Sporthirlap, 1919. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-06 / 1. szám

­• ' -------­f­i. oldal. terebélyes fává növekedett, hogy olvasóközön­sége hű maradt hozzá e nehéz időkben is,­­hogy ma is meghallják a szavát, ma is az,­­ami volt a sport nyilvánosságának legelső fóruma.Más, nyugalmasabb időben jól eső öntudat­­­tal mondanék ezt el, de most a tizedik év­­ünnepén is keserűséggel teli a szívünk. Nem ,s ezt reméltük mi a londoni olimpiász után, a­mikor az első számot szárnyra bocsájtottuk. "­s nem tudunk belenyugodni abba, hogy en­­­nek így kellett történnie. Hogy el kellett sza­kadnunk az angol sporttól, hogy járatlan, s­zakadékos után kell járnunk és hogy újra élőitől kell kezdeni az alkotás munkáját Erre az új, teremtő munkára teszünk im­ . hitet és fogadalmat az első decennium kü­­­­szöbén. Elég erőt érzünk hozzá és hiszünk a­­magyar sport töretlen erejében is. Azt hisszük, mindenki mellénk áll, akinek a magyar sporthoz köze van, mert sok igaz ügyért tört már lándzsát a Sporthirlap, de Ennél szendébbért, ennél nemesebbért még sohasem. Beheggeszteni a sebeket, fölépíteni, amit a háború orkánja ledöntött, erőhöz se­gíteni, újra hatalmassá, virágzóvá fejleszteni a magyar sportot — ez lesz a Sporthirlap hitvallása, amikor belép életrekeltének tize­dik esztendejébe. FOOTBALL Megfziordultak a kis­­­egyesületek, félisitási mozgalom az MLSz-hez. Arcig jelent már a láthatáron az első fecske,­­amely jelzi, hogy közeledik az MLSz tisztújító közgyűlésének ideje és amely egyúttal elárulja, hogy az idén valószínűleg szélesebb körű hul­lámverést támasztanak a választási mozgalmak, mint az elmúlt esztendőkben amikor az FTC — MTK harc­­­sülte nagyarányú sportpolitikai küz­delmekből győztesen kiderült új rezsim simán tudta a maga akaratát a szövetség összetételé­ben és kormányzásában érvényre juttatni. Tudvalévő dolog, hogy az új kormányzati szel­lem idafigurálói annak idején a többek között a szövetség demokratiálódásának jelszavává­ mentek a küzdelembe és ennek megfelelően az úgynevezett kis egyesületeknek tekintélyes, be­folyást és súlyt kölcsönző képviseletet biztosí­tottak. Azóta a helyzet lényegesen nem válto­zat­, csak annyibba, hogy a­ kis egyesületek — amely elnevezés egyébként nem jelöl meg egy­séges, pontosan körülhatárolt fogalmat, de ren­desen az első osztályon kívül álló egyesületeket szokás alatta érteni — képviseletüket még nö­velni és erősíteni igyekeztek, amely törekvés nem is találkozott különösebb ellenállással úgy, hogy a mai állapot szerint az elsőosztályú egye­­­sületek épp csak­ hogy még többségben vannak. E különleges érdekeik tudatára mindinkább éb­redő kis egyesületek kezdték meg elsőnek a vá­lasztásokra való szervezkedést A csat­lakozásra feszólító körlevél a mozgalom céljaként meg­jelöli, hogy egységes, csak saját érdekeik által vezérelt, minden más alakulástól független pártot alakítsanak és szerezzék meg a szövet­ségben a többséget, amely, minthogy az övék a nagyobb szám a sport terén működők között, méltán megilleti őket. Bizonyos, hogy elvben, a demokratikus kor­mányzati szabályok és felfogások elméleti állás­pontjára helyezkedve, senki sem emelhet kifo­gást e törekvés ellen és nem láthat­ benne semmi olyat, ami jogtalan uton tör valakinek biztosí­tott érdeke vagy valami okvetlenül fenntar­tandó rend ellen. A k­is egyesületeknek, miután tényleg a s­zer­tűzök között többségben vannak, elvitat­hatatlan joguk van rá, hogy a football­­sport legfőbb fórumán a kormányzás gyeplője kezükbe kerüljön, ha azt egységes fellépésükkel megszerezni tudják. Nincs semmiféle elvi szem­pont, amelyből szükségképpen következnék, hogy az elsőosztályú egyesületeknek kell rendel­kezni a szövetségben a többséggel és hogy jog­sérelem érné őket, ha a kormányhatalmat vala­mely más csoport elhódítja tőlük. Hogy eddig tényleg ez volt és mind­máig ez a helyzet, ennek oka és magyaráz­ata a szövetség törté­neti fejlődésében és gyakorlati körülményekben rejlik, de ez természetesen nem prejudikálhat a jövőnek. De viszont épp e gyakorlati k­örülmé­­nyek késztetnek bennünket annak kijelentésére, hogy nem tartjuk kívánatosnak a fordulat be­következését, sőt Sportunk nyugodt és általáno­san remélt menetű fejlődése szempontjából bi­zonyos aggodalommal töltene el. Hiába, a té­nyeken a legszebben hangzó jelszavakkal sem lehet­ változtatni és a fejlődés természetszerű menetét sem lehet bár­mily ügyesen alkalmazott agitatórius eszközökkel sem megsürgetni, mind­két körülmény pedig kétségtelenül és kézzel­foghatóan azt igazolja, hogy ez idő szerint az elsőosztályú egyesületek lényegesen több vezető szereire hivatott egyénnel rendelkeznek, mint a többiek és a szövetség irányítása náluk jobb kezekben va­n. Hangsúlyozzuk, hogy ez idő sze­rint látjuk még ilyennek a helyzetet, amit azon­ban abszolúte nem tanunk megváltozhatatlan­nak , de amit az egyesületek struktúrája ezt a képet mutatja, ennek nem is annyira szándé­kos, mint inkább önkénytelen, a dolog termé­szetében rejlő következményének tekintjük, hogy a nagyobb intellektuális tőkével vezde­­ksző tábor nagyobb mértékben veszi ki részét a hatalom gyakorlásából. E nézetünk megmásítására pedig éppenséggel nem alkalmas a felhívás indokolásának az a része, amely az elsőosztályú rezsim bűnlajstro­­mát"sorol­ja" fel. Elismerjük, hogy az idők folya­mán sok és súlyos hiba és mulasztás történt, de lehetetlenség észre nem verni, hogy az utóbbi években a szövetség mű­k­ödése határozott és sikeres törekvést fejtett ki a közérdek szolgála­tában. Még kevésbbé tarthatjuk helytállónak a körlevél ama vádját, hogy­ az elsőosztályú egye­sületeknél s­iket fülekre talált minden panasz, amelyet a kis egy csüld­de mostoha anyagi hely­zetük megjavítása érdekében hangoztattak, mert azok mereven —­ különösen mióta az MTK— FTC háborúskodásnak v­ége szakadt — elzár­kóztak a kis egyesületek és pályáik­­támogatása­ elől. Ha ezt a nem egész világosan kifejezett szemrehányást úgy kell érteni, hogy az első­­osztály­ú egyesületek a saját mérkőzéseiken szer­zett jövedelemből nem juttattak a kisebbeknek, akkor mindenekelőtt csőd-loroznunk kell és fö­lötte különösnek tartanunk, hogy egy kormány­hatalomra törekvő és önérzettől duzzadó párt ilyen siránkozó húrokat perdít meg tulaj­d­on­képpen alama­snaszerű adományok elmaradása miatt, ha pedig az az értelme, hogy a szövet­ségben akadályozták meg a kisegyesületeket pártoló politikának érvényesülését, akkor a té­nyekkel jut kétségtelen ellenmondásba. A szö­vetség a kis egyesületek támogatásában elment addig a határig, ameddig ezt a pénzügyi egyen­súly veszélyeztetése nélkül csak tehette, a nagy egyesületek egy hanggal sem tiltakoztak ez ellen, egyébként is,a kis egyesületek a követ­ségben oly tekintélyes képviseletnek örvendtek, hogy­ teljes lehetetenség lett volna ily irányú tendenciának ellentállni. Több ezen a téren akkor sem történhetik a k­is­­egyesületek érdekében, ha ők fognak kormányozni, ha csak nem akar­ják a szövetség részére lehetetlenné tenni hiva­tásának teljesítését, vagy ha oly tervekkel nem akarnak kísérletelni, amelyek erőszakos beavat­kozást jelenten­e az egyesületek és pályák sza­bad rendelkezési jogába, ami azonban — meg­felelő reakciót szülve — beláthatat­lan bonyo­dalmakra és a harmonikus együttműködés fel­tétlen megzavarására vezetne. Kié a tattersal pálya? Minden héten más és más hír kelt szárnyra arról, hogy mely csapat fog trenírozni a tad­ersali pályán. Három egye­sület is jogot formált a pálya megszerzésére, még­pedig a Nemzeti SC, a Józsefvárosi SC, és a Józsefvárosi AC. Mindegyik egyesület már- már magáénak hitte a pályát, míg most ki­tűnt, hogy az egyesületek csupán hiú remé­nyeket táplálnak, mert a tattersali pályát egyik egyesületnek sem adják oda, sem nyilvános mérkőzések megrendezésére, sem pedig tréning­­célokra. A bírák bizottsága kedden este ülést tart. Büntet a fegyelmi bizottság. Horváth Józsefet, a Törekvés csapatának kapitányát a bíróval szemben tanúsított tiszteletlen magaviselete miatt a fegyelmi bzottság szigorúan megdor­gálta. Kaufmann Albertet, ugyancsak a Törek­vés játékosát, durva játéka miatt két bajnoki mérkőzést­ől eltiltották. Ölvedi Józsefet, az ÚTE tagját, a Festők elleni durva játéka miatt 1399 március 31-ig tiltották el a játéktól. A szövetség jövő heti munkarendje. Kedden az intéző és a bírák bizottsága, pénteken a tanács tart ülést. A KÉVE Sportegyesület, amely 1909 óta, részint Spárta néven a labdarúgó-sportban jó hírnevet szerzett magának ismét megkezdi működését. A háborús kényszerpihenő után, a csapat tagjai visszatértek a Harcterekről és a régi lelkesedés­sel látnak ahhoz, hogy a klub komoly munká­val, régi jónevéhez méltóan szerepeljen. A veze­tőség egyelőre, a tagok címeinek hiányában, ezúton kéri a klub régi tagjait, hogy a ma, hétfő délutáni, valamint a csütörtök esti össze­jöveteleken a Westend kávéház souterrainjéban megjelenni szíveskedjenek. Új élet a BTC-ben. A BTC kebelében hetek előtt erős mozgalom indult meg a labdarúgó sportnak fejlesztése, modernebb és az eddiginél intenzívebb alapokra való­­ fektetése érdekében. A koreszmék által áthatott sportszerető lelkesebb klubtagok és a frontról hazatért régi nagynevű játékosok, valamint a fiatalabb tagok közös elhatározással talpra állottak a kitűzött célok elérésére. A szervezkedő mozgalom célja az erők tömö­rítése és a fiatal tehetségek érvényesülésének lehetővé tétele volt. Az erre vonatkozó terveze­tet Maleczky Román szerkeztette meg és a k­i. tagból álló küldöttség vitte el Iszer Károly társ­elnökhöz azzal a­ kéréssel, hogy megvitatás és megvalósítás céljából a klub választmánya elé terjessze. , Iszer, aki egyik úttörője volt a magyar foot­­ballsportnak, lelkesedéssel fogadta a tagok moz­galmát s megígérte annak szívvel lélekkel való támogatását. A Törekvés vándormadarai. Az átigazolási lista közlése alkalmával méltó feltűnést keltett az, hogy a Törekvés első csapatának a túlnyomó része más egyesületbe kérte átigazolását De még a közönségnél is jobban meglepődött a Törekvés elnöksége, mert semmi okot nem szolgáltatott a­ kiválásra Épp ezért — a football intéz­őséggel teljes ös­zhangban — elhatározta, hogy azokat a játékosokat, akik átigazolási kérelmüket a tréning megkezdéséig vissza nem vonják, nem engedi többet a pályára lépni. Drákói rendszabály ez, de szk­epatikusabb és méltóbb is az eddig követett rendszernél, amely a legtöbb egyesület­ben abból állott, hogy a vándormadarakat min­denféle kedvezéssel, ígéretekkel és hízelgéssel iparkodtak a lábukról levenni. SPORTHÍRLAP ál­­s­zom. I MTK BTC törzsasztala törzsasztala Telefonszáma 8—81. Telefonszáma 131—71. Kristály kávéház tulajdonosok B­rom­mer és König VI., Te­res­ körút 32. Sportférfiak találkozó helye. Az összes sportlapok olvashatók. Myakk@nd­$Biáz Budapest, V . Beák Ferenc­ utca 14. sz­ám. Fióküzlet*. IV., Kigyó-e. 5. (Xlotildpaiota) Saját gazdáju mi­akfcandok $ csodásán gsads­g válassiakbsn a O Árjegyzéket 30 filléres bélyegért költüuk. O

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék