Sopronvármegye, 1927. május (30. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

1927. május 1. SOPRONVARIVEGYE Nagy szépséghibája ugyanis az ítélet­nek, hogy a polgármesterhelyettes, aki a földbirtokreform ügyének tanácsi és köz­gyűlési előadója volt, önmagát a házhely­igénylők közé is felvetette. Semmi kifogás igényjogosultsága ellen. auSIA háború alatt becsülettel teljesítette kötelességét, úgyis mint katona, úgyis mint köztisztviselő. A kommün alatt fogságot szenvedett és életveszélyben volt azért, mert bátran síkra szállt a polgárság jogai­ért. De talán akkor a földbirtokrefom refe­­rádáját lehetett volna átadni a tanács egy más tagjának. Igaz, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkoztatott második tanácsos dr. Farkas István is, szintén az igénylők névsorát díszíti. Talán mégis akadt volna a tanácsnak oly tagja, aki nem igényel az igazgatása alatt álló várostól, vagy annak polgárságá­tól akarata ellenére megváltott telkekből házhelyet ?­­ Hol volt a házhelyrendezés körüli el­járás során a város mérnöki hivatala ? Hiszen itt a város fejlődésének par excellence műszaki kérdéseiről van szó és a küzdők első sorában a mérnöki hivatal főnökének kellene állani. önkéntelenül a boldogult Steiner György jut az embernek eszébe, aki a há­ború előtti törvényhatósági bizottságnak egy értelmes és puritán tagja volt, minden közgyűlésen néhányszor felszólalt és min­den bajnak forrását a mérnöki hivatalban találta. Pedig akkor még sokkal több tehet­séggel és rátermettséggel vezették ezt a hivatalt . .. Súlyos veszély fenyegeti a haldokló város fejlődését, súlyos sérelem érte a tör­vényhatóság törvényben biztosított azt a jogát, hogy hozzájárulása nélkül még az OFB sem nyúlhat a szabályozási tervébe bevont és a városi hatóság által más köz­érdekű célra kijelölt területekhez. A sérelem u. n. független bíróság ré­széről érte és a város megkísérli, hogy ugyan a független bíróság jobban informált bírája és elnöki tanácsa által keressen orvoslást. Ha azonban ez orvoslás nem sikerül, nem lehet tovább elzárkózni az elől, hogy a törvényhatósági bizottság a jogkörén esett­­sérelmet a törvényhozás mindkét háza előtt tegye panasz tárgyává. Mert mindentől legyen független a bíróság, csak a törvénytől ne! És ha egyszer a törvény­től­ függetleníti magát, a törvényhatóság e miatt másutt, mint a törvényhozásnál pa­naszt nem emelhet, orvoslást nem remélhet. Reméljük, hogy nem kerül erre sor! ORAKAT ■rar • As uOilekawskis részletfizetésre jobban és olcsóbban vásárolha Int bárból Schaffer löszei órás és ékszerkeresk de Sopro, Utt@fel­li utca 1. sas. Lobenwein Harald művészi fényképak motarma, fastiszad­­ás nagyító intézet Sopron, Kossuth L.­u. 13. sas. Telefon 392. A legszebb kivitelű ékszerek, valamint pontos járású fall­és zsebórák jótállás mellett olcsón beszerezhetők GRUBER DÁVID órás és ékszerésznél Sopron, Várkerület 33. Életviselők, katonák Se diákok Árkedvezményben részesülnek .1. Útban a soproni tü­dőszanatórium felé. Egy miniszteri rendelet, mely segítségére jön az épüő közgyűlésnek. — Ber­­czeller Miksa dr. a tüdőbetegség különböző fajairól, a szanatórium hivatásáról és a csütörtöki közgyűlési határozat jelentőségéről. A hivatalos lap április 28 iki számában a népjóléti m­iiszter az alábbi rövid ren­deletet intézte valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, köztük tehát Sopron­­megye alispánjához és Sopron város pol­gármesteréhez is: Azt tapasztalom, hogy a nyílt, vagyis súlyos tuberkulózisban szenvedő betegek kötelező bejelentése és lakásuk fertőtlení­tése tárgyában kiadott rendeletek végre­hajtása nem történik azzal a körültekintő gondossággal, amelyet a tuberkulózis elleni védekezés ügyének előbbre vitele parancsolóan megkövetel. Különösen a tuberkulózis megbetegedések bejelentése körül észleltem mulasztást, amennyiben a bejelentett megbetegedések száma meg sem közelíti a tuberkulózisban elhunytak szá­mát Felhívom azért Alispán, illetve Pol­gármester urat, hogy a tuberkulózis meg­betegedések bejelentésére vonatkozó ren­delkezések szigorúbb betartása iránt in­­tézkedjék. Nem kutatjuk most, hogy e rendeletbe burkolt vád mily alaposan vagy alaptalanul illeti speciell Sopron város és vármegye közegészségügyi hatóságait. Megelégszünk az általános konzekvencia levonásával, hogy a nemzetpusztító tüdővész elleni küzdelem felfegyverkezettsége még távolról sem töké­letes. A tuberkulózis legveszedelmesebb bajtársa a tudatlanság és a nyomor. Sok ember még ma sem tudja hogy milyen veszedelmet jelent környezetére nézve az ő nyílt tüdőrésze, akit pedig szűkös viszonyai arra kényszerítenek, hogy 8—9 ed magával »lakjék« egy sötét, nedves pincezugban, az hiába akar elkülönülni környezetétől akkor is, ha egyébbként teljes tudatában is van betegsége súlyos és veszedelmesen fertőző természetének. A megelőzés szolgálatában álló sop­roni tüdőbeteggondozó intézet igen dere­­kas, nemes és értékes munkát végez a fel­világosítás, útbaigazítás és gyógykezelés terén, de ez a legfontosabb feladat, az el­különítés teljesítésére nem rendelkezik ele­gendő anyagi erővel. Pedig a segítségre, a hathatós és ered­ményes közbelépésre égető nagy szükség van. Figyeljünk csak a szomorú adatokra, melyekkel Berczeller Miksa dr. a múlt csütörtöki városi közgyűlésen a soproni tüdőbetegszanatórium megépítése érdeké­ben tartott nagyhatású beszédét alátámasz­totta. Magyarország — s ebben Sopron sem kivétel — a tuberkulózis szempontjából a legrosszabb statisztikát mutatja Európá­ban 1920—24 években 31 volt a halá­lozási index ugyanakkor Angliában csak 173, Németországban 175, Franciaországban 22. A baj soha nem volt nagyobb, a segítség sürgősebb, mint ma. Gondoljunk csak a pénzbeli veszteségekre, melyek a betegség nyomán fakadnak, munkaerő és munka­érték szempontjából. Mert mit jelent nem­zetgazdaságilag csak egy egyénre vonatko­zóan egy egyévi 300 elvesztett munkanap és átlag 3 pengő napibér, vegyük a gyógy­szerköltségeket, de vegyük mindenekelőtt­­ az erkölcsi veszteséget, mennyi nyomor, baj, anyagi gond jár a betegség nyomán, ha elvész a családfenntartó, hogy­­ha a kicsiny, alig serdülő gyermek elveszti any­ját és végül mennyi fiatal élet züllésének oka az a nyomor, melyet a gümőkór hozott a családra. Nehéz az ilyen érveléssel szembe nézni és meg lehet érteni, hogy ez a nagy­jelentőségű kérdés végre egyesíteni tudta a pártokat, hogy mely politikai és világ­nézeti szakadékokon át nyújtsanak egy­másnak testvérkezet a főispán régi kedves gondolatának, a soproni tüdőszanatórium felépítésének megvalósítására. Visszatérve csütörtöki eredményes fel­szólalására és hivatkozva­­a fenti miniszteri rendeletre, kérdést intéztünk­­dr. Berczeller­­hez, hogy elsősorban milyen betegek szá­mára épül a tüdőszanatórium? A követ­kező választ kaptuk? A tuberkulózis áldozataival borított csatatéren kétféle sebesülteket látunk. Elősz­­ször a nyílt tüdővészeseket, akik bajuk akut fertőző voltánál fogva közvetlenül veszé­lyesek környezetükre és mindenkire, aki velük érintkezik. Ezeket, úgy mint Német­országban teszik, ha kell, erőszakkal is ki kell ragadni környezetükből és zárt intéze­tekben kell elhelyezni. Valószínűleg ezt a célt akarja előmozdítani a népjóléti minisz­ter üdvös rendelkezése. Feltétele persze a cél megvalósulásának, hogy a városi és megyei kórházakban mindig elegendő hely legyen nyílt tüdővészesek befogadására. Meg­könnyíti a tudatlanság szülte ellenállás le­küzdését annak köztudottá tevése, hogy a tuberkulózis nem öröklött, hanem szerzett betegség és tehát idején nyakoncsípve a súlyos betegeknél is — gyógyítható. — Másodsorban jönnek a könnyebb sebesültek, akiknél a betegség nem öltött még progresszív jelleget. Akik még­­nem fertőznek, csupán az ellenálló és munka­­képességük csökkent. Elsősorban és főleg ezeknek kell a szanatórium, ahol a szak­szerű kezeléssel a tudomány mai fegyvereivel feltétlenül meg tudja akadályozni a baj tovaterjedését és a betegeket testileg, lelki­leg megerősítve visszaadja hivatásuknak és családjuknak. Klasszikus német példákkal bizonyíthatok. Az utolsó 20 évben úgy a halálozási arányszám csökkenése, mint a gyógyulások számának növekedése terén 50 százalékkal javult a statisztika. A hatásos profilaxis terén Stettin vá­rosa ve­tt, ahol a legideálisabb kórházak és diszpanzirok működnek s ennek követ­keztében a halálozási aránysarm 11 ezre­lékre esett.­­ Nemcsak kell tehát, de érdemes is megépítenünk az első dunántúli tüdőszana­tóriumot. Használunk vele a szenvedőknek, de lendítünk Sopron idegenforgalmán is, mert a szomszédos burgenlandi vidékekről is feltétlenül várhatunk betegeket. — A megvalósítás lehetősége minden oldalról biztosítva van s aki a tervet még ma is a fantázia birodalmába utalja, az nem annyira következetes szkepticizmusról, mint inkább tehetetlenségről ítész tanul­­­ságot. Hála Istennek a csütörtöki közgyű­­lésen megnyilvánult lelkes hangulat és lélekemelő egyöntetű összefogás nem erre enged következtetni. 3 F­I oltár aranyozás és márványozás. Új oltárok és szobrok készítése. Művészi munka, lelkiismeretes kiszolgálás. Árajánlat és helyszíni szemle díjtalan. LEWISCH RÓBERT utóda 120 Loretta Antal Szombathely, Kálvária­ utca 24.

Next