Sopronvármegye, 1924. augusztus (27. évfolyam, 172-196. szám)

1924-08-01 / 172. szám

4 SOPRONVARMEGYE 1024. augusztus 1. .Tessék cikláment venni. Este a várkerületi korzón, 10 órától éjfélig a kávéházakban, éttermekben szo­kott feltűnni sok, halványrózsaszínü ciklá­mennel. Sóhaj csendesen, félénk bizony­talansággal kínálgatja virágait: »Tessék cikláment venni«. 11—12 éves fiúcska. Kopott sápadtság fakul az arcán. Égő, fekete szemében este, ott lenn az utcasarkon azonban összeszalad az éjszaka sok titkos sugara és ilyenkor fénylik a szeme. A füstkavernás kávéházban ismét kialszanak a szembogarak, mint a Szent János-bogárka a lámpa fényén és bágyadtra hullik a fényük. Minden este megtalált. Összebarátkoz­tunk. A Kurucdombon lakik. Varrónő az anyja. Apja még mindig odavan a há­borúban. Keveset és csendesen beszélt. Nem úgy, mint a többi hazudós, virághandlés koldusgyerek. Mosolyogni sohse láttam. A héten egyik délután a Deák téren találkoz­tunk. Ment ki az erdőbe cikláment szedni. Programmom nincs a délutánra. Nem árt a séta. Együtt mentünk. Jó messzire, a Burgstall felé vetőd­tünk. Soha annyi virágot nem láttam. Mint halványrózsaszínű vagy illatozott a barna avarból a rengeteg virág. Töméntelen, egy­más­ hátán. Ahogy tallóztuk őket, sikongott a szájuk. A zárkózott fiú, miután ráhajolt az erdő kék barna árnyaival, egész megválto­zott. Nevetett. Elősször láttam. Mókázott. Zavargott a dombnak fel­­e. Jó étvággyal kapott bele a beszédbe, szívesen, mintha omló-patyolat kenyeret majszolna. Beszélt mindenféléről. Egyszer csak tűnődve nézett soká egy cikláment. Lányos arca elszon­tyolodott. — Sajnálom azért ezeket a virágokat — mondta végre. — Sajnálod?! — Igen sajnálom. Néha oly goromba embereknek kell eladnom. Úgyis tudom, hogy a végén eldobják és összetiporják szegényeket. Aztán a cukorképű asszonyok, azok olyan kegyetlenek, széttépik őket a fehér ujjaikkal. Egész elborult a kedve. Mintha köny­­nyeivel küzködne beszélt tovább: — És mégis hordom őket nekik 500 meg 1000 koronáért. Mert kell a pénz. Nem kellett már kérdezni, beszélt to­vább magától. — Mert a felét anyának adom, fején körtét, cukrot vagy csokoládét veszek. Mégis csak kiugrott a gourmand be­lőle — gondoltam. — De ne tessék hinni, hogy magam­nak veszem, nem, hanem Mariskának. Ő a szomszédunk lánya. Aztán az anyja a télen meghalt. Sokat köhögött és meghalt. A melle fájt. És azóta Mariska egyedül van. Egy évvel idősebb mint én. Húsvétkor, mikor olyan hideg volt, megfázott és most ő is köhög. Az ágyban fekszik. Mert néha a köhögés után olyan, mintha meghalt volna. Neki hordok cukrot. Mert ilyenkor nem szomorú, hanem mosolyog. A ciklámen szára sikongott, csattogott, zokogott, amint téptük, szakítottuk és amint a kis Willinger Jóska ezeket mesélte. Tele volt már mindkét keze ciklámennal, ezeket fogja eladni este, hogy csokoládét vehessen. Ezen a délután szerettem volna én is olyan jó, olyan békés, olyan szomorú és olyan gazdag lenni, mint a kis Willinger Jóska. »Tessék cikláment venni«, kínálja virá­gait esténként az emlereknek a sápadtszen proletárfia, a szeméten lázas szomorúság, arcán kopott sápadtság, lelkében pedig boldog nyugalommal ciklámen szép szépsé­gek hintáznak. »Tessék cikláment venni.« Vegyék meg tőle mind, (Georges.) FRIEDRICH ISTVÁN Sopron, II. Rákóczy Ferenc-u. Nemzetközi szállítási vállalat. Vámügynökség. Mindennemű bútorszállítás: 41. 100. HÍRROVAT. Még mindig nem tudja senki, hogy Sopronban mennyi lakbért kell fizetni. Ma beköszöntött augusztus elseje s vele a lakbérnegyed esedékessége. Sop­ronban azonban, dacára az erre vonatko­zólag megjelent számos »tájékoztató« köz­leménynek, még senki sem tudja, hogy mennyi lakbért kell fizetni. Arra vonatkozó­lag ugyanis, hogy mennyi Sopronban a közüzemi pótlék, még mindig nem érkezett meg a minisztérium minden kétséget el­oszlató döntése. Addig pedig nyilván nem lehet elfogadni a háztulajdonosoktól kol­­portált ama rendeletmagyarázatot, hogy a soproni lakók is egész vonalon 5°/6 os közüzemi pótlékot tartoznak fizetni, hiszen május elsején, mint emlékezetes, 1,4 és 5 százalékos, tehát háromféle közüzemi pótlékot fizettünk. Legjobb meggyőződé­sünk szerint tehát azt tanácsolhatjuk csu­pán a lakóknak, hogy várják meg, mig a miniszteri döntés megérkezik s amely alap­ján a városi adóhivatal szorzószámait köz­zéteszi s csak aztán fizessenek. Ha ez augusztus 5 éig be nem következik, akkor úgy fizessenek, mint májusban, azzal a kü­lönbséggel, hogy a törzslakbér fejében nem az 1917. novemberi lakbér 7, hanem 10 százaléka fizetendő. Barna Pál kir. járásbirót nyug­díjazták. Barna Pál kir. járásbirót egy tegnap délelőtt érkezett értesítés szerint nyugállományba helyezték. Barna Pál Be­regszászról menekült Sopronba és itt ideig­lenesen a kir. törvényszékhez osztották be. Visszatérés szabadságról. Rózsa Mátyás főigazgató, a soproni kir. törvény­széki elnöki iroda vezetője visszatért sza­badságáról, amelyet a Balatonon töltött el és újra elfoglalta hivatalát. A ref. Istentisztelet nem augusztus 3 án hanem augusztus 1- én lesz az állami reáliskola ll-ik 8) osztályában, úrvacsora­­osztással kapcsolatban. A városházi hivatalos órák. A vá­rosházán mától kezdve ismét életbe lép a rendes hivatalos idő, vagyis 7-­ ig helyett 8­2-ig tartanak a hivatalos órák. Nincs többé tiszteletdíj. A tegnapi közgyűlésen a tanács javasolta, hogy az árvaszéki elnöknek és helyettesének 15 és 7 aranykoronákat szavazzanak meg havi tiszteletdíjul. A közgyűlés az aranykoroná­kat nem adta meg, mert — amint dr. Weiler bizottsági tag megjegyezte — a közgyűlés többsége, vagyis a gazdasági párt a takarékosság elvét őszintén kívánja végrehajtani a tisztviselőknek, akiknek ren­des fizetésük van, semilyen címen tisztelet­­díjat nem engedélyez. Weiler bizottsági tag a többségi párt nevében föl is kérte a város tanácsát, hogy ezt a megingathatat­lan elhatározást vegye tudomásul s a jö­vendőben javaslatai ehhez mérten tegye meg. Augusztusban nem lesz városi közgyűlés. Sopron város törvényhatósági bizottsága tegnap Töpler Kálmán dr. indít­ványára elhatározta, hogy augusztusban nem tart közgyűlést. Létszámapasztás a városházán. A soproni városházán az alkalmazotti létszám­csökkentés első periódusát a következőkép hajtották végre: nyugdíjaztak 12 tisztviselőt és más alkalmazottat, végkielégítést nyert­­, illetmény nélkül elbocsájtottak hármat, 4 irodatiszti állást megszüntettek, 11 meghalt, eltávozott és betöltetlen maradt több üre­sedésben volt állás. A megszüntetett állá­sok összes száma 38. Ezzel szemben már a tegnapi közgyűlésen napirendre került 5 pénztári tiszti és egy irodasegédtiszti állás sürgősen szükségessé vált betöltése, a választást azonban nem lehetett megejteni, mert a belügyminiszter engedélye, mely ezentúl az ilyen kisebb állások betöltéséhez is megkívántatik ezentúl, még nem érke­zett meg. Nem tudnak fizetni a város nád­vevői. Mint annak idején megírtuk, Sopron város idei igen szép anyagi eredményt ért el nádtermésének elárverezésével,amennyiben az árverés több mint egy milliárd koronát eredményezett. Baj azonban, hogy a sop­roni gazdapolgárok, akik jelentősen meg­romlott terméskilátások és a siralmas álla­potban levő szőlők miatt válságos anyagi viszonyok közé jutottak, a nádért beígért pénzeket nem tudják pontos időre beszol­gáltatni, már­pedig az árverési feltételek értelmében az, aki augusztus elsején nem fizet, a hátralékért hetenként 2% késedelmi kamatot fizet. A városnak is nehéz enged­nie, mert szintén nem valami rózsás az anyagi helyzete. Thurner polgármester teg­nap Töpler Kálmán dr. interpellációjára adott válaszában mégis közölte a közgyűléssel a tanács határozatát, hogy tekintettel a gazda­polgárok valóban súlyos helyzetére haj­landó az augusztus 1-i határidőt 20 ig meghosszabbítani, vagyis késedelmi kama­tot csak azok az árverési vevők tartoznak fizetni, akik fizetési kötelezettségüknek rész­ben vagy egészben még augusztus 20-ig sem tettek eleget. Soproni közalkalmazottak elseji sérelmei. A soproni közalkalmazottaknak, aktívaknak és nyugdíjasoknak egyaránt ke­serves csalódást hozott augusztus elseje. A már két hónappal ezelőtt megállapított aranyfizetés kiutalása legtöbbjük számára még mindig késik, úgy­hogy ma is csak azt a csekély összegű júniusi előleget ve­hetik fel az állampénztárban, amelyik a múlt hónapban sem volt már elég két heti megélhetésre sem. Hogy ez a pénztelenség mit jelent éppen most, amikor mindenki szeretné élvezni egy kissé a nyár örömeit s télire felszerelni az éléskamráját, az nem szorul bővebb magyarázatra és nagyon ért­hetővé teszi az általános felzúdulást, mely az érdekeltek körében uralkodik. Jó volna, ha a hatóságok fejet elsősorban a főispán interveniálna Budapesten ez anomália meg­szüntetése érdekében, annál is inkább, mert hiszen ez a baj is mint annyi más, nyilván csak a pesti számvevőségi bürokrácia gyó­gyíthatatlan lassúságára vezethető vissza. Itt említjük meg különben, hogy az előleg mellé az aranyalapra helyezett lakbért is megkapják még ma a soproni közalkal­mazottak.­­ Autófecskendőt és betegszállító autót szerez be a város A tegnapi köz­gyűlés elhatározta, hogy a városi tűzoltóság részére autófecskendőt, a mentők részére pedig betegszállító automobilt szerez be. Az autófecskendőhöz igazán méltányos áron jutott a város. Kétszázhuszonkét millió ko­ronába kerül mindössze. Az előnye pedig az, hogy gyorsabb a lovak által vontatott tűzoltószerkocsinál s ezenkívül évenként százmillió koronát takaríthat meg általa a város. A mentőautomobil se fog pénzébe kerülni a köznek, illetve saját maga fizeti ki magát. A közgyűlés ugyanis megszün­tette azt az anomáliát, hogy a mentők tel­jesen ingyen szállítsanak szegényt, gazda­got, helybelit, vidékit s kimondta, hogy a betegszállítás ingyenességét csak a teljesen igazolt szegényekre tartja fönn, aőig a jobb­­módúakra két tarifafokozatot létesít. Később, ha az anyagiak lehetővé teszik, második mentőautót is szerez be a város. 21 új iparigazolvány. Sopron város iparhatósága június hó folyamán a követ­kező új iparigazolványokat adta ki: Perko­­vátz Félix vendéglős, Stubenvoll Károly gyümölcs, zöldség, tojás és baromfikeresk., Schwahofer Lujza vegyeskereskedés, So­mogyi Ernő ügynökség és bizományos­­ság, Csuka László, mészáros és hentes, Tschida László vendéglős és szállodás, Dehard Károly tyúkszemirtó, Salamon András villanszerelő, Bécsi felöltő nagy­áruház Heim Adolf és Tsa divatárukeres­kedés, Varga Lajos vendéglőszerű buffet, Maschler Gyuláné gyümölcs- és zöldség­kereskedés, Kapácsy Miklós fa és zöldség­kereskedés, Hackl János vendéglős, Völker Edéné gyümölcs­­és zöldségkereskedés, Farkas János szárnyasállatok tojás és vaj­kereskedés, Wagner Gyula baromfi, tojás és vajkereskedés, Kupferschmiedt Márton mezőgazdasági cikkek vámoltatása, Fehmi Saiih cukorka és fagylaltkészítés, Fodróczi Géza és Polgár Imre bércséplés, Weisz

Next