Sporthirlap, 1939. június (30. évfolyam, 43-50. szám)

1939-06-03 / 43. szám

4 SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1839 BABITS *U így tanít Rowe... (Pillanatképek) — A Sporthirlap tudósítójától —• Rowe megjelenésben, beszédmo­­dorban nem professzor. Tudásban az! Szerényen, kedvesen, termé­szetesen tanít. Szavai nem fognak feledésbe merülni, a Rowe-anya­­got“.­e fogják rögzíteni, ezenkívül pedig még amúgy is sokáig vitáz­nak majd azokon a témákon, ame­lyeket Rowe működése hozott a felszínre, m­ilyen például a tech­nikai kiképzés elvei, játékvezetői problémák, taktikai kérdések. Row­e anyagának nyugodt ren­dezéséig is érdemes nyomonkövet­­ni őt, hogyan tanít, hogyan ma­gyaráz. Hosszú rúgás (Színhely a REAC-pálya. Elmé­leti oktatás folyik, mert a fiúk fáradtak a kétnapos főisk­olai döntőmérkőzésektől. Ezeket a mér­kőzéseket Rowe is végignézte és a tapasztalatairól beszél.) Rowe: Hol az az erős jobbhát­véd? Nagy hibája volt, hogy ha ideje volt is irányított felszaba­dító rúgásra, mindig a saját ol­dalán szabadított fel, mindig a jobbszélsőnek rúgta a labdát. Miért nem vágta át keresztben a másik oldalra? Ha a saját szélsőjének rúg, annak meg kell fordulnia ahhoz, hogy az ellenfél kapujára húzzon. Ha a másik oldalra vágja át a hátvéd a labdát, a szélső majdnem abban a helyzetben kap­ja a labdát, amelyben már kapu felé húzhat, talán egy kis negyed­­fordulatról van csak szó. Vannak persze még más előnyei is a ke­resztlabdának. Miért nem rúgott oda? Pálfalvi (a hátvéd): Nem tudok olyan nagyot rúgni. Rowe (mosolyog): Ugyan, ilyen erős legény. Mutassa csak, hogyan rúg? A kútfalvi­­bemutaja a mozdula­tot. Rowe bólint, látja a hibát. A hátvéd erősen elöredülve rúg, ho­lott­ magas hosszú rúgásnál a test hátrahajlik, hogy ne akadályozza a láb fellendítését. A hátvéd bó­lint. Rowe karonfogja és együtt próbálják a mozdulatot.) Szögletrúgás Rowe: Megfigyeltem, hogy szög­letrúgásnál sok a fedezetlenül ha­gyott ember. Szögletnél mindenkit le kell fogni. Nem fontos, hogy a középfedezet a középcsatárt fog­ja, — a szögletnél az a lényeges, hogy a legmagasabb emberünket állítsuk rá a legmagasabbra. Az egyik hátvéd álljon a szögletrúgó­­hoz közel eső kapufához, az ő fel­adata lesz a fejmagasságig érkező labdák elintézése. A másik hát­véd az ellenkező kapufához álljon, valamivel hátrább, mint a kapus és ha a kapus kifut a kapuból a labdára, ez a hátv­éd azonnal fus­son be a kapuba, hátha a kapus elvéti a labdát s legalább egy me­zőnyjátékos legyen a kapuban. Egy játékos: Milyen a jó szög­letrúgás? Az ellenkező lábbal rú­gott? Rowe: Nem. Mert az befelé ka­nyarodik, eltávolodik a fejelni akaró csatároktól. Az ilyen lab­dát a legnehezebb fejelni. Ezt a védelem könnyebben fejeli ki. Az ilyen szögletnek csak akkor van létjogosultsága, amikor erős szél fúj s remény lehet arra, hogy a szél is segíti a labdát a kapuba. Könnyebb dolga van a csatárnak, ha a labda feléje ível. Az én vé­­leményem szerint a legjobb egy sem kifelé, sem befelé kanyarodó, tehát egyenes labda,­­ az ötös vonal és a 11-es pont közé. Sorfal Rowe (nevet): Az egyik, mér­kőzésen láttam egy sorfalat... A sorfal tagjai h­áttal álltak neki a labdának. Gól is lett belőle. Elő­ször is ha háttal állunk, nem látjuk a labdát. Aztán kaphatunk egy erős labdát a vesénkre, tehát súlyosabban megsérülhetünk, mint akkor, ha szembefordulunk a lab­dával. Tessék szembeállni a labdá­nak. Szorosan egymás mellett, váll váll mellett. Egy játékos: Hány ember al­kossa a sorfalat? Rowe: öt, esetleg hat ember. Teljesen el kell zárni a kaput, ha­csak a kapus nem kéri, hogy egyik vagy másik sarkot tartsák nyitva neki, hogy láthassa a labdát. De a legjobb teljesen elzárni. Az ilyen sorfal ellen laposan lőni hiába­való energiaveszteség. Ha áteme­lik rajta a labdát,­­­ a kapusnak látnia kell a labdát. Vannak já­tékosok, akik alul megnyesve a labdát emelik kapura, felső sarok­ra, úgy, hogy a labda visszafelé pörög. De ha ilyen labda bemegy, a kapushiba. Jobb, ha az ilyen labdát kiadjuk a szélre. Megjegy­zem, sorfalas szabadrúgásnál a középcsatár kivételével mindenki hátra jön fedezni, senki sem ma­radhat fedezetlenül. Azért van szükség még a szélsőcsatárokra is, mert hiszen az egész védelmet beépítettem a sorfalba. Egy játékos: Lehetetlen sorfal ellen gólt lőni ? Rowe: Ha a sorfal jó,­­ akkor lehetetlen. Mindössze egy trükköt szoktunk használni sorfalnál, de nagyon ritkán. Két játékos fut neki a­ labdának, egy elől, a má­sik x mögötte. Az elől futó úgy csinál, mintha lőne, de átugrik a labdán, a sorfal esetleg felbomlik egy kicsit, lövést várva, talán rés nyílik és a lövést mímelő mögötti játékos átlőheti a résen a labdát. Nem mondom, hogy ez biztos gól, sőt meglehetősen ritka, gól. A Tottenhamban egyszer három év alatt egyszer sikerült így gólt lőnünk. De az fontos kupamérkő­zésen volt. (Hertzka Pál és Rubint Lajos résztvételével egy kis vita fejlő­dik ki a sorfalak játékvzetői ré­széről.) Egy felképcsatár Rowe: Láttam egy tehetséges középcsatárt. .Jó technikájú játé­kos, jó lövése is van, de a két nap alatt alig jutott ötször lövés­hez. Miért? Azért, mert nem fut­ előre. Leadja a labdát az össze­kötőnek s ahelyett, hogy ezután rohanna előre, visszavárva a lab­dát. .. ottmarad. Miért nem megy előre? Miért nem lő, ha el­érte a tizenhatost? Lőni!! Börzsönyi (a középcsatár) : Csak egy összekötőm volt, a másikat kiállították! Rotce (mosolyogva legyint): A másik mérkőzésen is ugyanezt csinálta. Ha például húsz méterre a kaputól odapasszolja a labdát az összekötőnek,­­ rendben van! De máris előre kell rohanni, mert az összekötő labdája már lövő­­helyzetben éri! Miért nem fut előre ? Fábián József (a főiskolás f­utballisták kapitánya): Látod, szinte szó szerint ugyanezeket mondtam neked mindig. Úgy lát­szik, egy­ angol szakértőnek kel­lett ide eljönnie, hogy végre be­lásd a­ magad és a csapat érde­kében ! Összekötök Rowe: Nem akarom önöket rá­venni arra, hogy modern taktiká­val játszanak, az én feladatom csak az ismertetés. Énnekem az a véleményem, hogy a régi tak­tika lehetőségei nem érnek fel a modern háromhátvédes támadó taktikához, amelyben a közép­fedezetet hátravonjuk ugyan, de ezzel szemben, egy helyett két­ építőt kapunk, a két­ szélsőfedeze­­tet. Az önök taktikájában az összekötőket senki sem fogja, a középcsatárt is ritkán. Az ilyen fölállításos csapatok ellen csodát tehetnek a középen hosszan, vagy magasan előreadott labdák, ha van egy gyors középesetármik. Ha az ír csapatban Bradshaw he­lyett a magyar Kolláth játszik, az első félidőben három gólt is lőhetett volna az ír csapat. Azt vettem észre általában, hogy­ a magyar összekötők visszaélnek az­zal, hogy nem fogja őket senki. Egymásnak passzolgatva, szeretik tehát fölvinni a labdát, ahelyett, hogy egyből vágnak előre a középcsatárnak. Ha egymásnak passzolgatva viszik fel a labdát, akkor szinte kényszerítik a vé­delmet arra, hogy helyezkedjen és fedezzen. Szeretném hallani, hogy várjon az összekötők véle­ménye megegyezik-e az enyém­mel. összekötők (bólintanák). Rowe: Nem láttam szélre való kiadást a középfedezettől. Pedig ha már valaki támadó középfede­zetet játszik, pompás alkalma van a szélre játszani. Ahelyett főleg az összekötőknek játszott és ő is hozzájárult ahhoz, hogy ez a kö­zépen való tologatás minél hosz­­szadalmasabb legyen. Kalocsay (a középfedezet): Ér­dekes, pedig én szeretem a hosszú erős labdákat a szélre. Úgy lát­szik, nem volt jó napom. Mozgás, mozgás! Rowe: Egyet ajánlok a figyel­mükbe! Senki sincs játékon kívül! Mindenki játszik az egész idő alatt! Nemcsak akinél a labda van. Van egy angol közmondás: Ha nincs nálad a labda,­­ helyez­kedj! Gyakran láttam, hogy Az összekötő cserbenhagyta a szélső­jét. Ha például a jobbösszekötő kiadja a labdát a szélre, ne fus­son a kapu elé, hagyja azt a középcsatárra és a balszárnyra, a jobbösszekötő tartsa meg a kapcsolatot a jobbszélsővel, hogy kisegítsen, ha szükség van rá. Le­gyen tőle passzolótávolban, segít­sen neki, ha sarokba szorítják. A modern angol támadótaktiká­­ban a szélsőfedezet is támogat­hatja a szárnyát, annak is hitet passzolni. Aki passzol, ne álljon meg utána, fusson, helyezkedjen! Ha nem labdával, fejjel játsszon tovább, gondolkozzon, hogy mi­lyen helyzet adódhat, mi lehet az ő szerepe benne. Senki se kapcso­lódjon ki egy pillanatra sem a játékból, még a kapus se! Figyel­mükbe ajánlok egy másik mon­dást is: a labdát, futtassuk! Ne vezessük oda, ahova passzolha­tunk. Ha az ellenfél húsz méterre van tőlünk, ne vezessük a labdát tizenöt méteren át, hogy az utolsó öt méteren passzoljunk. Vezessük inkább öt métert és hagyjuk, hogy a labda tegye meg az utolsó tizenöt méternyi utat. Kérdések Kérdés: Mit csinálunk akkor, ha a sorfalba beáll az ellenfél egyik játékosa is és a rúgás pil­lanatában lehajol? Rowe: Sorfalépítés közben mö­géje állítunk egy játékost. Kérdés: Nem lyukas az angol védőrendszer ? Rowe­­mosolyogj: Nem. Angol pályán nincsenek olyan nagy lyu­kak, mint itt. Hány attgól közép­csatár és összekötő sóhajtana iri­gyen, ha az itteni mérkőzéseket látná. Az angol védelmi elv: ember ember ellen. Az önök tak­tikájában két ember fog egyet, majd egy kettőt. A két hátvéd vigyáz a középcsatárra, tehát, egyik se. A középfedezet vigyáz a két összekötőre, tehát egyikre sem. Az angol védelem haránt­vonalait nehéz átjátszani. Egy megjegyzés: Azért ott is esnek gólok ... Rowe: Természetesen! Csatár­sorok is vannak! Egyik csapat jobb, mint a másik, egyik játékos jobb, mint a másik. Ezen nem se­gít a rendszer. De nemcsak jó és rossz játékosok vannak, hanem jó és rossz rendszerek is. Fábián kapitány: Minden rend­szeren túl a futballhoz sport­emberek kellenek, akik lelkiisme­retesen gyakorolnak, tanulnak, lelkiismeretesen, keményen edze­nek, sportszerűen élnek, tudnak küzdeni és nem kifogásokat ke­resni. Azt hiszem, ez a legfonto­sabb erénye az angol futballistá­nak és merem állítani, hogy ez a legfontosabb. Royce (bólint): Igen.­­ (Vége a megbeszélésnek. J­ome elmegy, a fiúk pedig tovább be­szélgetnek, vitatkoznak azokról a témákról, amelyeket Rowe vetett fel, az angol tanító, aki megérde­melten lett kedvence a főiskolás futballistáknak.) M­olnár vagy Rátkai? Ki lesz a Kispest balszélsője a Hungária ellen? — A Sporthírlap tudósítójától — A kispestiek igen komolyan ké­szülődnek a Hungária ellen. Az Újpesttől szerzett pont most igen nagy reményekre jogosítja fel a piros-feketéket. A pénteki könyö­nyű edzésen hangoztatták is.­­ A Hungária egy pontot sem szerez vasárnap. Elbúcsúzhat a második hely reményeitől. A Fra­dit közelebb hoztuk az Újpesthez, most meg a Hungáriát távolítjuk el a Fradi közeléből. Hálásak le­hetnek nekünk ferencvárosi bará­taink. A vezetőségnek különben na­gyon fáj a feje. A balszélső kér­dése még megoldatlan. Vasár­napra két jelölt is van: Molnár és Rátkai. „Beosztásuk" Kincses­től függ. Mint a vezetőség részé­ről közölték velünk, Kincses torokfájása már gyógyul és va­sárnap talán már játszhat is. Eb­ben az esetben Molná­r a balszélső, Rátkai a balfedeznet. Ha Kincses néni játszhat (ez az eset aligha következik be), akkor Molnár a jobb-, Rátkai a balszélső, a bal­­fedezet pedig Vig lesz. Az ifjúsági és a kölyökbajnokság vasárnapi műsora IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG: 1. imriAly Bíró-csoport WC ~ MTK. Ktaos-ter, J. Fiai.l. —. Thal- Elektromos. Tsm­-i-ft, TSE-pálya, fél 2. Dróth. - BRSC—DSE, Jtáttogfalva, fél 2. - VsMft—Tomi TE, BAhr-nt­.-a, nefty. 2. Fazekas. — Posta*—BTK, Le­­vecsenyiér, 2. Löffler. — III. ker- TVE— Cortipnetor. Nígy sisak­ru­tt-ntaa, tél 11. Etek. Pártos-csoport BMTE—LAC, Budafok, BMTE-pálya, tél 2. Laszlar U — PTC—Kelenis M. rob­ogák­­utra a. 1. Brünk­or. — Ot. MŰVE—BMTE. Csepel. MOVF.-pálya, tél 3. Smikulák. — MÁVA­?­~Gombistror SE. Kőbányai-út, fái 4. — KTK-BTt, ttyónnSl-út, fél 2- Klein Gy. — MAFC—WMTK, Bertalan­­t4ó fa, M­ 4. tt\m T. — Törekvés—Hun­gária, BittHi­-ufc, au gy. 9. Zala tuti. IT. osztály Kárpáti-csoport KTCb-áttFC. Cetflédi-út, 12. Pi«in«er. - KsC. Szmoi-nto9, fél 2. Vertf. — F8C~,.S 3‘* FC. Budafoki-út, FBC-pálya, fél 1. — ETC-FTC II­, Pesterzsébet, Vágóhíd-utca, fél 4- Szabó II- Pál­ — Kisp. AC—Fér. Vasutas, SzNSE-pélya, 9. Teuffel. Stolibe-cappoi­t BLR-MFTR. Hajdu-u.. fél 2. Cíyovás­— UMTE—URA K. S»nt Uá«*Ió-Wr. 6. S’liscui Gy. — UTB II—OPE. Stadion, K­. Vcsfigényi. — Pau­l Oool*—PSC, Váci-út, fél 4. Wagner. — B. Vasutas—BIK, Sző­­nyi-út, fél 12. Erdész. — MPSO-ZSE, Újpest. Horthy M. út. Ml 4- Skultéty. — UTSE—MSC, Népsziget, fél 2- Zlmtvér­­tfiami II. III. osztály Ópvér-csoport M- Eiövó—Phöbu­s, Tstal-út, MÁV Ekk­é­­pálya, fél 2. f seprés;1. — VI. ker. B0— JíAC, Síroági-út, lö. Csínyi Ti. — ZAC~ .Tata, Fehér-út, 9. ~ T. BUSré~För. TKOr. Kái.*s-tér, 3. Vidít*. — P. Remény —TLK. Rákospalota, Levente-pálya, 2- Pata­la. Malaky-e söpört s*AC—Gránit, BíAÚ-pálya, negyed 2- Silbertrtofk­a. B*n8É—JfSú. Sz.NSE-p., fél 1. Bottér. — köb. AC—SizRTO, Meg- lódi-itt, fél 11. Skopár. — IXISU-P. .Juta, Pesterzsébet. Horthy M.-út, fél 4. Szojik. Springer -ssöpirt WMTK II—M. Textil II.. Csapd, WMTK-páya. 11. Pogány. — BMTE Il­iit. kér- TVE K­. Bik­lafok. BMTE-pálya, fél 12. Piaaki. — Hargita—M. Pocsátó, Sas­­halom­, fél 2. Vétó. - Ketenyiligy - Gold­­berger rtE II., Kolorv­­ilgy, fél 4. Vámon. — GBrISE—Kalapos, Binát-atca, fél 4- S fokos. IV. Házfoly Girb­átot-csoport BTK II—B. Magyaréig, Pozsonyi-út, fél 4. Róna L. - VTI— Főóráitok. Gyfiná­ayi Vid-i­t. 8. ráillik. - PMTK-WoSC. URAK-P*lya. 8. Tabajdi. - UVASC'-T. Étere, URAK-pálya, fél 2. Kertész K. Hngw.r-cs­oport BAC—Csillaghely, Vilvszrrári-iH, fél 12. Kertész, IT­­R. - BBIC-BEAC. Stoké­sz, S. Tfryi. Istóf-csoport MTK II—KSC, Tómc Bányi-út, 19. lla­­raágosa. — KSC—Fü­ggetlenség, Gergely- Ortó, negyed 9. Géla. Fehéry-csoport WMTK III—m. Csepel, WMTK p- 1. Fehér B. — KáOE—Srttok, áírróksári­­f«S, 4. Gyönbjós K­i KÖLYÖKBAJNOKSÁG Biró-cs oport BÍK-ötFC, Albertfalva, ix*y«l 2-N» ay -i. Isier-csoport Köb. FC—KSSE, Bihari-öt, 4- GárpAr. Kárpáti-csoport Szondy—­KrTE, Wetar!etetett, ne«y«I t. Kínévá. — SxNSE—SbFO, Mikiótte Ssp. «. Fóris. Malp.ky csoport MTK—VÁC Tomccányi-út, hegyid 5. Borosn G. Sugár-csoport Hargita—EAC, Sashalom, tér 3. Ágos­ton. Vedres-csoport WJfSC-MFTR, Újpest, WOSC-pálya. 4. We­.sz, S. Vida-csoport VI. ker. SC—Juta, Taúti-'St,­­KSE-pálya, negyed I. Pataki.­­ BMC—NSO, Várai-út, 12. Varga Z- — BTK--Torul TE, Pon Só­­nyi-út, 10. Stefancsik. OSZTÁLYOZÓ­­KÖNYVÜNK v­­­es: Korányi és Titkos II. PHÖBUS—SZOLNOK 26:32 (Bajnoki, Csütörtök: Szolnok. Eredmény: 5:3 (1:2). Gólszerző: Szántó, Kolláth, Béki, Solti, Rét­kés öngól, Korom, Szikár, Gomb­kötő.)­­ A mérkőzés nem úgy indult, hogy a Phöbus fogja megnyerni. A szünet után azonban egyre in­kább látszott, hogy a Szolnok nem győzhet. A tartalékos hazai csa­pat nem állhatott ellen a vártnál jobban szereplő újpesti együttes­nek, amelynek egyik-másik tagja egészen kiváló teljesítményt nyúj­tott. Csikós 2 Gulyás 2 Wéber 2 Retkes 3 Korányi 1 Klapétey 2 Cziszler 1 Podmaniczky 3 Titkos II. 1 Szűcs 3 Megyeri 2 Fazekas 3 Ráki 3 Szántó 3 Szikár 2 Sárkány 4 Gombkötő 1 Kolláth 3 Solti 3 Nagy 4 Tóth 2 Korom 2­­F. . .„_ Phöbus: 25 Szórtnak: 32 ROWE CSEPELEN Rowe Arthur, a népszerű angol edző, pénteken délelőtt Csepelre láto­gatott el és ott az M. Posztó játé­kosainak tartott bemutató előadást. A nagyszámú érdeklődök között volt Török Tivadar,­­az M. Posztó, Lukács Gedeon, a WMFC és Katzer Károly, a Cs. MOVE edzője, azonkívül több egyesületi Vezető, valamint Túrán, a Hungária tartalék-középfedezete is. A bemutatónak nagy sikere volt.

Next