Sopronvármegye, 1923. december (26. évfolyam, 266-288. szám)
1923-12-01 / 266. szám
Már jönnek a jövendőmondás nemzetközi szélhámosai. Londonban hej, van számos utca és az egyik utcát Kenningston High Street-nek hívják. Ott lakik valami kimondhatatlan, illetve kiolvashatatlan nevű tanár, aki jós horoskópot készít, belenéz vele a jámbor magyarok zsebébe és kinézi onnan a megmaradt papírkoronákat. Az emeletig meredő emberi bárgyúságból élősködő vajákos ángliust sohse szedtük volna tollhegyre, ha véletlenül kezünkbe nem kerül egy levele, melyet egy ismert soproni kisiparoshoz intézett. Ez a kisiparos ugyanis nemrég levelet kapott az angol tanártól, hogy küldje be neki családi körülményeinek sajátkezű leírását : a tanár úr meg fogja abból olcsón állapítani, hogy milyen jellemű ember is hát a levélíró kisiparos s hol a hiba az életében. A kisiparos módfelett kiváncsi volt, megírta hát sajátkezüleg az ángliusnak őszintén a körülményeit, amire aztán a tanár úrtól most az alábbi levelet kapta: Tisztelt Uram! Az adatokból és a kézírásból azt találom, hogy Ön az állatkeri szűz jegye alatt született. Sok ismeretes és híres férfi született ezen jel alatt, ilyenek Goethe, Lafayette, Richelieu, Holmes és mások. A szűz felruházza férfias erején kívül finom érzékkel és a szépségnek és a rendnek méltatásával, melyek felül emelik az élet csúnya oldalain. Fel van ruházva, úgy üzletében való ügyességgel, mint szorgalommal és ha helyesen alkalmazza őket, sikert hoznának Önnek. Futólagosan áttekintve a múltat, némi levelek, papírok, vagy szerződések okozta zavarok jeleit látom és azon kívül vagy új tervekkel foglalkozott, vagy új vállalatba fogott. A nyáron egy jó alkalom kínálkozott Önnek, de esetleg nem fordította halmára. Az év első hónapjaiban vagy saját magának, vagy valami közel álló rokon vagy barát egészsége volt a jelek szerint megtámadva. Házassága képessé teszi egy harmonikus otthoni élet élvezésére, de érzékeny természete sokat szenved egy neki meg nem felelő környezettől. Saját titoktartó képessége ne tegye vakká azon tény iránt, hogy ismerősei között lehetnek olyanok, akikben nem lehet egészen megbízni, és akik nagy kárt okozhatnak, ha engedi őket terveibe belepillantani. Igen nagy fontosságú volna, hogy megkülönböztesse igaz barátait azoktól, akik veszedelmesek Önre. A szerelem igen nagy fontosságot játszik az Ön életében. Természettől fogva magnetikus és érintése enyhítő és gyógyító, azonkívül a legtöbb férfinál nagyobb belső érzékkel van megáldva, mely egy fontos válságban bajoktól mentheti meg. Egyike a legnagyobb hibáinak, hogy igen szigorú kritikus, talán nem is volt ezzel tisztában, de ez egy oly hajlam, melyet el kellene nyomnia. Ön természetszerűleg egyenlőnek érzi magát minden emberrel, de arra nem, ne mutassa ezt a vonását. Üdvözlettel (alúltas.) Amint látni méltóztat a t. olvasó, ez a fránya tatáron nem csak hogy kijósolja az emberek zsebéből a pénzt, de még a viccet is hozzá. Azt irja áldozatáról, hogy az állatkert szűz jegye alatt született és hogy nyáron, mikor pang az üzlet s nincs elég kereset, fizetési zavarai vannak. Ott pedig, ahol szárnyalni kezd a jövendőmondás terén, ott egyszerűen nagyszerű: konstatálja, hogy áldozatát a házassága képessé teszi az élvezésre és hogy a szerelem szerepet játszik életében. De nem kevésbbé bölcs az a kijelentése is, hogy: »Ön egyenlőnek érzi magát a többi emberrel« . . . Hát ez már sok. Kedves horoskopbűvész úr, ez már meg sem járja. Aki az által i volt született és olyan szűz, hogy még aki ostoba mesterkedéseinek is bedől, az nem egyenlő a többi emberrel, az jobb és szebb a többinél, mert még hisz és bízik valamiben. Az csak akkor lesz egyenlő a többi emberrel, mikor már megkapta az ön jövendő jóslevelét, aminek elolvasása után kimondhatatlan szamárnak érzi magát. Mert ebben aztán mind egyenlők vagyunk, akik még tudunk hinni és bizki valamiben Kivételt csak ön képez, kedves, élelmes professzor úr, aki a tetejébe még a csirkefogó is . . . Miért sorvad Sopron? Szombathelyen most kedden zajlott le az országos vásár. A vásárról egy soproni résztvevő nagyon érdekes megfigyeléseket közölt velünk az alábbiakban. Az ember elálmélkodott a rengeteg népen, aki a vásár napján Szombathelyre özönlött. Soproni szem a háború kitörése óta egészen elszokott akkora népsokaság tarkabarka látványától, mint amekkora a szomszéd város pályaudvarát elözönlötte. A vonatok mindenfelől csak úgy ontották a vásárosokat, a kijáratokat ki kellett nyitni, még a harmadosztályú várótermet is kimenetelre kellett bocsátani, mert a tömeg türelmetlen volt. A legzsúfoltabb vonat azonban talán mégis a Sopron felől befutó volt, Sopronból száz meg száz vásárló érkezett, de még több volt a vonalon a répcevidéki és rábaközi ember. Nem mondunk sokat, ha a sopron megyei vonatok utasainak a számát négyezerre becsüljük. E ténnyel szembeállítva áll a másik szomorú valóság, hogy míg ez a sok sopronmegyei vásárló elárasztotta Szombathely utcáit és csak tolongva juthatnak a felállított sátrak körül összegyülekezett tömegen át az árucikkekhez, addig sopron megyei és soproni kereskedő egyetlen egy sem vett részt árujával a forgalmas országos vásáron. A kirakodott kereskedők mind szombathelyiek, pápaiak, kanizsaiak voltak, de soproni egy sem volt közöttük. Könnyű ezekből az adatokból megállapítani, hogy Szombathely él, virágzik, nagy gócpont, Sopron pedig Nyugatmagyarország ipari és kereskedelmi életéből ki van kapcsolva..." kereskedőink magukra vannak hagyatni, a vármegye népe a Győr vagy Szombathely felé robogó vonatodra száll bevásárolni, Sopron nem kell nekik. És Sopron csak szárad, sorvad Nyugatmagyarország eldugott sarkában. Győr és Szombathely mint bevásárlási forrás sokkal olcsóbb Sopronnál, Szombathely és Győr virágzásának, forgalmának, nagy sokaságos vásárának tehát meg is van mindjárt a magyarázata. Sopron kereskedői és iparosai ezért nem tudnak részt venni idegen vásárokon és ezért szomorúbb és néptelenebb egyre Sopron minden országos vásárja, hétrőlhétre gyöngébb a heti élelmiszer és állatpiaca. Hogy indokoltak-e a soproni kereskedők magas árai, indokolt e az élelmiszerek áruuzsorai színvonalat vevő drágasága, Szombathely erre is megadja a soproniaknak a választ. A burgonya Szombathelyen 250 korona, Sopronban 390. A zsír, háj, szalonna pár ezer koronával olcsóbb, a sertéshús szintén. De roppant izgató ezekben a számadatokban, hogy a szombathelyi hentesek és mészárosok a soproni Markovits-féle sertéshizlalóból szerzik be az állatokat, vagyis ugyanonnan, ahonnan a soproni húsiparosok. Nem kellene egyéb, mint bekérni a szombathelyi kisiparosok számláit, ha valaki ebben kételkedik. Most ezredikszer sem állapíthatunk meg mást, mint hogy Sopron a Fertő és az elszakított Burgenland, valamint a drágaság hónalja alatt fulladozik és kormánynak, hatóságainknak vállvetve kellene Sopronnak újból való megmentésére sietniök és levegőt, életet ipart, kereskedelmet, szombathelyien népes vásárokat és szombathelyien olcsó árakat biztosítani a szomorú, legnyugatibb magyar végvárosban. SOPRONVÁRMEGYE 1923. december 1 FISCHER EMIL, Sopron Várkerület 43. 1 Tetra: Pelenka Csecsemő kelengye Férfifehérneműt férLi ÜT Ikiara van az úlevelek kiállításának A belügyminiszter rendeletet intézett Sopron város és Sopron megye összes útlevélkiállító hatóságaihoz, melyben december hó 1-től kezdődő htállyal az útlevelek kiállításáért járó díjakat a következőleg állapította meg: 1. Napszámosok, munkások, iparossegédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők, továbbá az összes közszolgálatban levő alkalmazottak — ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is — részére szóló útlevelekért 4000 K kiállítási díj és ezenfelül 1000 K bélyegilleték (összesen 5000 K) fizetendő. 2. Minden más foglalkozásúak részére szóló útlevelekért 35.000 K kiállítási díj és ezenfelül 10000 K bélyegilleték (összesen 45.000 K fizetendő. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven túl terjed, a kiállítási díj kétszeresét, ha két éven túl terjed, annak háromszorosát kell fizetni. A bélyegilleték ez esetben is azonban csak egyszeresen vonandó le. ** Az egy útlevélbe bejegyzett ulitársak után külön díjak és külön bélyegilletékek nem szedhetők. Útlevelek meghosszabbítása esetén a felektől e cílen ugyanolyan összeg szedendő be, mintha új útlevél kiállításáért folyamodtak volna. Az útlevél bélyegilletéke azonban a csekkszámlára nem fizetendő be, mert a bélyeg a fél által természetben rovandó le a meghosszabbítás alkalmával. E rendelet a mai nappal lép érvénybe s ezzel az összes előző rendeletek érvényüket vesztik. Megalakult Csornán a »Vizierő Hasznosító Szövetkezet.« Beszámoltunk a napokban arról a nagyszabású mozgalomról, amely a csornai járás közönsége körében a Rába folyó vizierejének villamosenergia kitermelésére újabban ismét keletkezett. Az előértekezlet határozata következtében szerdán folytatólagos értekezlet volt Csornán, amelyen a jelenlevők megalakították formálisan is a szövetkezetet és megválasztották az ideiglenes igazgatóságot, amelynek más célja nem lesz, mint elvégezni a részvényjegyzésre vonatkozó agitációt, és ha az eredményre vezet, akkor alakul csak meg a végleges igazgatóság. Éppen ezért most sem elnökválasztás, sem a tisztikar megválasztása nem történt meg, csupán egy előkészítő bizottság fele alakult, akiknek nevével történik meg a cég törvényszéki bejegyzése. A cég címe: »Vízierő Hasznosító Szövetkezet, Csorna«. Az ideiglenes bizottság névsora a következő: Dobosi Gábor Vág. Hancz Gáspár Rábapordány. Kaiser Pál Szil. dr. Kalmár Simon Ernő Budapest. Kiss Imre Egyed. Kontor Ferenc Rábapordány. Molnár Béla Beled. Dr. Molnár Elemér Csorna. Molnár István Sobor. Pödör István Csorna. Dr. Szabó István Sopronnémeti. Szánthó Ferenc Sopron. Dr. Szánthó Gyula Csorna. Szelestey Béla Budapest. Tarcsay Miklós Rábapordány. Tóth János Csorna. Varga János Bogyoszló és Visay János alsó Rábapordány. A múltkori cikkünkkel kapcsolatban Kaiser Pál szili malomtulajdonos annak közlésére kért fel bennünket, hogy nem felel meg a valóságnak ama feltevés, hogy ő politikai vagy vallási szempontokat vitt volna bele már az alakulási mozgalomba is. Ellenkezőleg a legelső gyűlésen kifejezetten hangsúlyozta, hogy merőben gazdasági jelentőségű tömörülésről lévén szó, távol óhajt attól tartani minden olyan kérdést, ami a szükséges összhangot zavarja. Ezen álláspontjának bizonysága az is, hogy a felvetett eszme érdekében ő a társadalom