Sopronvármegye, 1925. augusztus (28. évfolyam, 172-195. szám)
1925-08-01 / 172. szám
1925. augusztus 1. SOPRON VÁRMEGYE ságival, írja, nagy nyereséggel való kereskedést indíthathatnának, melyhez ha ő Nagyságoknak (ez volt a fejedelem címe) kedve lenne, minden esztendőben elvennének húsz és több ezer számú jó ökröket, oly áron, hogy ő Nagyságoknak nem lenne káros.« És mert akkor is divatban volt a kenés, az ügyvivőhöz e szavakkal fordul: »Kegyelmedet nagy szeretettel kérem, mint kedves atyámfiát, fáradjon szívesen ezen dologban. Ha ezt elvégezi az ő Nagyságok contentumával (megelégedéssel), pro honorario leszen Kegyelmednek ötszáz aranya.« Az ügy lassan indult neki. Az erdélyiek úgy látszik nem akartak belemenni a nagyszabású vállalatba. 1657-ben újra megsürgeti az ügyvivőnél a végleges választ. Hiszen Zrínyi nem szorul az erdélyi ökörre, de neki a fejedelem nevére lévén szüksége, kéri ismételten a vállalatban való részvételét. Az ügyvivőt ismét ígéretekkel kecsegteti, bár nem remélhető, hogy a fejedelem a maga egészében hozzájáruljon a tervhez. »Kegyelmednek pedig annyival tartoznak, mintha kívánságunk szerint lett volna effectuatioja az alázatos kérésünknek.« A tárgyalás menetére világot vet a levél egyik érdekes része: »Ha pedig lenne ő Nagyságoknak kedvek bizonyos számmal, bizonyos áron hajtatni, nem kételkedem, ő Nagyságok az én kegyelmes uraimmal nem úgy mint bécsi mészárosokkal fog végezni, hanem mint magok tulajdonival és szolgáival, hogy ő Nagyságoknak sem leszen káros s uraim is haszontalanul nem fognak fáradozni. Hogy a közbiztonság mennyire gyenge lábon állt ekkor, jellemző, hogy török nem lakta területen is fegyveres őrökkel utazott az, akinek magának nem voltak kisérő katonái.Az ország harmadrésze meg török kézen volt, rabló csapatok gyakran bekalandozták a magyar széleket. De a határon belül sem védelmezte nagyon a jog a kereskedelmet. Épen az a Vitnyédy, aki egy ilyen hatalmas tervet kifőzött az agyában, lábbal tapodta a kereskedelmi jog legelemibb követelményeit. Az esetet maga írja le a kancellárnak: »Nekem mindenkor kegyelmes Uram! Panaszkodtam ezelőtt is Nagyságodnak, hogy az én árosom krakkói Vilkovics Sztaniszló, elfelejtkezvén az én vele való jó cselekedeteimről és maga obligatiojáról, boraim árát hogy meg nem adta, az elmúlt esztendőben megtartóztattam bátyja Vilkovics János, egy Latoppa, Krauss, Schmidt és Lemes nevű ugyan krakói áros emberek szekereit az itt való harmincadon (vám), kiket midőn el nem akarok bocsátanom, az harmincados előtt azt fogadták, még az elmúlt Szt. Mihály napjára magok procurálják adósságomat és megfizettetik; ha nem, első kijövetelek korán (esetében), szabadon megtartóztatván őket, megvehessen rajtok. Mind azulta csak egy sem volt itt közülök, hogy elmúlt szent Mihály napja, hanem most vagyon itten Latoppának az társa, ki 24 szekér bort akar elvinni. Biztatja magát azzal, ő fölségétül vagyon passzusa, mely őneki mint használhasson, ki magát adóssá tette. Nagyságod bölcs és kegyelmes ítéletére hagyom. És mivel azon adósság megfizetésének halogatása mindnyájunknak, kiknek Isten egyéb más médiumot (segítséget) nem adott boraink eladásánál, nagy kárunkra vagyon megtartóztatom őket és mint maga fogadásából való adósomat compellálom (kényszerítem) az megfizetésre.« Bizony ez a módszer nagy felháborodást keltett Lengyelországban, honnan ezután óvakodtak is a kereskedők Vitnyédy portájának, Sopronnak a tájékára kerülni. Maga a kárvallott város pedig pörbe fogta a tüzes ügyvédet Az olasz-magyar csereüzlet nem jött létre. Erdély hamarosan belegabalyodott a lengyel konfliktusba s török, tatár néhányszor végigpusztitotta s a nagy Rákóczi vagyon is recsegett-ropogott. Viszont Zrínyinek is akadt háborúja úgy balkézről a törökkel, majd pedig az ország megbízásából. De úgy látszik, ahogy nem igaz, hogy a múzsák hallgatnak a háborúban, a kereskedés sem áll meg. Szitnyédy még a harc hevében is felkeresi megbízóját üzleti híreivel: »Az mi kereskedésünk felől, az mint Nagyságod reám bízta, szorgalmatosan értekeztem : minemü válaszom jött Bécsbül, ime Nagyságodnak küldöm. Az ilyen leszen a bőr, notabilis haszna leszen Nagyságodnak ez aránt. Az gyapjú felől tovább is értekezem és ha békességünk lehet, ez őszre eleget szerezhetünk. Az salétrom Morvábul és máshonnend igen drágán jutna kezünkbe, kértem ahoz is jóakaróimat, mi válaszom leszen, tudtára adom Nagyságodnak.» (1663). Egy év múlva a vadkan megöli Zrínyit s ügyvédje mintha eszét vesztette volna, belesól a politikába, összeesküvést sző, vakmerő tervet eszel ki, el akarja Bécsből raboltatni a királyt. Ez a Wesselényi féle összeesküvés volt s Vitnyédyt csak a hirtelen halál mentette meg a földi igazságszolgáltatástól. Áldásos tervek kovácsolásához mégis csak jobban értett, mint kardhoz, vérhez, politikához. . . Csatkai Endre. Férjek, ha bevásárolnak... (vagy: amíg a pesti barack eljut eddig ...) Egyik soproni bankigazgató feleségének háztartáskörüli feljegyzései felett tréfálkoznak a család barátjai: Tíz kg. barack , 150.000 mondja a kis notesz... Tizenötezer korona egy kiló barack ? .. . Őrület! ... maga kis huncut! . .. — hallik a meglepődések, a csodálkozások hangja mindenfelől... Őnagysága dallamos csacsogásba kezd: Ohó uraim, csak lassan az ítélettel ... Várják be a védekezést előbb. Hát — fordul felém ravasz mosolyt véve a háziasszony — ez a barack valóban szégyentétel az én noticomban, de a története is szégyen és szélesen beszél az én uram keleti kényelemszeretetéről. Tudja, akkor 12.000 korona volt a barack kilója Sopronban és az uram Pestre készülődött, ahol a lapok és egyéb hírek szerint is már akkor 5000 koronáért mérték a barack kilóját. Mi sem természetesebb hát, minthogy megdolgoztam az uramat: hozzon magával vagy tíz kg. barackot egyéb csomagjai mellett. Az én barackjaim aztán az urammal együtt, annak háta mögött egy külön e célra akceptált hordár karjain meg is érkeztek. A hordár láttán már sejtettem, hogy az én pesti barackjaimra szépen ráfizetek majd. Sejtésem aztán a hordár távozásával olyan kalkulusokban vált előttem valóra, hogy aznap csaknem megbillent gazdasági egyensúlyom. Az uram ugyanis az alábbi elszámolást mellékelte a barackos zacskóban . Összesen: 150.000 íme az 5000 koronás barack regénye Budapesttől Sopronig. Őnagysága nagy lendülettel egy haragos végszóval akarta befejezni a magyarázkodást, de a férj a rutinirozott bankigazgató üzleti, száraz hangján közbevágott: Ugyan kérlek mit csodálkozol ezen annyit. 50.000 korona tőke kamatjaival, forgalmi jutalékával, kezelési díjával és költségeivel Budapesttől Sopronig 150.000 kor, olcsóbban ezt az átutalást még a legüzletéhesebb bank sem eszközölheti. Úgy, — hát az lehetséges, jegyezte meg epésen a háziasszony — de az is bizzonyos, ha még a legüzletéhesebb bank igazgatója dolgozik 200 százalékra, ha jól akar ,. . »a saját konyháján« . .. Ugyan Kinek van itt igaza?... (~cs.) 10 kg. barack : 500 - 50.000 Villamos a szállótól 3.00 Kosár a csomagoláshoz 20.000 Kocsi a szállóhoz vissza 30.00 Kocsi a vasúthoz 3 .000 Hordár Sopronban 10.000 Borravalók 7.000 3 HÍRROVAT. Fetser püspök felhívása a soproni kath. napon való részvételre. Fetser Antal megyéspüspök most adta ki pásztorlevelét, amelyben felhívja papságát arra, hogy híveiket buzdítsák a katholikus napon való részvételre. A főpásztori felhívás a következő: «Az Országos Katholikus Szövetség a soproni katholikus táradalommal folyó évi aug. hó 8— én Sopronban katholikus napot rendez, melyhez augusztus 10-én eucharisztikus kongresszus kapcsolódik. Ámbár a nyugati végek katholikus társadalmának e nagyszabású megmozdulásra a felhívást úgy a rendezőség, mint az Orsz. Katholikus Szövetség a tisztelendő papságnak megküldötte és megküldi, magam is főpásztori szivem egész benső örömével lelkesítem, hogy híveiket minden kínálkozó alkalommal buzdítsák a minél nagyobb tömegek részvételének biztosítására, hogy a katholikus erős meggyőződés e hitvalló megnyilatkozása bensőségében és külső alakjában is minél nagyobbszerű legyen. Az utazási kedvezményeket és egyéb részleteket illetőleg az Orsz. Kath.Szövetséggel együtt gondoskodott és gondoskodik a szükséges irányítások és tájékoztatásokról. A katholikus hithűség és hazafiság e felemelő ünnepségeit, melyek nagy hatással koronázzák be a »Civitas Fidelissima« jövő augusztus havi egyéb ünnepségeit, nevezetesen : az országos iparkiállítást és az országos dalosversenyt, Magyarország Nagyasszonyának, a szeplőtelenül fogantatott boldogságos Szűz Máriának anyai oltalmába imádságos lélekkel ajánlom. Kugler Mihály 80 éves. Kugler Mihály főmérnök, aki csodálatos agilitással és páratlanul álló önzetlenséggel fáradozik azon, hogy szülővárosát, a halódó Sopront életre ébressze, s ma, augusztus elsején tölti be születésének nyolcvanadik évfordulóját. Akik a példátlan munkabírású, fürge embert már hónapok óta látják Sopron és Budapest közt utazgatni, éjszakákat fülledt vasúti kocsikban tölteni, Budapesten minisztériumok lépcsőit szaladgálni, agitálni, tárgyalni s itthon Sopronban fiatalos lelkesültséggel a közöny fölrázásán fáradozni, mindent azért, hogy Sopront megmentse, és bizonyára csodálkozva olvassák, hogy életének nyolcvanadik útjelzőéhez ért. Kugler Mihályt ez alkalomból a szerencse kivánatok özönével árasztják el Sopronból is. Mi nem tudunk neki szive szerint valóbbat kívánni, hogy a mai fiatalosságával érje meg a Játékbank fölállítását, a soproni fürdőváros kiépítését, Sopron gazdasági föllendülését s egyébk önzetlen terveinek valóra válását. Halálozás. Müllner Pál piaristarendű aranymisés áldozópap, nyugalmazott főgimnáziumi igazgató, 81 éves korában Magyaróvárott elhunyt. Temetése tegnapelőtt impozáns részvét mellett ment végbe. Óvónő választás. A Soproni Magyar Kisdedóvó Egyesület választmánya tegnap töltötte be a Thülmer Júlia lemondása folytán megüresedett óvónői állást dr. Scheffer Oszkárné elnöknő bemutatta mind a 15 pályázó kérvényét, felolvasta neveiket s közölte, hogy a pályázók mindegyike mind oklevele, mind pedig egyéb követelmények tekintetében méltó arra, hogy az állásra megválasztassék. A választmány ezek után titkos szavazással megejtette a választást, melynek összeszámlálásakor kitűnt, hogy az állásra abszolút többséggel egy soproni hadiárvát, Baldauf Erzsébetet választották meg, aki nemcsak soproni leány, de oklevele is a legkitűnőbb az összes pályázók között. A hétpácai templom tudományos felderítése. Kevesen tudják Sopronban, hogy a közeli Horpács nevezetes műemlékkel dicsekedhet, mely jelentőségben közel áll a jáki templomhoz. A nehezen megközelíthető falu templomának díszes ro 19KOLUMBUS” ££££& Sopron, Várkerület 16