Sporthirlap, 1922. július-december (13. évfolyam, 56-107. szám)

1922-08-31 / 73. szám

21 oldal SPOR­THIRLAP 73. szám MTK, Hungária-uti sporttelep. Vasárnap délután fél 5 órakor MTK - HI. ker. TVE Előtte fél 3 órakor Zugló — KAC I. osztályú bajnoki mérkőzések. Fél 1 órakor KACE-UTSE után hamarosan megindulhatott a já­ték. Nyomban látszott, hogy a magyar ■csapat jó formában van. Kitűnt még pedig ez abból, hogy a csatársor szem­­mel láthatóan az összjátékra törekedett. Hirzer is, aki eddig önző játékáról volt nevezetes, csak az összjátékot tartotta szem előtt, még pedig teljes sikerrel. Az első komoly akció az volt, hogy Opata passzát Braun fogta, lövése azonban a kapu mellé ment. Majd a túlsó oldalon a széleken kísérletező, de hakijaink által jól szerelt németek jut­nak abba helyzetbe, hogy kísérletet tehetnek a lövéssel, a baloldalról jövő labdát azonban Fehér könnyen fogja. A nyolcadik percben Hirzer támadása látszik veszélyesnek, de az utolsó pil­lanatban leszerelik. A 9-ik percben a német jobbszélsőt erős off-szeid állás­ban állítja meg a bíró. Újabb német támadás, ismét a jobbszélsőt hozza kedvező helyzetbe, de Leip ahelyett, hogy szabad útját folytatta volna, messziről lő­p a kapu mellé. Kertész II. könnyen szereli le a balszélső kísér­leteit, majd Edy gáncsa miatt szabad­rúgáshoz jutunk. Fogl II. irányítja a rúgást, még­pedig Weiszhez, aki cente­rez, Opata átengedi a labdát Braunnak, aki a kifutó kapus mellett rosszul he­lyezve el, elhibázza a biztosnak látszó gólt. A 12-ik percben erős harc folyik a német kapu előtt, a német védelem, valamint Hirzer és Opata között. A ka­varodásban a labda a hátrább, szaba­don álló Braunhoz kerül, aki lapos lö­véssel megszeri a vezető gólt (1: 0). Német támadás kornert hoz. A jobb­­szélső csupán ellövi a labdát. Claus balszélső off-szeid állásból indul, de beadását Fogl 11. fogja. Braun szép lövését a kapus rávetéssel védi, majd Hirzer félfordulatból leadott lövése a kapu fölött megy el. A 17-ik perc­ben Braun harminc méteres lövése kissé magas. A 20-ik percben Weisz előretör, elnyomják, de a labdát mégis le tudja adni Hirzelnek, akinek lövését a kapus fogja Meg-megújuló magyar támadások, leginkább Opata vezetésével. Magyar­­szabadrúgás a német kapust foglalkoz­tatja. A bíró elengedi a német jobbszél­­sőt ötméteres offszeidről, beadását Fogl is fejeli. A 27-ik percben gyönyörű összjá­ték Opata és Hirzer "között, Opata passzából Hirzer plaszkrozott gólt lő (2:0). A 29-ik percben a német balszélső offszeidjét bünteti a bíró és ezzel folytatódnak a magyar támadá­sok. Opata precíz labdáját Paulusz jól centerezi, Braun lövése azonban kissé magas. Weisz handjéért szabadrúgás, ami lövéssel végződő támadásba hozza a németeket. Fehér véd, de a labda kipereg a kezéből. Fogl II.-nek kell a veszélyes helyzetet megmenteni. A 33-ik percben Paulusz által beadott labdát Opata átugorva, átengedi Hir­­zernek, aki határozott lövéssel gólt szerez (3:0). A magyar tempó alább­hagy, amit a németek Edy vezetésével kihasználnak. A­ 35-ik percben Edy dribblivel átküzdi magát, de a 16-os vonalról irányított lövése magas. Majd ugyancsak­ Edy lő harminc méterről. A­­39-ik percben Leip­offszeiben áll. A következő percben Brauné a labda, oktalan cselezése megtörik a német halfokon és heves német támadást ered­ményez. A 42-ik percben a tétovázó magyar védelem mellett Reiszmann jobbösszekötő csavart rúgással gólt lő. Fehér váratlan helyzetben nem véd­­hette a labdát. Már letelik a 45 perc, a bíró azonban nem fütyül. A 46-ik percben a német csatársor lanyha vé­delmünk mellett a kapu közelébe jut és Thomas közelről gólt lő (3: 2). Fehér a védelemtől várva az elhárítást, meg sem kísérli a védést. A második félidőben a magyar csa­pat újult erővel támad és mindjárt az indulás után Paulusz beadását köve­tően Hirzer lövése a német hátvédek­ben akad meg. Kertész faultjáért a né­meteknek szabadrúgás jár. Ezt táma­dás követi, a német jobbösszekötő lő, Fehér még a lövés pillanata előtt térdre ereszkedik és a labda pontosan a ke­zébe repül. Újabb gyenge német lövést fog Fehér, Edy faultolja Braunt. A ha­todik percben Weisz jó beadását Hir­zer az ellenfélbe rúgja. A hetedik perc­ben Schweng passzol Opatának, aki egyedül átfut a német védelmen és szép gólt lő (4:2). A 12-ik percben Paulusz befelé nyomul és ballábas pompás lövése a kapufáról pattan vissza. Weisz gyors lefutása Opatát offszeiben ta­lálja. Braun egyéni játékkal leviszi a labdát, leadására azonban Hirzer ké­sőn fut rá. Fogl 11. megtorló intézkedé­seket tesz a balösszekötő ellen, egy, az imént ugyanettől elszenvedett durva rúgásért. A 23-ik percben Reiszmann lő, Fehér fogja és a bíró érthetetlenül kornert ítél. Rossz kornerrúgás. A 26-ik percben Fogl II. faultjáért szabadrúgáshoz jut­nak a németek. A 28-ik percben Opata hosszan kiadja a labdát Weisznek, aki­nek pontos beadását Hirzer védhetet­­lenül belövi a német kapuba (5:2). A következő percben a német balössze­kötő erős lövését­­Fehér fogja. Pauluszt a német jobbhátvéd csúnyán megrúgja és Paulusz a kölcsönt visszaadja a német balhátvédnek. A 32-ik percben a német balösszekötő lövését Fehér kornerre védi. A 35-ik percben Opata lesben áll. A 39-ik percben Fogl III. kornerre véd, a labdát Szabó kifejeli. A 40-ik percben szabadrúgás jár a németeknek. Edy harminc méterről laposan lő és Fehér a védelemtől nem látván a labdát, a lövést a hálóba en­gedi (5: 3). Az újabb német támadást Fogl II. kornerre hárítja, mire a játék véget ért. (A magyar játékosokról.) Csak két játékos teljesítménye üt­között ki a kitűnően szuperáló együt­tesből. Az egyik Fehér, a másik Szabó. Fehér indiszpozíciója lelki motívumok­ból fakadt. A fiatal játékost elkeserí­tette, hogy neki, az előkelő MAC tag­jának, lyukas harisnyaszárakban kel­lett megjelenni a közönség előtt, de nem kevésbbé bántotta, hogy a cipője sem volt rendben, holott otthon meg­kérte a MAC futballszakosztályának egyik tagját, hogy nézzen utána, gon­dozva van-e a cipője. Nem lehet mon­dani, hogy Fehér lerontotta eddig szer­zett renoméját, voltak klasszisára valló védései, de bizony, amint a játék lefolyásának ismertetéséből is kitűnik, voltak akciói, amelyek semmiképpen sem árulták el a tehetséget. Szabó az első percekben úgy indult, hogy szen­záció lesz a játéka. Pillanatok alatt szétrombolta a német támadásokat, többször csirájában, fojtotta el a tá­madási kísérleteket és fejjátékával ő aratta az első tapsokat. De azután hir­telen visszaesett, egyre rosszabbul helyezkedett, futkosott jobbra-balra és végül is jóformán szánalmassá lett a szereplése. Vele ellentétben Kertész II. csak fokozatosan jött lendületbe és amíg eleinte csak ismert mókázásaival pályázott a sikerre, későbben az igazi klasszikus halfjátékos erényeiben bő­velkedett a játéka. Schweng Blum helyét nem tudta kellőképen betölteni. A "tehetség jelei kétségen kívül meg­mutatkoztak a játékán, de teljesítmé­nye nem vallott arra, hogy reá majdan, mint Blum állandó utódjára, lehessen számítani. A szerelési munkája jó, csak nem eléggé erélyes, inkább jó passzai­­val vált a csapat hasznára A Fogl­­testvérek közül az öregebb volt a bizto­sabb és az erélyesebb, míg a kisebbiken meglátszott, hogy a reá kiszabott tilal­mi időben csak keveset trenírozott. A tréning hiánya lehetett egyébként az oka Szabó gyenge játékának is. A csatársor Paulusztól Hirzerig már az első félidőben is közel járt a tökéletes­séghez. Weisz ellenben ismét csalódást keltett. A második félidőben azonban ő is kitűnően beleilleszkedett az együt­tesbe, bátorságot kapott, lefutásai, beadásai egyaránt mintaszerűek vol­tak. Hirzer nemcsak kivételes lövő­­képességét juttatta érvényre, hanem előző szerepléseivel szemben igen nagy előrehaladást tanúsított az önzetlen játékban, a megértésben és a körül­tekintésben is. Pompás labdákat adott a centerbe, ugyanígy könnyen kezel­hető labdákkal látta el klubtársát, Weiszet is. Opata az adott helyzetben, tehát gyenge ellenféllel szemben feled­tetni tudta Orthot és Patakit. A két lábbalban laboráló fenomén hiányát egyáltalában nem éreztük. Opata ener­gikusan, okosan és eredményesen ját­szott. Nagy része van a szép sikerben. Braun megtalálta helyét a jobbössze­kötőben is, olyannyira, hogy meg sem látszott a játékán, hogy a szélső helyé­hez szokott. Stoppjai, passzai és lövései igazi, nagy csatártehetséget állítottak a lipcsei közönség elé. Paulusz a meg­szokott precizitással, kitűnő beosztással látta el szerepét. (A német játékosokról.) A középnémetek csapatában maga­san kiemelkedett Edy centerhalf, Lipcse legjobb játékosa. Arról ugyan senki sem panaszkodhatik, hogy valami gyors mozgású lenne ez a termetes német játékos, az idők folyamán szerzett technikája azonban elegendő ahhoz, hogy szerepét kitűnően el tudja látni. A német kritika szerint Edy ezúttal igazi formája alatt játszott, mi azon­ban úgy láttuk, hogy még így is klasszi­sokkal áll a többi középnémet váloga­tott fölött. A legjellemzőbb volt a né­met csapat gyengeségére, hogy Edy­­nek kellett a góllövéssel kísérletezni, és a német centerhall volt az, aki a leg­többször lőtt a magyar kapura. A csa­társornak a két összekötő, Paulsen és Reiszmann volt a legjobb tagja, míg a többi játékosról szót is kár veszte­getni. (A vacsora.) Mint mondottuk, az ünnepi vacsora Halléban folyt le, abban a szállóban, amelyben a magyar csapatot elhelyez­ték. A magyar vendégeken kívül mind­össze három-négy német játékos fog­lalt helyet az asztaloknál és a közép­német szövetség is csak két-három vezetőemberével volt képviselve. Az üdvözlő beszédet Haedicke elnök mon­dotta és válaszolt reá az az MLSz ne­vében Hajós Alfréd. Haedicke beszéde tömör, Hajósé szép gondolatokban bő­velkedő volt. (A hazautazás.) Hétfőn este fél 11 órakor utazott el a magyar csapat Lipcséből. Fischer fel­ügyelő, az MLSz nemzetközi bizottsá­gának az előadója, aki idáig a csapat kíséretében volt, másnapig Halleben maradt, hogy onnan kedden utazzék Prágába, a magyar-cseh kartell ügyé­nek letárgyalására. Lipcsében maradt néhány napra Vida Henrik, a „Sport­­hirlapó főszerkesztője is. A vonatnál szívélyes búcsút vett a csapattól Bá­nyai Lajos, a Bewegungspieler magyar trénere, aki a megérkezés percétől kezd­ve állandóan a magyarok rendelkezésére állott, továbbá Úrik, a Törekvés volt válogatott játékosa, aki már a jövő héten hazatér Budapestre, hogy ismét hasznos tagjává legyen a Törekvés csapatának. Ugyancsak a búcsúzók seregében volt Löw úr, a budapesti Löw ékszerész cég tagja, aki pompás ezüst cigarettatárcát ajánlott föl a mérkőzésen legeredményesebben játszó magyar válogatott részére. Az aján­dékot a zsűri Hirzernek ítélte. Az uta­zás a már ismertetett kellemetlen inci­denssel kezdődött, a rossz hangulat azonban Bécsben, ahová kedden dél­után nagy késéssel érkeztek, engedett. Az osztrák fővárosban eltöltött órák alatt az ott élő magyar játékosok egész özöne lepte el a válogatottakat. Kö­zöttük volt Guttmann is, aki, mint mondotta, rövidesen visszajön Buda­pestre, állandó tartózkodásra. A ma­gyar kolónia összekerült Meisl Hugó­val is, aki a vezetőség három tagját meghívta az­ Amateure helyiségébe és kölcsönképpen az MLSz rendelkezésére bocsátott félmillió osztrák koronát, mivel Vértes Imre manazser nem tu­dott hirtelenében kellő mennyiségű osztrák koronát szerezni. A hatalmas summából éppen hogy ki tudtuk fizetni a Gause-vendéglőben elköltött ízletes­­ vacsora árát. MAC, Margitszigeti sporttelep. Vasárnap délután fél 5 órakor MAC-VÁC I. osztályú bajnoki mérkőzés. Előtte fél 3 órakor MAC II — VÁC II Minden jó, ha vége jó és a rosszul indult lipcsei kirándulásnak a vége jó volt. Megszabadultunk az utolsó tortú­rától , a rettenetes bécsi vám- és út­levélvizsgálattól. Ez pedig Kertész I­.­­nek az érdeme volt, aki tűzön-vizen át kieszközölte hogy külön fülkéket kap­tunk és beszállhattunk a vonatba, anélkül, hogy podgyászainkat átvizs­gálták és útleveleinket egyenként lát­­tamozták volna. Szűken bár, de elfértünk a rendelke­zésünkre bocsátott három kocsisza­kaszban, a fáradtság azonban mind­annyiunkat álomba ringatott és ami­kor fölébredtünk, már előttünk állott a Citadella ismerős képe, Kiss Gyula. Német kritika. — Szemelvények a lipcsei lapokból. — A német sajtó egyértelműen elismeri a magyar futbalsportnak jelentős fölényét s valamennyi lap készséggel állapítja meg, hogy a magyar csapat megérdemelten vívta ki szép győzel­mét. A »Leipziger Tageblatt» a mérkőzéssel kapcsolatban ezeket írja: — A lipcsei futballvilágnak tegnap ismét nagy napja volt. Nem csodálható tehát, ha 20.000 néző szorongott a sporttelepen. A magyar válogatott csapat ezer és ezer ember előtt mutatta meg, hogyan kell futballt játszani. A vendégek minden tekintetben kiváló játékot produkáltak. Egyetlen gyenge pont sem volt a csapatban, amely rit­kán látott elánnal játszotta végig a meccset. Különösen meg kellett csodál­ni a belső csatárlánc nagy erejét és lövőképességét. A német csapatról nem­ mondhatunk ennyi jót. A balszélső Claus gyengén játszott és így Kertész II. nem tartotta szükségesnek, hogy különösebben vigyázzon reá. Ehelyett minden energiáját Paulsen lefogására szentelte, ami teljes sikerrel járt. A né­met balszárny ezáltal teljesen sakk­ban volt tartva. Diese beállítása rossz taktikának bizonyult. Eleinte jól ját­szott, később azonban durvaságokra ragadtatta magát, aminek két gól volt az ára. A sNeue Lelpziger Zeitung*. a »Turnen-Sportspiel» című rovatában többek közt a következőket írja: — Semmi kétséget nem szenved, hogy a magyar futballsport egy jó darabbal a mi futballsportunk előtt van. Gondoljunk arra a nagyszerű labdastoppolásra, amit a magyar játé­kosok végig tanúsítottak, arra a nagy­szerű fejjátékra, ami Braun és Szabó játékát jellemezte, a hátvédek hatal­mas felszabadító rúgásaira és akkor vita nélkül megállapíthatjuk, hogy a magyar csapat valóban megérdemelte a győzelmet. És egyúttal csodálatot kelt, hogy a csupa szélső csatárokból álló magyar csatársor milyen nagy­szerű megértéssel dolgozott és milyen fölényesen bánt el az ellenfelével. A magyar csatársor jó játéka még a ma­gyar kísérőket is meglepte és szinte meg sem látszott, hogy hiányzott a csapatból Orth, Pataki és Molnár. A magyar csapatban Fehér kiválóan védett. Hogy Edy orrheggyel lőtt lab­dáját elnézésből beengedte, semmit sem von le teljesítményének értékéből. A Fogl-testvérekben olyan játékosokkal rendelkezik a magyar szövetség, akikért a kontinensnek bármelyik más szövetsége megirigyelheti. Szabó a kö­zépfedezet helyén nem múlta fölül Edyt. Weisz és Paulusz a széleken na­gyon jól játszottak és az összekötők. MESTRE & BLATGE RT. Budapest, VI. ker., Liszt Ferenc­ tér 9. sz. TELEFON 128-05. Mindennemű sportcikkek: ATLÉTIKA, FUTBALL, LAWN-VENNIS, BOX stb.

Next