Sopronvármegye, 1925. július (28. évfolyam, 145-171. szám)

1925-07-01 / 145. szám

Szerda, 1925. Julius I. XZVHL évfolyam, 145. ázása. Ára 1500 korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: VCI hónapra .... 35.000 korona. Negyedévre................... 100.000 korona! Hirdetések felvételnek tarifális i­on. r­ábaközi közlöm* POLITIKAI NAPILAP Szerkentőség­ét kiadóhivatal: SOPRON Szentgyörgy-u­tca 11. Telefon 524 és 446 Fi­ó­kkiadó h­ivatal és szerkesztőség CSORNÁN, Erzsébet-utca. A Mgyu­tt ismét clasza a genfi határitazot tárgyalását. Budapest, jun. 30. A nemzetgyűlés mai ülésén az Indem­­nitási javaslatot harmadsz­ori­­olvasásban min­den hozzászólás nélkül elfogadták. Fráter Pál ezután a nemzetgyűlés 1925—26. évi költségvetését ismertette, melyre 40 milliárd van előirányozva. Hegy­­meg­ Kis Pál hozzászólása után a Ház többsége a jelentést elfogadta. A választójogi javaslat részletes vitája során Vátsonyi Vilmos, Rothenstein Mór, Hegymeg­ Kis Pál, Rubert Rezső, Szabó József, Farkas Imre és Mulasics Géza tesz­nek módosító javaslatokat. Az elnök napirendi javaslatával szem­ben Hegymegi Kiss Pál módosító javasla­tában kívánja, hogy a legközelebbi illésre először az állami beruházások, a tisztviselő fizetésrendezés és a kormány új adóügyi intézkedései kerüljenek tárgyalás alá. A Ház az elnöki indítványt fogadja el. Az ülés negyed 7 órakor ért véget. Tegnap állott bírái elé Lederer Gusztávné. A halálraítélt Lederer megtagadta a vallomástételt. Budapest, jug. SO. A Tölgyfa utcai rémdráma női fősze­replője Lederer Gusztávné bűnügyének fő­­tárgyalását ma kezdte meg a budapesti büntető törvényszék Denk Tivadar tanácsa. A kir. ügyészség Lederer Gusztávnét egyrendbeli csalás bűntettével mint tettes­­társat, egyrendbeli gyilkosság bűntettével, mint felbujtó bűnrészest, egyrendbeli lopás bűntettével pedig mint tettestársat vádolja. Lederer Sándor ellen pedig egyrendbeli bűnpártolás vétsége miatt folyik az eljárás. Ledererné kijelenti, hogy csupán annyi­ban érzi magát bűnösnek, hogy esetleg megakadályozhatta volna Kodelka­­megölé­sét. Valószínűtlen, ellentmondó mesét ad elő a volt tisztről, akik állítólag Kodelkát megölték. Hogy félje­ magára­­,vállalta a gyilkosság ódiumát, azzal magyarázza, hogy nem akart a Prónsy tisztek elleni vádasko­dásoknak tápot adni. Lederer Sándor tagadja, hogy ő bűn­pártolást követett volna el, mivel a gyil­kosságról csak később értesült. Lederer Oasztávot akarják ezután ki­hallgatni, akit erős csendőr­­fedezettel ve­zetnek az elnök elé. A halálraítélt Lederer a bíróság előtt kijelenti, hogy nem akar fe­leségére vonatkozólag valam­i­t megparan­csolja Ledererének mint hites ura, aki neki így — a biblia szériát — fölöttese, hogy a bíróság előtt nyilatkozzon. A vád és védelem ezek után eláll Lederer Gusztáv kihallgatásától. A tárgyalás folytatását szer­dára halasztották. Santa Barbara kaliforniai fürdő­várost a földrengés elpusztította. San Francisco, jún. 30. Sa­nta Barbara kaliforniai fürdőváros hétfőn heves főid­­ás tengerrengés követ­keztében elpusztult. A legújabb jelentések 4 halottról és 300 sebesültről számolnak be. Az anyagi kár 5 millió dollár körül mozog. A földrengés egész Kalifornia partvidékén érezhető volt. A csornai iparosdalárda nagy napja 400 dalos énekelt a Csornai Iparos Dalkör zászlószenteld ünnepélyén. A Csórósd Iparos Dalkör új zászóját vasárnap szentelték fel fényes ünnepségek keretében, amelyen a helyi és járási fő­­kelőzégen kívül részt vett a vármegye főis­pánja és főlispánja is. Eljöttek ezenkívül a szomszédos városok és községek dalárdái, hogy szintén kivegyék részüket csornai diltestvéreik ünnepéből. Csorna az érkező vendégeket méltó dísszel és lelkesedéssel fogadta, az állomástól kezdve a nagyköz­ségbe bevezető bosszú után minden villany­oszlop zöld gályákkal és nemzetiszinti zászlócskákkal ízlésesen díszítve, a házakon is zászlókat lenget a szél és az állomás ki­járójánál, valamint a Korona előtt hatalmas diadalt apuk. Az ünnepély részletes lefolyá­sát a következőkben adjuk: A szerenád. Szombaton este szerenád vezette be a másnapi ünnepélyt. Az esti vonattal meg­érkezett a szombathelyi Máv­ énekkara, amely azonnal bekapcsolódott a rendezésbe, amennyiben a koszorú­s leányok és véd­nökök tiszteletére adott szerenádon fel­váltva a szombathelyi és a csornai dalárdák énekeltek. A koszorusleányok a kath. kór udvarán gyülekeztek össze, az ő tisztele­tükre ott énekeltek a dalárdák szebbnél­­szebb dalokat. Majd kigyultak a szines lampionok százai, amelyekkel a dalárdisták közrefogták a száz koszorusleányt, akiket vőfélyeik karonfogva vezettek és a közön­ség hatalmas tömegétől kitérve megindult az impozáns menet cigányzenekí­sérettel a város felé. Az első szerenádot dr. Burány Gergely prelátus kapta, majd sorra követ­keztek Ráth Ferencné zászlóanya, Wágner Mihály plébános és dr. Molnár Elemér védnökök. Mindenütt Tóth József, a csornai dalárda elnöke rövid beszéddel is üdvö­zölte az ünnepély reprezentánsait. Tizenegy órára járt az idő, amikor végetért az igazán szép és kedves bevezető aktur. Fogadtatások az állomáson. Másnap reggel ragyogó szép időben már a kora reggeli órákban az állomáson gyülekeztek össze a rendező bizottság és a csornai dalárda, hogy fogadják a vonatokkal érkező vendégeiket. Sorra érkeztek: a Bi­­ledi Iparosok Énekkara Ricinger Ignác kar­mester, a Mosonszentpéteri Férfidalkör Für­­mann Antal, a Soproni Dalfüzér Klatszky Henrik, a Soproni Magyar Férfidalkör Kiss József, a Soproni Concordia küldöttségileg, a Győri Ének- és Zeneegyesület énekkara és a Győri Iparos Da­lör Fodor Kálmán, a Győri Egyetértés Dalkör Brandi Ernő,­­a Kópházai Férfidalegylet Wu­csm­arky Győző és végül a Nagycenki Iparosdalkör Szekerdi Jenő karmester vezetésével, akikhez csatla­kozott az állomáson az előző este megér­kezett szombathelyi Máv. Haladás dalárda Jarisch János karmesterrel az élén és így együttesen, hatalmas menetté formálódva vonult be a 400 szövetségi fehérsapkás dalos a városba, ahol a vendéglőkbe el­osztva reggeli várta őket. Dr. vitéz Simon , Etemér főispán és Gévay Wolff Lajos al­ispán védnökök autón érkeztek meg, míg dr. Orieger Miklós, a csornai kerülő kép­viselője, ugyancsak védnök, meleghangú levélben mentette ki magát, mert csehszlo­­vákiai útján ismét megbetegedett és nem hagyhatta el sóskúti betegágyát. A zászlószentelés. Kilenc órakor a­­fehérruhás koszorús­­leányok, akik nemcsak a czornai, de a já­rásbeli községek hajadonsi sorából is rek­­rutálódtak, továbbá a dalárdák a zászló­­anyáért vonultak, akinél gyülekeztek arra a védnökök ra és felkísértés őket a Sétatérre, ahol tábork­aise előzte meg a zászlószente­lést. A misét dr. Burány Gergely prelátus celebrálta fényes a­sszisztencia mellett, majd Wágner Mihály plébános magasszárnyalású ünnepi beszédben méltatta a dalárda életé­ben a legnagyobb nap jelentőségét. A be­széd befejezése után isgöngyölték és ma­gasra emelték az új zászlót, amely a követ­kező­­pillanatban áhítattal hanyatlott alá, hogy a prelátus kezeiből fogadja az egy­ház áldását. A zászló, amelyet a szombat­­helyi Karmelita apácarend készített méltó büszkesége lehet a csornai dalárdának. Hó­fehér nehéz selymen, az egyik oldalon a kézimunka művészet remeklésével a Ma­gyarok Nagyasszonyának képét gyönyörű virágfüzérek fonják körül és vastag arany­­hímzéssel a dalárda neve: Csornai Iparos Dalkör. A másik oldalon ugyancsak virág­­girland széldíszítések között egy hatalmas arany házis, körben pedig a dalárda jel­mondata: Honszeretet szárnyain, Égbe szálljon dalunk ! A felszentelt zászló előtt most a többi dalegyesületek zászlóinak tisztelgése követ­kezett, amennyiben sorra megjelentek az emelvényen a zászlótartók és háromszor meghajtották zászlóikat az új testvér előtt, amely ugyancsak három meghajlással fo­gadta a hódolatot. Azután a zászló felsza­lagozása történt meg, elsőnek került a rúdra a zászlóanyai fehér selyem szalag, majd a soproni Dalfüzér nemzetiszínű, a soproni Férfidalkör piros, a győri Egyetér­tés fehér-zöld szalagja. A szombathelyi Haladás pedig egy művészi plakettet ho­zott emlékül. Az így feldíszített új zászló­nak rúdját azután ragyogóvá tette az a sok szeg, amelyet ezután befevertek. Elsőnek a zászlóanya, majd a védnökök, az idegen dalárdák elnökei, az összes csornai társa­dalmi egyesületek és a közönség köréből nagyon számosan vertek bele nevekkel gravírozott fényezett rézszegeket, tartalma­sabbnál tartalmasabb jelmondatok kíséreté­ben. összesen 200 szeg került a zászló­rúdba, amely 12 millión felül jövedelme­­zett a dalárdának. Itt említjük meg, hogy a gyönyörű zászló 15 millióba került. A lélekemelő felszentelési aktust az összes dalárdáknak együttes énekszáma fejezte be, amelynek során Stupper Alfréd karnagy dirigálása mellett 400 dalos ajkán hangzott fel a Szupper—Kokas: Magyar kesergő c. szerzeménye, S- A délutáni hangverseny. Az idegen dalosok a csornai dalárda vendégei voltak ebédre, amelynek végezté­vel délután 3 órakor a hangverseny követke­zett a Sétatéren. A közönség ezrei jelenlé­tében a dalárdák legszebb énekszámaikat adták elő, amelynek során a publikum me­leg ünnepléseinek vége-hossza nem volt. Ez az ováció különösen megkülönböztetett volt a kópházi dalárdával szemben, amely­nek tagjai tudvalévőiég horvát anyanyel­vűek, de magyar szívük magyar dalokat diktál az ajkukra és azt a magyar lelküket zengték, amely oly szépen nyilvánult meg a népszavazás idején tanúsított államhűsé­gükben. A táncmulatság. Este a szép nap befejezéséül a Gő­gös vendéglő tágas, ponyvákkal teljesen

Next