Sporthirlap, 1919. július-december (10. évfolyam, 27-68. szám)
1919-07-07 / 27. szám
2. oldjai, SPORTHÍRLAP 27. szám, elletrt állni, amikor a nagyok ily irigylésreméltó jutalomban tudják „ üzemszemélyzetüket” részesíteni. Bármennyire át is tudjuk érezni azokat a lélektani motívumokat, amelyek a közhangulatot a Bécsben folyó dolgok ilyen irányú megítélésére bírják, mégis azt véljük, hogy kissé túl szigorú megrovásban részesíti a bécsi mulató kaland hőseit.* Elvégre rendkívüli időket élünk, rendkívüli események forgatagában hányódunk, tehát az események és cselekedetek megítélésénél nem szabad a mindennapi, megszokott, a közönségesen alkalmazásra kerülő erkölcsi kódex diktálta mértéket minden gondolkozás nélkül használni. Alig tagadta még valaki komolyan, hogy a fővárosban ma élni, nincs minden hiányérzet és kellemetlenség nélkül s így a vágy és törekvés, a távollétet lehetőleg meghosszabbítani, senkinek bűnül fel nem róható. Azután az önálló és még nem szabályozott valuták is sok olyan kényszerhelyzetet teremtenek, amelyből a szabadulásra sokszor nincs más eszköz, mint amit valaki esetleg nem szívesen és talán jobb meggyőződése ellenére használ fel. Mindenesetre meg kell várni a visszatérők mentségeit, mielőtt az objektív bírálat nyugodt érzésével mondhatnánk véleményt a történtekről. .Annyi azonban kétségtelen — és ezt már most is teljes határozottsággal megállapíthatjuk, hogy a nagyfokú tapintatlanság vádja alól semmi esetre sem lehet a bécsi szép napokat élőket felmenteni. Éppen a mai időkben és körülmények között kellene fokozott óvatosságot kifejteni, hogy a sportműködés módjában és formáiban senki kifogásolni valót ne találjon. Ma, annyi életbe vágó sportkérdés vajúdó krízisében, valósággal a sport egyetemes érdeke ellen vétkezik, aki könnyelmű és meggondolatlan módon, csak impulsív érzéseire hallgatva demonstrálja, hogy mennyirelehet a sport nemes lobogójával is visszaélni. lila igazán szánalmasan rövidlátó módon hagyjafigyelmen kívül az itthoniak hangulatát,aki kétkedve mutatja, hogy az amatőr szempontból fakadó aggályokat fölényesen negligáló módon megszerzett anyagi eszközökre támaszkodva, milyen göngyöletet tud élni, sportolás ürügye alatt. Minek ma szinte provokálóan a világgá kürtölni, hogy mégis csak legjobb a mostani berendezés, hogy amikor a kicsinyek kétségbeesetten küzködnek a léttel, a nagy egyesületeknek bőven jut,hogy a végkimerülésig folytatva a produkciókat, lejárassák a magyar footballsportot ott, ahol eddig csak tisztelet és elismerés övezte. Buttkai Károly az FTC, régebben a KAOÉ. volt játékosa, aki mint pilóta teljesített katonai szolgálatot, a minap Kaposvárott lezuhant és szörnyet halt. A H. a. oszt. ifjúsági bajnokságot szép küzdelem után a „Nemzeti SC.“ fiatal gárdája nyerte meg. 17 mérkőzésből 33 pontot szerzett, gólaránya 43—9. Játékerejét legjobban azok a győzelmek jellemzik , amelyeket az I. észt ifjúsági csapatok ellen ért el UTE 2:1, BTC 2:0, MTK 3:0, BEAC 4:3, III. Ker. TVE ellen 3:2 arányban győzött. Csapatösszeállítás : Galcovits—Rémay, Szedlák— Tímár III., Nagel, Hajdú—Bellák I., Spitz, Schaffer, Címer, Bellák II. Hogy a fiatal együttes ilyen eredményesen szerepelt, abban igen nagy érdeme van Steinkohl Bélának, az ifjúsági csapat intézőjének, Payer megrengszabályozása. Lapunk máshelyén bővebben számolunk be Payer bécsi szerepléséről, ezúttal csupán az FTC Bécsben tartózkodó vezetőségének arról az elhatározásáról adunk hírt, mely szerint a csapat, a csapatkapitány és az ellenfél megsértéséért Payert büntetésből az FTC hátralevő bécsi mérkőzésein nem játszatja. A KAOE július 7-én (hétfőn) este fél hat órakor a Rőser iskolában rendes havi választmányi ülést tart A Miskolci Vasutas Sportklub Budapesten. Érdekes vendégszereplés színhelye volt vasárnap a lágymányosi pálya. A Miskolci Vasutas Sportklub csapata, amelynek Északmagyarországon most a legerősebb csapata van , legyőzte a Miskolci MTK-ét és a Diósgyőri Vasgyáriakat is, leutazott Budapestre, hogy a csapatnak egyszer fővárosi csapattal is legyen alkalma összemérni az erejét. A miskolciak, bár 13 órás nehéz utazás volt a lábaikban, igen jól megállották a helyüket a BEAC csapatával szemben, amely szezonzáró mérkőzésül vendégül látta őket. A csapat három tartalékja ellenére végig lelkesen tartotta magát a BEAC-nak meglehetős lanyhán játszó csapata ellen és stílusos játékával nagy feltűnést keltett. A cégszövetség működéséről már hírt adtunk olvasóinknak. Az újra működő sportszövetség, mint értesülünk, nem törekszik arra, hogy a már meglévő sportanyagot elvonja az egyesületektől, hanem főként, új játékosanyag nevelésre és kiképzésére törekszik. A MLSz-el kötött egyezmény szerint ugyanis a cégszövetségnél a II, III osztályú egyesületek játékosai közül csak azok igazolhatók le, akik az illető cégnél alkalmazva vannak, s nyilvános egyletüknek igazolásuk ellen kifogása nincs. A cégszövetség ilyen játékosnevelő működését tehát minden illetékes tényező támogatni fogja. Az osztályozás kérdéséhez. ír. Az osztályozásnak vajúdó nagy problémája elsősorban az I. osztály szempontjából érdekli a nagyközönséget. Hiszen minden szeretete, lelkesedése és „drukkja" az övéké, a nagyoké, az I. osztályúaké. Viszont azonban nem kevésbé érdekli a „kis egyesületeket", főként azokat, amelyek a békeidőkben a III. és IV-ed osztályok harcosai voltak, de a háborúban felkerültek a „másodikba", hogy mi lesz velük, maradnak-e vagy pedig visszarukolnak régi helyükre. Lássuk most már, milyen volt a helyzet a II. osztályban s hogyan változott a háborúban. A békebeli II. osztály. Az utolsó I. osztályú békebajnokságért ez a 10 csapat játszott: MAFC, TTC, Főv.TKör, KAOE, FSC, BEAC, BTK, JAC, ESC és a FIÁK. A bajnokság befejeztével azonban nagy változás állott be. Az MLSz megszüntette a pestkörnyéki bajnokságot és annak három első helyezettjét (1. ETC, 2. Kispesti AC, 3. URAK.) kiegészítve a III. osztály hét helyezettjével (1. Máv. Gépgyár, 2. OTE, 3. Testvériség, 4. Ékszerészek, 5. Zugló, 6. Pénzintézet, 7. Vasasok), húszra emelte fel a másodosztályú egyesületek számát, megalakítván a II. b. osztályt. A 11. a. osztályban maradt volna a fenti 10 csapat, de a MAFC helyén az I. osztályból kiesett NSC, a FIÁK helyén a IIi. osztályú győztes MÁV gépgyár. A FIÁK és a többiek a II. b.-ben foglaltak volna helyet. A háborús II. osztályú mérkőzések: A háború természetesen a IL osztályban is keresztülhúzta a számításokat. A kettős keret egyideig felbomlott, de azért a II. osztály egy percig sem szűnt meg, hanem szorosan simulva követte a hivatalosnak elismert I. osztályú mérkőzéseket. Az Auguszta serleg mellett kiírták a „II. osztályú Auguszta serleget", a ligabajnokság mellett a „II. észt bajnokságot" és így tovább s a kétfordulós rendszerre áttérés után visszaállították a kettős keretet is. A II. osztályú háborús mérkőzések résztvevői és vázlatos eredményei a következők: 1914 ősz. Auguszta serleg: 1. Főv.TKör 13 pont. 2. OTE 12 pont. 3. Zugló 11 pont, azután sorrendben URAK, NSC, FSC, BTK, Ékszerészek. 1915 tavasz. Ligabajnokság. 1. Vasasok 19 pont. 2. OTE 19 pont. 3. URAK 17 pont, azután sorrendben Előre, Festők, Testvériség, Nyomdászok, Zugló, VÁC, BKVT, Droglisták és NSC. 1915 ősz. Hadimérkőzés: 1. Vasasok. 2. URAK, 3. Festők : részt vettek még a fenti csapatok az OTE és NSC kivételével, amelyek a kárpáti ligáért játszottak. 1916— 17 szezon Hadimérkőzés. II. a. osztályban: 1. Máv. gépgyár 33 pont. 2. NSC 32 pont. 3. Testvériség 25 pont, azután sorrendben OTE, ETC, TTC, Előre, BKVT, URAK, Festők, Nyomdászok, KAOE (feloszlott). 11. b. osztályban: 1. Zugló 24 pont. 2. UTSE 23 pont. 3. BSE 16 pont, azután sorrendben FIÁK, EMTK, MFC, BLK, Hofherr. Az EVTC, Bádogosok, VÁC és Droglisták visszaléptek. 1917— 18- szezon. Hadibajnokság. II. osztályban. 1. TTC 32 pont, 2. Testvériség 30 pont. 3. NSC 27 pont, azután sorrendben Főv.TKör, ETC, UTE, URAK, Megyer, Festők, Nyomdászok, Előre és BKVT. II. b. osztályban. 1. UTSE 40 pont, 2. BSE 31 pont, 3. EMTK 27 pont, azután sorrendben Zugló, UMTE, FIÁK, VÁC, MFC, BLK, NTC, ISC, Hofherr. Az 1918—19 szezonban a résztvevők annyiban változtak, hogy a TTC helyére a Famunkások (később MTE) kerültek a II. a. osztályba, a feloszlott BLK és szünetelő Hofherr helyére pedig a Vérhalom és Wekerletelep jutottak a II. b. osztályba. A bajnokságokat ez évben, akárcsak az I. osztályban, itt sem lehetett befejezni. A II. b. osztályban ugyan nem kétes a helyezés sorrendje (1. VtSE. 2. Vérhalom. 3. BSE.), a II. a. osztályban azonban a NSC, Testvériség és Nyomdászok teljesen egyforma pontszámmal, 27—27 ponttal állanak az élen. Az I. osztály szempontjából tehát kritikus a helyzet. Nézzük azonban most az osztályozást a II. osztály szempontjából. A II. osztály aspiránsai. Azt hisszük, leghelyesebb, az I. osztálynál használt kategóriák fenntartása. Tehát Az utolsó békebajnokság, illetve az akkori osztályozás alapján jogosultak a II. osztályba való visszahelyezése: TTC, Főv. TKör, KAOE, FSC, BEAC, BTK JAC, ESC, MÁV gépgyár, NSC.(II. a), ETC, Kispest, URAK, OTE, Testvériség, Ékszerészek, Zugló Pénzintézet, Vasasok és FIÁK (II. b). A háborús bajnokságok alapján bekerültek a II. osztályba : Nyomdászok, MTE (volt Famunkások), Előre, BKVT, VII. ker. (volt Festők) és Megyer (II. a), UTSE, Vérhalom, MFC, ISC (volt Ev.TC), BSE, VAv, EMTK, NTC (volt Bádogosok), UMTE, Wekerletelep (II. b). A háborúban a II. osztályban szerepeltek még, de közben megszüntették működésüket, a Dioguisták, BLK (feloszlott), Hofherr-Lehrantz SC. Az idei //. osztályú bajnokság alapján, (amelyet szintén nem lehet befejezni) igényt tartanak a II. osztályra az ELAC (III. a) és a Húsiparosok, esetleg a Globus (III. b). Megjegyzendő azonban, hogy az elősorolt 42 egyletből igen sok elesik, mert 1. többen jogosult aspiránsai az I. osztálynak is s igy a II. osztálynál nem jönnek számításba; 2. mert a béke II. osztályúak közül és a működésüket beszüntetett egyes esetek közül néhány még ma sem működik s igy aligha fog számításba jönni az osztályozásnál. De még a legjobb esetet is számítva, legalább 30 egyesület osztályozásáról kell majd döntenie a II. osztályban is az ötös bizottságnak, ami nem lesz könnyű feladat. (Befejezés következik.). Az osztályozás és az NSC. Hogy stílszerűen fejezzem ki magamat, a szerzett* jogcímre való hivatkozással kérek helyet soraimnak az osztályozás —belátom — agyoncsépelt, unalmas kérdésében. Úgy hiszem, mindenki elismeri, hogy az NSC sohasem tartozott a síró egyesületek közé. Nem sírt, amikor egymásután vitték széjjel kiváló, nála nevelődött játékosait, akik közül még ma is tizenkettő játszik különböző első osztályú egyesületek első csapatában; nem sirt a háború alatt, hanem működését egy pillanatra be nem szüntetve küzködött, dolgozott, ahogyan erejéből tellett és nem sírt a mai napig az osztályozás kérdés® körül, amely ügyben idáig annyian elsírták bánatukat, pedig merem állítani, hogy az NSC akármelyik jajgatónál hasonlíthatlanul több joggal szakíthatta volna fel ingét és mutogathatta volna sebeit. És ha már a sírásnál tartunk, engedtessék meg nekem, hadd sírjak egy kicsit én is. A Sporthírlap legutóbbi cikke a cikkíró szerint azért íródott, hogy az osztályozás kérdésében az adatok összegyűjtése által a bizottság munkáját megkönnyítse és a közönséget tájékoztassa. Nagyon csodálkozom tehát, hogy míg pld. a BEAC-ra vonatkozó adatok olyan gyönyörűen ki vannak mutatva, hogy már-már magam is azt kezdtem hinni, hogy a BEAC-nak joga van az első osztályban helyet követelni, addig az NSC-re vonatkozó adatok részben el vannak földelve, ami pedig közölve van, az téves. A most abbanmaradt II. oszt. bajnokság élén ugyanis nem egyenlő pontszámmal áll az NSC, Nyomdász és Testvériség, hanem a lejátszatlan mérkőzések egyenlő száma mellett az NSC, a Testvériség előtt egy, a Nyomdászok előtt két ponttal vezet. Azután, ha jól tudom, az NSC a háború alatt megnyerte a Kárpáti Ligát, a Hadi Kupában a Győri ETC, a Törekvés és a 33 FC-on át eljutott az elődöntőig, ahol az FTC csak megismételt mérkőzésen tudta 2 :1 arányban legyőzni, ugyanekkor legyőzte a DFC-t Prágában, a Cracoviát Krakóban, a Cesky Lew-et Pilsenben, utána két éven keresztül hajszál híja volt, hogy meg nem nyerte a II. osztályú bajnokságot, különösen az első évben, amikor ősszel 5 — 6 góllal verte ellenfeleit, tavasszal azután öt mérkőzése eldöntetlenül végződött azért, mert a megítélt 11-est nem tudták góllá értékesíteni. Így is két ponttal befutott a MÁV előtt, amely azonban egy elvesztett mérkőzést óvás folytán újra játszotta, s az új mérkőzését megnyervén, jobb gólaránya alapján bajnok lett. Ezeket tulajdonképen csak annak kimutatása végett mondtam el, hogy volt a háborús esztendők között kettő, amikor az NSC diadalt diadalra halmozott, mert az NSC osztályozása szempontjából igazán másodrangú szerepet játszanak a háborús eredmények. Az NSC jogai egészen másutt keresendők, amelyekről a Sporthírlap cikke szintén teljesen megfeledkezett. Ott akarják összetoldani a fonalat, ahol 1914-ben elszakadt, mégpedig úgy, hogy az első osztályú egyesületek létszámát szaporítják. És ha szaporítják, akkor — mint az a múltban már kétszer történt — elsősorban annak van joga a bennmaradáshoz, aki a szaporítás nélkül kiesett volna. így volt ez a MAC és a BTC esetében is. És felállíthatom így is a tételt. Ha a MAFC-nak, amely 1914-ben megnyerte a II. osztályú bajnokságot és a háború alatt nem szerepelt, föltétlen joga van a 10-ik helyhez, (már pedig a MAFC jogát senki sem vonja kétségbe) akkor az NSC-nek, amely 1914- ben kiesett és a háború alatt, ahogyan képes volt, folyton szerepelt, ugyanilyen feltétlen joga van a 11-ik helyhez. Akárhogy álljon is azonban a dolog, az NSC igényjogosultságát egy három hasábos cikkben nem lehet úgy elintézni, hogy egyforma igényt tarthat az I. oszt. sorozásra: NSC, Nyomdász, Testvériség, UTSE, még akkor sem, ha egyes berkekben ma úgy beszélnek az NSC-ről, hogy amit akar, az idén sem nyerte volna meg a bajnokságot. Nos, én láttam már ennél nagyobb csudát, éppen akkor, mikor az NSC 1914-ben kiesett. Tessék csak visszaemlékezni, a III. kerület volt menthetetlenül elitélve, mert a mi 9 pontunkkal szemben 7 pontja és roszszabb gólaránya volt és a bajnok MTK és az akkor óriási formában levő 3-ik helyezett Törekvés volt a részére hátra. Aki azt merte volna állítani, hogy a Vívó ezen a két marchen megszerzi a szükséges 3 pontot, azt a Lipótmezőre vitték volna,. Pedig megtörtént. .