Sopronvármegye, 1927. április (30. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

XXX. Molyae, 74 szám. Ára 16 fillér. Péntek, 1927. április 1. vmmmmm­wmmmmmmmmmmmmmm ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy hónapra------------------2­80 pengó Negyedévre------------------ 8­00 pengó Vasárnapi szám 1 hónapra 1­0 pengó RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP van Szerkesztőség és kiadóhivatali SOPRON Várkerület 117. (Szentgyörgy-ucca 11.) Telefon 524. Fiókkiadóhivatal CSORN­A, Erzsébet-ucca Izgalmas vita volt a villanytelep átépítése körül ** a városi közgyűlésen. A város főmérnököt alkalmaz a villanytelep műszaki vezetésére. — A köz­gyűlés egyhavi indemnitást szavazott megy a tanácsnak. Szürkének, eseménytelennek ígérkezett a város tegnapi közgyűlése. A városatyák csak lassan gyülekeztek. Három órakor még alig volt valaki a teremben. A köz­gyűlés előtti hangulat sem árult el semmi feszültséget. Ulreich Gyula gyöngyvirágot tűzött ki, mintha a borús idő ellenére is azt szerette volna elhitetni a városatyaságban társaival! „Hes uraim, tavasz van, tavasz van! Minek is veszekednének ilyenkor?­ Ezúttal azonban tévedtek a közgyűlési haruspexek. A közgyűlés előtti derültséget szenvedélyes vihar váltotta fel, mely sze­szélyes hirtelenséggel jött, mint az áprilisi időjárás. A félórásnak jósolt közgyűlés így elhúzódott két óráig. Miért nem jár ki a mentőautó Brennbergbe ? Mikor Simon főispán megnyitotta a közgyűlést, bejelentette, hogy Dallusz Jenő és Lahne Vilmos dr. bizottsági tagok in­terpellációt terjesztettek be. Dallusz Jenő interpellációja azt kér­dezte a polgármestertől, hogy Brennberg­bányára miért nem jár ki a mentőautó. Mindannyiszor, hogy Szecsődy Cukkester bányaorvos életveszélyes esetekben mentő­autót kért Brennbergbányára, azt Sopron­ban megtagadták. Thurner dr. polgármester válaszában elmondta, hogy Zepko tűzoltótiszttől azt a felvilágosítást kapta hogy a soproni mentőautó kevés arra, hogy a város belső területein túlról is szállítson betegeket. A mentőautót Sopronban egy nap alatt FC«­12-s zer veszik igénybe. Azonkívül a sopronkörnyéki utok rendkívül rosszak. A hivatásos­ tiszfoltók­ száma Sopronban oly csekély, hogy a közérdek komoly veszé­lyeztetése nélkül a meglevő szettlélyzatt nem­ láthatná el a külső perifériák mentő­­szolgálatát. Brennbergre, Kőhidára, Kóp­­házára, Harkára sürgős esetekben ezért nem autót, hanem lovas mentőkocs­t kül­denek ki a tűzoltók. A polgármester válaszát a közgyűlés tudomásul vette. A villanytelep építkezése és a motorkicserélés Lahne dr. In­­terpelációjában. Lahne Vilmos dr. bizottsági tag inter­pellál ezután a villanytelep építésének ellen­őrzésére kiküldött bizottsága határozatainak végrehajtásáról, így kérdi, beszüntették-e a határozatnak megfelelően a régió-építke­­zést, kiírták e a versenytárgyalást az átépí­tésekre, megindult e a vizsgálat a hiteltúl­­lépés ügyében ? Végül kérdezi, hogy Igaz , hogy a motorcserét a közgyűlés régebbi határozatával szemben, nem ingyen, hanem nagy ráfizetés mellett akarják eszközölni. A polgármester a motorcserékről. A polgármester rögtön válaszol: — Tévedésben van Lähne bizottsági tag úr, — mondja — ha azt hiszi, hogy a bizottságok határozatainak végrehajtása kö­telező a tanácsra. A bizottságok határozata csak vélemény, melynek véghezvitelére a tanács nem köteles, ha a tanács véleménye más. A régre munkákat általában megszün­tették. A versenytárgyalásokat akkor fogják kiírni, mikor a részletes tervekkel is el fog­nak készülni. Ez már a transformátor állo­másokra nézve meg is történt, itt már csak az ajánlatok elbírálása és odaítélése van hátra. A motorkicserélésre válaszolva felol­vassa az erre vonatkozó eredeti közgyűlési határozatot, melyben benne foglaltatik ugyan az, hogy a motorcsere a villanytele­­pet építő vállalat költségére történne, de egyéni elbírálás elve alapján, úgy, hogy a jogtalan gazdagodás mindkét fél részéről ki legyen zárva. Az egyéni elbírálás elve alapján a tár­gyalások a motortulajdonosokkal meg is indultak, de — amint a polgármester mondja — a tárgyalások során hibák történtek, úgy hogy sokan fel vannak miatta báborodva. És ezért foglalkozni fognak a kérdéssel. Szakértők figyelmeztették a tanácsot arra, hogy senki az üzemében nagyobb lóerejű motort ne alkalmazhasson, mint amekkorára üzemének szüksége van, mert ellenkező esetben a telep gazdaságos kihasználása van veszélyeztetve. A kérdést úgy igyekez­nek megoldani, hogy e közbéke helyre álljon. Lühne dr. a polgármester válaszát tu­domásul vette, csupán azt nehezményezte, hogy azáltal, hogy nem bízzák mindenki egyéni tetszésére, mekorra motort állíthat be üzemébe, túl mélyen nyúlnak be a ma­gángazdaságba. Dr. Schindler polgármester­­helyettes is azt hangoztatja, hogy a korlá­tozásra szakszempontból van szükség. A kérdés, melyet magyarul sem értenek meg. Az egyik gazdapolgár, az öreg Fleisch­­hacker azt kéri, hogy németre is fordítsák amit az imént magyarul beszéltek. — Hagyja! Intette le Meiszner dr. Fleischhackert általános derültség mel­lett ez olyan kérdés, amit magyarul sem érttünk meg. Megindul a két órás vita a vil­­lanytelepről. Ezután érkezik el a közgyűlés hosszú és szenvedélyes vitát provokáló pontjához: a villanytelep műszaki vezetésére főmérnöki állást kell szervezni. Helmler dr. főjegyző referálja az ügyet.­­ — Az általános helyzet és a mérnöki rendtartás is megköveteli, hogy a villany­telep élére szakember kerüljön — mon­dotta. Ezért a tanács indítványozza, hogy szervezzen a közgyűlés erre a célra egy nyugdíjképes főmérnöki állást, melyet csak oly egyén tölthessen be, akinek gépész­­mérnöki oklevele mellett elektrotechnikai gyakorlata is van. Az állás a .Vili. fizetési osztályba legyen szervezve 50% os pótdíj­jal, amihez Ingyen fűtés és világítás járul­jon még. Az állás csak egy év múlva le­gyen végleges. Mivel hatósági mérnökről van szó, az állás kinevezés utján a főis­pánra tartozik. A pályázat az állásra azonnal kiírandó. Városi tisztviselő helyett — független specialistát! Weller Béla dr.­. [Nem teszi magáévá az indítványt. Külön kérdés egy villany­telepet megépíteni és más azt tovább ve­zetni. És ezért az átépítésre külön kiváló szakembert hozzanak Az állást ne szervez­zék meg. Thurner dr. polgármester elmondja, hogy sokáig kerestek az átépítésre meg­felelő embert, de nem találtak. Végre kínál­kozott valaki, akit máshonnan elbocsátottak és akit úgy hívtak, hogy Dravutz és aki úgy írta magát alá: «elektrogépészmérnök». Csak az átépítési munkákra nem lehet mér­nököt kapni. Senki biztos állásából ideig­lenesre nem jön át. Azonkívül a mérnöki rendtartás amúgy is kötelezni fog minden 20 lóerőnél nagyobb energiával működő üzemet, hogy az élére mérnökembert alkal­mazzon. Az utóbbi hetek — mondotta a polgármester — meggyőztek bennünket ar­ról, ha nem kapunk gyakorlati embert a villanytelepben, akkor az átépítés körül ba­jok lesznek. Lühne dr. szintén Weiler indítványa mellett tör lándzsát. Az átépítés időtarta­mára egy bármely drága szakembert kell idehozatni, aki kerüljön bármibe, csak jöj­jön sürgősen, új állást azonban ne kreáljunk. A villanytelep építése körül Ghaosz van.­ Scharmár Károly építész szólal fel ezután. Mint aki a villanytelepnél építkezési munkákat végez, elmondja, hogy a villany­telep építése körül cháosz van Egy első­rangú ember kell ide végre. Drávutz már az első percekben sem tetszett neki, inga­dozott, pozitív rendeleteket kiadni nem tu­dott. Most az a helyzet, hogy a Ganz­­gyár, mint a legnagyobb szállító küldött ide egy fiatal mérnököt. Mikor azonban ezt megkérdezik, hogy mit tegyenek, hol dolgozzanak, igen gyakran azt feleli: »Én nem tudom, még nem kaptam utasítást Ganzéktól.« Ebből a cháoszból kiragadni egy embert és felelősségre vonni a hitel­­túllépésért, lehetetlenség volna. Az építke­zés a kezdettől fogva nem volt reális. Amit ma így csináltak, holnap le kellett bontani és fordítva megcsinálni. Balogh Kovács Sándor műszaki főtaná­csos felszólalásában odavezeti vissza min­den baj forrását, hogy a villanytelep élén nem állt szakember, addig ott nem is lesz rend, míg­ mérnök nem kerül az élére. Balogh-Kovács e kijelentése élénk cso­dálkozást váltott ki a bizottsági tagok so­raiban, mert hiszen Koch József villany­­telepi igazgató immár 20 éve vezeti teljesen öttállóan a soproni telepet s ez idő alatt soha, sőt most, ga telep átépítése körül ke­letkezett úgynevezett­­cháosz” közepette sem fordult elő legcsekélyebb üzemzavar sem az áramszolgáltatásban. Ennek a kér­désnek az elbírálását talán mégis külön kellene választani Koch József illetményei­nek elbírálásától, mert főleg az utóbbi kérdés az, ami felpaprikázza a tanácsot ia, a közgyűlési szónokokat ia, mihelyst a villanytelepről van szó. Holott a meztelen igazság az, hogy Koch Józsefnek 1929 ig felbonthatatlan szerződése van a várossal, az IHetraényelt szerződés biztosítja, a szer­ződésben Koch a telep kereskedelmi és műszaki vezetését és nem átépítését vállalta s tudomásunk szerint a műszaki vezetéshez szükséges képesítése meg is van, a­kár tehát a kérdést Koch rovására könyvelni, élére állítani, mert ebben a »per« ben min­denképen a város lehet csak a vesztes. Weller dr. az előbbi két hozzászólással polemizálva meglehetős éles hangon jelenti ki, hogy az derül ki úgy Schármár építész, mint Balogh-Kovács Sándor felszólalásából, mintha a pártok lennének hibásak amiatt, hogy az építkezés fiaskóval járt. Amikor

Next