Sopronvármegye, 1923. december (26. évfolyam, 266-288. szám)

1923-12-01 / 266. szám

Már jönnek a jövendőmondás nemzetközi szélhámosai. Londonban hej, van számos utca és az egyik utcát Kenningston High Street-nek hívják. Ott lakik valami kimondhatatlan, illetve kiolvashatatlan nevű tanár, aki jós horoskópot készít, belenéz vele a jámbor magyarok zsebébe és kinézi onnan a meg­maradt papírkoronákat. Az emeletig meredő emberi bárgyú­­ságból élősködő vajákos ángliust sohse szedtük volna tollhegyre, ha véletlenül ke­zünkbe nem kerül egy levele, melyet egy ismert soproni kisiparoshoz intézett. Ez a kisiparos ugyanis nemrég levelet kapott az angol tanártól, hogy küldje be neki családi körülményeinek sajátkezű le­írását : a tanár úr meg fogja abból olcsón állapítani, hogy milyen jellemű ember is hát a levélíró kisiparos s hol a hiba az életében. A kisiparos módfelett kiváncsi volt, megírta hát sajátkezüleg az ángliusnak őszintén a körülményeit, amire aztán a tanár úrtól most az alábbi levelet kapta: Tisztelt Uram! Az adatokból és a kézírásból azt talá­lom, hogy Ön az állatkeri szűz jegye alatt született. Sok ismeretes és híres férfi szüle­tett ezen je­l alatt, ilyenek Goethe, Lafa­yette, Richelieu, Holmes és mások. A szűz felruházza férfias erején kívül finom érzék­kel és a szépségnek és a rendnek mélta­tásával, melyek felül emelik az élet csúnya oldalain. Fel van ruházva, úgy üzletében való ügyességgel, mint szorgalommal és ha helyesen alkalmazza őket, sikert hoznának Önnek. Futólagosan áttekintve a múltat, némi levelek, papírok, vagy szerződések okozta zavarok jeleit látom és azon kívül vagy új tervekkel foglalkozott, vagy új vállalatba fogott. A nyáron egy jó alkalom kínálkozott Önnek, de esetleg nem fordította halmára. Az év első hónapjaiban vagy saját magá­nak, vagy valami közel álló rokon vagy barát egészsége volt a jelek szerint meg­támadva. Házassága képessé teszi egy harmo­nikus otthoni élet élvezésére, de érzékeny természete sokat szenved egy neki meg nem felelő környezettől. Saját titoktartó képessége ne tegye vakká azon tény iránt, hogy ismerősei között lehetnek olyanok, akikben nem lehet egészen megbízni, és akik nagy kárt okozhatnak, ha engedi őket terveibe belepillantani. Igen nagy fontos­ságú volna, hogy megkülönböztesse igaz barátait azoktól, akik veszedelmesek Önre. A szerelem igen nagy fontosságot játszik az Ön életében. Természettől fogva magne­­tikus és érintése enyhítő és gyógyító, azon­kívül a legtöbb férfinál nagyobb belső ér­zékkel van megáldva, mely egy fontos vál­ságban bajoktól mentheti meg. Egyike a legnagyobb hibáinak, hogy igen szigorú kritikus, talán nem is volt ezzel tisztában, de ez egy oly hajlam, melyet el kellene nyomnia. Ön természetszerűleg egyenlőnek érzi magát minden emberrel, de arra nem, ne mutassa ezt a vonását. Üdvözlettel (alúltas.) Amint látni méltóztat a t. olvasó, ez a fránya tatár­on nem csak hogy kijósolja az emberek zsebéből a pénzt, de még a viccet is hozzá. Azt irja áldozatáról, hogy az állatkert szűz jegye alatt született és hogy nyáron, mikor pang az üzlet s nincs elég kereset, fizetési zavarai vannak. Ott pedig, ahol szárnyalni kezd a jövendőmondás terén, ott egyszerűen nagyszerű: konsta­tálja, hogy áldozatát a házassága képessé teszi az élvezésre és hogy a szerelem szerepet játszik életében. De nem kevésbbé bölcs az a kijelentése is, hogy: »Ön egyen­lőnek érzi magát a többi emberrel« . . . Hát ez már sok. Kedves horoskop­­bűvész úr, ez már meg sem járja. Aki az által­­ i v­ol­­t született és olyan szűz, hogy még ak­­i ostoba mesterkedéseinek is bedől, az nem egyenlő a többi emberrel, az jobb és szebb a többinél, mert még hisz és bízik valamiben. Az csak akkor lesz egyenlő a többi emberrel, mikor már meg­kapta az ön jövendő jós­levelét, aminek el­olvasása után kimondhatatlan szamárnak érzi magát. Mert ebben aztán mind egyenlők va­gyunk, akik még tudunk hinni és bizk­i valamiben Kivételt csak ön képez, kedves, élelmes professzor úr, aki a tetejébe még a csirkefogó is . . . Miért sorvad Sopron? Szombathelyen most kedden zajlott le az országos vásár. A vásárról egy soproni résztvevő nagyon érdekes megfigyeléseket közölt velünk az alábbiakban. Az ember elálmélkodott a rengeteg népen, aki a vásár napján Szombathelyre özönlött. Soproni szem a háború kitörése óta egészen elszokott akkora népsokaság tarkabarka látványától, mint amekkora a szomszéd város pályaudvarát elözönlötte. A vonatok mindenfelől csak úgy ontották a vásárosokat, a kijáratokat ki kellett nyitni, még a harmadosztályú várótermet is kime­netelre kellett bocsátani, mert a tömeg tü­relmetlen volt. A legzsúfoltabb vonat azon­ban talán mégis a Sopron felől befutó volt, Sopronból száz meg száz vásárló ér­kezett, de még több volt a vonalon a répcevidéki és rábaközi ember. Nem mon­dunk sokat, ha a sopron megyei vonatok utasainak a számát négy­ezerre becsüljük. E ténnyel szembeállítva áll a másik szomorú valóság, hogy míg ez a sok sop­ronmegyei vásárló elárasztotta Szombathely utcáit és csak tolongva juthatnak a felállí­tott sátrak körül összegyülekezett tömegen át az árucikkekhez, addig sopron megyei és soproni kereskedő egyetlen egy sem vett részt árujával a forgalmas országos vásá­ron. A kirakodott kereskedők mind szom­bathelyiek, pápaiak, kanizsaiak voltak, de soproni egy sem volt közöttük. Könnyű ezekből az adatokból megálla­pítani, hogy Szombathely él, virágzik, nagy gócpont, Sopron pedig Nyugatmagyaror­­szág ipari és kereskedelmi életéből ki van kapcsolva..." kereskedőink magukra vannak hagyatni, a vármegye népe a Győr vagy Szombathely felé robogó vonatodra száll bevásárolni, Sopron nem kell nekik. És Sopron csak szárad, sorvad Nyugatmagyar­­ország eldugott sarkában. Győr és Szombat­hely mint bevásárlási forrás sokkal olcsóbb Sopronnál, Szombathely és Győr virágzá­sának, forgalmának, nagy sokaságos vásá­rának tehát meg is van mindjárt a magya­rázata. Sopron kereskedői és iparosai ezért nem tudnak részt venni idegen vásárokon és ezért szomorúbb és néptelenebb egyre Sopron minden országos vásárja, hétről­­hétre gyöngébb a heti élelmiszer és állat­piaca. Hogy indokoltak-e a soproni kereske­dők magas árai, indokolt e az élelmiszerek áruuzsorai színvonalat vevő drágasága, Szombathely erre is megadja a soproniak­nak a választ. A burgonya Szombathelyen 250 korona, Sopronban 390. A zsír, háj, szalonna pár ezer koronával olcsóbb, a sertéshús szintén. De roppant izgató ezek­ben a számadatokban, hogy a szombat­­helyi hentesek és mészárosok a soproni Markovits-féle sertéshizlalóból szerzik be az állatokat, vagyis ugyanonnan, ahonnan a soproni húsiparosok. Nem kellene egyéb, mint bekérni a szombathelyi kisiparosok számláit, ha valaki ebben kételkedik. Most ezredikszer sem állapíthatunk meg mást, mint hogy Sopron a Fertő és az elszakított Burgenland, valamint a drá­gaság hónalja alatt fulladozik és kormány­nak, hatóságainknak vállvetve kellene Sop­ronnak újból való megmentésére sietniök és levegőt, életet ipart, kereskedelmet, szombathelyien népes vásárokat és szom­bathelyien olcsó árakat biztosítani a szo­morú, legnyugatibb magyar vég­városban. SOPRONVÁRMEGYE 1923. december 1 FISCHER EMIL, Sopron Várkerület 43. 1­ Tetra: Pelenka Csecsemő kelengye Férfifehérneműt férLi ÜT Iki­ara van az úlevelek­ kiállításának A belügyminiszter rendeletet intézett Sopron város és Sopron megye összes út­­levélkiállító hatóságaihoz, melyben december­­ hó 1-től kezdődő h­tállyal az útlevelek kiállításáért járó díjakat a következőleg álla­pította meg: 1. Napszámosok, munkások, iparos­segédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők, továbbá az összes köz­­szolgálatban levő alkalmazottak — ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is — részére szóló útlevelekért 4000 K kiállítási díj és ezen­felül 1000 K bélyegilleték (összesen 5000 K) fizetendő. 2. Minden más foglalkozásúak részére szóló útlevelekért 35.000 K kiállítási díj és ezenfelül 10000 K bélyegilleték (összesen 45.000 K fizetendő. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven túl terjed, a kiállítási díj kétsze­resét, ha két éven túl terjed, annak három­szorosát kell fizetni. A bélyegilleték ez esetben is azonban csak egyszeresen vo­nandó le. ** Az egy útlevélbe bejegyzett ulitársak után külön díjak és külön bélyegilletékek nem szedhetők. Útlevelek meghosszabbítása esetén a felektől e cílen ugyanolyan összeg sze­dendő be, mintha új útlevél kiállításáért folyamodtak volna. Az útlevél bélyegilletéke azonban a csekkszámlára nem fizetendő be, mert a bélyeg a fél által természetben rovandó le a meghosszabbítás alkalmával. E rendelet a mai nappal lép érvénybe s ezzel az összes előző rendeletek érvé­nyüket vesztik. Megalakult Csornán a »Vizierő Hasznosító Szövetkezet.« Beszámoltunk a napokban arról a nagy­szabású mozgalomról, amely a csornai járás közönsége körében a Rába folyó vizierejé­­nek villamosenergia kitermelésére újabban ismét keletkezett. Az előértekezlet határozata következtében szerdán folytatólagos érte­kezlet volt Csornán, amelyen a jelenlevők megalakították formálisan is a szövetkezetet és megválasztották az ideiglenes igazgató­ságot, amelynek más célja nem lesz, mint elvégezni a részvényjegyzésre vonatkozó agitációt, és ha az eredményre vezet, akkor alakul csak meg a végleges igazgatóság. Éppen ezért most sem elnök­választás, sem a tisztikar megválasztása nem történt meg, csupán egy előkészítő bizottság fele alakult, akiknek nevével történik meg a cég törvényszéki bejegyzése. A cég címe: »Vízierő Hasznosító Szö­vetkezet, Csorna«. Az ideiglenes bizottság névsora a következő: Dobosi Gábor Vág. Hancz Gáspár Rábapordány. Kaiser Pál Szil. dr. Kalmár Simon Ernő Budapest. Kiss Imre Egyed. Kontor Ferenc Rábapor­dány. Molnár Béla Beled. Dr. Molnár Elemér Csorna. Molnár István Sobor. Pödör István Csorna. Dr. Szabó István Sopronnémeti. Szánthó Ferenc Sopron. Dr. Szánthó Gyula Csorna. Szelestey Béla Budapest. Tarcsay Miklós Rábapordány. Tóth János Csorna. Varga János Bogyoszló és Visay János alsó Rábapordány. A múltkori cikkünkkel kapcsolatban Kaiser Pál szili malomtulajdonos annak közlésére kért fel bennünket, hogy nem felel meg a valóságnak ama feltevés, hogy ő politikai vagy vallási szempontokat vitt volna bele már az alakulási mozgalomba is. Ellenkezőleg a legelső gyűlésen kifejezetten hangsúlyozta, hogy merőben gazdasági jelentőségű tömörülésről lévén szó, távol óhajt attól tartani minden olyan kérdést, ami a szükséges összhangot zavarja. Ezen álláspontjának bizonysága az is, hogy a felvetett eszme érdekében ő a társadalom

Next