Sopronvármegye, 1927. január (30. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

pénzhajszában töltik el és nem marad pénzük gasteini, abbaziai, vagy akárcsak balatoni nyaralásra, szintén élvezhessék a soproni erdők újjáteremtő, pihentető és gyógyító balzsamos levegőjét. Elsősorban soproniak vágyakoznak sóvárogva a város­ligetben létesítendő üdülőtelep után, mely­nek nem kell okvetlenül tüdőbeteg-szana­tóriumnak lennie, hogy állandóan vendégre találjon minden szobája és minden ágya. A meglevő szép tervek a papirosról, egy kis mersz és egy kis áldozatkészség árán rövidesen átléphetnek a rentábilis valós­i­ságba. 7. A fürdőváros első feltétele a gőzfürdő. A nyaralóváros elválaszthatatlan a fürdővárostól. De a villákon, szállodákon üdülőtelepeken és jó közlekedésen kívül ennek még további elengedhetetlen fel­tételei vannak. Első a modern kor köve­telményeinek megfelelő gőz- és kádfürdő, mely függetleníti a mai testkultúra első követelményét, a gyakori, rendszeres kér­dést az időjárás viszontagságaitól. Nincs az a szubjektív spórolási program, mely a gőzfürdő délibábját többé ki tudná venni a soproni fantáziákból. Egy alapos kifogás emelhető ellene, hogy megépítése sokba kerül, tehát drága, lukszusintézmény lesz s igy csak jobbmódú társadalmi osztályok részére igénybe vehető. Ezért kell a sop­roni tehetetlenség és ötlettelenség ordító szimbólumát, a Lackner Kristóf utcában hónapok óta céltalanul, üresen álló volt mozihelyiséget inkább ma, mint holnap olcsó népfürdővé átváltoztatni. És ne halogassa többé a város, vagy vállalja magára tőkeerős magánvállalkozás a Nagyuszoda megvételét. A rozoga, di­vatja múlt faalkotmány helyén e hasábo­kon ezerszer kifejtett program szerint aránylag kevés költséggel elő lehet te­remteni az ország egyik legszebb és leg­nagyobb strandfürdőjét. Ami még csodá­nak is beillene egy olyan városban, mellyel egyedül szabadvíz dolgában járt el mos­tohán a természet. Még hárommal szorozhatjuk a már meglevő strandfürdőnk, a Tómalom for­galmát is, ha olcsó, jó és rendszeres közlekedéssel közel hozzuk a városhoz. 8. Iparfejlesztés. Mikor a fürdő- és nyaralóvéres ra­gyogó jövő perspektíváit vázoljuk, nem akarjuk háttérbe szorítani azokat sem, akik az iparfejlesztésben látják Sopron jövőjét. A soproni nagyipar tervszerű kiépítése kö­rül történt itt a háború befejezése óta ha­tározottan a legtöbb. Sopron ma már sokak előtt inkább iparváros, mint keres­kedőimpérium. Az után megállni nem sza­bad, folytatni kell a gyárak idetelepítését, utat kell nyitni minden kedvezménnyel és támogatással a vállalkozó külföldi tőké­nek Sopron felé. Kisiparosainknak viszont fogyasztó kell, ezért támogassa egész Sop­ron lankadatlan buzgalommal a törekvé­seket, melyek a város és volt gazdasági felvevőterületei: a legszomszédabb kül­föld között minden akadálytól és nehéz­ségtől mentessé akarják tenni a közle­kedést. 9. Az exportvágóhíd. Kereskedelmünk fejlődésének egyik legreményteljesebb iránymutatója a sop­roni állatvásárok újkeletű, örvendetes nagy fellendülése. Alapos a számítás, hogy a magyar állatexport terén Sopron rövidesen ismét elfoglalja kitűnő békebeli pozícióját. Az állatkivitelnek igen jövedelmező ága a húsexport — közel vagyunk egy világvá­ros rengeteg húst fogyasztó piacához! — azért sürgős szükség a legmodernebb kö­vetelményeknek megfelelő exportvágóhíd és hűtőház megépítése. 10 Közelebb Budapesthez! Ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi érdekeink Ausztria felé kívánnak jó össze­köttetéseket, de hiába kapja a­­száj a leg-­­­jobb táplálékot kívülről, ha csupán egy­­ hosszú, vékony nyak és még hosszabb­­ nyelőcső kapcsolja az anyatesthez. A va­ i­sútpolitika sokat javult a múlt esztendőben a Sopron körül, de azért időben és pénze­i­ben még mindig jóval távolabb vagyunk az ország szívétől, mint térben. Sőt a helyzet legutóbb még annyival rosszabbo­dott, hogy az egyetlen nagy kerülős bécs­­budapesti gyorsvonatpár is, mely eddig Sopronon ment keresztül, a Balaton-express megszakadt Sopronnál. E tekintetben se­gíthet legtöbbet a városon új képviselője, a minden magyar vasutak atyamestere, a kereskedelmi miniszter. Aligha ütköznék elháríthatatlan anyagi nehézségekbe az, hogy a napi 5-6 budapest-bécsi gyors­vonatpár közül legalább egy Győr-Király­­hida helyett Győr-Sopron-Ebenfurthon ke­resztül irányíttassék. 11. Olcsó világító- és hajtó­energiát. Ebben az évben működni fog legalább részben az új villanytelep. Iparosnak, ke­reskedőnek, hivatalnoknak, magánember­nek, közlekedésnek és idegenforgalomnak egyformán érdeke, hogy az új telep ne csak jó, de olcsó világító- és géphajtóenergiát termeljen. Ez emeli kultúránk általános színvonalát, iparunk kül- és belföldi ver­senyképességét. A villanytelep reformja egyedül és csakis így érdemli meg a rá­fordított sok milliárdos áldozatokat. 12. Kultúra és színházprobléma. Ép testben ép lélek, fejlődő ipar és kereskedelem, növekvő idegenforgalom emeli a lakosság gazdagságát és jólétét. Egy jómódú, gazdag Sopronban, pláne az ismert magas értelmiségi színvonal mellett nem lesznek üresek zenei és más kultur­­produkciók termei és nem kell majd „ér­deklődés hiányában“ lemondani színházi előadásokat, prima világmárkájú budapesti színművészet képviselőinek vendégszerep­lését. Hosszú a gyógyulási folyamat ez ideális kulturviszonyok beálltáig, kultúránk elgennyesedett, legfájóbb szégyensébén, az örökös színházkrízisen azonban már előbb és radikális operációval kell segíteni. Vagy­­ egészen elsőrangú teljesítőképességű, ál­dozatokat bíró, tőkeerős színtársulatot szerződtessünk Sopronnak, vagy harcoljuk ki a végvárnak a mérhetetlenül fontos hivatást teljesítő, állami szubvencióra épí­tett és városi kezelésben működő nemzeti színházat. A jövőépítés gigantikus munkája mellett biztatóul, bátorítónak, csü­ggedéstől mentőnek szakadatlanul zengjen a rigmu­­sos, ékes magyar szó, magyar dal, magyar muzsika nagyszerű orchestere. C­ íme a tizenkét pont. Most, hogy lázas éjjeli munkában kifutott a tollunk alól, észrevesszük, hogy jóformán semmi újat nem mondtunk. Csak összefoglaltuk az­­ álmokat, vágyakat, melyek csaknem egy­­ évtizede gyötrik már a trianoni súlyos vérveszteségekért kárpótlást kereső sop­roniak éjszakáit. Szilveszter éjszakáján mégegyszer magunk elé pergettük a leg­szebb álmok filmjét. Mert azt mondják, hogy a szilveszteri álmok mind valóra válnak. Nem vagyunk babonások és sze­retjük a realitást, ha mégoly szűkek is a korlátai. De talán megbocsátják a „Sop­­ronvármegye“ olvasói, ha legszebb újévi üdvözletül azt kívánjuk: Ezúttal csakis a babonának legyen igaza. STAUFFER SAJT finom, tápláló, olcsó. SOPRONVARMEGYE 1927. január 1. Ha bálba megy mosd a hajad idejében a „Fekete fejű­ shampoon“-nal. Mennyivel jobban ér­zed magad, mennyivel könnyebben sikerül a frizura, ha a hajad puha és simulékony! Ha mi a fő dolog, mennyivel igézőbb és vonzóbb az illatos jól ápolt hajjal körülvett fejecske. A valódi Shampoon a „Fekete fejről* ismerhető fel, amelyre a bevásárlásnál különösen kell ügyelni. Ez az igazi védjegy! 2268 Sn­amnoon jr ! MINDENÜTT KAPHATÓ! malsrk­etelleA szolingeni acélárukban csak a legfőbb és a legfinomabb kapható. Borotvákat, hajvá­gógépeket, gu­ettepengéket és húsőrlöket szakszerűen köszörűl Lancsarics Vendel műkössörüs és fodránzaűi cikkek raktára Szombathely, Brenner János u 1 ATelefon 437. Löwy Plusoráruház SS,cáá­us SS. Modern Sidl-butorok, vas- és rézbutorok, kárpitozott bútorok. Egyszerű polgári bútorok. Alapittatott 1852.

Next