Sporthirlap, 1913. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-06 / 1. szám

l­szara. Az egyiptomi olmpiászt Alexandriában rendezi teljesen a liga költségén Angelo Bollanachi alexand­ai bankár. De ezért hi­vatalos jellege lesz a »kis olympiász«-nak. Fővédőséggét a khecve vállalta el, Alexandria városa pedig a renezést és a vendégek fo­gadását. Az olympiászt 1913 októberének négy napjára tervei Bollanachi. Előtte két nap a fogadtatása van szánva, utána egy napot a pyramisos megtekintésér­e szentel­nek, egy napra pdig egy nílusi hajótúrára viszi a bőkezű,mcénás az olympiász részt­vevőit. Múzsa külö­ben állandó levelezést tart fönn Bullanachival. Vele beszélte meg az olympiász progamírját is. Értékes emléke ennek az intim tárgyalásnak egy levélpapír, homlokán a Grand Hotel Stockholm vig­netta­ával, a­melyre elsőnek vetette papírra Bollanachi az alexandriai olympiász pro­­grammját. Az európa feszültség természetesen az egyptom­i olim­piász előkészületeit is hátrál­tatja. Sőt az­­ lehetséges, hogy az egész a jövő esztendőre tolódik el, ha a balkáni kér­dés ...m­arosin meg nem oldódik. (Mulasztások.) Az olympiai szakosztályok nagy része még ma is — hat hónappal az olympiász után — adós a jelentésével. Az utolsó nagybizottsági ülésen beterjesztettek ugyan néhány jelen­tést — a­melyeken még nedves volt a tinta — de azokat is sietve visszavették az ülés után. Az olympiai bizottság elnöksége e miatt nem tudta nagy jelentését a korm­ánynak benyúj­tani s ez késlelteti az olympiai érmek kiosz­tását is. Érthetet­en hanyagság ez a szak­osztályok részéről és feltétlenül elitélendő. ■^uzsa Gyula igazán nem érdemli meg, ||Ez a szakosztályok mulasztása miatt kel- IrlML00 ellentétbe jusson a kormánynyal. ■fj^Laz írásbeli sürgetések eredménytele- B!laktak- elhatározta az elnökség, hogy HN­iMi beterjeszti a kormánynak a ■|K|P' JjB .ivek :tsa pénztár, elszamo­­érd-mi­re­, elmaradásának a szakossíi 'vokra hárítja. A -ör,ökség r..vn s/ivosen élK |Hijjegyd­­­íSi NBBitok rá, n­ogy azonban meg is 11 Srií'^1 en 02 a dolog, — a­mely llflJjj^Hod­nt jelenti a szakosztál­yok- I MNlf!,*!BBrozu? Múzsa Gyula, hogy még lHlI§Witó kísérletet tesz .Január 7-re l|lHj*fó/után 6 órára összehívj­a a BBB^Bírvók elnökeit és a sajtó kep- I Mw Nemzeti Lovardába s ezen az ■ SlBóvá teszi a semmivel sem indokol-B ' nem tehető következménye már lakosztályok hanyagságának A B' ,'Bákaz olympiászon részt vett ■ Bjy tegyék meg észrevételeiket ■ Bm­inden az olympiásszal esz­hogy az elhangzó vélemé- ■ Banak s tanulságot szürkes­nagy hasznára lehet a kö­­^^^^^^■zoknak. ^^^^^Kiresésnek egyedül a Magyar tett eleget. A többi ^^^^■tott — a már jól bevált ^^^^^Közben persze meg is jelent természetesen a magya­­^^^B nélkül. Mi, egyszerűen le­ ^^^Em­nózus rndjel ügy.) ^^^Bek megérdemelték volna, méltányolják. A majdnem ^^^■ött rendjelügyben páratlan ^^■mnsitottak. Minden tekintet­­^^Bruzsa Gyula reklamációját és igy Herendy Artúr, &d dr., Nagy Béla dr. és százados is megkapják a M Múzsa Gyula fölolvasta ^B svéd külügyminisztérium ^részletesen föltárta, hogy a ^foriási névhalmaz okozta. A Bhgzó név sok konfúzióra ■csak nálunk, de más orszá­­■intetéseknél is. B SHURTHIKLA 1*­c. o­dal. (Báró Hazai Samu és a boy-scoutok.) Angliában sincsen szoros értelemben vett sportjellege a boy-scout (cserkésző fiuk) in­tézménynek s valószínűen nem lesz Magyar­­országon sem, ha átplántálják hozzánk. A testnevelésnek azonban már­ feltétlenül van köze hozzá s igy nem érdektelen, hogy meg­­valósítása esetén miként illeszkedik be a magyar társadalom kereteibe. Mert az is két­ségtelen, hogy miként Angliában, nálunk is csak a társadalom ereje teremtheti meg és tarthatja fönn. Az utolsó napokban téves hí­­rek kerültek forga­lmba a boy-scoutokról. Többek közt azt is kolportálták, hogy a kul­tusz­minisztérium vette föl programmjába a boy-scout intézmény meghonosítását. Nos, erről szó sem lehet, jelentette ki Múzsa. Ha megvalósul a különben nemes idea, egyedül a honvédelmi minisztérium veheti kezébe az ügyet. Csakis ő rendelkezik megfelelő embe­rekkel, a­kikre a boy-scout csapatok kikép­zését és vezetését rá lehet bízni. Angliában Baden­­­owell tábornok teremtette meg a boy-scout intézményt és katonatisztek kezé­ben van a vezetés és szervezés ma is. Ma­gyarországon sem történhetik másként. S mert Hazai miniszternek kedve van hozzá, nagyon könnyen megeshetik, hogy rövidesen nálunk is lesznek boy­scout századok. Hazai miniszter stockholmi tartózkodása alatt nagy érdek­ődéssel tanulmányozta a svéd boy­­scoutok szervezetét s több ízben kijelentette, hogy Magyarországon is üdvös volna megho­nosítása. Igen nagy szerencse volna, ha csakugyan kezébe is venné a dolgot, mert így kilátás volna rá, hogy — a svéd minta szerint — a fiúk individualitásának kifejlesz­­tése volna az ideál s nem holmi katonai gya­korlatok dedresszírozása. Ila tehát kedve van hozzá Hazai miniszternek, csakhamar látunk boy-scout csapatokat »vidáman fütyülve a legnagyobb bajban is«, másként azonban bajosan. Uj idők. Irta: Dr. Szerelemhegyi Jenő. Sok titkos vágyakozás és reménykedés esztendeje, a ma­gyar atlétika ébresztője gya­nánt üdvözölt stockholmi olympiász éve lepergett. A nagy világ atlétikai é­etében mindenütt maradandó nyomot hagyott maga után a modern testedzés ötödik nagy üne­pe: egyik helyen a sikeres munka diadalának boldogító érzését, másutt a további küzde­lemre való serkentést, ismét másfelé tekintve lefolyt viadalok tudományos eredményeinek méltatását látjuk, hazánk sportjának látó­határán pedig az elmúlt év nyomán, mintha elhunyó szalmaláng szertefoszló füstje osz­lana a semmiségbe. Az olympiai játékok előkészítése során nálunk is sikerült a nagyközönség érdeklődé­sét felébreszteni s ébren is tartani az atlétika iránt Ennek bizonyítéka az év első felében lezajlott sportesemények. Sajnos, az érdeklő­dés nem tartott ki az esztendő második felé­nek közepéig sem. A sikertelen stockholmi szereplés fásulttá tete a közönséget annál is inkább, mert az olympiai játékokról visszatérő atléták közül alig 3—4 mutatott fel olyan eredményeket, a­melyek arra jogosították volna fel a megszomorodott lelkeket, hogy­ a jövő reményében bizakodva érdeklődjenek a hazai erők mérkőzései iránt. Az év első felében a MASz teljes munka­­erejét a világversenyen való részvétel gondos előkészítése foglalta le. Ez természetesen olyan belső munka, aminek látszata igen kevés van. Nem a nagy dob hangja mellett történik, ezért nem is igen vett arról tudomást a munkatársakon kívül senki sem. Az atléták téli tréningjének szabályozása, a mezei és a pályabajnokságok gondos elő­készí­tése, a ver­senyek fokozott felügyelete, a kiküldendő atléták válogatása és ezenkívül még a folyó ügyek elintézése teljesen lekötötték a rendel­kezésre álló munkaerőt Mikor azután a nem­zetek csatája után új erővel kezdhetett volna bele a hazai atlétikai ügyek egészséges irányú továbbfejlesztésébe, szinte hihetetlen arányú közönyt talált útjában maiden dolgozni kí­vánó. Nem mutatok egyébre rá, csak arra, hogy a svédországi nagy napokról szakszerű ismertetés, a magyar versenyzők szereplé­seinek leírása, tanulságok és tapasztalatok közzététele egy két cikktől eltekintve máig sem jelent meg. A belső ügyekben szintén vigasztalan volt a kép: a vidéki ügyek meg­tárgyalására összehívott értekezlet egy ízben részvétlenség miatt elmaradt, az újabbon pedig alig képviseltette magát az érdekelt vidéki atlétika. De a nagy közönyösség ellenére is a máso­dik félév munkája igen sokoldalú és eredmé­nyes. Ellenőrzése a túlzsúfolt őszi idénynek, előkészítése és megrendezése az osztrák­­magyar mérkőzése­k, az állandó érintkezés a külfölddel, újabb távfutóbajnokság rende­­zése s végül a vidéki atlétikai élet fellendí­tése érdekében megindított mozgalom ébren­tartása mind olyan teendők, a­melyek sikeres intézése már meghaladja a szövetségben dol­gozók erejét. Mert ma még mindig csak ott tartunk, hogy a MASz egyes szakosztályaiban s így az egész szövetségben még mindig nem a sportemberek dolgoznak, hanem csak négy­et elszánt férfiú, a­ki a sport iránti lelkese­désből évek hosszú során át eddig is önzetle­nül működik. Túlságosan kisszerű a MASz atlétikai munkája, mert részben anyagi esz­közei hiányzanak, részben pedig azért, mert a régi buzgó erőket nem támogatják meg­felelő új munkatársak. Végignézve két év munkáján, mindig ugyanaz a néhány név, új ember megjelenik ugyan időnkint a fórumon, de csak a legritkább esetben szerepel huza­mosabb ideig. Különösen baj ez a vidéken, a­hol az egymás elleni s a fővárosi képzelt ellenség elleni meddő hadakozásban merült ki az új erők cselekvése, míg a hosszú sike­rekben gazdag, de elismerésben elég szegény régi erők munkabírása egyre fogy. A MASz eddigi működésének eredményei azt mutatják, hogy nagyjában helyes úton ve­zeti hazánk atlétikáját s az atlétikában vallott programmja helyes. Az új év küszöbén további programmot vár a sportélet tőle s ezt nem hiába várja. A programm készen várja a megvalósítás munkájá­ban segíteni vágyókat. A közeli jövő teendői: az atlétikai sza­bályok kiegészítése a múlt tapasztalatai alapján s ezzel kapcsolatban a junior kér­dés rendezése, a II. osztályú versenyek rendszeresítése, a handicapversenyek fokozottabb rendezése mind oly termé­szetűek, a­melyek nemcsak a szorosan vett­­e ennek érdekeit szolgálják, hanem terv­szerűen készítik elő a jövő atlétikai életét. Távolabbi cél a külföldi nagyobb ver­senyekre való rendszeres s lehetőleg az összes számottevő hazai sportegyesüle­tekkel egyetértő előkészülés, a­melynek megvalósítása egyszerre reménységet önt­hetne a múlt év svéd kudarcai után mind­nyájunk szivébe. Nem uj eszmék szükségesek a magyar atlet­ka vezető testü­lrében, hanem uj idők s ehhez uj emberek is. Kinőtt a szövetség kicsiny kereteiből, anyagi eszközeinek fel­használásával szép céljai mind megvalósul­hatnak, ha uj erők sietnek a régiek mellé, hogy megértéssel dolgozva segítsék mielőbbi­­ diadalra a nemzet atlétáit. De ehhez, mint mondom egymás megértése szükséges. Ezt kellene az új évnek meghoznia. Sajnos, erre kevés a remény, ehhez újjá kellene szü­letniük a mai sportembereknek. 5­midik T”. HENOL football-labdával játszatták ax 1909-10. évi kupadöntőt, ax 1911. Svájc Magyar és Osztrák Magyar, ax 191­0. évi Német—Magyar reprezen­­tativ mérkőzéseket, ára 12—19 Mg. ágért UJ­PEST. Rákiért BUDAPEST, VB., Andrássy­ ut 33. Telel*** 73-7**

Next