Sopronvármegye, 1922. december (25. évfolyam, 274-296. szám)
1922-12-07 / 278. szám
XXV. <i(«!;sn ITS Hím. Ara 10 korona CatttSrtSk, fi93S, december 7. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a............................190 korona. ............................580 korona. telételnek tarif&Hs áron. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkensz&ség és kiadóhivatal , SOPRON Szentgyörgyotai 11. Telefon 524 és 44*. Plónaki adóhivatal és szerkesztőeég * CSORNÁN, Erzsébet utca. A tisztviselőkérdés a nemzetgyűlésen. Ma már nincs mód nagy létszámapasztisra — mondja a pénzügyminiszter. — A föld* adó 80 %-át befizette az ország. — Viharos interpellációk. A nemzetgyűlés mai ülését 7*11 óra* kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Elnök javaslatára a Ház kimondja, hogy a bejelentett tizennyolc interpellációra legkésőbb félkettőkor térnek át. Rakovszky Iván belügyminiszter kiterjeszti ezután a közrend fokozottabb biztosításáról szóló javaslatát. Áttérve a napirendre, harmadszori olvasásban elfogadják ezután a tisztességtelen versenyről és as közadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Következik a közadók kezeléséről szóló javaslat általános tárgyalása, Orffy Imre előadó ismerteti a javaslatot. Gaál Gaszton a javaslatot általánosságban elfogadja, mert szükség van a javaslatra. Kövesei a legdrákóibb intézkedések alkalmazását. Bocsássa el a kormány a haasontalan, munkáik a tisztviselőket, tartsa meg a legkiválóbbakat, a szakértőket és fizesse úgy meg őket, hogy ne kellessen borravalókat elfogadniok, hogy tisztességesen megélhessenek. Magas sivérű tisztviselői kart akar. Meg teli szifcsditani a tisztviselőket attól, hogy egyes vállalatok igazgatósági tagjai legyenek. A panaszok mind hangosabbak. Bizonyos hivatalokban csak nyomós pénzek lefizetésével lehet egyes dolgokat megtudni, illetve megkapni. Ez a kérdés ma közéletünk rákfenéje. Györki Imre: Az új kezelési törvény intézkedéseiben nem látja az adózók megvédését az esatleges zaklatástól, mert nem azokat sújtja, akiket kellene, nem a ébereket fogják ellenőrizni, egyetlen bankárt, egyetlen földbirtokost nem fognak megmotozni, hanem a kispolgárokat, a parasztokat és a munkásokat. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre: Bírálja a törvényjavaslatnak az adókivetésre vonatkozó intézkedéseit. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután a vitát bezárja és Kállay Tibor pénzügyminiszternek adja a esőt. Mindenekelőtt bejelentem, hogy az egyenes adóztatás terén hozott szerves reformok a községiadóztatás egész rendszerének megváltoztatását vonják maguk után. Hozzá alkalmazzuk az új gazdasági helyzethez és a változott árviszonyokhoz. A javaslat elkészítésénél a legfontosabb szempont az adminisztráció egyszerű kntése volt. Remélem, hogy a reform sunyira le fogja egyszerűsíteni az adóigazgatást, hogy már a legközelebbi jövőben nagy eredményeket fogunk e tekintetben kimutatni. Bejelenti ezután, hogy az új adótörvények végrehajtása is előrehalad. A földadó befizetésénél — úgymond — « igen szép eredményeket értünk el az első negyedévben, a kedvezményes befizetésekkel együtt a földadó 80% át fizette be, remélem, hogy a házadó tekintetében is ilyen eredmények tudunk felmutatni, bár nehezebb a helyzet. A becsületes adózókra nézve a legkellemetlenebb és legigazságtalanabb az, ha az adminisztráció nem tartja szem előtt az illető valóságos vagyoni viszonyait. Rátér ezután az egyes észrevételekre, amelyek a javaslattal szemben elhangzott ttak. Nincs kifogásom az ellen sem, hogy a családi viszonyok felől való faggatást kategórice tiltsa meg a törvény. Azt akarom, hogy az adóhatóságok éljék magukat be a törvénybe és megfelelően hajtsák végre azokat az utasításokat, amelyeket a kormány a törvényhozás megalkotásakor itt szem előtt tartott. Ami általában a tisztviselőket illeti, nekem is az volna a nézetem, hogy a tisztviselőket oly mértékben javadalmazni, hogy félretehessenek minden más díjazást, melyben ez idő szerint részesülnek. Ma azonban ezt a javadalmazást az állam mostani helyzetére való tekintettel nehezen tudják megvalósítani. A legkisebb emelés is az államra nézve óriási terhet jelentene. Most is foglalkozik az állam alkalmazottai helyzete javításának kérdésével. Megfontolás tárgyává tesszük, hogy váljon a tisztviselői létszám apasstásával meg lehet-e oldani ezt a súlyos problémát. Ma már különben is nem olyan túl nagy az álami alkalmazottak száma. A közigazgatási alkalmazottakat illetően hangsúlyoznom kell, hogy igen sok helyen intenzívebb munka folyik most, mint azelőtt. Nagyszámú több ezerre menő a passzásra ne® tvsz mód. Nekünk sok módunk és részünk nincs arra, hogy sokat kísérletezzünk. Az elnök az idő előrehaladottvolta miatt a vitát megszakítja. Ezután a Hás áttért az interpellápellációtós. Elsőnek Szabó József interpellált a salgótarjáni bányászsztrájkról, mely annyi gazdasági kárt okozott az országnak. Azt mondják, hogy a sztrájkot politikai okokból szervezték a szocialista vezérek. Hosszasan fejtegeti a sztrájk előzményeit és a felidézésében és a következményekben nagy részt tulajdonát Payer Károlynak. Az ellenzék viharos közbeszólásaitól kísérve éles támadásban kiterjed Payernek a kommün alatt és az emigrációban tanúsított magatartására, sőt a magánéletére is. Peyer Károly személyes kérdésben visszautasítja a vádakat, melyeket Simbó József egy notórius sikkasztó adataira alapít. Felosántja Szabót, hogy ismételje meg vádjait s parlamenten kívül is, hogy bírói elégtételt vehessen rajta. Rassay Károly személyes kérdésben történt felszólalása után Bogya János intéz éles támadást a szociáldemokrata képviselők ellen egy interpellációban, melyben az állami rend hatályosabb védelméről szóló törvény szigorú végrehajtását sürgeti. A szocialista képviselőket népbolonditóknak, demagógoknak mondja, akik a parlamentben parádéznak, míg lelketlen munkájuk eredményekép félrevezetett emberek az internáló táborokban ülnek. Itt óriási vihar tör ki a baloldalon. A szocialista képviselők a padokét verik és a kérdések egész áradatát eudisják Bogya felé. Gazember, csirkefogó! — kiabálják. Bogya gúnyosan integet feléjük. Almásy alelnök nagyfokúra tudja csak a rendet helyreállítani majd Bogyát rendreutasítja, aki bocsánatot kér a Háztól. Néhány személyes ígti felszólalás után ,26 órakor az ülés véget ér. A pénzügyminiszter elősegíti a karácsonyi vásárt. Számos áru után elengedik a luxusadót. Hónapok óta pang a kereskedelem, ezért a pánzügymintiszter most elhatározta, hogy bizonyos rendelkezéseket léptet életbe a karácsonyi vásár elősegítése érdekében. A karácsony előtti időre fel akarja emelni a fényűzési értékhatárokat az olyan cikkeknél, amelyek a karácsonyi vásáron különösen számba jöhetnek. A miniszter felszólítására most az OMKE javaslatot készített, ami azt eredményezheti, hogy sok árunál nem kell majd a drága luxusadót megfizetni. Reméli az érdekképviselet, hogy a jövő héten, tehát még idejében meg fog jelenül a pénzügyminiszter vonatkozó indelete. Az érdekeltség különösen a játékok, selyemcikkek, díszműáruk, kisebb ékszerek, illatszerek, kalapok, képek és képkeretek és végül művirágok értékhatárának a felemelését kéri a pénzügyminisztertől. Európe sorsa fg eldőlni a londoni konferencián. Budapest, dec. 6. Harvey amerikai nagykövet az amerikai klub lakomáján beszédet mondott, amelyben a szövetséges miniszterelnökök legközelebbi találkozását a legnagyobb eseménynek nevezte 1918 óta. Ha a küszöbön álló londoni tanácskozás nem fog az európai gazdasági programm tekintetélében megoldást hozni, akkor igazán nem tudja, hogy mi menthetné meg Európát az összeomlástól. Nem lehet örökös fenyegetések közepette élni és sincs semmi célja a brüszszeli konferenciának, ha négy nagy európai állam felelős miniszterelnöki előzetesen nem tudnak tisztába jönni egy közös tervre nézve, amely a gazdasági végromlást elhárítja. A londoni konferencián fog tehát népmilliók sorsa és jövő megélhetése eldőlni. Huswiz&iseiposis mai hivatalos érfelpaksin Napoleon (pénz) 8800, Dinár 29.60— 31.20, Zágráb 740—780, Newyork és dollár 2350—2421, Amsterdam és hollandi forint 930—945, London és angol font 10600—10900, Berlin ée márka 27.50—32.50, Brüsszel és belga frank 150—155, Kopenhága és dán korona 475—495, Krisztiánia ás norvég korona 433—443, Milano és líra 115—120, Párisi és francia frank 16250 16850, Prága és szokol 7400 - 7800, Szófia és leva 1800—1900, Stockholm és svéd korona 635—650, Varsó és lengyel márka 1425 —1525 Bécsi deviza 350— 360, Osztrák korona 345—360, Svájci frank 440.00— 455.00, Bukarest és lei 14.75—15.75. Q.23 m korrai« és 0.067» « ■nárits mm zurichi zarlatae ‘Zürichi devis&sáriat: Berlin 0.063/8, Hollandia 211 Vz. New-York 53177, London 24 19, Párta 36 95, Milano 26.25, Prága 16827*., Sagrate 180. Bukarost Varsó 0.0375, Budapest 0 23, Bres 9-9975, osztrák bélyegzett 0-0076, Terménytőzsde. Búza 76 kg os tiszavidéki 9800—9900, egyéb 9700—9800, rozs 6500—6700, árpa 6700—6800, sörárpa 7200-7400, sab 6500—6550, tengeri 0000—0000, repce 13.800—14.500, korpa 4350—4400.