Sopronvármegye, 1923. augusztus (26. évfolyam, 171-194. szám)

1923-08-01 / 171. szám

2 SOPRON VÁRMEGYE 1923. augusztus 1. Az ügyészség, rendőrség, írvizsgáló­­bizottság egységes attakja a drágaság ellen A városi zöldségüzemnek mindössze 60 mázsa burgonyája termett az idén, a városi zöldségüzem tegnap mérte a soproni piacon az új krumplikészletének utolsó kilo­grammját 25 ú­ koronáért. Ez volt reggel 9 és fél órakor. Tíz órakor pedig a hely­beli termelők, megtudva, hogy megszűnt a városi konkurrencia, 6­ M­ koronát kértek egy kiló krumpliért­­ . . Tegnapelőtt még nem volt új ára a lisztnek, a pékek mése is 70 koronára emel­ték a fehér sütemény árát. A csemege­­kereskedések ablakában még mindig 12 koronával jelzik a fél lökölnyi zöld paprikát akkor, mikor a piacon már 40, 8 koroná­ért tölteni való nagyo is lehet kapni. A zsír ára elérte a tízezer koronát, di­rrár figyelmeztetések járják szájról-szájra a vá­rosban, hogy jó lesz bevásárolni ebből az­­olcsó­ zsírból, mert pénteken, az első sertés exportvásár lezá­rása után valószínű­­leg 12 000 korona körül fog járni a zsír ára . . . Ez a futólag kikapott négy apró példa is elég jellegzetesen szemlélteti, hogy a soproni piacon teljes az anarchia. A zürichi koronahanyatlás escomptálásával okozták meg a termelők és kereskedők a legutóbb bekövetkezett rohamos áremelkedéseket. A korona zürichi jegyzése azonban két nap óta változatlan, a pesti lapok szerint a pesti élelmiszerpiacon 2 nap óta szünetel is az áremelkedés. Sopronban elit­ében, szabadon tobzódik az élelmiszer uzsora. Árvizsgáló­bizottság nincsen, az uzsorabíróság műkö­dése megszűrd, a rendőrség keze árszabá­lyozás tekintetében meg van kötve. A soproni piac abban a boldog hitben srófolja úgyszólván óráról órára az árakat, hogy örökre megszabadult a kellemetlen hatósági gáncsoskodástól. Nos megnyugtatjuk a vásárló közön­séget, hogy az öröm korai, mert mint a leg­beavatottabb helyről értesülünk, mind a három fenntemlített hatósági szerv a leg­közelebbi jövőben újra felveszi és foko­zottabb intenzitással folytatja árszabályozó és árellenőrző működését. A kormány meg­győződött róla, hogy a piaci áruzsora elleni küzdelemben egyelőre nem lehet még nél­külözni az uzsorabíróságot. A napokban megjelenik a kormányrendelet, mely az uzsorabíróság mandátumát meghosszabbítja. A soproni kir. ügyészségen erre a kilátásra be sem szüntették az uzsora­ügyekben folyó eljárásokat, sőt újabb feljelentések esetében is haladéktalanul megindul az eljárás és megtörténik a vádemelés. Az ügyészségnek erre a »hivatalos hatalommal való vissza­élésre« felülről van utasítása. A rendőrkapitányság vezetője, dr. Zankó főtanácsos, a legteljesebb megértéssel tá­mogatja az ügyészség akcióját. Az ügyészség kérésére úgynevezett repülő­bizottságot szervez, mely fokozottabb ellenőrzés alá veszi a piacot. Nem foglal le ez a bizottság és nem rendez kényszerel­adásokat, ellenben minden meg nem enge­dett mérvű árdrágítást haladéktalanul az ügyészség tudomására hoz, hogy az a meg­torló eljárást megindíthassa és minél gyor­sabban lefolytathassa. Hogy mi a megengedett és mi a meg nem engedett mértékű árdrágítás, arra nézve az árvizsgáló­ bizottság szolgáltat majd tám­pontokat a rendőrségnek. Az az árvizsgáló­bizottság, melyet ugyancsak a­­soproni ügyészség iniciatívájára legközelebb gyöke­resen újjászervez és életképesebbé, szak­szerűbben működővé reformál a polgár­­mester, így tehát rövidesen egységes taktika szerint indul meg a soproni rendőrség uzsorabíróság és ügyészség közös attakja az élelmiszeruzsora ellen. Ha a taktikában végig érvényesülni fog a gyorsaság, szak­szerűség, hajlékonyság és az igazságos méltányos belátás, a hatás nem maradhat el. Nem hisszük, hogy az attak letöri majd az élelmiszerdrágaságot, de végét vetheti a speciális soproni drágaságnak, annak a tűr­hetetlen állapotnak, hogy a legkevesebb pénzű magyar fogyasztóközönségnek, a soproni közönségnek drágább legyen a megélhetése, mint bárkinek másnak a nyo­morral és ínséggel küsködő Czonkamagyar­­országban Műegyetemi rangra emelik a soproni erdő- ás bányamérnöki iskolát. A soproni erdő- ás bányamérnöki fő­iskola az idei őszön minden valószínűség szerint már mint «Mária Terézia műegye­­teme nyitja meg kapuit a magyar és a külföldi di­ákok előtt. A soproni főiskola rektorátusa erre vonatkozó előterjesztését már meg is tette a kormánynak s most minden nap várják a kétségtelenül kedvező döntést. Információnk szerint a kormány kedvezően fogadta a kérelmet s tekintettel arra, hogy az átszervezés semmiféle áldozatot nem ró az államra, a kormány megadja a százötven éves ősi intézménynek azt a rangot, ame­lyet az európai hirű főiskola kell is, hogy elfoglaljon a magyar tanintézetek sorában. Az általános-, a génész-, a vegyész és épi­­tész­mérnökök iskolája csak ötven éves s mégis műegyetemi fokon áll s már ezért is méltányos a százötven éves er­dő és bányamérnöki főiskola rangemelése azt nem is említve, hogy a külföldi államokban az erdő- és bánya szakosztály műegyete­mek, vagy egyetemek keretében működ.. A főiskola rektori hivatalánál a tervvel kap­csolatban ezt mondták a Sopronvármegy­e tudósítójának: — Tény, hogy kérelmeztük illetékes helyen az erdő- és bányamérnöki­­főiskolá­nak műegyetemmé való átszervezését. Hogy a kérelem elintéztetett-e, vagy általában milyen stádiumban van, arról eddig nem kaptunk értesítést. Tehát a döntést várjuk. A soproni közönség mindenesetre bízik benne, hogy a kormány Sopront őszre műegyetemi város rangjára emeli. Meghalt, mert Magyarország elvesztette az erdeit. Egy Sopronban végzett erdőmérnök­ öngyilkossága. Fájdalmas magyar sors, szívbe mar­koló magyar tragédia. Makóról jelentik, hogy ott a Marosba ölte magát Fodor János erdőmérnök, aki csak néhány éve még a soproni erdő- és bányamérnöki főiskola jeles hallgatója volt s legszebb remények­kel lépett oklevelével az életbe. Ruháját és hátrahagyot levelét megtalálták a parton, őt magát azonban elsodorták a hullámok s ho­tteste a legbuzgóbb kutatás dacára se került eddig elő. Búcsúlevele csak néhány sor, de a vérző magyarország százezreinek története van benne. Azt írja, halálba megy, mert Tiianon elrabolta a magyar erdőségeket s nem tudott kitűnő oklevele dacára se kenyérhez jutni Nem tudta ké­pességét, tudását az ország javára értéke­síteni, mert az ezeréves magyar bükkösök­ben, tölgyerdőkben rabló nációk garázdál­kodnak. Mennyi áldozata volt már Trianon­nak, hogy szaporodik napról-napról a fo­­dorjánosok mártír-csapata, mert a bűnös békeszerződés nemcsak a magyar erdőket, hanem a magyar intellektuális és munkás­­osztály l­étföltételének, létalapjának oroszlán-­­ részét dühös ebek harmincadjára jutt­z­tatta. A Maros habjaiban ismeretlen tájak felé sodródó holttest felé sokak kényes részvéte száll Sopronból is, ahol oly so­kan emlékeznek még a vidám, reményteljes­­ főiskolásra, szegény Fodor Jánosra. Egy mérnök hirtelen halála a soproni szőnyeggyárban. A soproni szőnyeggyárban tegnap dél­után hirtelen haláleset történt. A bécsi Haas-féle szőnyeggyár egy bizottságot kül­dött ki a soproni telep gépeinek felbecsü­­lésére. A bizottságban volt két kollégájával Rungel Frigyes 71 éves bécsi gépészmér­nök is. Az életvidám, makkegészséges öreg úr fiatalos könnyedséggel végezte tegnap is a dolgát s feltűnően jókedvű volt. Munka közben igen kedélyesen társalgott a kör­nyezetével. Amikor az egyik gépteremből a másikba haladtak át, az öregúr hirtelen megingott, hátratántorodott s a háta mö­gött haladó Rosenbe­g igazgató karjaiba zuhant. Egyetlen szó nem hagyta el az ajkát. Rögtön lefektették s ápolás alá vet­ték, de már nem volt benne élet. Az igaz­gatóság kérésére dr. Glüdmann ezredorvos, majd dr. Pokorny rendőrorvos vizsgálták meg, de már csak a beállott halált konsta­tálták, továbbá azt, hogy az öregur életét szemhunyásnyi idő alatt szivszélhüdés oltotta ki. Hulláját a temető ravatalos termébe szál­lították. Rungel Frigyes özvegyember volt, gyermekei nincsenek s igy a régi, érdemes főtisztviselőt csak a Haas féle szőnyeggyár gyászolja. Az állam a városi tisztviselőit fizetésűnek több mint SDVat vállalja. A városok polgármestereinek küldött­sége tegnap megjelent Kállay­­ pénzügymi­niszternél s Bod János közélelmezési és Vass József népjóléti miniszternél, hogy a városok nehéz helyzetét őszintén feltárják a kormány előtt Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszá­ban kijelentette, hogy a lisztellátás nem tartozik az ő reszortjába, erre vonatkozólag a közélel­mezésügyi miniszter adja majd meg a vá­laszt, azonban annyit ő is megjegyezhet, hogy az ellátandók számát valóban mindig ki­sebbíteni igyekeztek. Mindig az volt a cél­juk, hogy az ellátandók számának kisebbí­tésével a békebeli állapotokat állítsák helyre. A nyári időszakban tudomása sze­rint nem olyan nagy a liszthiány, a télire pedig ha nem találnának végleges megol­dást, a közélelmezési miniszter fog találni méduszt, amellyel átmenetileg megoldhatja a kérdést. — Ha a városok pénzügyi helyzete nehéz, elképzelhető, hogy az államé még nehezebb. Nem tartja helyes politikának, hogy minden terhet az államra igyekeznek hárítani a városok is. A városoknak arra kell törekedni, hogy maguk is go­doskod­­janak jövedelmeik szaporításáról Az állam nem veheti minden város terhét magára, különösen akkor, amikor egyes városoknak megvan a módjuk ahhoz, hogy az adóz­tatás terén szaporítsák jövedelmeiket.­­ Ugyanez vonatkozik a tisztviselői illetményekre is. Ez egyszer azonban haj­landó ebben a tekintetben kivételt tenni, mert a tisztviselők nagyobb arányú fizetés­­emelése augusztus havára valóban nagyobb megterhelést fog jelenteni a városokra nézve. Majd megkeresi a lehetőségét annak, hogy ötven százaléknál többet vállaljon az állam magára. Az egész száz százalék vállalásáról azonban nem lehet szó. Ismételten hang­súlyozza, hogy a városok is törekedjenek jövedelmeik szaporítására. Bod János közélelmezési miniszter ki­jelentette válaszában, hogy ő megérti a városok nehéz helyzetét. Ebben a tekintet­ben augusztus 15 ével még újabb és kom­­plikáciabb helyzet áll be. Az ő nézete sze­rint is valamiképpen meg kell találni a módját e kérdés megoldásának. ígéri, hogy e kérdésekről tárgyalni fognak, de jelenleg /[Ti­­­te­n FISCHER EMIL, Sopronfa|ira6 i Pelenka /[H Csecsemő kelengye­lTiti 13 Várkerület 43* ff 8ölN­Q FérfifehérneműR

Next