Sopronvármegye, 1927. december (30. évfolyam, 269-294. szám)

1927-12-01 / 269. szám

XXX. évfolyam, 269. szám. Csütörtök 1927 December 1. Ára 16 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK:, Egy hónapra------------------ 2 80 pengd Negyedévre------------------ 8­00 pengd Vasárnapi szint 1 hónapra I — pengd POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatalt SOPRON VárkiraM 117. (Szintgyörgy-ucca 1i.) Telefon 924. Flekklandhivatal CSORNA, Eruébecacca A gázgyár ü­zembehelyezése és a városi tisztviselők fizetésemelése a közgyűlés előtt. Egy szótöbbséggel szavazta meg a törvényhatósági bizottság a fizetésemelést. Sopron város törvényhatósági bizott­sága tegnap délután közgyűlést tartott. Ezúttal nagyszámban jelentek meg a bi­zotsági tagok. A közgyűlést dr .Simon Elemér főispán nyitotta meg, aki meleg szavakkal parentálta el Klausz Lajos nagy­kereskedőt. A tanács is a gázgyár üzembe­helyezését akarja. Napirend előtt Forster Gusztáv inter­pellált a gázgyár üzembehelyezése ügyé­ben. A városi polgári párt nevében a gáz­gyárnak legsürgősebb üzembehelyezését kívánja. A közönség türelmetlen a további halogatás miatt. • Kívánja, hogy kérjenek fel szakértőket a gázgyár mai állapotának megvizsgálására. Ezenkívül arra kéri a polgármestert, hogy záros határidőn belül tegyen jelentést azokról a tárgyalásokról amelyek most a gázgyár körül folyamat­ban vannak. Rá­mutat arra, hogy ha a gázgyárt nem szüntették volna meg, most szükségtelen volna az új villanytelep fel­építése, mivel a gázgyárral a régi villany­telepet 50 százalékkal tehermentesítették volna. Thurner polgármester következőkben válaszol: — Téved Forster Gusztáv, ha azt hi­szi, hogy a gázgyár üzemének be nem szüntetése esetén nem kellett volna meg­építeni az új villanytelepet. Váltakozó áram rendszerére akkor is át kellett volna térnünk, hogyha a mai villanytelep a leg­modernebben volna felépítve. A gázgyá­rat a kommün bukása után rögtön üzembe helyezték. Akkor, mikor Győr városa is ezt tette, Sopronban a gázgyár 25 százalék­kal olcsóbb volt, mint Győrben és mégis Győrött meg volt elégedve a közönség a gázzal, Sopronban azonban megindult a hajsza és a végén 300 fogyasztó maradt. A gázfogyasztásnál nem szabad figyelmen kívül hagyni a földközi veszteségek arány­számát, amely 300 fogyasztónál ugyan­akkora, mint 3000-nél. Az elcsatolás miatt Sopron hitelképessége megrendült és így csak mostanában indultak meg a tárgyalá­­sok a gázgyár problémájának megoldá­sára. Két ajánlat körül tárgyal a város, mint a kettő külföldi. Az egyik elfogad­hatónak látszik, még néhány részletkérdés megbeszélése van hátra és akkor a tanács már a decemberi, vagy a januári közgyű­lés elé hozhatja az ajánlatot. Hosszabb vita indul ezután Laehne doktornak egyik interpellációja miatt. Laehne doktor azt indítványozza, hogy a városi fuvaros üzem felülvizsgálására ki­küldött bizottság a decemberi közgyűlésen tegyen jelentést működéséről. Indítványát azzal indokolja, hogy már az október 12-iki közgyűlésen kiküldtek egy bizottsá­got, de azóta sem hívták még egybe. Nem mondja, hogy ez elhúzásból történt, de az iyen taktikák végre is véget kell hogy ér­jenek. Thurner polgármester kijelenti, hogy veszedelmet lát abban, ha az OFB ítélete előtt a nyilvánosság előt tárgyalják a vá­rosi mezőgazdasági üzem ügyeit. A bizott­ság azért nem ült össze, mert sokkal sür­gősebb elintézni valói voltak. Elhárítja azt a vádat, hogy a bizottság össze nem hí­vásában célzatosag volna. A közgyűlés többsége a polgármester­­ válaszát tudomásul veszi. Felemelik a városi tisztviselők fizetését. Heimler főjegyző ismerteti ezután a tanács javaslatát a városi alkalmazottak fizetése felemeléséről. A kormány novem­ber 1-én felemelte az állami tisztviselők fizetését, ezért méltányos, hogy a városi tisztviselők fizetését is hasonló arányban emeljék. A pénzügyi bizottság azt java­solja, hogy­ 1928. január 1-éi hagyják meg a városi tisztviselők pótilletményeinek száz százalékát, azon túl pedig a pótillet­ményeiket szállítsák le annak az összegnek az 50 százalékával, amely összeggel a törzs­fizetések emelkedtek. Laehne dr. a városi polgári párt ne­vében rámutat arra, hogy a tisztviselői fi­zetések emelésére a városnak nincsen fe­dezete, az 1928. évi költségelőirányzat már most is 51.000 pengő deficitet tüntet fel, a fizetésemelés által a deficit még emelke­dik, és az amúgy is súlyos megpróbáltatás­nak kitett városi polgárság terhei még­­inkább nagyobbodnak. Sopron polgársága oly súlyos gazdasági helyzetben van, hogy­ újabb tisztviselő fizetést megszavazni nem tud. Különben is a törvény előírja, hogy a városi tisztviselő nem kaphat több fize­tést, mint az valami. A miniszter úgyis meg­semmisítené , ha most megszavaznák a tisztviselői fizetés­emelést, így tett Szom­bathelyen is, ahol a tisztviselőket a felvett illetmények visszafizetésére kötelezte. Mi­kor Sopron a legnyomorultabb városa az országnak és a sokkal gazdagabb állam nemm ad annyi fizetést tisztviselőinek, mint Sopron, akkor nem lehet a­ég tovább is emelni a fizetéseket. A javaslatot ezért nem fogadja el. Thurner polgármester beszél ezután, hogy Szombathelyen mit mondott a mi­niszter, az Sopronra nézve nem fontos, mert olyan információi vannak, hogy a kormány a fizetésemelést egész biztosan jóvá fogja hagyni. Nem szeretné, ha a város és az állami tisztiviselők fizetését folyton összehasonlítanák. Egyenlőség nincsen, két egyforma fű sincs a világon. Az igazság kedvéért azonban tekintetbe kell venni, hogy a városi tisztviselők zöme megreked az alsó fizetési osztályokban. Egyetemi végzettséggel sem jutnak túl sokan a IX. és Vili. fizetési osztályon. Míg az államiak IV polgárival feljutnak a VI., sőt ha tehetségük van az V. osztályba. Azonkívül egyes állami tisztviselő-kategó­riák jutalmakat, jutalékokat kapnak, ami fölér a fizetések közti különbséggel. Nem kell nagyon messze menni, amikor a város első polgárának fizetése kevesebb volt, mint egy nyomdásznak a „Sopronvár­­megye“ szedőszekrénye mellett. A fedeze­tet a házbérfillérekből kívánja előterem­teni a polgármester. A közgyűlés 32 szavazattal 31 ellené­ben elfogadta a tisztviselők fizetésemelé­sére vonatkozó javaslatot. Az utcák elkereszteléséről szóló javaslatot leveszik a napirend­ről ... Érdekes pontja volt a közgyűlésnek dr. Házi főlevéltáros javaslata 66 soproni ucca elkereszteléséről, illetve átkeresztelé­séről A javaslat elveiről már beszélt a „Sopronvármegye“. Itt említjük meg, hogy a Ferenc Ferdinand uccát ismét Színház uccára, VIII. Frigyes dán király uccát is­mét Képezde uccára, a Vilmos császár uc­cát Király uccára, a Vasúti sort Tisza Ist­ván uccára, az Alsólöver uccának egy ré­szét Waelder József uccára, a Nándor fa­sort Ferenc József uccára, a Nyúl uccát Szent István uccára, a P. Müller uc­cát Hátsó kapura kívánja átvál­toztani a javaslat. Ezenkívül egy egész se­reg névtelen utcát keresztelt el a javaslat, főleg megszállt burgenlandi községek ne­véről, a Kurucdombot kuruc generálisok­ról, a hosszabb útvonalakat pedig több részre osztotta, egy kisebb részen meg­hagyta az eddigi nevet, a többit pedig új névvel keresztelte el, így a Lővér körutat Károly útra, Árpád útra, Pannónia útra, Hungária útra és Besenyő útra osztotta fel. Kerényi Géza ny. államtitkár, a városi polgári párt nevében bár méltányolja dr. Házi munkáját, praktikus szempontból nem tartja keresztüvihetőnek a javaslatot, mer­t 66 új név óriási zavart keltene a közönség körében. Indítványozza, hogy egyenlőre vegyék le a napirendről, egy bi­zottság a decemberi közgyűlés elé terjesz­­szen javaslatot a névtelen uccák elnevezé­séről. Pinezich István dr. csatlakozik Ke­rényi indítványához. Az első végrehajtó szobra és az első, tolvaj nevéről elneve­zett ucca Sopronban. Pálovich István dr. nem tartja helyes­nek a burgenlandi községekről való ucca­­elnevezést, mert ezáltal sírkövet állítanánk az elveszett községeknek. Nagy derültség mellett mutat rá arra, hogy a javaslat Kot­­tányi Ilonáról is uccát akar elnevezni. Kottányi Ilona volt tudvalevőleg az, aki a magyar szent koronát kilopta az ország­ból. Sopronban fognak először szobrot ál­lítani a Deák téren egy különben igen tiszteletreméltó végrehajtónak és Sopron­ban fognak először uccát elnevezni egy tolvajról, állapította meg nagy derültség mellett Pálovich dr. Kifogásolja azt is, hogy a magyar állam megalapít­ójáról, Szent Istvánról éppen a Nyúl uccát fogják elnevezni, tehát a gyávaság uccáját. A vita során több derültséget keltő epizód támadt meg, végül is a közgyűlés elfogadta Kerényi indítványát. A városi polgári otthonnak megszava­zott a bizottság 10.000 pengő póthitelt, hogy a nagy nyomorúság miatt úgyszólván minden héten be kell valakit utalni a Pol­gári otthonba. Ennél a pontnál ifj. Prick­­ler János bankigazgató indítványozta, hogy a Polgári Otthon mellett a középosz­tály számára létesítsenek egy másik ott­hont. Erre vonatkozóan sürgősen tegyék meg az intézkedéseket­ A polgármester fel­szólalása után a közgyűlés ezt egyhangú­lag el is határozta. Meiszner dr. közbeszólt: „Csak aztán ne a gőzfürdő mellé építsék ezt is!“ Kisebb ügyek letárgyalása után a köz­gyűlés 7 órakor ért véget. Bethlen és Búd holnap Genfbe utaznak. Budapest, november 30. Bethlen miniszterelnök és Búd pénz­ügyminiszter holnap utaznak el Genfbe, a­hol a miniszterelnök személyesen fogja be­jelenteni a népszövetségnek a numerus clausus módosítását

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék