Sopronvármegye, 1924. május (27. évfolyam, 97-121. szám)

1924-05-01 / 97. szám

1924. pájus 1. SOPRON VÁRMEGYE Ami lakbért Mr május elsejéig Megjelent az aranykoronás lakbérrendelet. A hivatalos lap tegnapi rendkívüli számában megjelent a háziurak által várvavárt s a lakók által rettegve rettegett új lakásindelet, mely május elsejével újabb súlyos terheket zudit a közönség nyakába. A rendelet legfontosabb része az, mely a lakbérek uj megállapításával foglalkozik. Alapá veszik mint eddig most is az 1917. évi mvemberi lakbért, melynek 7%a az uj lakbé és 18°/o-a az uj üzletbér természetesen aranykoronában. / közüzemi költségek (vízszolgáltatás, szervetfuvarozás, kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) ezentúl is a háztulajdonost terheik, de a lakók kötelesek e költségek fedeztére a háztulajdonosnak Sopronban még az alapbér 5%-át, Sopron megye községeiben pedig az alapbér 1%-át fizetni ugyancsak aranykoronában. a kincstári haszonrészesedés, melyet ugyancsak a lakó köteles a házbérrel együtt fizetni, a 7%-os tiszta lakbérnek 25 százaléka Béha.*.:vban ezenfelül a tisztalakbér _2'c a fizetendő mint házmesterpénz, szemétgyűtés itt és kihordásért a lakás első szobi!a után havi 1000, minden további szoba után 00 korona. Kapunyitásért, tekintet nélkül a ki vagy bebocsájtott egyének sámára, 10 és 12 óra között 500, éjfél után 1000 koronát kell fizetni. Egy aranykoronát 16 000 papírkoronával kell átszámítani. A bonyolult számítási műveletet az alábbi példával igyekszünk olvasóink számára megkönnyíteni: Vegyünk egy lakást, melynek negyedévi bére Sopronban 1917 novemberében 150 korona volt. A lakás után fizetendő most 1. Tiszta lakbér (a 150 K7°Ai-a) 10 5 arany K 2. Közüzemi pótlék (a 150 K 5°/o-a).........................................7 5 „ „ 3. Kincstári haszonrészesedés ,(a mostani 105 a. K tiszta bér 25°/o-a).................. 2625 „ „ 4. Házmesterpénz (a 105 a. K 2°/o-a)........................... . 221 „ „ Összesen 20.835 a. K Ez az összeg megszorozva 16.éoo-rel — 133-360 papirkorona. Ehhez járul még a város javára a házbérfillér, mely a múlt évi novemberi tiszta lakbér 10°/o-a. Figyelmeztetjük a lakókat, hogy saját érdekükben igyekezzenek lakásuk 1917. évi bérét minél pontosabban megállapíttatni. Ez könnyen elérhető a városi adóhivatalban fekvő házbérvallomások révén. Akinek lakása 1917-ben nem volt bérbeadva, az tudakozódjék ismerőseinél, hogy az övéhez hasonló lakásért abban az utcában, vagy téren mit fizettek s ha ez nem jár eredménnyel, kérjen a bíróságtól lakbérmegállapítást. Az új lakbért május 15.-ig kell megfizetni. Az albérletbe adott lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegben megállapítani annál az összegnél, amely az albérletbe adó által az egész lakásért fizetett tiszta bérből és annak járulékaiból és pótlékaiból aránylagosan az albérletbe adott lakásrészre (szobára) esik. Az arány kiszámításánál a mellékhelyiségek (előszoba, konyha, fürdőszoba stb.) számításba nem vehetők. A konyhának vagy fürdőszobának kizárólagos vagy közös használatra albérbeadása esetében az albérleti összeg nem lehet magasabb a lakás egy szobája után követelhető albérleti összeg felénél Ha a lakásrész bútorozottan adatott albérletbe, bútorhasználat címén az albérletbe adott lakásrészre eső bérösszegnek 100°/oát lehet felszámítani. Nagyobb utcai vagy különös kényelemmel vagy fényűzéssel berendezett szobák után a bútorhasználati díjhoz még 20—50 százalékot számíthat fel. Ha a takarítást és kiszolgálást az albérbeadó végzi, ezen a dimen egynegyedét számíthatja fel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottaknak általában fizetnek. A világításért, fűtésért, mosásért az albérbeadó külön díjazást követelhet, amely az e szolgáltatások teljesítésével rendszerint felmerülő kiadásait aránytalanul meg nem haladhatja. Ha a lakásrész több személynek adatott albérletbe, vagy azt többen használják, az albérbeadó a második és a további albérlő után személyenként úgy a bútorhasználati díjnak, mint a takarításért és kiszolgálásért követelhető összegnek 20—20%-át számíthatja fel. Ha a nyári lakásban igénybevétel útján elhelyezett egyén a lakást vagy egy részét nyaralásra albérletbe adja, a tulajdonos (bérbeadó) tőle a jogszerűen járó béren felül az albérleti összeg 80%-áig terjedhető részesedést követelhet. Vita esetében bármelyik fél kérelmére a bíróság határoz. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben és épületrészekben levő lakások és egyéb helyiségek bérlői a háztulajdonostól (bérbeadótól) a bérelt helyiségekben csak azokat a javítási munkálatokat követelhetik, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szerkezetében, vagy az épület átlagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé._____________________ Hét hónapi fogházra ítéltél Horavszij bányamérnök-jelöltet. Három héttel ezelőtt, amint a közönség előtt emlékezetes még, szomorúan sajnálatos véget ért egy vidám, pezsgős, cigánymuzsikás kávéházi este. Amint a mulatság résztvevői zárórakor befejezték a vigasságot s a Müller Paulina utcában hazafelé tartottak, Kurovszky István bányamérnök jelölt Hamar Lászlónak, a soproni állatvásárpánztár cégvezetőjének zsebéből kilopta a kövéren duzzadó pénztárcát, amelyben 25 millió korona körül magyar és idegen valuta volt. Érdekes, hogy másnap, harmadnap éppen ő segített barátjának legnagyobb buzgalommal a tárca fölkutatásában. Hamar László nem is gyanakodott rá, de a detektíveket nem tévesztette meg Kurovszky lelkes igyekezete. A nyomozás során egyre több gyamok merült föl a mérnökjelölt ellen. Megállapították, hogy a tárca eltűnése óta sokat költött, százezrekre menő adósságot fizetett ki. A detektívek vallatásra fogták s hamarosan tisztázódott is a dolog. Kurovszky bevallotta, hogy a barátja zsebéből kiesett pénztárcát ő vágta zsebre. A tárcából később körülbelül húsz milliót kiemelt, aztán a bugyellárist a benne maradt idegen valutával a Müller Paulina utcában eldobta. Úgy okoskodott, hogy a tárcát másnap a becsületes megtaláló a rendőrségre viszi s igy a hiányzó összeg eltulajdonositásával őt fogják meggyanúsítani. A Kurovszkynál maradt pénzt kevés hiánnyal megtalálták a kaszinóban, ahol egyelőre a fotelba dugta. A tárca azonban ötven dollárral és 700 szakállal ma sem került meg. OTTOMAN cigarettapapír és hüvely JACOBI Antinicotinhüvely Mindenütt kedvelik* 3 Kurovszkyt persze letartóztatták s ügyét tegnap tárgyalta Ujlady Béla táblabíró. A közvádat Bertalan Endre királyi ügyész képviselte. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt hallgatósággal, főként főiskolásokkal és hölgyekkel. Az elegáns fiatalembert, aki nemrégiben még a város legelőkelőbb családaihoz volt bejáratos, szuronyos börtönőr kísérte a tárgyalóterembe. A tárgyalás megnyitása után Bertalan ügyész zárt tárgyalást kért, amit a bíróság el is rendelt, így a hallgatóságot eltávolították. A bíróság délután 3 órakor hirdette ki az ítéletet, lopás vétségében mondván ki a bűnösséget s ezért Kurovszkyt két hónapi fogházra ítélte, amelybe a vizsgálati fogság idejét, húsz napot beszámították. Az ítélet kiszabásánál enyhítő körülménynek vették vádlott büntetlen előéletét s ama ígéretét, hogy a hiányzó ötven dollárt és 700 szokost meg fogja téríteni s hogy megbüntetését a károsult nem kívánta. Ennél sokkal nagyobb büntetés a megtévelyedett fiatalemberre, hogy a még hiányzó utolsó vizsgáját nem teheti le s hogy a dorogi bányavállalatnál viselt mérnöki állását elvesztette. I ül török Sopront tatnak nézte. Tegnap délután a bécsi vonattal érkezők tarka-barka tömegében két törökfezes, olajbarna arcú fiatalember tűnt föl, akik tétován, tájékozatlanul tekintgettek jobbrabalra. Természetes, hogy a szemfüles detektívek rögtön az úti írásaik iránt érdeklődtek. A fiatalemberek előszedték az útleveleiket, amiből kitűnt, hogy török honpolgárok s a bécsi egyetem orvostan hallgatói. De kiderült az is, hogy a sokpecsétes irás nem ér semmit. — Ez nem Magyarországra szól — közölték velük a rend emberei. — Nem-nem — bólongatták rá isteni nyugalommal Allah egykedvű fiai. — Hát akkor mért jöttek vele ide? — Hova? — Magyarországba. A muzulmánok elámultak. Még a szavuk is elállt, csak méregették egymásra és a detektivekre a szemeiket. Percek múlva szólaltak csak meg: — Magyarországba? Hát Ruszt Magyarországon van? — Ruszt nincs Magyarországon. — Nahát akkor rendben van — mondták a törökök megkönyebbülten s rögtön vigabban lengett fejükön a fekete lószerbojt. — Ellenkezőleg semmi sincs rendben, felelték a hivatalos emberek. A muzulmánok a zsebeikhez kaptak s diadalmasan lobogtatták az igazolványaikat, vasúti jegyeiket. — Tessék megnézni, ez mind Rusztra szól. — Hát hiszen éppen ez a baj. A törökök csudálkoztak, sápadoztak, vitatkoztak s sehogysem tudták megérteni, hogy mi a baj. A rend emberei meg azt nem tudták megérteni, hogy a törökök is nem értik ezt meg. Csak nagy nehezen tisztázódott a dolog. A fiatalemberek Bécsből Rusztra akartak utazni, azonban elfeledtek útközben átszállni s igy a vonat Sopronba hozta őket. Ők Rusztra se jártak azelőtt s igy amikor Sopronba érkeztek, azt hitték, Rusztra értek. Ezért nem tudták megérteni, mert nem jók az írásaik. Amikor mindez kiderült, a hivatalos emberek estek gondba. Már most mit tegyenek? A rendeletek rideg szellemének megfelelően tilos határátlépésért meg kellene indítani a muzulmánok ellen az eljárást. Igen ám, de az ártatlanságuk is teljesen bizonyított. S ezúttal örömmel jegyeztük föl — nem a copf győzött. A megrémült törököket a legközelebbi vonattal bántatlanul visszairányították Ausztriába, így kellene minden olyan esetben eljárni, amikor az idegeneket nálunk a tájékozatlanság juttatja bajba. A két török nem vitt magával kellemetlen emléket Sopronból. De ha megbüntetik, agyonzaklatják őket, bizonyára soha nem kívánkoznak többé Magyarországba.