Sopronvármegye, 1926. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

SOPRON VÁRMEGYE 1926. január 1. lehetne Sopronból alatt 100 ezer Részletes«, egy memorandumból, mely Sopront szabad­ várossá kivánja nyilváníttatni az állam impériumának­ csorbítatlan fentartása mellett. A trianoni békeszerződés és a velencei egyezm­é­ny köetkeztébe katasztrófális hely­zetbe sodor. Sopron megm­ntése és fzél­­segítése ma a kormány és Sopron legége­tőbb gondja. A magyar végvó megmen­tésére felmerült javaslatok között ma ko­molyságánál fogva is úgyszólván első helyen áll az a tervezat, mely Sopront szabad, vá­rossá kívánja nyilvání­tatni, mely terv meg­valósulása Sopronból szinte rövid néhány év leforgása alatt viruló, százezer lakó a vá est, e és g­árcentrumot, mag­yar gazda­sági és kultú központot, egyikét a legtöbb a­dót fizető maga a vidéki városnak, a leg­szebb és legn­yug­­ibb fekvésű Sopronból fürdő- és nyaraló ár­ust varázsolna. A tagadhatatlanul érdek­es terv kigon­­doló és In­di­avasl­at­­at memorandumba foglalva már megkü­dölték az illetékes szak és kormányköröknek. A memo­rndum nagy vonalakban a következőkben rajzo­lja meg Sopronnak mint sz­badvárosnak tervét és térképét: Mi­­ a Szabad-váras ? »Szabad város« fogalma alatt — mondja a memorandum — az értendő, hogy sze­mélyi tekintetben a város terü­etére bárki bárhonn­n útlevél és határátlépési enged­ly nélkül léphetn e b­e, tárgyi tekintetben pedig az áruk bárhonn­n engedély nélkül és bér­­mentesen. Részletkérdés, hogy a szabad­­város területe a szorosan vett Sopronra szá­rítkozzon-e, vagy pedig a legközelebbi falva­k, mint Fertőrákos, Ágfalva, Brennberg, Bánfalva és Harka is bevonassanak a szabad területbe. Az idegenforgalom kezelése. Megakadályozandó lenne, hogy Sop­ronon ker­esztül esetleg megkönnyíttessék magyar állampolgároknak hatósági engedély nélküli külföldre utazása vagy külföldiek beutazása a magyar vámbelföldre magyar vízum nélkül vagy magyar kiviteli illeték alá eső áruk külföldre csempészése vagy ma­gyar behozatali vám alá esők becsempészése a magyar vámbelföldre. Személyi tekintetben fenntartandó lenne a külföldről­ belépő és kilépő egyének sze­mél­yazonosságán­ak igazoltatása, míg a bel­földről belépőknél elegendő len­ne ennek megállapítása a visszatérésnél a magyar várm­belföldre Éjjeli tartózkodásnál rendőri bejelentés a szállásadó részéről, mint ez a legtöbb európai államban a békeidőkben is elő volt írva; az elvben szabad letelepe­désnél az illetékes hatóság engedélye. Min­den körülmények között és az egész vona­lon érvényesülni kellene azon irányelvnek, hogy a külföldi a Szabad Városban ne ré­szesüljön rosszabb elbánásban, mint a ma­gyar állampolgár külföldön. A részletkérdé­sek miniszteri rendeletekke lennének meg­­állapítandók a kormánybiztosi hatáskörrel felruházott főispán, a polgármester, a rendőr­hatóság, a kereskede­mi és ipari érdekelt-­­­ségek testületemen meghallgatásával külö-­­­nös tek­­intettel a gazdasági forgalom sza-­­­badságának lehető megóvására és messze­menő könnyítésekkel a Sopront rendszerint látogató, elsősorban a megyében lakó egyé­nek részére. Az Áruk vámkezelése. Tárgyi tekintetben mindennemű áru a Szabad Város termetén vámmentesen fo­gyasztható el. Vámbeföldre vitele esetén űzetné a behozatali vámot, de csakis azon mértékben, melyet fizetett volna, ha a vám­köteles árut bármely más határállomáson át szállította volna be. A teljes egészében soproni termelés és a soproni nemesítés, feldolgozás vámmentes lenne és csak a kü­földről importált anyagok után lenne a vám lerovandó. Szinte vámmentesen lennének kivihe­tők vagy vissza­nilithatók azon akár a bel­földről, akár a külföldről érk­­ett áruk, melyek Sopronban bármey okn­i fogva érté­kesítve nem lettek Az ellenőrzést azo­nossági igazolványok, a termelés pénzügy­őri ellenőrzése, szabadraktárak rendelte­zésre boc­átása ré­­n, melyeknek haszná­lata azonban nem lenne kötelező stb. pénz­ügyi hatás­­aink elvb­n ugyanolyan mó­don foganatosítanák, mint jelenleg is. A sokszorosra növekedő forgalom által igé­nyelt újabb intézkedések joga a már em­lített közegek meghallgatása után az ille­tékes minisztériumokat illetné meg. Az állam kára és haszna Az álam elesne vámjövedelmétek azon részétől mely Sopron kü­lö­di fogyasztása után megilletné­ és a kincstári haszonrésze­sedé­se bizonyos áruk pld. cukor úton. Egyrészt azonban ezen jövedelmek Sopron gazdasági helyzete folytán már most sem számottev­ő és a jövőben mindinkább csökkennének, sőt idővel a soproni pénz­ügyi adminisztráció költségei felülmúlnák a bevételeket, Sopron pénzügyi tekintetben a kincstár tehertételévé vőnék, ha a Szabad Város nem létesülne. Másrészt pedig a kincs­tárt ezen eleső jövedelmekért sokszorosan kárpótolná a Szabad Város megtöbbszörö­­ződött­­lakosságának megtöbbszöröződött adóleíráské­pességi többlete. Vagyonadóban, társulati adóban, kereseti adóban, forgalmi adóban. Külföldi gyárosok, kereskedők és iparosok tömegesen telepednének le anél­kül, hogy az állam és a város milliárdokat lenne kénytelen áldozni, hogy kisebbszerű gyárakat ide édesgessen, mint most teszi. Mert itt vámmentesen nyersanyaggal és az­­ aránytalanul olcsóbb életfeltételek folytán , olcsóbb munkaerővel is dolgozván, a Sza­bad Városban előállított iparcikkek olcsób­ban lennének előállíthatók és jutányosabb áron adhatók, mint nemcsak a magyar vám­területen vagy Ausztriában, hanem bárhol Közép- vagy Nyugateurópában, kivéve az egyetlen Danzigot, mert ez maga is Szabad Város. Ugyanezen okból a kereskedelem is olcsóbban dolgozhatna és kisebb haszon­nal érhetné be mint eddig az osztrák köz­vetítő kereskedelem és a magyar vámbel­­földek­ és a burgenlandi relációkban ezen­felül még vasúti költség és időmegtaka­rításokat is élvezne, úgy hogy ezen köz­vetítő kereskedelmet előreláthatóan rövide­sen és nagyrészben venné át Sopron a wieni és más osztrák kereskedelmi góc­pontoktól. Hiszen a felsőburgenlandi lakosra nézve a kényelmesebb vasúti összekötteté­sek fo­­tán még az is rentábilis lenne, hogy Sopronban vásáro­lón igazolhatóan osztrák eredetű árut és vámmentesen vigye vissza Ausztriába. További igen jelentékeny bevételtöbb­letet érne el a kincstár a közigazgatási, jogi és okirati illetékek nagymérvű emelke­dése és a post , lávirda, telefon és vasút bevételeinek nagyfokú szapo­rodása, továb azon sokféle új jövedelem pld. tőzsde ré­vén, melyet a teljesen kialaku­t nemzetközi kereskedelem hozna magával. „Komoly akadá­lok nincsanak " Komoy akadályai a terv keresztülvite­lének sem külpolitikai, sem belpolitikai, sem nemzetvédelmi szempontokból nin­csenek. Külpolitikai szempon­tokból nem, mert egyik vagy másik városának szabad vámterületté nyilvánítása az illető állam szuverén joga, intern ügye és abban nor­mális viszonyok között semmiféle idegen hatalomnak beleszólási joga nem lehene. Jelenleg, sajnos, talán az amantnak, mert a kölcsön és kamatainak garantálására lekö­töttük többek között vámbevételeinket is, de végre is a hitelezőknek egyedüli érdeke az, hogy a garancia bonitása ne szenved­jen és ez, el­enkezőleg, a város fejlődő adóképessége folytán csak nőne. Egy halódó várostól pedig rövidesen úgy sem várhatna már semmit. Azonkívül vámbevé­teleink annyira felülmúlják a szanálási ter­vezetben kontemplati kereteket, hogy a fő­biztos beleegyezésének elnyerése rövid úton, hosszadalmas antant-konferenciák nélkül alig ütközne áthidalhatatlan akadá­lyokba. De különben sem érdeke egy külhata­­lomnak sem egy egyetlen kivétellel, hogy ellenezze a tervet, mert egy államnak sem lehet kifogása az ellen, hogy egy viruló, nagy perspektívájú városba vámmentesen vihessen be és vámmentesen adhassa el áruit. Belpolitikai szempontokból sem, mert az állam impériuma és az államrendőrség hatásköre csorbítatlanul megmaradna és leg­feljebb arról lehetne szó, hogy az állam­rendőrségi létszám fokozatosan és meg­felelően emelendő lenne. Ezt már a város növekedő lakossága is szükségessé tenné. Egyebekben azonban a már említett ,diffe­rentiált személyazonossági igazolási köte­lezettség, éjjeli tartózkodásnál a szállásadói bejelentés és a letelepedésnek engedélyhez kötöttsége bizonyára elegendő óvintézke­désekül bizonyulnának, mert hiszen milliós lakosságú kikötő városokban kevesebb is elegendőnek bizonyult, pedig ott a világ söpredéke ellen kell védekezni. Politikailag nem kívánatos elemeknek agitációjától egyébiránt már azért sem kellene tartani, mert egy fejlődő és jól kereső lakosságú olcsó városban ,az ugyan kedvező talajra nem találna. Nemzetvédelmi szempontokból sem. Mert éppen jelenleg a helyzet az, hogy a lehetetlen gazdasági viszonyok folytán a minden soproni polgár szemei előtt lebegő tönkremenési veszély veszedelmesen ked­vező talajt teremt a mindenároni menekülés gondolatának. El­képzelhető-e, hogy a Szabad Város lakói sokkal jobb keresetű és egyszersmind sokkal olcsóbb megélhetési viszonyoknál mint Ausztriában, hűtlenek legyenek Ma­gyarországhoz? Ellenkezőleg! A Burgen­ Úri divatszabóság. KARSAY LAJOS GYŐR, ARANY JÁNOS-U. 31. Nagy raktár elsőrendű bél­és külföldi szövetekben. A legkényesebb ízléseknek meg­felelő úri ruhák mérték­sze­­pp­rinti készítésé. oo Szolid, pontos kiszolgálás biztosítva. a 104 p* 1 p,___°l 1 Prima fehér férfi ing Menyasszonyi fátyol Ficm­or Fmil K 141.000 Glace keztyilk H­lowild LIIIII | Prima trakking Álarcok divatáruháza K 155.000 Koszorúk Sopron, Várkerület 43. Telefon 157. | Selyemszövetek Csipkék

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék