Sopronvármegye, 1926. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926. január 1. SOPRONVÁRMEGYE 3 land lakossága fog idevágyódni és Sopron­­ gazdasági proszperálása, szükségleteiknek beszerzése Sopronban akár legális uton, akár csempészés révén erősítenék az össze­tartozás érzésének már már elszakadó szá­lait és készítené elő a visszacsatolást. Sopron magyar város maradna. A Szabad Város magyar jellege egyéb­iránt már azért is biztosítottnak tekinthető, mert ennek rohamos fejlődése folytán annyi új köztisztviselőre és a magyar nyelvet tökéletesen leíró magántisztviselőre lesz szüksége, hogy a lakosságnak magyar szár­mazású növekvése legalább is ellensúlyozná a kü­földi bevándorlást, valószínűleg azon­ban ezt erősen felülmúlná a megoldatlan és majdnem már meg is oldhatatlan tiszt­viselői kérdésből kifolyólag. Nem kis részük találhatna a Szabad Városban megélhetést és gondtalan jövőt. Helyi érdekek sem lennének sértve, mert a kereskedelem és ipar felvirágozna, az értelmi foglalkozásúak keresete növe­kedne, a termelők áruikat jobban értékesít­hetnék a nagyobb forgalmú városban, a kisiparosok is jelentékeny helyi megrende­lésekhez jutnának, a köz- és magánalkal­mazottak életstandardjukat ugyanazon f­ie­­tés mellett vagy 40% kal emelhetnék és a gyáripar termelési alapfeltételei szinte erősen javulnának Sőt helyi gyáriparunk, mely ezideig a vámvédelem árnyékában majdnem kizárólag a belföld részére dolgozott, ol­csóbb termelési lehetőségei folytán a kül­földdel is eredményesen versenyezhetne és nagyobbszabású exporttevékenységre ren­dezkedhetne be, nevezetesen, ha okos tarifa­­politika is támogatná. A vármegye érdekei sem, mert a jogi struktúrán és a közigazgatási helyzeten semmiféle változás sem adana be és már történt uta­ás arra, hogy a sopron megyei­­ lakosok részére a hivatalos és gazdasági közlekedés terén a legmesszebbmenő ked­vezmények lennének koncedálandók. A szomszédos városok érdekei sem, mert ezek külföldi szükségleteiket Sopron­ban közelebb és olcsóbban szerezhetnék be, mint jelenleg. Az ingatlanok értékei is jelentékenyen emelkednének. Eddig a memorandum főbb vonásokban. A kétségtelenül komoly és grandiózus ját rajzolja­­ is meg Sopron fejlődésének, a terv realizálását mi nemzeti szempontból tervre egyenlőre csak annyi a megjegyzé­sünk hogy: bármily kápráztató perspektíva­bélyegzőket legolcsóbban készít Vá­­radi Ignác, Ötvös­ utca 8. ­ aggályosnak tartjuk. Ha Sopront szuro- I nyakkal kerítésezett vámhatár választaná el I az anyaországtól Ausztria felé pedig nyitva I lenne a város kapuja, egy kisebbszerű I európai kavarodás esetén Burgenland egész | könnyen jutna fővároshoz a Magyarország­­­­hoz csak papírszálakkal fércelt, százezer lakosúvá fejlődött nagy Sopronban . . .­­ MEGKEZDŐDÖTT : AZ ÚJÉVI VÁSÁR BALOG LAJOS női felöltő-áruházában GYŐR, BAROSS U. 19 Hogyan jut 69 aranykorona feladóhoz — a soproni pólyisbaba? Egymillió korona volt Sopron feladója a múlt évben. — Több mint 36 milliárd korona adót fizetett 1925-ben az agyonszanást Sopron az államnak és a városnak. Szilveszter éjszakáján rendszerint lázas izgalommal várjuk az évfordulót és hittel, bizalommal telve latolgatjuk az új esztendő ígéreteit, lehetőségeit. Pedig a hátrapillan­­tásnak, az elmúlt keserves öreg esztendővel való leszámolásnak is vannak tanulságai. Ezt tettük mi Sziveszter napján s természe­tesen a városi adóhivatalba mentünk, ahol olyan számoszlopok számoltatják a soproni közönséget, hogy szédül bele az ember... Képtelen, fantasztikus állásnak tetszik, hogy a szanálás, az üzlettelenség, az ön­gyilkosságba kergető fekete nyomor, munka­­nélküliség tavalyi legsötétebb esztendejében Sopron 35 ezer főnyi lakossága 31 miliárd adót fizetett az államnak és a városnak anélkül, hogy ezzel eleget tett­ volna az 1925 évre vonatkozó teljes adófizetési köte­lezettségeinek Hiszen alig egy hónappal ezelőtt még ott lebegett a városi adóhivatal feje fölött a felelősségrevonás Damokles­­kardja. Képtelen, fantasztikus állításnak tet­szik és mégis hinni kell, amit az alábbi számok beszélnek. A múlt év első 11 hónapjában a város központi pénztárába befolyt: 1. Egyenes adó (házadó, földadó, kereseti, jövedelem- és vagyonadó) 7,089 millió, 2 rábaszabá­­lyozási járulék 4 millió, 3. keresk. és ipar­kamarai illeték 238 millió, mezőgazdasági kamarai illeték 13 millió, kincstári ház­haszonrészesedés 2,293 millió, országos gazd. cselédpénztári járulék másfél millió, általános forgalmi adó (a bélyegben lerótt is benne vak­) 11,144 millió, községi adók 4337 millió, vigalmi adó 52­5 mil­ió, in­­ségadó (hátralék) 28,000 K­ötalmérési en­gedély illeték 382 millió, városi ingatlan átruházási illeték 81 millió, ebadó 108 millió, alkalmazottak kereseti adója 1284 millió, útadó 3,8 millió, kath. hitközségi adó (benne a konventpénztáraknál közvet­len befizetett összegek is) 262 és ev. hit- t községi adó 207 és fél millió, késedelmi kamatok 574 és fél millió, végrehajtási költ­­­­ség 67 és fél millió. Ez összesen 28 mil­liárd 916 millió 961,155 K. December hó­­ 1—­20-ig sommásan befizettek 1­­milliárd 1 899 millió 860,573 K-t, nem járunk tehát messze a valóságtól, ha a decemberi be­fizetések végeredményét kereken 2 miliárdra becsüljük. Eszerint a végösszeg 1925 mind ■ a tizenkét hónapjáról 30 milliárd 916 millió 961,155, kereken legalább is 30 és fél milliárd. Ezzel szemben az 1924. évi befizetések eredménye kerek 10 milliárddal kevesebb, azaz mindössze 20 és fél milliárd. Összehasonlítva a 24 és 25 évi ered­ményeket, legfeltűnőbb az egyenesadó jö­vedelem nagymérvű emelkedése. És­­azt sem lehet mondani, hogy a város messze maradna az állam mögött polgárai teljesítő­képességének igénybevételében, mikor a községi adók több mint 60 százalékát teszik a lefolyt egyenes adóknak. A kincstári házhaszonrészesedés címén lefizetett 2292 millió bizonyítja, mennyire mézesmadzag csupán a kincstári házhaszon részesedés leszállítása, hiszen a magas ház­bér után fizetett leszállított kincstári ház­haszonrészesedés többet jövedelmezett 1925- ben az államnak, mint előző évben a ház­adó és a kincstári részesedés együtt véve. Mi mindent lehetne Sopronban építeni, ha az állam a kincstári házhaszonrészesedést építkezési célokra­­ engedné a városnak. A 3-ról 2 számlákra leszállított forgalmi adó is többet vett ki tavaly a soproni poh­árok zsebéből, mint tavalyelőtt az összes adók fele Pedig az állatforgalmi adó és a fényűzési­ forgalmi adó sok milliós summái még nincsenek feltüntetve. 81 millió folyt be Városi ingatlan át­ruházási illeték címén s ez a szép összeg elég eklatánsan bizonyítja, mennyire ingókká váltak a pénztelenség lejtőjén az ingók. A kisebb tételekből is vonható le néhány érdekes tanulság. Az emberek panaszkodnak, hogy maguknak sincs mit enniök s mégis annyi kutyát tartanak, hogy csak ebadóban, több mint 108 milliót kapott a város. Íme az eredménye a városi adó­­lajstrom­okban annak a furcsa tünetnek, hogy Sopronban mi minden pesztonka farkaskutyát sétáltat az utcán. Több mint 30 és fél milliárd az 1925. évi adóteljesítmény . . . impozáns összeg, de nem szabad elfelejteni, hogy ami a 30 milliárdon felül van, az késedelmi kamat. A város egész tavalyi adószolgá­tatásának 2 százaléka a késedelmi kamat, ebből lehet következtetni, milyen nehezen folyt be az a 30 milliárd, különösen ha figyelembe vesz­­szük, hogy végrehajtási költség is volt vagy 67 és fél millió. 30 és fél milliárd . . . pedig mint mon­dottuk, nincs benne az állatforgalmi adó, a fényűzési adó és a szegény emberek adója, fogyasztási adó, nem is szólva a sok köz­vetett adóról, a sót, a cukrot, a szeszt stb. terhelő kincstári haszonrészesedésekről. A városi fogyasztási adóhivatal pl­­egedül 5 milliárd fogyasztási adóra számít. Tám­pontot adnak erre az 1924. évi eredmények, amikor a bor maga másfél milliárdot a szesz 48 milliót, a sör 12, a pezsgő 18 millió fogyasztási adót fizetett Már­pedig a borfogyasztási adót tavaly fölemelték, úgy hogy a hivatal kalkulációja szerint a borfogyasztási adó 1925. évi eredménye meg fog kétszereződni és hol van még a húsfogyasztási adó. Szóval nagyon takarékosan számítunk, ha azt állítjuk, hogy az adó 36 milliárdot szedett ki Sopron sovány zsebeiből az el­múlt esztendőben, 36 milliárd, 36 ezer millió és 36 ezer lélek teszi ki Sopron lakosságát, a tegnap született csecsemőt is beleszámítva. Éz annyit jelent, hogy Sopronban a múlt év folyamán kerek egy millió korona, volt a fejadó, mely épúgy terheli a pályás­­babát, mint az önfejű, milliárdos nagy­­kereskedőt. Egy millió papírkorona kereken 69 békekoronának felel meg, Csonka­­magyarország legnehezebb gazdasági vál­ságát élő városában tehát ma a pályás­­baba is annyi adót fizet, amennyiből a régi boldog Nagymagyarországban kényelmesen megélt egy hónapig egy felnőtt ember . . . Ilyen számok mutatják a szanálás­­rettene­tes súlyát és megértetik az emberrel, hogy a kereseti lehetőségektől megfosztott, de egymillió korona évi fejadóval terhelt lakosságnak miért merre­el a kedve az , élettől is, nem hogy még színházba, hang- s versenyre, moziba is járna. r~ ' - ■ —.... ' - ■ - | Kojanitz Károly vegyészeti gyára Győr, Ipartelepek Gyárt. Elefánt védjegyű fa cipőpasz­tát, cipőfénymázt, kocsikenőt, bőrzsirt, o bőrvazelint és fegyverzsirt. o A »p’ttafott ’8­5-ben. Újévi óra és ékszer sláger! Arany-, ezüst- és nikkel karórák, 14 kar, arany fülbevalók, nyakláncok, gyűrűk és más mindennemű órák és ékszerek olcsóbbak mint bárhol Roth Izidor órás és ékszerész Sopron, Várkerület 44 (a tűzoltóság mellett.) ai21

Next