Sopronvármegye, 1922. december (25. évfolyam, 274-296. szám)

1922-12-07 / 278. szám

XXV. <i(«!;sn ITS Hím. Ara 10 korona CatttSrtSk, fi93S, december 7. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a............................190 korona. ............................580 korona. tel­ételnek tarif&Hs áron. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkensz&ség és kiadóhivatal , SOPRON Szentgyörgy­otai 11. Telefon 524 és 44*. Pl­óna­ki adóhivatal és szerkesztőeég * CSORNÁN, Erzsébet­ utca. A tisztviselőkérdés a nemzetgyűlésen. Ma már nincs mód nagy létszámapasztisra — mondja a pénzügyminiszter. — A föld* adó 80 %-át befizette az ország. — Viharos interpellációk. A nemzetgyűlés mai ülését 7*11 óra* kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Elnök javaslatára a Ház kimondja, hogy a bejelentett tizennyolc interpellációra leg­később félkettőkor térnek át. Rakovszky Iván belügyminiszter kiterjeszti ezután a közrend fokozottabb biztosításáról szóló javaslatát. Áttérve a napirendre, harmadszori ol­vasásban elfogadják ezután a tisztesség­telen versenyről és a­­s közadóra vonat­kozó egyes rendelkezések mó­dosításáról szóló törvényjavaslatokat. Következik a közadók kezeléséről szóló javaslat álta­lános tárgyalása, Orffy Imre előadó ismer­teti a javaslatot. Gaál Gaszton a javaslatot általánosságban elfogadja, mert szükség van a javaslatra. Kövesei­ a legdrákóibb intézkedések alkalmazását. Bocsássa el a kormány a haasontalan, munkáik a tisztviselőket, tartsa meg a legkiválóbbakat, a szakértőket és fizesse úgy meg őket, hogy ne kellessen borra­valókat elfogadniok, hogy tisztességesen megélhessenek. Magas sivérű tisztviselői kart akar. Meg t­eli szifcsditani a tiszt­viselőket attól, hogy egyes vállalatok igazgatósági tagjai legyenek. A panaszok mind hangosabbak. Bizonyos hivatalokban csak nyomós pénzek lefizetésével lehet egyes dolgokat megtudni, illetve meg­kapni. Ez a kérdés ma közé­letünk rák­fenéje. Györki Imre: Az új kezelési törvény intézkedései­ben nem látja az adózók megvédését az esatleges zaklatástól, mert nem azokat sújtja, akiket kellene, nem a ébereket fogják ellenőrizni, egyetlen bankárt, egyet­len földbirtokost nem fognak megmotozni, hanem a kispolgárokat, a parasztokat és a munkásokat. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre: Bírálja a törvényjavaslatnak az adó­kivetésre vonatkozó intézkedéseit. A ja­vaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután a vitát bezárja és Kállay Tibor pénzügyminiszternek adja a esőt. Mindenekelőtt bejelentem, hogy az egyenes adóztatás terén hozott szerves reformok a községi­­adóztatás egész rend­­szerének megváltoztatását vonják maguk után. Hozzá alkalmazzuk az új gazdasági helyzethez és a változott ár­viszonyok­hoz. A javaslat elkészítésénél a legfontosabb szempont az adminisztráció egyszerű kntése volt. Remélem, hogy a reform sunyira le fogja egyszerűsíteni az adóigazgatást, hogy már a legközelebbi jövőben nagy eredmé­­nyeket fogunk e tekintetben kimutatni. Bejelenti ezután, hogy az új adótör­vények végrehajtása is előrehalad. A föld­adó befizetésénél — úgymond — « igen szép eredményeket értünk el az első ne­gyedévben, a kedvezményes befizetésekkel együtt a földadó 80% át fizette­ be, re­mélem, hogy a házadó tekintetében is ilyen eredmények tudunk felmutatni, bár nehe­zebb a helyzet. A becsületes adózókra nézve a legkellemetlenebb és legigazság­­talanab­b az, ha az adminisztráció nem tartja szem előtt az illető valóságos va­gyoni viszonyait. Rátér ezután az egyes észrevételekre, amelyek a javaslattal szemben elhangzott t­tak. Nincs kifogásom az ellen sem, hogy­­ a családi viszonyok felől való faggatást kategórice tiltsa meg a törvény. Azt aka­rom, hogy az adóhatóságok éljék magukat be a törvénybe és megfelelően hajtsák végre azokat az utasításokat, amelyeket a kormány a törvényhozás megalkotásakor itt szem előtt tartott. Ami általában a tisztviselőket illeti, nekem is az volna a nézetem, hogy a tisztviselőket oly mértékben javadalmazni, hogy félretehessenek minden más díjazást, melyben ez idő szerint részesülnek. Ma azonban ezt a javadalmazást az állam mostani helyzetére való tekintettel nehezen tudják megvalósítani. A legkisebb emelés is az államra nézve óriási terhet jelentene. Most is foglalkozik az állam alkalmazottai helyzete javításának kérdésével. Megfonto­lás tárgyává tesszük, hogy váljon a tiszt­viselői létszám apasstásával meg lehet-e oldani ezt a súlyos problémát. Ma már különben is nem olyan túl nagy az álami alkalmazottak száma. A közigazgatási alkalmazottakat illetően hang­súlyoznom kell, hogy igen sok helyen intenzívebb munka folyik most, mint az­előtt. Nagyszámú több ezerre menő a pass­­zásra ne® tvsz mód. Nekünk sok módunk és részünk nincs arra, hogy sokat kísérletezzünk. Az elnök az idő előrehaladott­­volta miatt a vitát megszakítja. Ezután a Hás áttért az interpellá­­pellációtós. Elsőnek Szabó József interpellált a salgótarjáni bányászsztrájk­­ról, mely annyi gazdasági kárt okozott az országnak. Azt mondják, hogy a sztráj­kot politikai okokból szervezték a szo­cialista vezérek. Hosszasan fejtegeti a sztrájk előzményeit és a felidézésében és a következményekben nagy részt tulajdo­nát Payer Károlynak. Az ellenzék viharos közbeszólásaitól kísérve éles támadásban kiterjed Payernek a kommün alatt és az emigrációban tanúsított magatartására, sőt a magánéletére is. Peyer Károly személyes kérdésben visszautasítja a vá­dakat, melyeket Simbó József egy notó­rius sikkasztó adataira alapít. Felosán­tja Szabót, hogy ismételje meg vádjait s parlamenten kívül is, hogy bírói elégtételt vehessen rajta. Rassay Károly személyes kérdésben történt felszólalása után Bogya János intéz éles támadást a szociáldemokrata képviselők ellen egy interpellációban, melyben az állami rend hatályosabb vé­delméről szóló törvény szigorú végrehaj­tását sürgeti. A szocialista képviselőket népbolonditóknak, demagógoknak mondja, akik a parlamentben parádéznak, míg lelketlen munkájuk eredményekép félre­vezetett emberek az internáló táborokban ülnek. Itt óriási vihar tör ki a baloldalon. A szocialis­ta képviselők a padokét verik és a kérdések egész áradatát eudisják Bogya felé. Gazember, csirkefogó! — kiabálják. Bogya gúnyosan integet feléjük. Almásy alelnök nagyfokúra tudja csak a rendet helyreállítani majd Bogyát rendre­­utasítja, aki bocsánatot kér a Háztól. Néhány személyes ígti felszólalás után ,26 órakor az ülés véget ér. A pénzügyminiszter elősegíti a karácsonyi vásárt. Számos áru után elengedik a luxusadót. Hónapok óta pang a kereskedelem, ezért a pánzügymintiszter most elhatározta, hogy bizonyos rendelkezéseket léptet életbe a karácsonyi vásár elősegítése ér­dekében. A karácsony előtti időre fel akarja emelni a fényűzési értékhatárokat az olyan cikkeknél, amelyek a karácsonyi vásáron különösen számba jöhetnek. A miniszter felszólítására most az OMKE javaslatot készített, ami azt ered­ményezheti, hogy sok árunál nem kell majd a drága luxusa­dót megfizetni. Reméli az érdekképviselet, hogy a jövő héten, tehát még idejében meg fog jelenül a pénzügyminiszter vonatkozó in­delete. Az érdekeltség különösen a játé­kok, selyemcikkek, díszműáruk, kisebb ékszerek, illatszerek, kalapok, képek és képkeretek és végül művirágok értékhatá­rának a felemelését kéri a pénzügyminisz­tertől. Európe sorsa f­­g eldőlni a londoni konferencián. Budapest, dec. 6. Harvey amerikai nagykövet az ame­rikai klub lakomáján beszédet­­ mondott, amelyben a szövetséges miniszterelnökök legközelebbi találkozását a legnagyobb eseménynek nevezte 1918 óta. Ha a kü­szöbön álló londoni tanácskozás nem fog az európai gazdasági programm tekinteté­­lében megoldást hozni, akkor igazán nem tudja, hogy mi menthetné meg Európát az összeomlástól. Nem lehet örökös fenyegetések közepette élni és sincs semmi célja a brüszszeli konferenciának, ha négy nagy európai állam felelős miniszter­­elnöki előzetesen nem tudnak tisztába jönni egy közös tervre nézve, amely a gazdasági végromlást elhárítja. A londoni konferencián fog tehát népmilliók sorsa és jövő megélhetése eldőlni. H­uswiz&iseiposis mai hivatalos érfelpaksin Napoleon (pénz) 8800, Dinár­ 29.60— 31.20, Zágráb 740—780, Newyork és dollár 2350—2421­, Amsterdam és hollandi forint 930—945, London és angol font 10600—10900, Berlin ée márka 27.50—32.50, Brüsszel és belga frank 150—155, Kopen­­hága és dán korona 475—495, Krisztiánia ás norvég korona 433—443, Milano és líra 115—120, Párisi és francia frank 16250 16850, Prága és szokol 7400 - 7800, Szófia és leva 1800—1900, Stockholm és svéd korona 635—650, Varsó és lengyel márka 14­25 —15­25 Bécsi deviza 350— 360, Osztrák korona 345—360, Svájci frank 440.00— 455.00, Bukarest és lei 14.75—15.75. Q.23 m korr­ai« és 0.067» « ■nárits mm zurichi zarlatae ‘Zürichi devis&sáriat: Berlin 0.063/8, Hol­landia 211 Vz. New-York 53177, London 24 19, Párta 36 95, Milano 26.25, Prága 16827*., Sagrate 180. Bukarost Varsó 0.0375, Budapest 0 23, Bres 9-9975, osztrák bélyegzett 0-0076, Termény­tőzsde. Búza 76 kg os tiszavidéki 9800—9900, egyéb 9700—9800, rozs 6500—6700, árpa 6700—6800, sörárpa 7200­-7400, sab 6500—6550, tengeri 0000—0000, repce 13.800—14.500, korpa 4350—4400.

Next