Sopronvármegye, 1927. április (30. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
XXX. Molyae, 74 szám. Ára 16 fillér. Péntek, 1927. április 1. vmmmmmwmmmmmmmmmmmmmm ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy hónapra------------------280 pengó Negyedévre------------------ 800 pengó Vasárnapi szám 1 hónapra 10 pengó RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP van Szerkesztőség és kiadóhivatali SOPRON Várkerület 117. (Szentgyörgy-ucca 11.) Telefon 524. Fiókkiadóhivatal CSORNA, Erzsébet-ucca Izgalmas vita volt a villanytelep átépítése körül ** a városi közgyűlésen. A város főmérnököt alkalmaz a villanytelep műszaki vezetésére. — A közgyűlés egyhavi indemnitást szavazott megy a tanácsnak. Szürkének, eseménytelennek ígérkezett a város tegnapi közgyűlése. A városatyák csak lassan gyülekeztek. Három órakor még alig volt valaki a teremben. A közgyűlés előtti hangulat sem árult el semmi feszültséget. Ulreich Gyula gyöngyvirágot tűzött ki, mintha a borús idő ellenére is azt szerette volna elhitetni a városatyaságban társaival! „Hes uraim, tavasz van, tavasz van! Minek is veszekednének ilyenkor? Ezúttal azonban tévedtek a közgyűlési haruspexek. A közgyűlés előtti derültséget szenvedélyes vihar váltotta fel, mely szeszélyes hirtelenséggel jött, mint az áprilisi időjárás. A félórásnak jósolt közgyűlés így elhúzódott két óráig. Miért nem jár ki a mentőautó Brennbergbe ? Mikor Simon főispán megnyitotta a közgyűlést, bejelentette, hogy Dallusz Jenő és Lahne Vilmos dr. bizottsági tagok interpellációt terjesztettek be. Dallusz Jenő interpellációja azt kérdezte a polgármestertől, hogy Brennbergbányára miért nem jár ki a mentőautó. Mindannyiszor, hogy Szecsődy Cukkester bányaorvos életveszélyes esetekben mentőautót kért Brennbergbányára, azt Sopronban megtagadták. Thurner dr. polgármester válaszában elmondta, hogy Zepko tűzoltótiszttől azt a felvilágosítást kapta hogy a soproni mentőautó kevés arra, hogy a város belső területein túlról is szállítson betegeket. A mentőautót Sopronban egy nap alatt FC«12-s zer veszik igénybe. Azonkívül a sopronkörnyéki utok rendkívül rosszak. A hivatásos tiszfoltók száma Sopronban oly csekély, hogy a közérdek komoly veszélyeztetése nélkül a meglevő szettlélyzatt nem láthatná el a külső perifériák mentőszolgálatát. Brennbergre, Kőhidára, Kópházára, Harkára sürgős esetekben ezért nem autót, hanem lovas mentőkocst küldenek ki a tűzoltók. A polgármester válaszát a közgyűlés tudomásul vette. A villanytelep építkezése és a motorkicserélés Lahne dr. Interpelációjában. Lahne Vilmos dr. bizottsági tag interpellál ezután a villanytelep építésének ellenőrzésére kiküldött bizottsága határozatainak végrehajtásáról, így kérdi, beszüntették-e a határozatnak megfelelően a régió-építkezést, kiírták e a versenytárgyalást az átépítésekre, megindult e a vizsgálat a hiteltúllépés ügyében ? Végül kérdezi, hogy Igaz , hogy a motorcserét a közgyűlés régebbi határozatával szemben, nem ingyen, hanem nagy ráfizetés mellett akarják eszközölni. A polgármester a motorcserékről. A polgármester rögtön válaszol: — Tévedésben van Lähne bizottsági tag úr, — mondja — ha azt hiszi, hogy a bizottságok határozatainak végrehajtása kötelező a tanácsra. A bizottságok határozata csak vélemény, melynek véghezvitelére a tanács nem köteles, ha a tanács véleménye más. A régre munkákat általában megszüntették. A versenytárgyalásokat akkor fogják kiírni, mikor a részletes tervekkel is el fognak készülni. Ez már a transformátor állomásokra nézve meg is történt, itt már csak az ajánlatok elbírálása és odaítélése van hátra. A motorkicserélésre válaszolva felolvassa az erre vonatkozó eredeti közgyűlési határozatot, melyben benne foglaltatik ugyan az, hogy a motorcsere a villanytelepet építő vállalat költségére történne, de egyéni elbírálás elve alapján, úgy, hogy a jogtalan gazdagodás mindkét fél részéről ki legyen zárva. Az egyéni elbírálás elve alapján a tárgyalások a motortulajdonosokkal meg is indultak, de — amint a polgármester mondja — a tárgyalások során hibák történtek, úgy hogy sokan fel vannak miatta báborodva. És ezért foglalkozni fognak a kérdéssel. Szakértők figyelmeztették a tanácsot arra, hogy senki az üzemében nagyobb lóerejű motort ne alkalmazhasson, mint amekkorára üzemének szüksége van, mert ellenkező esetben a telep gazdaságos kihasználása van veszélyeztetve. A kérdést úgy igyekeznek megoldani, hogy e közbéke helyre álljon. Lühne dr. a polgármester válaszát tudomásul vette, csupán azt nehezményezte, hogy azáltal, hogy nem bízzák mindenki egyéni tetszésére, mekorra motort állíthat be üzemébe, túl mélyen nyúlnak be a magángazdaságba. Dr. Schindler polgármesterhelyettes is azt hangoztatja, hogy a korlátozásra szakszempontból van szükség. A kérdés, melyet magyarul sem értenek meg. Az egyik gazdapolgár, az öreg Fleischhacker azt kéri, hogy németre is fordítsák amit az imént magyarul beszéltek. — Hagyja! Intette le Meiszner dr. Fleischhackert általános derültség mellett ez olyan kérdés, amit magyarul sem érttünk meg. Megindul a két órás vita a villanytelepről. Ezután érkezik el a közgyűlés hosszú és szenvedélyes vitát provokáló pontjához: a villanytelep műszaki vezetésére főmérnöki állást kell szervezni. Helmler dr. főjegyző referálja az ügyet. — Az általános helyzet és a mérnöki rendtartás is megköveteli, hogy a villanytelep élére szakember kerüljön — mondotta. Ezért a tanács indítványozza, hogy szervezzen a közgyűlés erre a célra egy nyugdíjképes főmérnöki állást, melyet csak oly egyén tölthessen be, akinek gépészmérnöki oklevele mellett elektrotechnikai gyakorlata is van. Az állás a .Vili. fizetési osztályba legyen szervezve 50% os pótdíjjal, amihez Ingyen fűtés és világítás járuljon még. Az állás csak egy év múlva legyen végleges. Mivel hatósági mérnökről van szó, az állás kinevezés utján a főispánra tartozik. A pályázat az állásra azonnal kiírandó. Városi tisztviselő helyett — független specialistát! Weller Béla dr.. [Nem teszi magáévá az indítványt. Külön kérdés egy villanytelepet megépíteni és más azt tovább vezetni. És ezért az átépítésre külön kiváló szakembert hozzanak Az állást ne szervezzék meg. Thurner dr. polgármester elmondja, hogy sokáig kerestek az átépítésre megfelelő embert, de nem találtak. Végre kínálkozott valaki, akit máshonnan elbocsátottak és akit úgy hívtak, hogy Dravutz és aki úgy írta magát alá: «elektrogépészmérnök». Csak az átépítési munkákra nem lehet mérnököt kapni. Senki biztos állásából ideiglenesre nem jön át. Azonkívül a mérnöki rendtartás amúgy is kötelezni fog minden 20 lóerőnél nagyobb energiával működő üzemet, hogy az élére mérnökembert alkalmazzon. Az utóbbi hetek — mondotta a polgármester — meggyőztek bennünket arról, ha nem kapunk gyakorlati embert a villanytelepben, akkor az átépítés körül bajok lesznek. Lühne dr. szintén Weiler indítványa mellett tör lándzsát. Az átépítés időtartamára egy bármely drága szakembert kell idehozatni, aki kerüljön bármibe, csak jöjjön sürgősen, új állást azonban ne kreáljunk. A villanytelep építése körül Ghaosz van. Scharmár Károly építész szólal fel ezután. Mint aki a villanytelepnél építkezési munkákat végez, elmondja, hogy a villanytelep építése körül cháosz van Egy elsőrangú ember kell ide végre. Drávutz már az első percekben sem tetszett neki, ingadozott, pozitív rendeleteket kiadni nem tudott. Most az a helyzet, hogy a Ganzgyár, mint a legnagyobb szállító küldött ide egy fiatal mérnököt. Mikor azonban ezt megkérdezik, hogy mit tegyenek, hol dolgozzanak, igen gyakran azt feleli: »Én nem tudom, még nem kaptam utasítást Ganzéktól.« Ebből a cháoszból kiragadni egy embert és felelősségre vonni a hiteltúllépésért, lehetetlenség volna. Az építkezés a kezdettől fogva nem volt reális. Amit ma így csináltak, holnap le kellett bontani és fordítva megcsinálni. Balogh Kovács Sándor műszaki főtanácsos felszólalásában odavezeti vissza minden baj forrását, hogy a villanytelep élén nem állt szakember, addig ott nem is lesz rend, míg mérnök nem kerül az élére. Balogh-Kovács e kijelentése élénk csodálkozást váltott ki a bizottsági tagok soraiban, mert hiszen Koch József villanytelepi igazgató immár 20 éve vezeti teljesen öttállóan a soproni telepet s ez idő alatt soha, sőt most, ga telep átépítése körül keletkezett úgynevezettcháosz” közepette sem fordult elő legcsekélyebb üzemzavar sem az áramszolgáltatásban. Ennek a kérdésnek az elbírálását talán mégis külön kellene választani Koch József illetményeinek elbírálásától, mert főleg az utóbbi kérdés az, ami felpaprikázza a tanácsot ia, a közgyűlési szónokokat ia, mihelyst a villanytelepről van szó. Holott a meztelen igazság az, hogy Koch Józsefnek 1929 ig felbonthatatlan szerződése van a várossal, az IHetraényelt szerződés biztosítja, a szerződésben Koch a telep kereskedelmi és műszaki vezetését és nem átépítését vállalta s tudomásunk szerint a műszaki vezetéshez szükséges képesítése meg is van, akár tehát a kérdést Koch rovására könyvelni, élére állítani, mert ebben a »per« ben mindenképen a város lehet csak a vesztes. Weller dr. az előbbi két hozzászólással polemizálva meglehetős éles hangon jelenti ki, hogy az derül ki úgy Schármár építész, mint Balogh-Kovács Sándor felszólalásából, mintha a pártok lennének hibásak amiatt, hogy az építkezés fiaskóval járt. Amikor