Sporthirlap, 1930. május (21. évfolyam, 49-62. szám)
1930-05-01 / 49. szám
1830, MJU *) , T VJETI * Csütörtök Budapest, XXL évf. 49. sz. 1930 május 1. JMT€í 20 fillér sportVtfW Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rózsa utca 111. III. emelet Távirati cím: Sporthirlap Budapest Telefonszám: Szerkesztőség: Automata 106—54. Kiadóhivatal: Aut. 112—44 Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengő (egy hónapra 2 pengő) Ausztriába 6 pengő. Csehszlovákiába 70 Ke. Egyéb külföldre egy negyedévre 7,50 pengő. MEGJELENIK HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 20 fillér. Ausztriában 30 gr. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 2 ke. Románia 10 lej. Franciaország 1.50 fl. Olaszország 1 L. Németország 20 a. pf. Amerika 5 cent. Levélcím: Budapest 62, postafiók 82. Sorsoltak a Davis Cupre: Kehrling pénteken mérkőzik Haradával Mit várjunk Progától ? A forrongás és formálódás szajló korsszarkának magyar—cser ésszlovák válogatott mérkőzése — A fuldokló stílus helyett az erő csapatát állítjuk ki —Prága is kísérleti állomás Hogyan született meg Pataki „vascsapata"*? Kissé összekuszálódott a tavaszi válogatott járás. Neon volt divatban azelőtt soha, hogy hétköznapra maradjon a magyar—csehszlovák válogatott mérkőzés, nem lett volna így most sem, ha nem kellett volna az elhalasztott olasz—magyar, meg a pünkösdi kongresszusi mérkőzések miatt legalább ennek az egy mérkőzésnek a napját május elsejének hétköznapjára tolni. Ki tudja, jól van-e így, éppen a magyar—olasz mérkőzés okából... Ha nem volna Európa-kupa, a csehszlovákokkal való találkozás jelentős lenne akkor is. Tavaly álltunk úgy, hogy a futballsportunk nagy ereje a mélyponton foghatta volna meg a csehszlovákok válogatottját. Ami soha nem sikerült, egy prágai válogatott győzelem akkor kecsegtetett a legszínesebben. Emlékszünk a botránymérkőzésre, amely végül döntetlent hozott, népterrorral erőltetett, de még akkor is sokban hibás összeállítású válogatott csapatunknak. A mai magyar válogatott gerince ott volt Prágában már az ősszel. Csak most hiányzik a sorból Kalmár, aki talán egycsapásra rózsásra rajzolhatná a bizakodásunkat, nem is a prágai, hanem a magyarolasz mérkőzés várakozásában. Aztán még valami jellemző változás futott végig a válogatott csapaton, annyira jellemző, hogy feltűnő tanulságokat olvashatni ki belőle: tsz erő és szívósság csapata Prágában Az őszi válogatott még így állott: Aknai — Mandl, Fogl III. — Borsényi, Kalmár, Korányi — Markos, Takács II, Turay, Toldi, Hirzer. A mai meg így: Aknai — Korányi, Fogl III. — Sáros (Steiner) Turay, Vig — Titkos, Takács II., Kentzky, Hirzer, Kohut. Korányi és Turay hátrább vonult, a maguk robusztus játékmodorának megfelelően. A csatárból fedezet, a fedezetből hátvéd lett. Ahol kidőlt valaki, mint a Borsányi helyén, ott is a nagyerejű Steiner-Sáros került előtérbe, a leváltott Tánczos helyére pedig a messze túráról érkező Markos Markos helyett Titkos került. És a tartalékoknál is: Toldi és Barátky. Az erő és szívósság az egész vonalon. Hogyan jutott el idáig a szövetségi kapitány? Nem Pataki Mihály jutott el idáig, hanem a magyar futball. A speciális magyar bíráskodásnak van különlegesen nagy része ebben, nem árt egyszer már erős hangon beszélni erről, olyan napokban, amikor remélni lehet, hogy felfigyelnek rá azok, akiknek a sorsa kezükbe adta a dolgok irányítását. Mi lett a magyar stílusból? * A magyar futballsport sajátságos stílusáról kell beszélni, amit válogatott mérkőzéseken szeretne boldogan üdvözölni az ember, de egyre kevesebbszer üdvözölheti, amióta a magyar bírák szépen kitermelték a maguk különvágányokon haladó módszereit. Kár volna ezekben a kérdésekben a futballszövetséget szólongatni, amikor ebben csak két tényezőnek van szava, a bíráknak és a trénereknek, de az utóbbiaknak csak alig valamicske, mert hiszen a trénerek a rájuk bízott játékosanyagot úgy kénytelenek vezetni, amint azt a divatos bíráskodási irányzat diktálja Arról van szó, hogy a magyar bírák egészen másfajta futballjátékot erőszakoltak miránk, mint amit a nyugat nemzetei játszanak. Nem beszélünk most a gyakori sérülésekről, ezek csak következései a módszernek, amely kiírtja a férfias játékot, de melegágya a rejtett bűnöknek. A nyugati futballista nekidől és elnyomja a partnerét, ha tudásban már nem bír vele, de nálunk tilos az ilyesmi és inkább a rejtett kaszálás, elakasztás, bokarúgás divatozik. Innen van az, hogy az olasz, svájci, vagy angol és német futball kiválóságait nem rugdalják agyon, a magyarét meg igen, holott amazok futballját tartjuk mi „keménynek”. A magyar klasszisfutballista állandó önvédelmi harcban áll, így kerül egyre hátrább a jelentősége. A felszínen a vasfizikumú játékosok szaporodnak. A játékszabályokat egyformán fogadták el a FIFA egész világában. A 9. § a) pontja így beszél: „Ellenfelet elgáncsolni, abba rúgni, vagy ugrani nem szabad”. „Az e lökés megengedett dolog, ha az nem erőszakos, nem veszélyes és nem kézzel történik”. „Játékost hátidról ellökni nem szabad, kivéve, ha az szándékosan tartja fel ellenfelét”. Sem több, sem kevesebb, világosan érthetni belőle. Mégis az a helyzet, hogy a magyar futbalista az egész idényben kénytelen egy lefojtott és teljesen meghamisított futballjátékot folytatni, mert ellenkező esetben a bíró kétségbeesetten fúj. A tréner is kénytelen erre a hamis futballra tanítani a játékost és a végén, mikor a válogatott mérkőzés következik, akkor a közvélemény az utolsó héten a kapitánytól sürgeti, hogy csináljon neki olyan csapatot, ami jó t ugye: a'■p&pyol. vm'v vagy cseh együttes ellen és jó legyen a**német, vagy olasz, vagy angol bíró szájaíze számára. Itt mi játékmodorunkkal csak hátrányban levelünk Most is Prágába megyünk, most is más miliőbe jutnak a magyar játékosok, mint amilyent idehaza kényszerűségből megszoktak. Az ellenfél szabadon fogja lökdösni a mieinket, akik meg sem tanulhatták ezt a fajta játékot és ha Reagálnak, hát szabálytalanul reagálnak. A magyar közönséget félrevezették. A túráinknak még az előkelői is teljes méltósággal sípolnak, ha egy jó- Futballfelszerelések KERTÉSZ Tódor és WESZELT látványL Váci utca 9 Árjegyzék ingyen tékést akármilyen formában fellöknek. Hogy az ellökés szabályos lehet, arról szó sem esik. Csak jelentéktelen részleteknek tetszik ez a néhány megállapítás és éppenséggel nem látszik ideneni, egy válogatott mérkőzés prológusába. A magyar atmoszféra persze követeli a maga meggyő■ződése szerint való ítélkezéseket, s a külföldi bírák sem tudták mindenkor kivonni magukat a pesti tömeg szuggesztív ereje alól. Csak a Prince Cox esete lebegjen a szemünk előtt. Őt a magyar közönség elkönyvelte jó túrónak, aranyos bírónak, a magyar BT köreiben pedig mintapéldának emlegették. Prince Cox ugyanis szintén képtelen volt függetleníteni magát a budapesti tömeg szuggesztivitásától. De milyen más volt Prince Cox Bázeliben! Ott nem befolyásolta a közönség s így a-svájci csapat is igazi stílusában lép- Ma és minden nap este fél 9 órai kezdettel nagy nemzetközi professzionista birkózó-mérkőzés a városligeti Sportarénában Helyárak 70 fillértől 3 pengőig