Sopronvármegye, 1924. június (27. évfolyam, 122-143. szám)

1924-06-01 / 122. szám

4 SORROM­A RMAQYC 1924. junint 1 megszokott környezetében miként viselke­dik «Birtok» az idegenből jöttel szemben. Mert ha kedves lesz és szeretetreméltó, akkor alapos a feltevés, hogy Mosonszent­­jánoson történt valami a lóval, megingat­ták vagy valami más módon megfélemlítet­ték és ez a körülmény van hatással rá és ezért a régi tulajdonos nem felelhet és jog­gal követelheti a ló átvételét. Völcseji kapa völcseji fejen. Csak egy hajszál választotta el Pál István völcseji lakost a haláltól tavaly ősszel, úgy fejbevágta őt Perkovácz Gyula szomszédja egy kapával. De hála istennek felgyógyult és megjelenhetett a kir. tör­vényszéki biróság előtt. Pálék mint a legtöbb szomszéd, ha­ragban állottak Perkováczékkal valami víz­csatorna miatt. Egyik sem akarta, hogy az ő udvarán folyjon az ősz sok csúf nedves­sége és ezért hol az egyik, hol a másik jelent meg kapával a vízcsatornánál és medrét, folyását a szomszéd udvarára irá­nyította. November 30 án és igy volt, ami­ből aztán kerítésen át való pörlekedés, köl­csönös becsületsértegetés fejlődött ki, majd amidőn Perkováczné Pál Róza hajadont kétszer, Pál Istvánnét pedig háromszor kackiásan arculütötte, veszedelmes kezdett lenni a helyzet és Pálék jónak látták a házukba csukózni. Becsuktak kaput, ajtót, így talált rájuk esti 6 óra tájban fiuk, Pál István, aki akkor tért meg az erdőből, ahol fát vágni volt. Mikor elmondták neki a történteket, haragra gerjedt és indult bosszút állani. Ami ezután történt, az homá­lyos, mert érdektelen tanú nem volt jelen, amit pedig a felek adnak elő, az homlokegyenest el­lenkezik egymással. Bizonyos csak annyi, hogy Pál István és Perkovácz Gyula meg a felesége Perkováczék utcájában véres, durva verekedést rendeztek. Pál az áldott állapotban levő Perkovácznét állítólag úgy meglökte és rúgta, hogy elesett, Perkovácz pedig egy kapával úgy fejbefújtotta Pál Istvánt, hogy az véresen terült el a sáros földön. Nemsokára eszméletét vesztette, úgy kellett őt hazavinni. A megjelent csen­dőrök, akik nem voltak ugyan szolgálatban, saját felelősségükre letartóztatták Perková­­czot és bekísérték a soproni kir. ügyészség fogházába, ahonnan azonban hamarosan szabadlábra helyezték. A Csepregbe kiszállott Ujlady tábla­­bíróból, dr. Bertalan Endre kir. ügyészből Kökösy Gyula jegyzőkönyvvezetőből álló egyesbiróság Petrovácz Gyulát súlyos testi sértés vétségében találta bűnösnek és ezért 2 havi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen mind­két fél fellebbezést jelentett be. Csak ezután derült ki, hogy Simon Pál ugyanazt a földet már régebben eladta Kirschner János eszterházai lakosnak, akitől 500 ezer korona előleget föl is vett. Mikor Kirschner a föld második eladásáról értesült, följelentést tett Simon Pál ellen csalás vét­sége, Bors ellen pedig bűnsegédi bűnré­­szesség miatt. Hogy azonban milyen bo­nyolult ez a dolog, csak az Ujlady-egyes­­bíróság előtt tárult föl. Mert a súlyosan megvádolt Simon Pál azt adta elő, hogy igenis, ő eladta a földet Kirschnernek, de azzal a föltétellel, hogy ha a kitűzött ha­táridőre a vételárat, a 3 millió 200 ezer ko­ronát kifizetni nem tudja, akkor Simonnak jogában áll a földet nyereséggel másnak eladni. Mielőtt a második eladásba bele­ment volna, egy kapuvári ügyvédtől kapott állítólag felhatalmazást. Simon Pált a csendőrség előzetes le­tartóztatásba is helyezte, de dr. Wipplinger Róbert vizsgálóbíró egy havi letartóztatás után szabadlábra helyezte, minthogy — amint az a tárgyaláson is is kiviláglott — valószí­nűleg jóhiszeműen járt el, amikor a földjét másodszor is eladta. A bonyolult ügyet a bíróság legközelebb folytatólagos tárgyalá­son bírálja el és eldől, ki a jogos birtokosa a fertőszentmiklósi földnek. Kié a másfél kis hold föld? Ágas-bogas ügyet adott megfejtésre a bíróságnak Simon Pál süttöri legény. Mint áll, hogy áll valójában a dolog ebben a pillanatban még senki sem látja tisztán. A soproni kir. ügyészség a következő vádiratot készítette ellene :„ Simon Pál süttöri lakos csalás vétsé­gét követte el azáltal, hogy egy földet két­szer is eladott. A dolog előzménye az, hogy Simon Pál megjelent Mentes Gru­­bics Vince süttöri kisgazdánál és elmondta, hogy édesapjával megegyezett az anyajuss felől. Az apjával állítólag úgy egyezett meg, hogy Pál fia a fertőszentmiklósi határban levő 1875 négyszögölet kitevő földet kapja anyai örökségrésznek. — Juó föld ez — szólt bele Bors József, aki Simon társaságában volt — ajánlom kendnek. 24 kereszt nehéz búza termett tavai is a földben. Én tudom, mert eddig én birtam árendába. Igen aján­lom. Ha nekem volna pénzem, mint ahogy nincsen, kétszer sem mondanám, vegye meg kend, mert megvásáltam vitána magam. Száz szónak is egy a vége: Mentes megvette Simon Páltól a fertőszentmiklósi földet. A földingatlant annak rendje és módja szerint bekebelezték az uj birtokos nevére. Jogi bonyodalom egy jutniuk kiről­ Egy közismert soproni öregúr tartlit játszott a kávéházban egy soproni vendéglőssel. Az öreg urnák a kártyái közt piros hetes, nyolcas, kilences és tizes volt, vagyis egy kvart. Ezt a kvartot nyomban be is mondta, de ugyanakkor a piros he­tessel be akarta cserélni a felütött lapot. Partnere tiltakozott a helyzet túlságos ki­használása ellen és azon a véleményen volt, hogy vagy bemondja a kvartot és akkor nem cserél, vagy pedig cserél, de nem mondhat be kvartot. Az öregúr vi­szont amellett kardoskodott, hogy az ő el­járása kifogástalan, cserélhet is, kvartot is bemondhat: ez a szabály. A másik sehogy­­sem akarta elfogadni a kártyaszabály ilyetén való magyarázatát. Végül is fogadtak a felek és letettek egy harmadik úr kezébe 100—100 ezer koronát, hogy addig tartsa magánál, amíg más fórumot meg nem kér­deznek, hogyan értelmezendő a kártya­szabály és a 200 ezer koronát annak adja ki, aki a fogadást megnyeri. Vagy két hét múlt el a fogadás óta, mikor az egyik kártyás fél felmutatta a kibicnek a bécsi Lloyd kártyatársulatnak az értesítését, amely úgy szólt, hogy nem lehet kvartot is be­mondani és cserélni is. Erre a kibic, aki­nek tudvalevőleg mindig pechje van és legjobb volna, ha a híres 13 ik paragrafust betartaná, kiadta neki a deponált 200 ezer koronát. De pár nap múlva megjelent nála az öregúr is és mutatta neki a Pesti Hír­lap szerkesztői üzenetét, amely viszont az öregurnak adott igazat, mondván, hogy kvartot is be lehet mondani és a hetest ki­cserélni is lehet. Ennek alapján követelte a kibictől a 200 ezer koronát. A kibic vakarta a fejét, hímezett hámozott, de végül is fel kellett világosítania az öregurat, hogy a deponált 200 ezer koronát kiadta a másik fogadófélnek, mert ő is bebizonyította, hogy a fogadást megnyerte Az öregur pattogni kezdett, hogy németnek Bécs, magyarnak Pesti Hírlap, neki vársz, mit mondanak Bécsben és követeli a 200 ezer koronát. Nem sikerült megegyezniök, amire az öregur fogta magát és a bíróságra sza­ladt, beadta a keresetet a kibic ellen 200 ezer korona kiadása iránt. Az érdekes ügy­ben nemsokára lesz meg a tárgyalás. A jól öltözködő uri és női világ figyelmébe. A Filipp-kötőde (Szombat­hely, Széll Kálmán­ u. 6.) harisnyái és zoknii a legértékesebb anyagból saját műhelyében készülnek. Előnyük, hogy saját anyagukból bármikor fejelhetők és javíthatók, így nem kell azzal otthon vesződni. Az árak a mai gazdasági viszonyokhoz mérve előnyösek, mindenesetre olcsóbbak, mint bárhol másutt. Tessék róla meggyőződni. HÍRROVAT. Kinevezések. A kereskedelmi minisz­ter Tóth Géza okleveles mérnököt a sop­roni államépítészeti hivatalhoz segédmér­nökké nevezte ki. — Dr. Simon Elemér főispán Szalay László vármegyei napidíjast irodasegédtisztté nevezte ki. Soproniak vitézzé avatása. A Sop­ron vármegye megírta, hogy a vitézzé ava­tást elhalasztották. Ezzel szemben illetékes helyről arról értesítenek bennünket, hogy nem a vitézzé avatást, hanem a már föl­­avatott vitézeknek birtokbaültetését halasz­tották későbbi időkre. Sopron városa tudva­levőleg tizenkét vitéznek fejenkint tizenkét holdas vitézi birtokot adományozott. Ennek átadása fog majd Sopronban ünnepélyes formák közt, minden valószínűség szerint a kormányzó és József főherceg részvéte­lével megtörténni. Az idei vitézi avatást június 15 én tartják meg Budapesten, a Margit-szigeten s arra a soproni jelöltek tegnap kapták meg meghívójukat. Eljegyzés: Witt Kornél műszaki vál­lalkozó eljegyezte Papp K. Zsigmond sava­nyúkút gyógyszerész bájos leányát Annikát. Perkovátz Félix, a Jirsch-féle vendéglő új tulajdonosa eljegyezte Freyler Micikét, Freyler Péter kőhalmi ácsmester leányát. Wälder nevéről utcát neveznek el. A tegnapi közgyűlés az új közkórház épí­tése körüli buzgó munkásságért Balog­­ Kovács műszaki főtanácsosnak és Wildreis építésznek 5—5 millió korona tiszteletdíjat szavazott meg. A város hajdani nagyérdemű főmérnökének hervadhatatlan érdemeit pedig akként akarja jutalmazni a közgyűlés, hogy családjának szintén tiszteletdíjat juttat, az Alsólővér­ utca egyik mellékutcáját pedig a nevéről nevezi el. Ily értelmű javaslat előterjesztésére fölkérték a tanácsot. Ma nyitva lesz a múzeum. A mú­zeum ma vasárnap 2­ 5 óráig van nyitva. A belépőjegy felnőtteknek 1000, tanulóknak és katonáknak 500 korona. A volt 76-os tisztek bajtársi szö­vetsége legközelebbi összejövetelét június 3-án, kedden este 9 órakor tartja a Pannó­nia fehértermében és ez után kéri az ezred összes volt tagjait, hogy azon teljes szám­ban jelenjenek meg. Orvosi dir: Dr. Grün Sándor fog­orvosi rendelését Sopronban, Rákóczi­ utca 3. sz. alatt megkezdte. Rendelési idő: dél­előtt 9 — 12, d. u. 3—5 óráig. Ugyanott van Kardos Erzsi fogtechnikai műterme. A színház ügyében a közgyűlés felír a kormányhoz és a fővároshoz. A tegnapi közgyűlésen ismét szóba került a soproni színtársulat válságos helyzete. Bodonyi Béla színigazgató kérelmet intézett a közgyűléshez, melyben 4 millió 695 ezer koronát kitevő villanytartozásának az elen­gedését kérte. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a kérelem teljesítéséhez, Weiler Béla dr. azonban kijelentette, hogy a város anyagi erején felüli áldozatokat hoz a fon­tos kulturális és nemzeti missziót teljesítő magyar színészet támogatása érdekében, de ugyanezt nem tapasztaljuk a kultuszkor­mány részéről, amely pedig a soproni szí­nészet nagyobb mérvű támogatására ígéretet tett. A soproni társulat semmivel sem ka­pott több segélyt, mint azok a társulatok, amelyek nagy, dúsgazdag városokban mű­ködnek s nemzeti missziót nem teljesíte­nek. Ha a kormány ennyire mostohán ke­zeli a soproni magyar színészetet, a város sem lesz tovább abban a helyzetben, hogy — mint eddig — erején felüli áldozatokat hozzon. A múlt szezonban 80 millióra ment a város által nyújtott segély. Indítványozza, forduljanak a kormányhoz nagyobb támo­­­gatásért. Thurner polgármester kijelenti, hogy a soproni színészeten radikálisan csak akként lehetne segíteni, ha neki adnák a budai játszási jogot is, amely a múltban a temesvári, most pedig a miskolci társu­laté. Indítványozza, hogy ennek érdekében írjanak föl a kormányhoz, de egyúttal a székesfővároshoz is, amely a budai játszási

Next