Sopronvármegye, 1924. augusztus (27. évfolyam, 172-196. szám)
1924-08-01 / 172. szám
2 SOPRONVARIVEOY 1 1924 augusztus 1. től. Kívánja továbbá, hogy a villanyárakat legalább a szomszéd városok árszabásainak nívójára szállítsák le, a tisztviselők kedvezményét azonban a tanács javaslatához képest ő is csak fokozatosan kívánja megvonni. Schindler és Thurner megvédik a várost. Schindler dr. energikus hangon figyelmezteti a felszólalókat, hogy a tanács és a felügyelő bizottság tantemjének megállapítása nem a tanács kezdeményezése, hanem egyhangú közgyűlési határozattal történt, melynek meghozatalában a felszólaló bizottsági tagok is részt vettek. Csodálja tehát, hogy éppen ők és nem olyanok, akik a tavalyi közgyűlésnek nem voltak tagjai, pengetnek most olyan húrokat, melyek zenéjéből most egy kis rosszhiszeműséggel panamavádakat lehet a tanács fejére olvasni. Thurner polgármester reflektál ezután az elhangzott felszólalásokra. Annak, hogy a számadásokat nem tudta a tanács korábban a közgyűlés elé terjeszteni, technikai és személyi akadályai voltak. A villanytelep megváltását annak idején elsőrangú közérdek követelte. A telepnek, mikor átvették, semminemű tőketartalékja nem volt, ezért kell most a nyereség minden nélkülözhető fölöslegét tartalékolásra fordítani, hogy a város ne kerüljön többé abba a helyzetbe, mint tavaly, hogy a legkisebb beruházási szükséglett is csak nehezen szerzett állami hitelekből lehessen fedezni. Ő is leszögezi, mint az előbb Schindler, hogy a tanácsnak és a felügyelőbizottságnak juttatott »ajándékot* a közgyűlés szavazta meg, még pedig ellenvetés nélkül, mint a »megajándékozottak* külön munkájának ellenszolgáltatását. Méltánytalanság tehát úgy beállítani a dolgot, mintha a tanács sajátította volna ki magának villanytelep jövedelmének egy részét. Való igaz, hogy a vízmű, a gázgyár és a villanytelep erősen leromlott állapotban kerültek a város kezére. De a múltak hibáiért a város mai vezetőségét felelőssé tenni nem lehet. Meg kell azonban állapítani, hogy a villanytelepnek forgó áramrendszerre való átépítését már a város, a mostani vezetőség közvetlen elődei részéről akadályozták meg. A gázgyár a szénbeszerzési lehetőségek nehézsége és a fogyasztás csekélysége miatt volt kénytelen üzemét beszüntetni, abban azonban nincs igaza Meiszner Ernőnek, hogy a gázgyárt csak úgy lehet rentábilissátenni, ha ismét világításra is berendezkedik. A külföldi tanulmányúton járt soproni kiküldöttek más tapasztalatokat szereztek. A villanyosvasút kocsianyaga és sinei oly állapotban vannak, hogy budapesti szakértők hivatalos megállapítása szerint annak újbóli üzembehelyezésére alapos reformok nélkül még gondolni se lehet. Azt azért mégsem lehet állítani, hogy a villanytelep csupa ócskavas, mert van ott ócskaréz is, ami igen nagy értéket képvisel s a villanytelep közeli átépítése alkalmával kitűnően értékesíthető lesz. Tiltakozik a polgármester a vád ellen, hogy a város a villanyárak megszabásával a közönség kiuzsorázására törekszik. Akik a közönséget a hangzatos beállítással izgatják, hogy ime itt van a határban a város szénbányája s a város még sem tud olcsóbb villanyt produkálni, azok megfeledkeznek arról, hogy a város a bányának nem diktálhat, vele szemben hosszú lejáratú szerződés köti s az egykori szénbizottságnál minden kincselés és könyörgés dacára is csak igen ritkán sikerült Sopron számára engedményeket kicsikarni. Ma azonban, mikor a pénzünk stabilizálódni kezd, az ország szénellátása jelentékenyen megjavult és már megint ott tartunk, hogy a bányák kínálják a portékájukat, biztató kilátás van rá, hogy a helyzet e tekintetűnés hamarosan enyhülni fog. Addig azonban, míg a villanytermelés feltételei olcsóbbak nem lesznek, a villany árát sem lehet leszállítani. Az összehasonlítás a szomszéd városokkal nem helytálló, hiszen köztudomású, hogy Győr és Szombathely is kedvezőbb feltételek mellett és gazdaságosabb eszközökkel állítják elő a villanyt, mint mi. Végül ami az »elegáns gesztusra* való célzást illeti, hozzájárul a polgármester a Weiler-féle indítványhoz, hogy 1924. év végével szűnjenek meg a városi tanácsnak és a felügyelő bizottságnak juttatott »ajándékok*. Az Ur adta, az Ur elvette — vegye vissza a közgyűlés azt, amit a maga spontán határozatából adott. De a közgyűlés tagjai legyenek következetesebbek az általuk hozott határozatokhoz, mint pl. Meiszner dr., aki annak idején, mikor a közgyűlés a villanytelepnél tapasztalt leromlott anyagi állapotok leplezetlen feltárása után is egyhangúlag elhatározta a villanytelep megváltását, még külön köszönetet szavazott ezért a tanácsnak, míg most a megváltást terhébe rója fel. (Derültség.) A többi felszólalás: Meiszner dr., akit szemmel látható zavarba hozott a polgármester ez ügyes riposztja, válaszolni próbált, azonban csak itt-ott hallatszik ki egy-egy szava az általános derültségből, amely a polgármesteri beszéd hatásos befejezése után keletkezett a közgyűlési teremben. Az a kívánsága azonban teljesült, hogy a közgyűlés nyilvánossága pontos adatokat kapjon a szerződésből, mely Koch igazgató valóban impozáns fizetését biztosítja. (10000 K törzsfizetés, 80% drágasági pótlék, a nyers üzemi nyereségnek 4—5%-a), ami azonban évi 14000 K-nál kisebb összeg nem lehet, továbbá ingyenes lakás, fűtés és világítás, végül 1000 K életbiztosítási díj — mindez természetesen arányban.) Steiner Jenő Sajnálja, hogy a tanács sértőnek találta magára nézve a felszólalásokat, ami pedig nem volt egyéb, mint nyilvános kritika, mit a Sopron nyomasztó gazdasági helyzete fölötti elkeseredés váltott ki az emberekből. Sopronban minden pangás érthető, hogy akiket ez a pangás érint, a baj okait keresik. Iparosok, akik a villanytelepről kapják az áramot, a drága áramot okolják, melynek költségeit nem tudják bekalkulálni. A kereskedők a villanyos szünetelését okolják azért, hogy Sopronból más városokba terelődik az áruforgalom s ide egyre kevesebb vevő jön. Kéri a tanácsot, hogy tegye mégegyszer konszideráció tárgyává az ipar és kereskedelmi kamara kérelmét és próbálja meg, hogy hátha legalább részben ismét vissza lehetne állítani a villanyos forgalmat, hogy legalább a vonatokról jövő utazó közönség kényelmét előmozdítsuk. Ha ez az áldozat is meghaladná a város anyagi erejét, próbálkozzék idegen tőkével, anélkül, hogy a majoritást azért kiengedné a kezéből. Weiler dr.: A pénzügyi diktátor szerepét, mely vaskézzel őrködik most az ország minden fillére felett, Sopronban a közgyűlésnek kell betöltenie. Azt az ominózus tavalyi közgyűlési határozatot, melynek meghozatalában egyébbként ő is bűnösnek érzi magát, okvetlenül hatályon kívül kell helyezni és azt sem lehet tovább engedni, hogy egyes társadalmi rétegeknek adott kedvezmények terhét semmivel sem jobb helyzetben levő elemek viseljenek. Javaslatait, annak kijelentése mellett, hogy a tanácsot ő sem akarta alaptalan vádakkal illetni, teljes terjedelmében fenntartja. Thurner polgármester újabb adatokat sorol fel, hogy miért nem lehet a villanyos megindításáról beszélni. A villanyműnek idegen tőke segítségével ismét részvénytársasági alapra való helyezését szintén nem tartja helyesnek, mert a tőke mindig nyereségéhes s megint csak a közérdek szenvedne kárt. Azért, hogy nincs pénzünk, nem Sopron felelős, hanem az általános gazdasági helyzet; hiszi azonban, hogy amint a korona stabilizációjával megjavulnak a hitelviszonyok, Sopron város, melynek tulajdona oly kimeríthetetlen érték, elsősorban fog korlátlan hitelhez jutni. A határozat. Miután így a két ellentétes álláspont közel jött egymáshoz, a szavazásnál a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a Weiler féle indítványokkal módosított tanácsi javaslatot és 20 szó ellenében nagy többséggel megszavazta Weiler azon indítványát is, hogy a közalkalmazottaknak és Nyukosz tagoknak adott 50%-os villanykedvezmény már augusztus elsején egészen megszűnik. Boór Gusztáv kérelmére vonatkozólag, mely mint ismeretes, 12 új lakóház építéséhez kért ingyen telket és nyersanyagot a várostól, azt az elvi határozatot hozta a közgyűlés, hogy a lehetőség határáig szívesen támogat a város mindenkit olcsó telekkel és olcsó építkezési anyaggal olyan építkezésnél, melytől tényleg a lakásínség enyhülése és nem a telek és házspekuláció hizlalása várható. Boór Gusztávot szólítja fel a tanács, hogy ez irányban pozitívabb javaslatot tegyen. Incidens Rares fogorvos illetőségi díja körül. A tárgysorozat végén illetőségi ügyekre került a sor. Schverák Rossrucker Lipót, Bohátka Ferenc és dr. Rares Sámuel a múlt közgyűlésen rájuk rótt községi felvételi díj mérséklését kérték. A tanács mind a három esetben mérsékelte is a díjakat, azonban a közgyűlés egy része ezt is sokallotta, mire Schwerák Rossruckerét és Bohátkáét egyhangúlag még lejebb szállították, ellenben dr. Baresét nem. Illetve tizenegy szavazat esett a tanácsi javaslatra is, amely a felvételi díjat 400 aranykoronában szabta meg és tizenegy szavazat az ellenzéki indítványra is, amely 100 aranykoronát javasolt. Erre az elnöklő főispánra szállt a döntés joga, aki a tanácsi javaslat mellett foglalt állást. Már a következő pontot kezdték tárgyalni, amikor többen észrevették, hogy a szavazatok megszámlálásánál hiba történt, amenynyiben szerintük egy szavazattal több esett a száz aranykoronás javaslatra, mint a tanácséra. Követelték tehát, hogy az eredményt ennek megfelelően korrigálják. Az elnöklő főispán azonban kijelentette, hogy a határozat megtörtént s azon vitatkozni nem lehet. Dr. Berczeller Miksa erre indulatosan jegyezte meg, hogy mégsem járja, hogy éppen egy intellektuális pályán levő kérelmezővel tesznek kivételt. Az elnök a határozat kritizálásáért Berczellert rendre utasította. Ezzel a méla akorddal ért véget a városi parlament utolsó nyári közgyűlése. Készíti a soproni ródlipálya. A legközelebbi városi közgyűlésnek programjába már belekerül a soproni ródlipálya felépítésének a kérdése is, amely ma már igen előrehaladott stádiumban van. Lelkes soproni sportbarátok és mindazok a jó lokálpatrióták, akik igazán törődnek ennek a romlástól , osztráktól beárnyékozott városnak a jövőjével és sportjával, annyira vitték már az ügyet, hogy holtbizonyos lett a roclipálya dolga. Mint értesülünk, Hatvan Ferenc, a soproni felsőkereskedelmi iskola nyugalmazott igazgatójának agilitása folytán egy bécsi mérnök már itt tartózkodik Sopronban, aki trasszíroz, már, számít és költségvetést állít össze. A ródlipálya sok pénzbe kerül, de ez nem rettenti vissza azokat, akik a dologgal foglalkoznak. Informátorunk szerinta ródlipálya a Károly-magaslat lejtőjén lesz a most épült erdészlakig. — Milyen hosszú lesz? — Kétezer méter. — A télen már funkcionál? — Feltétlenül. A télen már versenyeket rendezünk. — Mennyibe kerül a ródlipálya? — Még nem tudjuk. A mérnök most állítja össze a költségvetést. — De van e már önöknek pénzük? — Még nincs, de lesz. — Honnan? — Hatvan igazgató úr részjegyek ki- bocsátásának a gondolatával foglalkozik, aminek egészen bizonyosan lesz eredménye. A footballpálya felállításával egy időben tehát egy második sportpálya is épül Sopronban, ami nagy dolog azoknak a nem-vakoknak a szemében, akik látják é.