Sopronvármegye, 1924. május (27. évfolyam, 97-121. szám)

1924-05-01 / 97. szám

1924. pájus 1. SOPRON VÁRMEGYE Am­i lakbért Mr május elsejéig Megjelent az aranykoronás lakbérrendelet. A hivatalos lap tegnapi rendkívüli szá­mában megjelent a háziurak által várva­­várt s a lakók által rettegve rettegett új lakásindelet, mely május elsejével újabb súlyos terheket zudit a közönség nyakába. A rendelet legfontosabb része az, mely a lakbérek uj megállapításával foglalkozik. Alapá veszik mint eddig most is az 1917. évi mvemberi lakbért, melynek 7%a az uj lakbé és 18°/o-a az uj üzletbér termé­szetesen aranykoronában. / közüzemi költségek (vízszolgáltatás, szervetfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) ezentúl is a háztulajdonost terheik, de a lakók kötelesek e költségek fedeztére a háztulajdonosnak Sopronban még az alapbér 5%-át, Sopron megye községeiben pedig az alapbér 1%-át fizetni ugyancsak aranykoronában. a kincstári haszonrészesedés, melyet ugyancsak a lakó köteles a házbérrel együtt fizetni, a 7%-os tiszta lakbérnek 25 százaléka Bé­ha.*.:vban ezenfelül a tisztalakbér _2'c a fizetendő mint házmesterpénz, szemét­­gy­űtés itt és kihordásért a lakás első szo­bi!­a után havi 1000, minden további szoba után 00 korona. Kapunyitásért, tekintet nélkül a ki vagy bebocsájtott egyének sámára, 10 és 12 óra között 500, éjfél után 1000 koronát kell fizetni. Egy aranykoronát 16 000 papírkoroná­­val kell átszámítani. A bonyolult számítási műveletet az alábbi példával igyekszünk olvasóink szá­mára megkönnyíteni: Vegyünk egy lakást, melynek negyed­évi bére Sopronban 1917 novemberében 150 korona volt. A lakás után fizetendő most 1. Tiszta lakbér (a 150 K7°Ai-a) 10 5 arany K 2. Közüzemi pótlék (a 150 K 5°/o-a).........................................7 5 „ „ 3. Kincstári haszonrészesedés ,(a mostani 105 a. K tiszta bér 25°/o-a).................. 2­625 „ „ 4. Házmesterpénz (a 10­5 a. K 2°/o-a)........................... . 221 „ „ Összesen 20.835 a. K Ez az összeg megszorozva 16.éoo-rel — 133-360 papirkorona. Ehhez járul még a város javára a házbérfillér, mely a múlt évi novemberi tiszta lakbér 10°/o-a. Figyelmeztetjük a lakókat, hogy saját érdekükben igyekezzenek lakásuk 1917. évi bérét minél pontosabban megállapíttatni. Ez könnyen elérhető a városi adóhivatalban fekvő házbérvallomások révén. Akinek la­kása 1917-ben nem volt bérbeadva, az tudakozódjék ismerőseinél, hogy az övéhez hasonló lakásért abban az utcában, vagy téren mit fizettek s ha ez nem jár ered­ménnyel, kérjen a bíróságtól lakbérmeg­­állapítást. Az új lakbért május 15.-ig kell meg­fizetni. Az albérletbe adott lakásrészek (szo­bák) bérét akár a jelenlegi, akár az új bér­lővel szemben nem lehet magasabb összeg­ben megállapítani annál az összegnél, amely az albérletbe adó által az egész lakás­ért fizetett tiszta bérből és annak járulékai­ból és pótlékaiból aránylagosan az albér­letbe adott lakásrészre (szobára) esik. Az arány kiszámításánál a mellékhelyiségek (előszoba, konyha, fürdőszoba stb.) számí­tásba nem vehetők. A konyhának vagy fürdőszobának ki­zárólagos vagy közös használatra albérbe­­adása esetében az albérleti összeg nem lehet magasabb a lakás egy szobája után követelhető albérleti összeg felénél Ha a lakásrész bútorozottan adatott albérletbe, bútorhasználat címén az albér­letbe adott lakásrészre eső bérösszegnek 100°/oát lehet felszámítani. Nagyobb utcai vagy különös kénye­lemmel vagy fényűzéssel berendezett szo­bák után a bútorhasználati díjhoz még 20—50 százalékot számíthat fel. Ha a takarítást és kiszolgálást az al­­bérbeadó végzi, ezen a dimen egynegyedét számíthatja fel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottaknak általában fizetnek. A világításért, fűtésért, mosásért az al­­bérbeadó külön díjazást követelhet, amely az e szolgáltatások teljesítésével rendszerint felmerülő kiadásait aránytalanul meg nem haladhatja. Ha a lakásrész több személynek ada­tott albérletbe, vagy azt többen használják, az albérbeadó a második és a további al­bérlő után személyenként úgy a bútorhasz­nálati díjnak, mint a takarításért és kiszol­gálásért követelhető összegnek 20—20%-át számíthatja fel. Ha a nyári lakásban igénybevétel útján elhelyezett egyén a lakást vagy egy részét nyaralásra albérletbe adja, a tulajdonos (bérbeadó) tőle a jogszerűen járó béren felül az albérleti összeg 80%-áig terjedhető részesedést követelhet. Vita esetében bármelyik fél kérelmére a bíróság határoz. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben és épületrészek­ben levő lakások és egyéb helyiségek bérlői a háztulajdonostól (bérbeadótól) a bérelt helyiségekben csak azokat a javítási mun­kálatokat követelhetik, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szerkezetében, vagy az épület átlagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé._____________________ Hét hónapi fogházra ítéltél Horavsz­ij bányamérnök-jelöltet. Három héttel ezelőtt, amint a közön­ség előtt emlékezetes még, szomorúan saj­nálatos véget ért egy vidám, pezsgős, ci­gánymuzsikás kávéházi este. Amint a mulatság résztvevői zárórakor befejezték a vigasságot s a Müller Paulina­ utcában haza­felé tartottak, Kurovszky István bányamér­nök jelölt Hamar Lászlónak, a soproni állatvásárpánztár cégvezetőjének zsebéből kilopta a kövéren duzzadó pénztárcát, amelyben 25 millió korona körül magyar és idegen valuta volt. Érdekes, hogy más­nap, harmadnap éppen ő segített barátjának legnagyobb buzgalommal a tárca fölkuta­tásában. Hamar László nem is gyanakodott rá, de a detektíveket nem tévesztette meg Kurovszky lelkes igyekezete. A nyomozás során egyre több gyam­ok merült föl a mérnökjelölt ellen. Megállapították, hogy a tárca eltűnése óta sokat költött, százezrekre menő adósságot fizetett ki. A detektívek vallatásra fogták s hamarosan tisztázódott is a dolog. Kurovszky bevallotta, hogy a barátja zsebéből kiesett pénztárcát ő vágta zsebre. A tárcából később körülbelül húsz milliót kiemelt, aztán a bugyellárist a benne maradt idegen valutával a Müller Paulina­ utcában eldobta. Úgy okoskodott, hogy a tárcát másnap a becsületes meg­találó a rendőrségre viszi s igy a hiányzó összeg eltulajdonositásával őt fogják meg­gyanúsítani. A Kurovszkynál maradt pénzt kevés hiánnyal megtalálták a kaszinóban, ahol egyelőre a fotelba dugta. A tárca azonban ötven dollárral és 700 szakállal ma sem került meg. OTTOMAN cigarettapapír és hüvely JACOBI Antinicotinhüvely Mindenütt kedvelik* 3 Kurovszkyt persze letartóztatták s ügyét tegnap tárgyalta Ujlady Béla táblabíró. A közvádat Bertalan Endre királyi ügyész kép­viselte. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt hallgatósággal, főként főiskolásokkal és hölgyekkel. Az elegáns fiatalembert, aki nemrégiben még a város legelőkelőbb csa­­ládaihoz volt bejáratos, szuronyos börtönőr kísérte a tárgyalóterembe. A tárgyalás meg­nyitása után Bertalan ügyész zárt tárgya­lást kért, amit a bíróság el is rendelt, így­­ a hallgatóságot eltávolították. A bíróság délután 3 órakor hirdette ki az ítéletet, lopás vétségében mondván ki a bűnösséget s ezért Kurovszkyt két hónapi fogházra ítélte, amelybe a vizsgálati fogság idejét, húsz napot beszámították. Az ítélet kiszabásánál enyhítő körülménynek vették vádlott büntetlen előéletét s ama ígéretét, hogy a hiányzó ötven dollárt és 700 szo­­kost meg fogja téríteni s hogy megbünteté­sét a károsult nem kívánta. Ennél sokkal nagyobb büntetés a megtévelyedett fiatal­emberre, hogy a még hiányzó utolsó vizs­gáját nem teheti le s hogy a dorogi bánya­vállalatnál viselt mérnöki állását elvesztette. I ül török Sopront tatnak nézte. Tegnap délután a bécsi vonattal érke­zők tarka-barka tömegében két törökfezes, olajbarna arcú fiatalember tűnt föl, akik tétován, tájékozatlanul tekintgettek jobbra­­balra. Természetes, hogy a szemfüles de­tektívek rögtön az úti írásaik iránt érdek­lődtek. A fiatalemberek előszedték az útle­veleiket, amiből kitűnt, hogy török hon­polgárok s a bécsi egyetem orvostan hall­­gatói. De kiderült az is, hogy a sokpecsé­­tes irás nem ér semmit. — Ez nem Magyarországra szól — közölték velük a rend emberei. — Nem-nem — bólongatták rá isteni nyugalommal Allah egykedvű fiai. — Hát akkor mért jöttek vele ide? — Hova? — Magyarországba. A muzulmánok elámultak. Még a sza­vuk is elállt, csak méregették egymásra és a detektivekre a szemeiket. Percek múlva szólaltak csak meg: — Magyarországba? Hát Ruszt Ma­gyarországon van? — Ruszt nincs Magyarországon. — Nahát akkor rendben van — mond­ták a törökök megkönyebbülten s rögtön vigabban lengett fejükön a fekete lószer­­bojt. — Ellenkezőleg semmi sincs rendben, felelték a hivatalos emberek. A muzulmánok a zsebeikhez kaptak s diadalmasan lobogtatták az igazolványaikat, vasúti jegyeiket. — Tessék megnézni, ez mind Rusztra szól. — Hát hiszen éppen ez a baj. A törökök csudálkoztak, sápadoztak, vitatkoztak s sehogysem tudták megérteni, hogy mi a baj. A rend emberei meg azt nem tudták megérteni, hogy a törökök is nem értik ezt meg. Csak nagy nehezen tisztázódott a dolog. A fiatalemberek Bécs­­ből Rusztra akartak utazni, azonban elfeled­tek útközben átszállni s igy a vonat Sop­ronba hozta őket. Ők Rusztra se jártak azelőtt s igy amikor Sopronba érkeztek, azt hitték, Rusztra értek. Ezért nem tudták meg­érteni, mert nem jók az írásaik. Amikor mindez kiderült, a hivatalos emberek estek gondba. Már most mit tegyenek? A ren­deletek rideg szellemének megfelelően tilos határátlépésért meg kellene indítani a mu­zulmánok ellen az eljárást. Igen ám, de az ártatlanságuk is teljesen bizonyított. S ezúttal örömmel jegyeztük föl — nem a copf győzött. A megrémült törököket a legközelebbi vonattal bántatlanul vissza­irányították Ausztriába, így kellene minden olyan esetben el­járni, amikor az idegeneket nálunk a tájé­kozatlanság juttatja bajba. A két török nem vitt magával kellemetlen emléket Sopronból. De ha megbüntetik, agyonzaklatják őket, bizonyára soha nem kívánkoznak többé Magyarországba.

Next