Sporthirlap, 1924. február (15. évfolyam, 14-26. szám)
1924-02-02 / 14. szám
, vsmiK/ « j ■° ÁTVFÍJ ... Szombat—vasárnapi kiadás. Ara 600 korona. 14. szám. Budapest, 1924. február 2. XV. évfolyam. sport minden ágával J sjjmgre foglalkozó újság I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelenik minden hétfőn, csütörtökön és szombaton Budapest. Dalmady Győző- ELŐFIZETÉS NEGYEDÉVRE hetenként három számra: Magyarországon 22.000 korona, Romániában ___________ 6 lei gruno Ausztriában 10.000 osztrák korona, Csehszlovákiában 40 eseh korona, Romániában 220 Franciaországban __ 80 centimé. Utca 3. SZ. ---- Telefon 9—08. lei, Franciaországban 25 frank, Jugoszláviában 110 dinár, Olaszországban 25 óra, --------F. 34.WO magyar korona, Amerikában 1 és fél dollár. ^^Amerikapan_^^_^^^^c^eni^^ „Ép testben ép lélek." A kultuszminiszter életbe léptette a testnevelési törvényt és beterjesztette a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. Horthy Miklós kormányzó szólata a testnevelésről. Bármilyen oldalról nézzük is, meg kell látnunk óriási jelentőségét annak a cselekedetnek, amellyel Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elrendelte az 1921-ben elfogadott testnevelési törvény végrehajtását. A mi nézőpontunk azonban a sok között csak a testedző sport szempontja lehet. Bár utalhatnánk Jahn szelemére, amely legyőzhetetlen hadsereget adott annak idején a német birodalomnak; hivatkozhatnánk az angol hadseregre, amely jóformán egyenesen a sporttelepekről in-j bilt a francia csatamezőkre hivatkoz- ; hatnánk a rombadőlt magyar-osztrák monarchia hadseregére, amelyben a vitézség fénye övezte a sportban képzett katonaságot, de nem lépünk megítélésünkben a honvédelem területére. Mi meglátjuk a testnevelési törvény hatalmas perspektíváját a nemzetvédelemnek azon a terrénumán, amelyet a sport szelleme tölt be, az ifjúság testi nevelésének a terén. 1921. év végén gazdagodott a Corpus Juris a testnevelés törvényével. Több, mint két esztendőt kellett tehát várnunk, amig végre a holt betűk megelevenedtek és áldásként bejárhatják az országot. Féltünk, hogy írott malaszt marad csupán a testnevelési törvény, hiszen a’közbeeső időben történt, hogy elvették a testnevelés ügyétől azt az anyagi forrást, amelyet néhai Gerenday György zseniális elméje teremtett meg s amelynek elkobzott millióiból minden másra tellett, csak éppen a testnevelés ügyére nem. Megvalljuk őszintén azt is, hogy nem láttuk a közéletben azokat a markáns egyéniségeket, akik a testnevelési törvény néma betűibe életet tudtak volna varázsolni, csüggedten gondoltunk így a megcsonkított országnak a fiatalságára, amely a testnevelési törvénnyel egy be nem váltott ígéretet kapott csupán. S mert nagy volt az aggodalmunk, annál nagyobb örömmel állapítjuk meg mostan, hogy kishitűek, pesszimisták voltunk. Azt tartják — a történelmi példák tanúsága szerint — hogy minden életrevaló nemzetnek minden sorsdöntő kora megszüli a maga nagy egyéniségeit, akik történelmi alakokká válnak. A magyar nemzetnek is a mai időkben olyan férfiakra van szüksége elsősorban, akik meg tudják találni a regeneráció eszközeit. Megilletődéssel és hazafias örömmel látjuk, hogy ezek a nagy férfiak mégis előkerültek és megajándékozták nemzetüket a jövő biztosítékaival. Kétségtelen, hogy a testnevelési törvényből —f okos felhasználásával a testnevelés számára visszaadott testnevelési alapnak — csak erő, csak üdvösség fakadhat, mert biztosítja a fiatalság testi kultúrájának a kiépítését és tökéletes kifejlesztését. A sportolás anyagi eszközei: tornatermek, felszerelések, játszóterek fognak létesülni a testnevelési alapból, a testnevelési tanároknak egész gárdáját fogják kiképezni a felállítandó testnevelési akadémián s mindebből hatalmas sportélet fog kivirágozni az egész országban. A testnevelési törvény kötelezővé teszi a rendszeres testedzést minden egészséges ifjú számára; nincsen tehát messze az az idő, amikor Magyarországon nem lesz a sport tudománya terén analfabéta. Anélkül, hogy a dicséret vágya ösztönözne, nem lehet elzárkózni annak a kiemelésétől, hogy a magyar testnevelés ügyét magasztos útjára Klebelsberg kultuszminiszter és Karafiáth Jenő dr., az OTT elnöke indította el. A testnevelés ügye Karafiáthban megtalálta az apostolát, Karafiáth pedig Klebelsberg Kunó grófban megtalálta azt a férfiút, aki az ő apostoli eszméit valóra váltja. S e két név fölé egy harmadikat kell emelnünk: Horthy Miklós kormányzóét, aki a mai napon, amikor Klebelsberg gróf kultuszminiszter kiadta rendeletét a testnevelési törvény végrehajtásáról és beterjesztette a parlamentben a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, egy szózatként hangzó kézirattal emelte magasba az egész társadalom elé a testnevelés ügyének sorsdöntő jelentőségét. Mintegy glóriát font Horthy Miklós a testi kultúrának, a nemzet jövő boldogulásának eszközéül jelölvén ki az ifjúság testi nevelését. A Hivatalos Lap ma megjelent száma tíz hasábot szentel a magyar testi kultúra nagy eseményének, ismerteti a testnevelési törvény végrehajtási utasításait és a testnevelési alap mibenlétét s bevezeti mindezt a kormányzónak a kultuszminiszterhez intézett kéz irata. E nagyszerű sorok napvilágot láttak a napi sajtónak egy részében is, de nem jelenhettek meg annyi helyen, hogy hiányozhatnának a sportlapból, amelynek egyetlen célja, egyetlen hivatása az, amit oly világosan foglal egyből Horthy Miklós kormányzó szózata, amely így hangzik: Kedvet gróf Klebelsberg ! Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapódzott tömegbetegségek a nemzeti testi egészségét is megtámadták. A magyar jövőnek tartozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével kiemelkedjünk ebből az állapotból és testileg is épebb és erősebb nemzedéket neveljünk. Ehhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely ekként most legfontosabb nemzeti ügyeink egyikévé vált. Ennek tudatában ma, midőn a testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvénycikk végrehajtási rendeletének megjelenésével e nagyfontosságú törvény életbe lép ésén felhatalmazásommal beterjeszti a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot s ezzel az állam a mostoha pénzügyi helyzetében tőle telő áldozatot meghozza, szükségesnek látom, hogy az egész magyar társadalom is tettre és áldozatra kész érdeklődést tanúsítson a testnevelés iránt, mely csak az esetben vehet igazi lendületet, ha a hivatalos tényezők támogatását megértő társadalmi tevékenység egészíti ki. Felhívom önt ennélfogva, hogy az eziránt szükséges lépéseket haladéktalanul megtegye. Kelt Budapesten, 1924. évi január hó 31. napján. Klebelsberg, s. k. Horthy, s. k. A kormányzó szózatában áldozatkészségre hívja föl az egész magyar társadalmat, hogy egyesült erővel valósíthassuk meg a latin jelmondatot: Mais sana in carpore sano. Nem volt Magyarország ezeréves történetében idő, amelyben nagyobb szükség lett volna arra, hogy az ország fiainak ép testében ép lélek lakozzék. Az ép lélek íme megnyilatkozott a kormányzó szívében, a testnevelési törvény megalkotásában és életrehívásában s most kezdődhetik a nagy munka az ép testek kiformálásában. Áldás és szerencse a műre és alkotóira ... testnevelésnek, valamint a testedzésnek az ország lakosainak széles rétegében való meghonosítására és fejlesztésére köteles fordítani. 3. §. Amennyiben és pénzügyminisztere élne az 1922. évi XVII. t.-c.[29. §-ának 1. pontjában nyert felhatalmazással, úgy az igénybevett összeggel egyenlő összeget tartozik az egyes versenynapokat követő két héten belül, a testnevelésről szóló 1921. évi Lil. t.-c. végrehajtásának biztosítására, a jelen törvénycikk 2. §-a alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter által létesítendő Országos Testnevelési Alapnak rendelkezésére bocsátani. 4. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően hajtja végre. Budapest, 1924. évi január hó. Gróf Klebelsberg Kuno s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Indokolás az országos testnevelési alapról szóló törvényjavaslathoz. A testnevelésről szóló 1921. évi Lilr. törvénycikk végrehajtása másként gyakorlatilag meg nem oldható, mint oly módon, hogy a lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokból (totálisateur), valamint az üzletszerű vagy nyilvános versenyfogadásokat közvetítő egyesek, vagy vállalatok (bookmaker fogadási iroda) részéről fizetett illetékekből befolyó és a testnevelési célokat szolgáló összegek, úgy mint ez annak idején az 1913. évi XIII. törvénycikk alapján gyakorlatban is volt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelkezésére bocsáttassanak és itt alapszerüleg kezeltessenek. Törvényjavaslat az Országos Testnevelési Alapról. 1. §. Az 1921. évi II. L-c. 7. §-ának 2. és 3. bekezdése, valamint az 1921. évi XXXIV. t.-c. 1 Leónak c) pontja, továbbá az 1921. évi Lili. t.-c. 9. §-a hatályon kívül helyeztetik. 2.§. A lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokra (totalistateurre) feltett öszszegekből 8 százalék, valamint az üzletszerű vagy nyilvános versenyfogadásokat közvetítő egyesek és vállalatok (bookmaker, fogadási iroda) részéről fizetett és a földmivelésügyi miniszter által megállapított illetékből 2 százalék a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáttatik. A vallásos közoktatásügyi miniszter a rendelkezésére bocsátott összegeket alapszerűleg tartozik kezelni és ezen összegeket az Országos Testnevelési Tanács meghallgatásával minden évre előre megszerkesztendő részletes költségvetési szervezet szerint kizárólag a MESTRE & BLATG HUDAPUI. VI., UHT PSB£M«-T.. 5. 'JI.E R.-T. JÉ TELEFONJA-HT ................................ ... MINDENNEMŰ SPORTCIKKEK: ATLÉTIKA, FUTBALL, LAWN-TENNIS, BOX STB.