Sporthirlap, 1923. január-június (14. évfolyam, 1-53. szám)
1923-02-05 / 11. szám
11. szám SPORTHÍRLAP A szegedi fiúk útja. A magyar vidék úttörő vállalkozása. — Utazás akadályokkal. — A túra végleges programja. — Csupa válogatott csapat lesz a SzAK ellenfele.— Március 4-én csak Olaszország győzhet? — Földessy János dr. úti levelei a SzAK olaszországi útjáról— Róma, 1923. február 1. Amikor ezeket a sorokat írom, a nagy magyar Alföld piros pozsgás fiai, a „szegedi” gyerekek már az egyik legelőkelőbb római szálloda, a Hotel Minerva egy-egy szobájában álmodnak az ő délibábos hazájukról, a gémes kutakról és a szőke vizű Tiszáról. Messze az út Szegedtől Rómáig, — éppen 55 óráig tart amig a két város között hidat épit az ember kilométerekből, — s mégis milyen kicsiny lett az a távolság a sport országútján. Valamikor, jól emlékszem, az egyik felvidéki falu borzasztó büszke volt a papjára, mert az egyszer eljutott Rómába, s ott magát ő szentségét, a pápát is láthatta. Nos, most százszor büszkébb lehet Szeged az ő fiaira, akik — íme — nem egyenkint, de mindjárt csapatostul jutottak el a világ másik végére és messze idegenben, szép Taljánországban mutatják be sportbeli tudományukat egy idegen nációnak. Nagy dolog ez, s ennek a jelentőségét nem lehet semmiféle handabandázással, lekicsinyléssel elvitatni. Ha külön fejezetet érdemel a művész, s még inkább az író, akit elismertek idegenben, s ha sikerét, mint nemzetünk kulturális gazdagodását könyveltük el, úgy még inkább ide sorolandó az a tény, ha nem egy, nem kettő, hanem egy egész csapatra való kiváló magyar ember jut el a külföld szívébe s szerez ott elismerést, csinál ott propagandát a magyar névnek, s legalább öt, — hat — tízezer talán húszezer ember ajkára is kényszeríti azt a szót, hogy ,Ungheria“, kapcsolatban azzal, ami szép, ami jól megbecsülendő. Különösen nagy dolog pedig a szegedi fiúk meghívása. Mert igaz az, hogy a pesti, a fővárosi fiúk csapatostól mentek a múltban is a külföldre, s el kell ismerni, hoztak is babért egy egész kosárral, de — sajnos, — a fővárost eddig nem követte a vidék, ez csak szajtátva bámulta a főváros hőstetteit s esze ágában sem volt azt követni. Nem volt messze, vagy nem volt esze hozzá, nem tudom, — de tény, hogy amig Németország csip-csup városkájának gyengécske reprezentánsa végigutazta egész Európát, s Mannheim, Pforzheim, s mit tudom én, milyen —heim neve ismertté vált Spanyolországban, Hollandiában s egyebütt, addig Szeged, Szombathely, Debrecen, Miskolc létezéséről a leghalványabb fogalma sincs a világnak, s igazán azon sem csodálkoztam amikor olasz sportbarátaink azt kérdezték tőlem : — ugye, a Szegedi Atlétikai Club budapesti csapat ? Ezt a maradi felfogást megtörni, a magyar vidéki futballt a patópáloskodásból kiragadni s a helyi veszekedéseken felül más, magasztosabb célt tűzni eléje akartam akkor, amikor elhatároztam, hogy a Szegedi AK csapatát, amely méltán nyerte meg kétszer egymásután a vidék bajnokságát s amelyet bátran tartok egyenrangúnak a legtöbb elsőosztályu csapattal, kiviszem a külföldre, hogy lásson és tapasztaljon s lássa és tapasztalja a nagy világis, hogy a magyar futballnak nincs vége Budapesten, hogy van méltó és nem véka alá rejtendő folytatása (és elismerem, nevelése, csa méltó nevelése) a vidéken is. Ebben a pillanatban nem tudom még, hogyan fog végződni a kéthetes csata, lehet, hogy az első próbálkozás nem fogja meghozni azt a sikert, amit én várok tőle, de ha ez nem válik is be, ha nem is sikerül az ellenünk felálló délolaszvárosi válogatottak gyűrűjét megtörni, egy maradandó eredménye akkor is marad a túrának: a magyar vidéket kiemeltünk a nincsetlenségből, a semmiségből, az ismeretlenségből. Viszont ha sikerül a túra, úgy ezeken az eredményen kívül nagylépést tettünk afelé a cél felé is, hogy megteremtsük a magyar Fürth- Nürnberget, megadjuk a vidéknek is az alapot a fővároshoz való felfejlődéshez, később a versenyképességhez, hogy valamikor elérhessük azt az időt,, hogy egyszer majd ne Budapest sportja vezessen, hanem Szegedé, vagy akár Szombathelyé, Miskolcé, vagy másé. No, de elég az elmélkedésből ennyi. Hiszen útilevelet vár tőlem a Sporthírlap lelkes közönsége. Ehhez képest be kell számolnom arról, hogy a Szegedi AK-nak is, akár az UTE-nek és a Törekvésnek is, rengeteg kellemetlensége volt az után. Hol a vonatra késte le a csatlakozást, hol a jegye nem volt érvényes a legközelebbi vonatra, s amikor már minden rendben lett volna, a rengeteg átszállás és várakozás hosszabbította meg az utazást. Végre is annyi baj után csütörtökön délután 2 órakor megérkeztünk Rómába, ahol a pályaudvaron a déli liga elnöksége, élén Sidotti elnökkel, testületileg várta a csapatot és az általuk rendelkezésre bocsátott kocsikon mentünk szállásunkra. Az útról csak néhány részletet tartott szükségesnek ideiktatni. Ilyen elsősorban a budapesti indulás, ahol Fischer Mór, a Törekvés elnöke, a vidéki sport őszinte barátja mondott utolsó Isten hozzádot a csapatnak. Szívhez szóló szavakkal kötötte a szívére a szegedi fiúknak a lelkes játékot és az összetartást.Még a játékon kívül is csak együtt menjenek mindenhová.“ — mondotta, s a csapat erős szóval fogadta is, hogy eleget fog tenni tanácsának. Nagykanizsán Topscher, az NTE jeles hátvédje kereste fel és üdvözölte a csapatot, majd a magyar határon túljutva, egy tőlünk elszakított magyar sporttestvérünk csatlakozott hozzánk azzal, hogy ő már elkísérte útjában a Törekvést és az UTE-t, nem mulaszthatja el, hogy a SzNK-ot is fel ne keresse. Szerdán reggel érkeztünk meg Triesztbe, ahol három órát kellett várni a csatlakozásra. Ennek az időnek egy részét egy magyar sportember társaságában töltöttük el, aki klubja, az Unione Sportiva Trieszté nevében mindjárt egy meccsre is meghívott bennünket (amit „csak vasárnapra* el nem fogadhattunk), a másik részét pedig az egykor hatalmas kikötő megtekintésére használtuk fel. Itt azután megdöbbenéssel konstatáltuk néhányan, akik békében is látták már a kikötővárost, hogy a békekötés óta Trieszt elvesztette jelentőségét. Szinte kihalt s egy-két amerikai személyszállító hajón kívül alig horgonyzott benne valamire való hajómonstrum. A trieszti három órás séta később késő éjjel Bolognában ismétlődött meg, s csak itt tudtunk azután felszállani egy olasz „direttissimó“-ra a mely azután már egyenest Rómába vitt bennünket. Rómában azután a szívélyes fogadtatás és a pompásan tűző tavaszi napsugár kárpótolt minden fáradalomért. Itt tudtuk meg, hogy nem kis feladat elé álított bennünket a ,Lega del Suda (a délolaszországi szövetség.) Túránkat ugyanis a Lega éppen úgy propagandára használja fel, mint a Törekvés és UTE mécseseit, csak még fokozottabb mértékben, mert úgy Rómában, mint Nápolyban, nemkülönben Tarantóban és Bariban is városi válogatott csapatok lesznek a SzAK ellenfelei. Az olasz sportlapok melegen ünneplik a dél-olasz szövetség ötletét, melylyel azt akarja elérni, hogy a déli játékosok legjobbjaik tanuljanak, mi azonban kissé szokatlannak tartottuk ezt a módszert, amellyel szemben csak egy vigasztalásunk maradt: válogatott csapat sohsem lehet olyan egységes, mint egy klubcsapat. Viszont természetesen fokozottabb munkára kényszeríti a SzAK-ot az állandóan legjobbak ellen való játék. A Lega Sud által összeállított végleges program a következő: Szombat, február 3. Rómában a Roma, Unione Sportive Romana és Inventus válogatott ellen. Vasárnap, február 4. Rómában a Lazo, Alba és Fortitudo válogatott ellen (Róma legjobb három csapata). Szerda, február 7. Nápolyban a Reprezentative Napolitana (Internaples, bavoia, Bagnollio) ellen. Szombat, február 10. Tarantóban az Audacia—Pro Italia válogatott ellen. Vasárnap, február 11. Bariban az Ideali és Liberti válogatott ellen. A Gazetta dello Sport már közli a két római válogatott csapat névsorát, és hozzáteszi, hogy a vasárnapi csapatot jobbnak tartja, mint a szombatit. A SzAK a szombati mérkőzésre a következő csapatával fog felállani: Baumgartner— Beck, Horváth—Vezér, Csáky, Simóka—Vőneki, Hapa, Megyeri, Martorossy, Solti. A Lega del Sud péntekre ünnepélyes luncre hívta meg a csapatot, amelynek egyben még egy anconai mérkőzést is felajánlott, minthogy amúgy is Anconán keresztül kell hazatérnünk, a meghívásra vonatkozóan azonban csak később lesz módunkban dönteni. Általában a legnagyobb tisztelet és becsülés hangján beszél mindenki a magyar futballsportról, a magukéra is nagyon büszkék azonban, s egy futballistájuk, a legkomolyabban jelentette ki, hogy Magyarország bármilyen jó, március 4 én nem győzhet más mint Olaszország. Vederemo . . . Dr. Földessy János. Mérkőzések Gyertyaszentelő napján. Zuglói AC—BAK 7:2 (5:0). Mindkét csapat több tartalékkal szerepelt. Az első félidőben a BAK védelem gyengesége folytán könnyen estek a ZAC góljai. A másodikban a Szendrővel megerősödött védelem sikeresen megakadályozta a Zuglóiak sorozatos támadásait. A Zuglóiak csapatában először szerepelt Vacek, aki az V. ker. csapatából lépett át és Bindl, a Vienna volt kapusa. Mindkettő jó erőnek ígérkezik. A ZAC góljait Zwolenszky (5), Vacek (2), a BAK góljait pedig Gácsy lőtte. — TLK—BTK 5:0 (1:0). A jóképességű harmadosztályú csapat fölényes győzelmet aratott másodosztályú ellenfelén. A BTK több tartalékkal játszott. A megsérült játékosokat ezentúl a játékosok biztosításának hathatósabb megállapítása, illetően ellenőrzése szempontjából a jövőben a mérkőzéseket vezető bíráknak be kell jelenteni a szövetségnek. Az MLSz az erre a célra szolgáló új bírójelentéseket nyomat, s ezekben pontok szerint kell megtenni a sérülés körül tapasztalt észrevételeket. A jövőben a bírónak akár a félidőben, de a mérkőzés végén okvetlenül meg kell győződnie a nála sérülés miatt kiállásra jelentkezett játékos állapotáról. A HI. ker. TVE lemondta a francia túrát. A Vívók a február 11—18. között tervezett francia túráról lemondottak. A lemondás oka az, hogy a Vívók húsvétkor spanyol túrára mennek. A spanyol túrát a Real Union Club írán rendezi. A »33» FC közgyűlése. A »33» FC most tartotta huszonharmadik évi rendes közgyűlését, amely a következőképpen alapította meg az egyesület tisztikarát: Elnök: Ripka Ferenc dr., társelnök : Kiss Gyula, alelnök : Kocsi Nándor,Oblath Béla dr., Szikora Vilmos. A középmagyarországi kerület február 10-én, d.u. 2 órakor az MLSz helyiségében tartja tisztújító közgyűlését. Betegek a III. ker. TVE hátvédei. A Vivők két hátvéde betegen fekszik. Harrer inházódást szenvedett, Szabó pedig erős influenzába esett. A Vívók csapata ilyenformán nehéz helyzet előtt áll, ha netalán az első bajnoki mérkőzésén két hátvédjét is nélkülözni lenne kénytelen. Horváth és Kléber az elmúlt vasárnapon tartott tréning- mérkőzésben nem vett részt s olyan hírek kerültek róluk forgalomba, hogy a jövőben más egyesületben kívánnak szerepelni. A híresztelés azonban nem felel meg a valóságnak. Horváth és Kléber továbbra is a Vivők csapatában fog játszani. A Bírák Testületének közgyűlése. Február 10-én, szombaton este 7 órakor tartja a BT rendes évi közgyűlését. A választás ezúttal igen problematikus, mert úgy az egyes tisztségekre, mint a tanácstagságra sok a jogos aspiráns. A kiküldött jelölő bizottság mindazonáltal remélhetően úgy oldja meg a feladatát,hogy a tisztikarban és a tanácsban a legrátermettebb sportemberek jussanak vezetőszerephez. Plattkó sérülése. Plattkó, az MTK kiváló kapusa, csapatának egyik spanyolországi mérkőzésén tudvalevőleg erősen megsérült. A sérülés, bár nem bizonyult olyan komolynak, mint amilyennek az első pillanatban látszott, nem múlt el nyomtalanul, mert Plattkó azóta is, különösen pihenő helyzetben, mély lélegzéskor szűrő fájdalmat érzett a jobboldalibordák között. Megvizsgálták tehát és az orvosi vizsgálat bordarepedést állapított meg, ami azonban nem igényel operatív beavatkozást, s orvosi vélemény szerint önmagától fogg összeállni. Plattkó ennek megfelelően részt is vesz az MTK meccsein, amennyiben fájdalmai nem lesznek. Hogyan készül a spanyol válogatott csapat a belga mérkőzésre. Érdekes határozatot hozott a spanyol futballszövetség válogatott csapatánaktréningjére vonatkozólag. A küszöbön álló Belgium-Spanyolország mérkőzésre kiszemelt játékosok kötelesek a válogatott mérkőzés előtti egész hetet egy San Sebastian mellett fekvő kis faluban tölteni és egy erre a célra kirendelt bizottság őrködik testi kondíciójuk fenntartására és táplálkozásuk beosztása felett. 3. oldal Jól jár, ha előre gondoskodik minden sportcikknagykereskedő Csak nagybani eladás! minden sportegylet és sportklub Csak nagybani eladás! Törekvés-cipő a tesPWl! Kérje mindenütt a gyártmányokról. Elsőrendű futball-labdák és futball-cipők különféle kivitelben. A nemzetközi szabályok szerint készült atlétikai cikkek, bajnokaink által ez évi versenyeken használt skík egyedüli gyára »SPARTE« ANGEL-M GYÁR SPORTFEJLESZTŐ TÁRSULAT R.-T. BUDAPEST, V. KERÜLET, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 28 SZÁM, II. EMELET, BOXKEZTYÜK 4- BOXLABDÁK SUMMI ÉS ÜRES SZOBATORNASZEREK KERTÉSZ 31. NAGYMEZŐ UTCA 22-24. SZ. .Telefon : 32—20. Sz. Fővárosi Orfeummal szemben