Sporthistória, 2003 (1. évfolyam, 1-10. szám)
2003-05-01 / 3. szám
A hivatalos görög politika eleinte nem támogatta a fesztiválok sportjellegét, így Gennadiusz is kitérő válaszokat adott leveleiben. Brookes sem tisztázta, hogy hogyan gondolja konkrétan: Londonban is, Athénben is lennének játékok, évente vagy négyévente rendeznék, így a levelezés tisztán elméleti síkon maradt. 1881-ben Brookes személyesen is elutazott Athénba, ott javasolta ugyan a versenyek nemzetközivé tételét, de végül is eredmény nélkül tért haza. 1891-ben honfitársa, Ashley Cooper egy úgynevezett Anglo-Saxon Olympiad tervezetet tett közzé, mely szerint a négyévenként megrendezésre kerülő játékokon - az alkalmat a nagy sikerű Henley-regatta adta volna - az angolszász világból érkezett versenyzők vettek volna részt. Ekkor a már idős Brookes úgy döntött, hogy a továbbiakban Cooper javaslatát támogatja. (Ebből a kezdeményezésből jött létre előbb a Brit Birodalmi Játékok, később a Brit Nemzetközösségi Játékok versenysorozata.) 1892-ben Brookes még egyszer megpróbálta Gennadiuszt rábeszélni az athéni játékok nemzetközivé tételére, válaszában azonban Gennadiusz ezt ismét lehetetlennek tartotta, kételkedve a görög játékok megtartásában is. Ettől kezdve William Penny Brookes neve nem szerepel az olimpiák krónikáiban. A német szakirodalomban Karl Lennartz tollából az utóbbi években számos új tanulmány jelent meg, amely a müncheni Oktoberfest eseménysorozat és az újkori olimpiai játékok lehetséges összefüggéseit vizsgálta. Az első Oktoberfestet 1810-ben a középkori hagyományok felújítása, „a népi mulatságok ébren tartása céljából" rendezték. A többnapos fesztivál-jellegű programban a „sportos" számokat a lövészet és a lóverseny különböző számai jelentették. Az évente megrendezett eseménysorozat programját 1815-től „gimnasztikai” versenyekkel is kiegészítették, s hasonlóan az időben későbbi görög kezdeményezésekhez, mezőgazdasági termékbemutatót is szerveztek kísérő programként. A „sportos" program 1836-tól egyre bővült, többek között atlétikai számokkal (diszkoszvetés, gerelyhajítás, különböző távú futások), valamint birkózással. A XIX. század első felében a filhellenizmus irodalmi, régészeti és más művészeti vonatkozásai a bajor értelmiséget sem hagyták hidegen. Számos író, politikus, költő és pedagógus járta be Görögország nevezetes tájait, s ismerkedett meg az ókori mitológiával, valamint az ókori olümpiák eseménysorozatával. A bajor uralkodók, Lajos, majd fia, Miksa, mecénásként támogatták ezeket a kezdeményezéseket, sőt. Ottó görög uralkodó német származású felesége révén (Amalia von Oldenburg) még erősebbé váltak a német-görög kapcsolatok. Az 1850-ben, majd 1852-ben rendezett Oktoberfest versenyein történteket már az ókori olümpiai játékokhoz hasonlította a korabeli, mennyiségében még nem jelentős folyóirat, újság, kalendárium. A görög és a német (bajor) fesztivál-jellegű előolimpiák nagymértékben hasonlítottak egymáshoz. A német szakirodalom mai megállapítása, hogy az Oktoberfest rendezvénysorozatai mintát adtak a görög „előolimpiákhoz”. Palicsi játékok - „magyar előolimpiák”? A Palicsi-tó mellett a XIX. század első felétől a Délvidék legismertebb fürdőhelye alakult ki. Az 1740-ben feltört sós forrás gyógyító hatása környékszerte ismert volt, s így természetes, hogy 1823-ban már szóba került egy gyógyfürdő létrehozása a tó szomszédságában. 1869-ben megépült a Szabadka-Szeged vasútvonal, amely a palicsi turistaéletre is élénkítőleg hatott. 35 szobás szálloda épült, a környék módosabb családjai nyaralókat építtettek, fejlesztették a városi infrastuktúrát is (kövezett utak, vízvezeték, villanyvilágítás). Ebből a gazdasági, társadalmi fejlődési folyamatból a sport sem maradhatott ki, amely azonban Magyarországon is csak az úgynevezett „privát szféra”, tehát nem az állami támogatás révén indult el a modernizáció útján. A Szabadkán élő jómódú Vermes-család volt az, amely Palicson a sport mecénásaként jelent meg. Az 1880-as évek legtöbbet emlegetett magyar sportembere, Vermes Lajos tevékenysége sok kritikát és elismerést váltott ki már kortársai körében is. (Rövid életrajza a Testnevelési és Sportmúzeum rovatban olvasható. A szerkesztő.) Sokan 1882. évi palicsi versenyek győztesei Vermes Lajos palicsi otthona előtt Daewoo Gyulai SportHistória