Sporthirlap, 1927. november (18. évfolyam, 149-160. szám)
1927-11-03 / 149. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rózsa uio.ca 10. III. emelet, Távirati cím : Sporthirlap Budapest, betefonszám : Szerkesztőség: Lipót 996—54 Kiadóhivatal: Teréz 112-41 \V .»i v . yf. ( . • ^ »lg’ni'SÍS'i.‘'3 ^ j y v ' ' Csütörtök Budapest, XVIII. évf. 149. sz. 3 jMjTCt 16 fillér OttCTMi II Ilii ^ portWaVi rn 1 1 mi 1 1 1— i1 n— i n 1— — — — — — — — — — — — — — — — , ■ .... ■— Előfizetési árak: felföldre egy negyedévre 5 pengő (egy hónapra 2 pengő). Ausztriába 6 pengő. Egyéb külföldre egy negyedévre 7*50 pengő. MEGJELENÉS HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON ■■ ■ ■■ ■ - ■ — Egyes szám ára: Belföldön 16 fillér. Ausztriában 25 -i i. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 1.öuve. Románia 10 lej. Franciaország 1-50tr.Olaszország 1-50L. Németország 25 a. pt. Lengyelország 30 gr. Amerika 5 c. Levélcím: Budapest 62., postafiók 82. .. ■ A test és a szellem legközvetlenebb harcát tükrözi vissza a birkózók küzdelme. Itt nincs más harci eszköz, csak a puszta test, az izomzat, a hús, amelyet a legkomplikáltabb mozdulatom elvégzésére edzett meg a tréning. Ám hiába állítunk egymással szembe ideálisan kidolgozott hústömegeket, hiába tökéletes az izmok variáló játéka, az ellenfelek tehetetlen bábok lennének a szőnyegen való harc másik egyéni kelléke, az ész nélkül. A test és a szellem legközvetlenebb versengése a birkózás; az ellenfelek elmondhatják, hogy „mindenüket magukkal viszik” a küzdelembe. Ezért állították a régi görögök a testi és szellemi edzés egyensúlyát legjobban biztosító birkózást olimpiai játékaik középpontjába. A magyar természetnek és magyar temperamentumnak nagyon megfelel a birkózás. A „Csülökre magyar” régi jelszó, követik is mindenütt, ahol az erő duzzad az izmokban és a virtus ágaskodik a lelkekben. A kocsmák, búcsúk, majálisok, tánclokálok virtuskodó szellemét nem volt nehéz nálunk szabályok keretébe szorítani és nagy teljesítményekre késztetni. Ezért áll a mi birkózósportunk nemzetközi viszonylatban a legjobbak között, ezért hirdeti erejét számos internacionális győzelem és ezért tekintünk most is bizakodó reménységgel az Európa-bajnoki verseny elé, amely a magyar fővárosban zajlik le. Budapest azonban jelenleg nemcsak a magyar,, hanem egész Európa birkózósportjának centruma. Itt székel ugyanis a nemzetközi birkózószövetség elnöke és adminisztrátor titkára. Ezt azért mondjuk itt el, mert úgy érezzük, hogy a nagyszabású verseny sima, zökkenésmentes lefolyása nemcsak a magyar birkózósport amúgy is nagy tekintélyének használna, hanem egyúttal jelentené a nemzetközi szövetség presztízsének erősödését is, amelyre, az amszterdami olimpiász előestéjén ugyancsak szükség van. A magyar birkózósport tekintélyének megnövekedését bízzuk jeles és lelkes versenyzőinkre, a nemzetközi szövetség presztízsének erősödését pedig a buzgó rendezőgárdára és az objektív zsűrire. Mert az 1924. évi párisi és az 1926. évi rigai eseményeknek nem szabad itt nálunk megismétlődni. Tessék a legfőbb zsűrinek, amely a versenyzsűri munkáját is ellenőrzi, irgalmatlanul lecsapni, ha holmi „északi szervezkedés”-nek, vagy a verseny rendje ellen irányuló bármely más fondorlatnak neszét veszi. A magyar sportközönség — a legsportszerűbben gondolkozó publikum — azért özönli majd el a városligeti cirkusz nézőterét, hogy tisztességes ■küzdelmet, objektív bíráskodást lásson, mert jól tudja, hogy ha a nagy csata ilyen eszközökkel folyik, a magyar testierő és szellemi készség diadala nem maradhat el. Tizennégy európai nemzet legkiválóbb birkózói lépnek ma porondra a modern birkózósport klasszikus földjén Szerda estig a verseny és a kongresszus valamennyi külföldi résztvevője megérkezett Budapestre - Az első séta a magyar fővárosban Röptében elfogott nyilatkozatok - Egy kis esélylatolgatás, felelősség nélkül A verseny ma este 7 órakor kelt A*M városligeti Baketow-cirkuszban Tehát megérkeztek. Tizennégy nemzet küldte el a budapesti Európabajnokságra legkiválóbb birkózóit és a birkózósport világhírű vezetőembereit. Itt van Percy Longhurst, a világszövetség népszerű főtitkára, szájába' az elmaradhatatlan angol pipával. Megjöttt Pulasinszky, a volt profivilágmester, aki magas kora ellenére fiatalos hévvel „menedzseli” a lengyel amatőr birkózógárdát. Itt vannak a magyar birkózás vezetőembereinek az egész világon ismert legkiválóbbjai is, hogy a magyar sport történetének egyik legjelentősebb versenyét, az 1927-es birkózó Európa-bajnokságot megrendezzék. Sziberth Imre, Csillag Miklós és Vajda Andor a szövetség régi nemzetközi viszonylatban is a legjobb hírnek örvendő szakemberei a nagy nyelvtudású Pilitz Nándorral és az ezermester Keresztes Henrikkel vállvetve dolgoznak az óriási verseny előkészítésén. És a birkózók?... Az Imperialszálló halljában talán még soha sem láttak ennyi hatalmas szál, bikanyakú, csupa erő embert. A világ ténylegesen legjobb birkózói adtak itt egymásnak találkozót. Éspedig nem a cirkuszbirkózók kinevezett nagyságai, a gyakran nevetséges hústömegek, hanem a világ amatőrbirkózóinak, a lefekvést és az anyagi javadalmakat nem ismerő, mindenáron győzni akaró, abszolút sportemberek, akik ezen a hatalmas versenyen meg fogják mutatni mindazt, ami a birkózósportban szép. A világ legjobb amatőr birkózóinak találkozása a városligeti Beketowcirkuszban fog lefolyni, de addig is, amíg megkezdődik, a vezetőség a legnagyobb körültekintéssel, az össszes sportszempontok figyelembevételével alkotta meg a résztvevők programmját. Richthof. Valóban olyan, mint ahogy a birkózók leírásából elképzeltük. Hatalmas karjai még a ruháján keresztül is elárulják a nem mindennapi izomzatú birkózót. Előreugró álla, bátor tekintete minden birkózó figyelmét felhívja. Összesúgnak mögötte: — Jobb Svensonnál is. Majd feltűnik a kis Sesta jól ismert alakja. Ő képviseli itt a bécsies kedélyt, a viccet, a jókedvet. A cseh Urbant, Radó nagy riválisát, is jól ismerjük. Igazi birkózókarakter, kedves, közlékeny, udvarias. A légsúlyú Gozzi, az olaszok egyik legjobb embere, a legapróbb a társaságban. Richthof mellett úgy fest, mint gyermek az apja mellett. A legtöbben már ismerik egymást. Sokan, mivel nem igen értenek egymás nyelvén, egymás nyakába ugornak, megölelik egymást és a legkülönfélébb jelbeszéddel érintkeznek. Csillag Miklós kiadja az utasítást: — Indulunk! A 70 főre tehető csapat a szálló előtt álló negyven autóban foglal helyet. Minden autót zászló díszít, de az autókat díszítő zászlók színe nem a legpontosabb. Megtörtént, hogy a francia zászlóval fellobogózott autót három észt és egy magyar kísérő foglalta el. Én például az észtek légsúlyú olimpiai bajnokával, Pütseppel és a világhírű nagyközépsúlyú Leoval kerültem össze. Hozzánk csatlakozott büszkeségünk, a magyar könnyűsúly reprezentánsa, Keresztes Lajos is, aki Finnországban szerzett tudományát felhasználva, kalauzolás közben magyarra akarta megtanítani a két jeles észtét. Mondta is, mikor autónk mellett egy konflisló sántikált, hogy ez egy „Loo”, miközben a magában elmélyedt Loora mutatott s ettől fogva Pütsep, ahányszor ló mellett vitt el utunk, megcsípte Leot, aki cseppet sem érezte magát megbántva és kedélyesen adta tovább Keresztesnek a csipkedéseket. Utunk első állomása a pesti Dunapart volt. A bámész kíváncsiak valóságos sorfala övezett. Az emberei:csodálkozva nézték a hosszú autósort Hetven birkózó bábeli hangzavar a budapest utcáin Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a programm első etapján részt vehettem. A versenyzők és kísérőik az Imperiál-szálló előcsarnokában gyülekeztek, hogy autón megtekintsék Budapest nevezetességeit. A mindenfelől összesereglett versenyzők között talán a legfeltűnőbb jelenség az óriási, hirtelenszőke svéd =uHiilllliiiillllllnlllliiiillllnillllHnillllliiUllliiiil!lliiiilllliiiilllliiiilllluiillillilllMllilliiillHliiiillHinillllliiillllinilHliiiilllliiiilllliiiilHliiiilllliiiil!lliiiiHlliiiil IIS November 3. November 3. I DON JUAN A LEGSZERELMESEBB FILM! | CORVIN UFA KAMARA G APITOL ................. IS Sportemberek csemegéje a .........................................................UniwUrityrm ‘ÜHMÉKsportcsokoládé KAPHATÓ_____________________________