Sporthirlap, 1938. január (29. évfolyam, 1-9. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 Meglátogattuk Cseh Matyit Mátraházán „Februárban hazamegyek, márciusban játszani akarok" — A Sporthírlap tudósítójától — Mátraháza, dec. 30. Itt Ölök Mátraházán egy igen tetszetős vendéglőben. Cseh Lászlótól jöttem ide, a szanatóriumból, egy felségesen szép erdei ösvényen, tíz percnyire jelzett úton húsz percig, de bár csak félóráig tartott volna. Azon fogok igyekezni, hogy Matyinál tett látogatásomat úgy beszéljem el, amint történt. Nem fogok hozzátenni semmit, nem is színesítem és nem is tálalom az újságírás hatásos, de nem mindig őszinte módján. Azt akarom, hogy úgy érezd magad, olvasó, mintha te kocsiztál volna fel a Mátrába ezen a kristálytiszta téli napon, hogy másfél órát elbeszélgess Csehvel, a jelenkori magyar futballsport egyik legeredetibb tehetségével és legérdekesebb alakjával. Most magatokra hagylak kettőtöket.* Itt ül veled szemben a Hungária kék melegítőruhájábar, papucsban, apacsínyben a szanatórium habljában, látod, milyen jó színben van, hogy lesütötte a vakító hó és hogy meghízott, mióta utoljára láttad a Zsidókórházban srpadtan és beesett arccal ? Négy kilót hízott az utolsó két hétben. Bocsásd meg neki, hogy némi szakálla van. Nem számíthatott arra, hogy váratlanul betoppansz ide s ha nem vár látogatót, mi az ördögnek borotválkozzék. No, kérdezz tőle valamit! Nem tudod, hogy mit? Hát kérdezd meg, hogy van? * ■— Köszönöm, jól vagyok• Lázam nincs, úgy érzem magam, mint akinek kutyabaja. Nincs is nekem bajom, fejemet teszem rá. Ha nem akarnék tavasszal K. vevőinek és ismerőseinek ! B.U.É.K. M. sportcipőtizem VI., Podmaniczkinica 49. sz. újra futballozni, szóval ha „civil” lennék, akkor nem is kellene itt lennem. A magánélethez elég egészséges vagyok. De én még 3—4 évig focizni szeretnék. Szeretnék még sok örömet szerezni az elnök úrnak. Ezért akarom összeszedni magam tökéletes. A mandulagyulladásom után túlkorévn kezdtem játszani, ez volt a dolog. Ezt most helyrehozom. Ha az OTI hosszabbítást ad, február közepéig itt maradok, játszani úgy sem fogok előbb, mint március vége felé, ha már jó idő lesz. — És nem unja magát, Cseh úr? — Repülnek a napok! Két hete vagyok itt, de úgy tűnik, mintha tegnap jöttem volna Hogy mivel telik az időm? Reggel hétkor kelek. Fél nyolckor reggelizem, félkilenckor kifekszem a napra és nem hagyom aludni a többieket, mert horkolok. Féltizenegykor űzőnkön, sétálgatok, egy órakor ebédelek. Ketőtől négyig általános pihenés. Fél ötkor uzsonnázom, hétkor vacsorázom. Erről jut eszembe... Tessék szíves lenni felszólni az Erzsike húgomnak a Dohány utca 70-be, hogy süssön meg egy szép libamájat és frozza magával vasárnap, ha meglátogat. A libamáj: lehet nagy is. Ja és még egy. Tessék szólni a Berger igazgató úrnak, hogy ha Szombaton meglátogat, hozzon magával egy olyan svájci sapkát■ Lehet nagy is, mert a fülemre akarom húzni. Ja és még egy. Talán a kávéfőzőmre is szükségem lesz, ha az orvos megengedi a feketekávét. Egyegy kory bort megengedtek, de marja a torkomat. Beesszavamra. Vizet kap inneni utána. No, pendíts meg már valami futballtémát, öregem, hiszen úgyis tudja, hogy az fekszik a begyedben. Legyél nyugodt, ő is szívesen beszél róla. Kérdezd talán azt, hogy mit szól a Hungária portyaeredményeihez, vat két győzelem és két döntetlen, sez mintem elég szép eredmény. Pláne, hogy az erősebb ellenfelet győztük le. Csuda izgalomban várom a s eredménye■ kel. . — Sajnálja Cseh úr, hogy nem utazhatott a csapattal? — Dehogy sajnálom! Unovl a portugálokat. Már nagyon éreztem, hogy pihennem kell. Nem mentem volna el szívesen. Azt akarom, hogy tavaszra teljes erőmben legyek. Ez a fontos nekem, mert azt akarom, hogy idén is bajnokok legyünk. — Gondolja, hogy ez sikerülni fog? — Ki tudja? A Ferencváros most nagyon együtt van. A máltai kirándulás nekünk is jót tett, nekik is jót fog tenni. És mégisazt mondom, hogy megelőzzük őket. Ha rajtam midik, mindenesetre. — Nem lesz baj, hogy olyan régen nem játszott? — Nem. Elárulok valamit, de ne adja tovább- Van nekem itt egy gömbölyű kövem. Jól gurul. Azzal szoktam délelőttönkint passzolgatni. Jobblábbal passzolom a balnak, ballal a jobbnak. Nem szabad egészen kijönni a játékból. Kár, hogy a Fradi— Hungáriát nem ezzel a követ fogjuk játszani... (Valld be, hogy boldog vagy! Látod a tekintetében, hogy meggyőződése szerint beszél és nem frázisokat akar mondani. Arca még' pirosabb lett, való-.sággal tűzbe jött.). Olvasnivalót most ne hozzanak neki, mert van bőven, csak győzze valamennyit. Mostanában főleg Az ember tragédiáját olvassa- De bevallja őszintén: nem igen érti, mit akar mondani Madách. Épp ezért most elolvas egy négykötetes Madách-életrajzot is, hátha attól okosabb lesz. Adyt már jobban érti. Őt életrajz nélkül olvassa. * Veszed észre, hogy már másodszor ásít mióta együtt ülsz vele? Ennyire untatnád? És ha már ez a helyzet, hogyan lehet ennyire őszinte? Csak vond felelősségre, hadd restelkedjék! : , ,■— Igen, ásítottam. De nem azért, mert unatkozom, hanem azért,mert kivételesen rosszid aludtam az éjjel. Pedig minden éjjel jól alszom. Ma pedig forgolódom és hánykolódtam. — Miért? — Azt álmodtam, hogy futballozom. Persze a Hungáriában játszottam, de fogalmam sincs, hogy ki ellen. Arra határozottan emlékszem, hogy a Hungáriában nagyon sok fiatal játszott és nekem folyton veszekednem kellett velük. Mindig rossz helyre adok a labdát, tessék képzelni, micsoda méreg az. És a legjobban az dühített, hogy nekem magamnák sem ment a játék. Akárhogyan igyekeztem, rosszul játszotam. Futkostam jobbra, balra, nem csoda, ha fáradtan ébredtem és nem eléggé kialudva. Hát ezért ásítottam. Pardon :— Meg vall bocsátva. De akkor megyek és hagyom aludni. — Ah, most már nem fekszem le ebéd előtt. Megvárom a postát, mindjárt itt lesz. . ...... Nem sok levelet kap, de nagyon örül mindnek, ürüli Alfrédtől kapott hosszú levelet, amelyben, türelemre inti őt az pöreg’v Dietz , doktor is írt egy szép levelet neki. Hogy mennyire sajnálja a válogatott csapat egyik oszlopának kidőltét- Szurkolók is írnak néha-néha, ezek gyógyulásra buzdítják. Na és persze a fiúk és Schaffer... ők nem írnak leveleket, de minden városból küldenek egy-egy képeslapot. Most a legutóbbiban már boldog újévet is kívántak.* Bocsánat, hogy közbeszólok. Nem vagyok orvos, nem beszéltem Cseh orvosaival, nincsenek röntgenfelvételeim. Mégis azt merem mondani, hogy Cseh Matyis nem komoly beteg. Miért mondom ezt? Figyeld meg, amint itt hanyagul hátradől a karosszékben és mesél, magyaráz. Vedd észre kézlegyintéseit, amelyek közismertek és vedd észre cinikus megjegyzéseit erről és amarról (s melyeket éppen azért nem érdemes feljegyezni, mert cinikusak.) Ennek az embernek a modora, világfelfogása, beszéde pontosan ugyanaz, mint volt azelőtt-Márpedig a betegség átformálja az embert. A komoly betegség istenhívőt varázsol az istentagadóból, elmélyedő elmét a felszínes emberből, szangvinikust a flegmatikusból és flegmatikust a könnyen hevültből. Cseh semmit sem változott. S ha egyénisége, lelkisége ugyanaz, mint volt, — már pedig ugyanaz — akkor testi állapotában sem lehet komoly változás. * Most pedig köszönj el Matyitől s kérdéseiddel se hátráltasd tovább gyógyító kúráját. — Köszönöm, hogy meglátogatott. Jól esik, ha gondol rám valaki, mert én is sokat gondolok a barátaimra. Üzenem mindenkinek, hogy jól vagyok és alig várom, hogy újra játszhassak. Mindenkinek boldog újévet, hungaristáknak, fradistáknak, újpestieknek egyformán. 9. Hát így él és így pihen Cseh Matyi a Mátrában, szikrázó, csillogó fehér hegyek közt, egy csodaszép szanatóriumban. Sokat diskurál újdonsült barátaival, edzést is tart a gömbölyű kővel s legfőbb gondja pillanatnyilag a fülrehúzható sapka és a libamáj. Most még külön öröme is lesz, mert Piskó úr (aki nagy hungarista) átmegy majd hozzá Gyöngyösről és visz egy üveg savanyúpaprikát-Libamáj — savanyúpaprika ... Mi kell több a teljes gyógyuláshoz?? Tabi László. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1938 JANUÁR L Olvassa asz ELLENZÉKEI-mert a legmegbízhatóbb és legfrissebb anyagot a legkiválóbb újságíróié feldolgozásában hozza. Hirdessen asz ELLENZÉKIEN-mert ezt a lapot minden komoly vevő és eladó mindennap elolvassa. Szerkesztőségét Hartóhivall. • CLUJ-KOLOZSVÁR, anivergitatis Str. (Egyetem-n.) 8. m. Langfelder Ferenc válasza az Elektromos vádjaira: „Ha nem kapunk sürgősen elégtételt, kénytelenek leszünk az ügyet a bíróság elé vinni41! — A Sporthírlap tudósítójától — Általános feltűnést, sőt megdöbbenést keltett városszerte Kovács Dezső dr.-nak, az Elektromos futballigazgatójának pénteken megjelent nyilatkozata, amelyben nem kevesebbet állít, mint hogy Szendrődit az újpesti összekötők „felsőbb utasításra hanyagolták el” a válogatottak Venus elleni próbamérkőzésen. Egyéb, nem kevésbbé súlyos panaszokat is tartalmaz az Elektromos futballigazgatójának nyilatkozata. Langfelder Ferenc, az Újpest igazgatója az alábbiakban válaszol a nyilatkozatra: — Megdöbbentett Kovács Dezső dr.-nak a válogatással kapcsolatban adott nyilatkozata. Kovács dr.-t én nem ilyennek ismertem, vagy kétévtizedes sportbarátságunk alatt ez az első ízléstelenség, amelyet a részéről tapasztalok. Meg vagyok róla győződve, hogy csak csalódottságának első pillanatában ragadtatta el magát ennyire és ő maga lesz az első, aki egyesületemnek, válogatott játékosainknak és nekem sietve elégtételt ad. Mert ha nem így lesz, akkor bizony legnagyobb sajnálatunkra kénytelenek lennénk az ügyet a megfelelő bíróság elé vinni. — Addig is csak két dolgot akarok már most leszögezni. — Az egyik az, hogy eddig elképzelhetetlennek tartottam, hogy sportember még csak gondoljon is olyasmire, hogy egy játékost „felsőbb utasításra elhanyagoltak”. Minden mástól eltekintve, olvassa el Kovács dr. úr a mérkőzésről szóló tudósítást. Ebből megtudhatja, hogy Szendrődi például nagyszerű gólját éppen Vincze Jenő passzából érte el. — Sajnálatomra egy személyi ügyet is likvidálnom kell. Azt mondja Kovács dr. úr, hogy a májusban Belgrádban megtartott B válogatott mérkőzésen résztvett játékosai tele voltak panasszal. Minthogy pedig ezt a csapatot én vezettem és az azóta eltelt nyolc hónap alatt sem a játékosoktól, sem az Elctromos vezetőitől egyetlen panaszhangotsem hallottam, felhívom Kovács dr. urat, hogy ezeket a panaszokat pontonként a nyilvánosság előtt konkretizálni szíveskedjék. Fogl //. elmondja, hogy mi az a sportszerű gondolkodás — A Sporthirlap tudósítójától — Fogl II.-vel, a volt sokszoros válogatott hátvéddel találkoztunk. Elbeszélgettünk a futballról és közben szó terelődött a sportszerűség fogalmára. — Ugyan kérem, — legyintett Fogl Karcsi, — manapság már ezt a fogalmat is nagyon kiforgatták valódi jellegéből. Majd én mondok egy jó példát az igazi sportszerű gondolkodásra. A történet így hangzott: — Rangadót játszottunk az üllőiúti pályán az FTC ellen. (Lehet, hogy már Ferencváros volt.) Az első félidőben az egyik FTC-csatár kapura lő. Knoll, a kapusunk kiszalad és a gólvonal előtt egy méterrel ölbekapja a labdát. Ebben a pillanatban a síkos talajon elcsúszott és kiejtette a bőrt, de rögtön utánakapott és megfogta. És ekkor — óriási megdöbbenésemre — a középvonalnál álló Schiller játékvezető kétszer fütyül és gólt ítél ellenünk! Odakiáltottam neki, hogy jöjjön a kapunkhoz, de ő nemet intett. Erre felemeltem a kezemet és jeleztem, hogy lemegyek a pályáról. Példámat követte az öcsém Is és Király, az egyik fedezet. Az öltözőben dühösen láttunk neki a vetkőzésnek. Alig vetettük még le a cipőnket, beállított Bródy Sanyi az FTC-ből és azt mondta: „Karcsi, gyertek vissza, a játékvezető megsemmisítette azt a vitás dugót.” Én nem akartam Bródynak hinni, de az becsületszavával megerősítette, hogy igaz, amit mond. Erre gyorsan felvettük a cipőket és mindhárman visszamentünk a pályára. Irtózatosan beleszálltunk a játékba és 3 dugót rúgtunk a FTC-nek, így lett az eredmény 3:1. — Nem 3:0? — kérdezzük. — Nem. — feleli Fogl Karcsi és még a szeme is ragyog. — Bródy Sanyi nem mondott igazat, a játékvezető nem vonta vissza azítéletét. Csakhogy Bródy Sanyi nem tartotta sportszerűnek, hogy az FTC teljes csapattal játszon egy olyan Újpest ellen, amelyből három játékos hiányzik. Az ő sportszerű gondolkodásával ez nem fért össze. Inkább bejött az öltözőnkbe és egy jámbor hazugságul visszacsalt bennünket a pályára. Bennünket, az ellenfél játékosait! Hát kérem, történnek manapság ilyen dolgok? ... ÚJABB MÉRKŐZÉSSEL BŐVÜLT BUDAFOK PORTYÁJA Fiala Antal, a Budafok FC intézője csütörtökön éjjel táviratot kapott a portvázó csapat vezetőjétől. A távirat közlése szerint a csapat potvája újabb mérkőzéssel bővült, sőt Tichy Ede portyavezető szerint arra is remény van, hogy a portya még újabb meccsekkel fog bővülni.