyanazt a mézet, amellyel 1918-ban a nemzet testét megmérgezte. . A keresztény ellenzéknek válaszolva kijelenti, hogy, a kormány az 1920-ik évi I. tc. alapján áll, melyet Apponyi és Andrássy is segítettek létesíteni s mely kimondja, hogy a király­i k­érdés elintézése későbbi időre halasztatik­. E törvénnyel szerbben Andrássyék arra törekedtek, hogy fegyveres hatalommal a törvényes kormányt kiemeljék és helyükbe magukat ültessék. Nyugodtan bízom ma­gamat e kérdésben a magyar közvélemény és a történelem ítélőszékére. Az előidézett események következménye volt a detroni­­zációs törvény. Én a radikalizmussal szemben mindig a haladás és fejlődés politikáját képvisel­tem, sohasem képviseltem osztályuralmat és nem is fogok. A fokozatos haladás politikáját képviselem, mert összhangba kell hozni a fejlődést kulturális és gazda­sági viszonyainkkal. Meg akarom tartani az intelligencia vezérszerepét, de ez nem jelenti a könnyelmű vagy kedélyes közép­­osztály uralmát. A jelenlegi generáció nem akkor fog áldani bennünket, ha leté­zünk a fokozatos fejlődés útjáról, hanem ha becsületesen és egyformán végrehajt­juk a földbirtokreformot. Azzal zárja eza­vait, hogy nem akar középosztály ural­mat, becsületes magyar, nemzeti demok­ráciát akar, ehez minnden társadalmi osz­tály, minden párt és az egész nemzet­gyűlés összefogására van szükség. Rakovszky Iván belügyminiszter. Válaszolt a vita során elhangzott észrevételekre. Az internálásokra vonatko­zólag kijelenti, az internálás nem büntető, hanem preventív intézkedés. Nem arról­­van szó, hogy a múltban követtek el bű­nöket, hanem elejét vegyük annak, hogy az állam ellen valaki a jövőben bűnt kö­vessen el. Mikor én az állami v­ad érde­kében ezeket a védelmi intézkedéseket megteszem, úgy érzem magam, mint a bakter, aki a kazal közelében megfogja a gyújtogató kezét. Lehet, hogy a gyújto­gató nem akart gyújtogatni, hanem csak cigarettára akart gyújtani, nekem mégis kötelességem volt, hogy a kezét megfog­jam. Én minden olyan magatartással­ szemben, amely olyan hangulatot teremt, amely forradalomra vezethet, a legerélye­­se­bben fogok eljárni. Az internálás kérdését újabb rendelettel szándékozom szabályozni. Az előzetes őrizetbevételt is sokkal sző­kébb körre akarom szorítani. A rendőri felügyeletet pedig majdnem teljes egészé­ben meg akarom szüntetni. Minden objek­tív ember megállapíthatja, hogy az inter­nálás intézménye már kihalófélben van. Majd áttér a sajtórendészet kérdésére. Semmiféle cenzúra nem áll már fenn a lapokkal szemben. Az állam ellen min­den izgatást meg fog akadályozni. Végül a szocial­istákhoz szól. Minden képviselő törvényhozói kötelessége — úgymond, — hogy megvédje a­z államot. Éljék be ma­gukat a szocialista képviselők is ebbe a törvényhozói mentalitásba, ne követelje­nek, ne iskrimináljanak, biztosítja őket, hogy hamar helyre fog állata az össze­tartás, mely mindnyájunknak egyformán kívánatos. A délutáni ülésen Szakács Andor folytatja délelőtti beszédét. Felolvassa és magyarázza a népköztársa­ság törvényeit. Ami az atrocitásokat illeti, azok szeriát« nemcsak megtorolva nem lettek, de meg se szűntek. Kállay pénzügyminiszter. A pénzügyi kormányzatot illető meg­jegyzésekre reflektál, melyek a vita során hangzottak el. Majd a jóvátétel­ kérdésre térve kijelenti, hogy a reparáció gondo­lata már akkor megbukott, mikor a márka 5 centimera esett le. A bizottságok azon­ban tovább is itt vannak és fizetjük őket. Jóvátételt azonban nem fogunk fizetni. Az indítványok sorsa. Ezután az elnök szavazásra teszi fel az indemitási törvényt, melyet a Ház ál­talánosságban elfogad. Következik­ a sza­vazás egy egész sereg indítvány fölött. 13 indítványt, köztük Budayét, mely a numerus claususnak az összes főiskolákra és a nosstrifikált diplomákra való kiter­jesztését javasolja, elvetik. Az elfogadottak között van. Széchenyi Viktor gróf indít­ványa a mezőgazdasági ipariskolák fel­állításáról. Napirendi indítvány után az elnök az ülést este 7­ 8 órakor bezárja. Új m­ovixBipyü­lési képviselők Nagyatádi Szabó István egyik kerüle­tében, a barcsiban ma hirdették ki a le­mondása folytán szükségessé vált új vá­lasztás eredményét. A kerület új kép­vise­­lője dr. Urain Ferenc lett, a „Szózat” volt főszerkesztője, aki Szemző Ernő 2010 sza­vazatával szemben 3104 szavazatot kapott. Nyíregyházán, Kállay pénzügyminisz­ter egyik megüresedett kerületében aug. 3 án hirdetik ki a választás eredményét. Rakovszky Iván belügyminiszternek óriási többsége van. Napóleon 7900—7875, angol font----­-----, dollár 1920—2005, frank 168—169-50 lengyel márka----------------, márka 3­05— 3 02, lira 90 00—91*50, rubel ---­-----, lei 13 20—13*30, azokol 48 50—49*25 svájci frank 000*00—000*00, korona dinár 23 75—24 70, bécsi &kr. 410—4­03. Zürichi devizazárlat: Berlin 0*80, Hal­­ianaia 203*25, New-'fork 524*75, Lontra» 23 36, Páris 42 60, • Milano 23*95, Prága 12 15, Zágráb 162*50, Bukarest —.—, Vara 0*085, Budapest. 0 29, Etées 0*017*, e*sferák bélyeg**« O'Oa8A. s Tiszavidéki óbuza 6900—7000, pest­­megyei 6850—6900, tiszavidéki új­búza 6800—6900 pestmegyei 6800 — 6850, ros* 5250—5300, árpa 5300—5500, azab 0000— 0000, uszab 6800—7000, tengeri 6200— 6300, repce 11.500—12 500, korp* 3700— 3800. Terménytőzsde.

Next