Sporthirlap, 1931. február (22. évfolyam, 12-21. szám)

1931-02-03 / 12. szám

jCgdd^ Budapest, XXIL évi 12. sz. 1931 február 3. JJTCl 16 fü­lét* | >porM°p| Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rózsa­ utca 111. III. emelet Távirati cím: Sporthirlap Budapest Telefonszám: Szerkesztőség: Automata 196—54. Kiadóhivatal: Aut. 112—44. Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengő (egy hónapra 2 pengő). • Ausztriába 6 pengő. Csehszlovákiába 70 Ke. Egyéb külföldre egy negyedévre 7.50 pengő. MEGJELENIK HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 16 fillér. Ausztria 25 gr, Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 1.50 ke. Románia 8 lej. Franciaország 1.20 fr. Olaszország 0.80 L. Németország 15' a. pf. Amerika 5 cent. Levélcím: Budapest 62, postafiók 82. A­z UTE nyerte a Víszipóló Kupát A BEK lett a boxolás csapatbajnoka Nagy proficsapataink gólképes formában mutatkoztak be a vasárnapi előmérkőzéseken Kellemes, szinte tavaszias időjárás köszöntötte vasárnap az előcsatározá­­sokra felvonuló futballhadsereget. Já­tékkedvben nem is volt hiány s ha a pályákat borító sár nem kellemetlen­kedett volna, a játék is minden bi­zonnyal élénkebb, tetszetősebb lett volna az egész vonalon. Még így is kitűnt azonban a Hungária kitűnő formája, az Újpest nagy gólképes­sége, a Ferencváros harcikedve, a Nemzeti és a Budai „11” felkészült­sége és még egy sereg más jelenség, ami bíztató jel a tavaszi kampányra. A lefolyt barátságos mérkőzésekről az alábbiakban számolunk be. Zsák Károlyra emlékeztető formában védte Fábián a budaiak kapuját a Ferencváros ellen Aztán rögtön élesen, vijjogva száll a Lója hangja onnan fentről, 100 mé­terre a taccsvonaltól, de a játékosok hallják, ismerik: — Polt hátrább! Poopolt! Van itt a­­budai vezér körül egy szű­­kebb vezetőség (a­­budaiaknál állító­lag csakis szűkebb van), amely min­den akciónál vélekedik és várja, hogy mit­ szól a dologhoz Lója. De az hall­gat, néni ereszkedik olyan mélyre, hogy vitázzon. — Schuster, oda nézz, nézd, hol ját­szol! ') \ - i Schuster tényleg megnézi, hogy mennyire kalandozott el. Hevesen tá­mad a sárban a Ferencváros és Lója sietve mondja: — Ej, kondíciómunka az egész. Semmi sem fontos Valaki elsüti a viccet: — A Ferencvárosban Csere­játékos Lója erre sem felel, méltatlannak ítéli a látszat szerint. Viszont mikor Kovácsi csőrrel élesen centerez, akkor felhasan: — Ügy van. Dolgozik a­­nehéz sárban mind a két csapat, de a labda rettentő nehezen indul, folyton „bedöglik”, úgy kell a sárból kiduglasztani. De a Lója harsonáinak van hatása: a snájdig Stancsik akkorát ló, hogy mire Amsei eszmél, már a kapufáról szedheti le a labdát. De most a kis Takács szökik át és Lója hangja, mint a sziréna, süvít: — Csüngi! így nem lehet helyez­kedni. Aztán, mint a furia, lesurrog a tribünről. — Ezt nem lehet tovább nézni. Megyek, dirigálni. Odamegy a csapat kapujához, aztán átgyalogol a B­ tribün elé, fel­van? A fegyverkezés napjai folynak. Még nem a tavaszi hadjárat, csak a nagy fegyvergyakorlat. Így van ez az Üllői­­útón is. Korán ott kell lenni. A B) csa­­­pat is fontos. Ki tudhatja,­­hogy a Ferencvárosnak nem a B)-játékosai adják-e majd a gerincét? Mert vasár­nap például ott volt a sorban Toldi, Fuhrmann, Korányi, Toros, sőt volt ott két vendég: Rebró és Neka­­doma is.­­Ez nagy dolog. A­­közép­ teljesen megzavarodva figyeli a ter­mészeti tüneményt: Hungária-játéko­­sok a Ferencvárosban! Csak nem lesz megint villámigazolás? Aki azonban a vezérkarnál áll, megtudhatja: dühöng az influenza a Ferencvárosban, a kon­­kurrenciától kellett tehát erősítést kérni, hogy ki tudjanak állni. Az előjáték alatt érdekes dolgok történnek a tribün előtt. A két pest­­erzsébeti, Ember és Papp találkozik, azt mondják egymásnak, hogy na, itt az ellenség , és kezet szorítanak. Aztán találkozik Lyka I. és Lyka II. Ezek is „ellenségek” lesznek. Továbbá találkozik Hungler a ferencvárosiak­kal. Itt az­­üdvözlés körül némi melan­kólia tapasztalható. Álljunk­­Faragó Lója mellé a bu­daiak öltözőjében. A sportattasé itt tanulságokat gyűjthet — állítólag." Lója valóban jó iramban előadást tart a sárról és arról, hogy emeljék a lab­dát — csőrrel, mert aki nem emeli, kap két egyformát — tenyérrel.­ Aztán kimennek a pályára, felálla­­nak. Ferencváros: Amsei •— Takács I., Papp —­ Lyka II., Bukovi, Obitz — Csere, Ta­kács II., Turay,­­Szedlacsik, Lázár. Budai „11": Fábián — Wéber, Hungler — Kárpáti II., Polt, Schuster — Kovácsi I„ Stancsik, Ember, Lyka 1., Tárnok. Azzal kezdődik, hogy a hazatért Szedlacsik pompásan szökteti Turayt és­ ez­­úgy kiugrik, hogy a kifutó Fá­bián sem gátolhatja meg a lövését. (1:0). Aztán még egy támadás, a budai íbekk üldözi Lázárt, ez taccsra rúg és Lója fenn a tribün felső sorai­ban­­hangosan kiált, mintha­ őt csinálta volna: — Uuuugy van. — Egy Zsák-tanítvány ! Fábián, a budaiak nagyszerű kapusa ököllel véd. — Hungler (B), Fábián (B), Szedlacsik (F). — (Ferencváros— Budai „11”.)

Next