Sopronvármegye, 1925. november (28. évfolyam, 248-272. szám)

1925-11-01 / 248. szám

2 akiknek elhelyezésére azután a mostani 3 tanterem már teljességgel elégtelen lesz. Erre mutat rá első­sorban a csapodi fel­­terjesztés, kérve a kapuvári főszolgabírót, hogy járjon közbe a kultuszminisztériumban, hogy államsegély címén bocsásson olyan összeget Csapod rendelkezésére, amelyből megépítheti a negyedik tantermét is. A csapodi képviselőtestület jól tudja azonban, hogy erre az állam nem köteles, mert felekezeti iskoláról lévén szó, annak építése és fentartása a hitközséget illeti. Éppen ezért alaposan megindokolja kéré­sét. Elmondja, hogy a csapodi nép sze­gény, amelynek fiai csak kis százalékban kerülnek az ekeszarva mellé. A többség, ha felnő, kénytelen idegenben munkát vál­lalni, tanultságát értékesíteni. Talán az or­szágnak egy községe sem ad annyi állami és közüzemi alkalmazottat, mint éppen Csapod, amelynek szép szál, egészséges fiait szívessen alkalmazzák a csendőrség­nél, rendőrségnél, a pénzügyőrségnél, vagy a villamosvasutaknál, így tehát, ha az állam hozzájárul ahoz, hogy a csapodi népisko­lában a tanítás kellő alapossággal történ­hessék, akkor tulajdonképen csak magának nevel olyan művelt egyedeket, akiknek in­telligenciáját egy egész életen keresztül kamatoztathatja adminisztrációjában. Amelyik képviselőtestület ennyire körül­tekintően ápolja községének szellemi fejlő­dését, az igazán megérdemli az állami gondoskodás teljességét. Ügyelem! A Harry-betűk e heti nyertese Né­meth Imre Sopron, Ujteleki-utca 52., ki BEDY Ujteleki-utcai üzletében vásá­rolta a Hányféle cipőkrémet A nyere­mény egy svejci férfi zsebóra volt. Gyűjtse a Harry betűket Olvassa el az üzletekben kifüggesztett nyeremény-feltételeinket. 1973 Harry-paszta jobb a legjobbnál 11 Úri divatszabóság. KARSAY LAJOS GYŐR, ARANY JÁNOS U. 31. Nagy raktár elsőrendű bél­és külföldi szövetekben. A legkényesebb ízléseknek meg­felelő úri ruhák mérték sze- 00 kinti készítése. 00 Szolid, pontos kiszolgálás biztosítva. a104 Kérjen mindenütt csak STAUFFER-sajtot Perl s­értő női és gyermekfelöltő áruháza Győr, Baross-ut­c. (Baross Ut és Kazinczy-u. sarok.) Nagyon jó minőségű szövetkabát szőrme-Tájékoz- gallérral .................................. 820 ezer tatA árai: Szövetkabát szőrmeimitációval 675 ezer Veleur kabát szép kiállításban 750 ezer Veleur kabátbiberettszőrmegal. 1500 ezer Szőrme boat................................ 250 ezer Blousok, aljak, kötött áruk Szőrme bunda............................2900 ezer óriási választékban. Gyapjú szövetruha ............... 350 ezer SOPRONVARMEGYE 1925. november 1. ffite a semi pontiff »in­ara­­tilal in is a városháza mit a­ssinitás. »Semmi sem világosabb és tanulságo­sabb, mint amit szemünk ad lelkünknek.» Ezt írja egyik munkájában Sopron egykori nagy polgármestere, Lackner Kristóf. Ezért illusztrálta könyveit s ezért festtette ki a városház falait példázó allegóriákkal, me­lyeken még ügyes-bajos dolgaik után fut­­kozó polgárok is épülhettek. így gondolt arra is, hogy eszméit élő szóval, élő alakokkal jelenítse meg a szín­padról. 1615 áprilisában zajlott le az első reneszánsz előadás: »Cura regia, A király gondja, vagy az atyai tanácskozást, amelyet Lackner írt a tanuló ifjúság számára. Ki­adta könyvben is a tanácsnak ajánlva, amely egy serleggel ajándékozta meg. (Az­óta sem kapott helyi szerző darabjáért tiszteletdíjat). Azt írja a tudós szerző, hogy a dara­bot az ifjúság iránt érzett szeretete sugalta, de az előadása, az oldalakon át terjengő körmondatok, mai mozidarabokhoz hason­lóan méterszámban kifejezhető monológok nagy megerőltetést jelentettek a szeretett ifjúság számára. A darab olyan hosszú, hogy 2 napot vett igénybe az előadása. Prológussal kez­dődött, mely összefoglalta a tartalmat s azzal indul a játék. Penninia királya elhatározza, hogy gyer­mekei nevelését illetőleg kérdést intéz a tudósokhoz. Ezt tárgyalják vagy 10 lapon át. A második felvonásban jönnek a tudó­sok, akik óriási szóáradatot indítanak meg. A király véleményét róluk csak a 3. felvonásban tudjuk meg, mikor kijelenti,­­ hogy nem beszéltek okosan. Elhatározza, hogy fiait utazni küldi nevelőjükkel. A rövid negyedik felvonástól se várjunk drámai fordulatot: a király kiadja a paran­csot, hogy fiai készüljenek fel az útra. Valószínűleg itt szakították meg a darab előadását. Az ötödik felvonásban fellép a két királyfi. Az egyik a fegyvert szereti, a má­sik a könyvet. A király 3 tanácsot köt a lelkükre. S most következik az első oázis a hosszú szósivatagban: míg a király a tanácsosaihoz fordul, a királyné búcsúzik a fiuktól, kiket ajándékokkal halmoz el. Az utolsó felvonás 3 levél érkezésével kezdődik. A jó fiú ír az egyetemről, szor­galmas tanulással tölti az időt. Az öccse levele azonban más húrokat penget. Beje­­­­lenti, hogy unja a tanulást s odébb áll. Végre a nevelő moziszerű gyorsasággal pergeti le a rossz fiú balsorsának történe­tét. Itt azután a szerző kirúgja az időt a lába alól. Egy másik királyfi magával vitte hazájába hősünket, aki ott megcsúfolva atyja tanácsait addig szerénykedett, míg török módon zsákba varrva, belefojtották a tengerbe. A derék fiút nagy szerencse érte. A szomszéd ország követsége királynak hívja meg. Mig az ifjú hazatér az egyetem­ről, a jövevények országuk táncaival s da­laival mulattatják az udvart. A mai rekordokat lefőző gyorslábú diák gyorsan otthon terem még ugyaneb­ben a felvonásban s az egyik szereplő az ő éltetésére hívja fel a közönséget. A szerző biztosan számított rá, hogy a nézők bele­mennek a barátságos invitálásba, mert a szereplővel megállapittatja, hogy a nép en­gedelmeskedett s háromszoros ámennel zárul a darab. A darab igen, az előadás még nem. Az epilógus újból összegezi a tanulságot. De a »fáradt szerző«, ahogy az epilógus nevezi, még ezzel sem végez, a tudomá­nyok istápolását is figyelmébe ajánlja a városi tanácsnak. Hát bizony nagyon kevéssé gyönyör­­ ködtető az első ismert soproni színdarab A vékony cselekménynek az intézését ügyetlen kézzel még lassítja is a szerző. Egy titkár elhívása p. o. igy fest : A király: Megparancsolom, hogy tit­károm ide jöjjön. A szolga: Felséged pa­rancsára elhivatván s szigorú meghagyás folytán mindjárt itt lesz a titkár. A király: Helyes. A szolga: Legszentebb felséged akaratjából idehiva kinn várakozik már in­tésedre. A király: Lépjen be ! A titkár: Legfelségesebb király, kegyelmes uram, szolgálatodra állok. Egyszóval elintézhető fordulat igy ke­­nődik szét oldalakra s mint látható, cím­zésben igazán megadták császárnak, király­nak, ami megilleti. Az előadás a városházán zajlott le. Nem volt ez szokatlan jelenség, Bécsben is sokáig az volt a színház. A külső kiállí­tásról is kevés szó eshet. Lackner nem ír díszleteket elő, sőt függöny sem gördült le a felvonások végén; két herold nyitja meg a felvonásokat a király éltetésével s csen­det parancsolva. A monoton színpadi képbe csak az utolsó felvonása zenéje hozott kis szint. Érdekes módon oldja meg Lackner az ide­gen követség nyelvi problémáját. Egysze­rűen visszafelé írja a latin szavakat, így tényleg valószerű a helyzet, idegen nyelv illik az idegenek ajkára. De mivel egy tol­mács minden szavukat elismétli latinul is, még tovább nyúlik a cselekmény s igy a fáradt szerző fáradt közönségtől búcsúzik az előadás végén. Lackner azt írja a könyv címlapján, hogy darabjának nagy sikere volt. Hát hogyne tapsolta volna meg a város a pol­gármestere darabját, pláne mikor tulajdon fiai játszottak benne! Lackner irt még két színdarabot, a­melyek ha lehet, még vontatottabbak, mint az első. S ha Lackner úttörő is volt Sopron­ban színdarabjaival és egy évszázadra lö­kést adott a soproni iskoladrámáknak, mégis némi lehangoltsággal­­gondolunk a bőrszívósságú munkákra, melyeknek Ham­let, Lear­s Rómeó a kortársai az angol színpadon. Dr. Csatkai Endre. T. A nagyérdemű közönség tudomá­sára juttatom, hogy lovaid lei is Fia Budapest cs. és kb­. szabadalmazott kelme-, fo­nál- és szőrmefestő, vegytisztító- és gőzmosó - gyárának képviseletét az itteni piacon átvettem. Amikor ezen újabb vállalkozáso­mat a t. közönség figyelmébe ajánlom, számos megbízását kérem és vagyok kiváló tisztelettel FILÓ FRIGYES férfi- és nőidivat, rövid- és szövöttáruk üzlete Sopron, Várkerület 107. Telefon 10. Telefon (lakás) 41. Telefon 109. Friedrich István Nemzetközi Szállító és Bútorszállító Vállalat. Vámügynökség, a 63 Rőzsefagyártás

Next