Sporthirlap, 1940. február (31. évfolyam, 10-16. szám)
1940-02-07 / 10. szám
» beleadva „beledarált" és a kétkilométernyi futás után következő lejtőn alaposan meglépett a „Sódertől". Ezen a lejtőn érte utol Bellonit a végzett Szalay képében. A fáma szerint Belloni szive nem bírta, hogy a két lesikló is megelőzze. Feladta... 9. A vacsora előkelőségét emelendő Petrichet „báró úrnak", Bezsö dr -t pedig „hercegemnek” titulálták. Szalayt pedig ezzel a megszólítással tisztelték meg: „Bajnokom !*• 10. Kozich, a bécsi alpolgármester kedves, hangulatos beszédben köszönte meg a szíves vendéglátást. A beszéd utolsó mondatait magyarul mondotta el, amivel érthetően nagy sikert aratott. Könnyekig meghatott és könnyekig megkacagtatott mindenkit. 11. Tatár István beszédének Baumann Erika helyeselt a legtöbbet. Olyan meggyőződéssel, mintha értette volna... 13. A magyar szövetség díszes jelvénnyel, a bécsiek firomelvű bronzverettel kedveskedtek az ellenfélnek... 13. Tatár István kevert német-magyar beszéd kíséretében osztotta ki a díjakat, így valahogy: — Bar erte: Sfihöng. Jrh gratu Here... Második Szalay. Minden jót öregem!... Der dritte... 14. A vacsora után kis vita kerekedett Dezső Kornél dr., vitéz Szabó Zoltán és Petrich Géza között az utánpótlás nevelése kérdésében. Abban egyetértettek a felek, hogy a fiatalságnak segíteni kell, arra kell törekedni, hogy a fiatalok ne ott kezdjék, ahol a maiak kezdték, hanem ott folytassák, ahol a már nagyok tartanak. A módszerekben volt csak nézeteltérés. Abban azután ismét találkoztak a nézetek, hogy a KISOK és a szövetség között hiányzik a kellő összhang.. 13. Az elég hosszúra nyúlt vacsorázást tánc követte. Cigány játszotta a talp alá valót. Amikor néhány tangó és foxtrott után felcsendült a hegedűn a Kék Bunakeringő dallama, a bécsiek, összenéztek, könny csillant mag a szemükben és a lábuk a jólsmert ritmusra kezdett mozogni... SHERDA, 1940 'FEERCAK 7, SPORTHIRLAP HOSPORX Bécsi szakvélemény a budapestiekről A magyar sízők a viaszolásban nagyon elmaradottak - Szalay és Dezső dr. ideális stílussal fut - Szikla Péter nagyon tehetséges Poschl Hans,a bécsiek kapitánya a mátrai versenyről és a magyar A bécsiek Magyarországon járt „különítményének" legnépszerűbb tagja kétségkívül Poschl Hans volt, a kapitány. Alacsony termete, fürge mozgása, hegyes, mindig tréfa után szimatoló orra, örökké mosolygó szeme legfeljebb huszonötéves fiatalembert sejtet, csak deresedő haja mutatja, hogy már túl lehet a harmincon. A népszerű Hansit mindenki nagyon szereti. Igaz, neki is van mindenkihez egy kedves szava — azazhogy nem is egy. Élvezet beszélgetni vele, hiszen a sízés egyik legnagyobb szakértője. A nagy viadal utáni ünnepi vacsorán megkértük, tegye félre pár percre a tréfát és mondja el véleményét a magyar versenyzőkről, mutasson rá a hibáikra és mondja el azt is, hogy miképpen, milyen szempontok figyelemmel tartása mellett fejlődhetnek tovább. Készséggel tett eleget a kérésünknek: — A futókkal kezdem. A magyar futók nagy részének az a hibája, hogy erőből, szinte csak a felsőkar erejének a kihasználásával fut. Ezek közé tartozik egyik legjobbjuk, Belloni is. Van azonban technikás futójuk is. Szalay, Dezső dr. és Vulényi pompásan mozog. Szalay tökéletes norvég stílusa nagy meglepetés volt számomra. A műlesiklás, a pálya jó volt, igaz, nem nagyon nehéz. Mi nehezebbet vártunk. Szalay itt is nagyszerűenmozgott, Kővári is pompás lesikló, a legnagyobb meglepetés azonban ebben a számban az a fiatal versenyző volt, akit kapukihagyás miatt diszkvalifikáltak... ejnye, hogy is hívják... tudom már: Szikla. Nagy balszerencse volt az a kapukihagyás. Nem is volt benne hibás. Sajnálom. — A mieink közül Schőnynek és Freyernek nem volt elég meredek a pálya, ők meredekebb pályához szoktak az Alpokban. ■— A magyar hölgyek közül Iglóiné tetszett. És nagyon nagy tehetségnek tartom Lénárt Vicát. Lénárt még csak „tehetséges kezdő“, de sok és megfelelő tanulással a legjobbak közé emelkedhetik. Ő a legnagyobb tehetség az egész gárdában. Vasváry Évának is jó a technikája, csak a lába gyenge aműlesikláshoz. Többet kellene edzenie. Az ugrás is nagy meglepetéssel szolgált számomra. Sőt, a legnagyobbat! A magyar ugrók óriásit fejlődtek a múlt év óta. Egész sereg új tehetség tűnt fel ebben a versenyben. Egy hiba van csak: érdekes, hogy minden magyar ugró közös hibája a fiataloknál is megtalálható: ollóznak a levegőben. Nem szorítják egymás mellé a két lécet. Ez pedig sok rossz pontot jelent a számukra. Különösen Szathmáry Ada fejlődött sokat. Regös viszont visszaesett. Darabos, sem tudja levetkőzni a régi hibáját: betörik a lába térdben, nem nyújtja ki eléggé. Az összetett versenyzők közül csak Szalay és Kővári érdemel dicséretet. Igazi összetett versenyző nincs is rajtuk kívül Magyarországon. — Még egy újdonságot láttam az ugróversenyen. Olyat, amit eddig sehol sem lehetett látni az egész világon: öt méterenként jelzőtáblák voltak, úgyhogy a közönség szinte ellenőrizhette az ugrás helyes mérését és a sánc élét sem csupán az egyik sarokra odavetett kendővel jelezték, hanem keresztbe támasztott rúddal, amiről színes zászlók lógtak. Nagyszerű újítások! Le kellene vezetni ezeket az egész világon! A kritikát hallottuk. Most már az iránymutatásra volnánk kiváncsiak. Poschl ezzel sem marad adós: — A futásban elsősorban meg kell tanulniok a magyaroknak viaszolni. Nem tudják, nem ismerik még az új dolgokat, még mindig a régi nyomokon haladnak. Talán nem is ismerik a finn viaszokat, amelyekma a legjobbak a világon, Szalay ésDezső dr. részben annak is köszönhette a futásban való jő szereplését, hogy a mieink viaszolták a lécüket. (Dezső Kornél itt közbeszólt: „Ismerjük mi is a finn viaszokat és tudjuk is, hogy a legjobbak, csak Magyarországon egyelőre nem kaphatók. A kereskedők nem ismerik még!“) — A műlesiklásban nagy baj van, nincs semmi utánpótlás. Még mindig Szalay és Kővári a legjobb. Szikla az egyetlen fiatal, aki számításba jöhet. Itt nem is lesz fejlődés, amíg nem nevelnek ennek a két, vagy három versenyzőnek ellenfeleket. — Az ugrásban viszont — amint már említettem — nagy fejlődés tapasztalható. Sok az új ugró. Csak sok edzésre van szükségük. Mindenekelőtt meg kell tanulniok, hogy nem elég a nekifutón szerzett lendület, el is kell ugrani a sáncról! Ma még nem szállnak el a sáncról. Pedig megvan bennük a bátorság. A módját nem tudják talán. Az edzéshiány abban is megmutatkozik, hogy nagyon sok a bukott ugrásuk. Egy-két év múlva azonban, ha biztosabbá válik a mozgásuk és megtanulnak elugrani is, az európai élvonalba kerülhetnek... A fejlődés a múlt évhez viszonyítva így is nagy, sokkal nagyobb, mint amit el tudtam volna képzelni... Eddig tartanak a tanácsok és kritikák. Tessék belőlük tanulni. Vegyük hasznát a kedves és minden tekintetben hozzáértő jóbarát intő, korholó és dicsérő szavainak! Ha így lesz, jövőre talán már azzal büszkélkedhetik a derék Hans, hogy magyar tanítványai tűltettek a bécsieken, visszahódították Szendy Károly vándordíját a nemes ellenféltől... B. P. MORZSÁK a Bécs Budapest síviadal díjkiosztó vacsorájáról A Bécs—Budapest városközi viadalt nagy ünnepi vacsora zárta be. A BSE látta vendégül a versenyzőket és a vezetőket. A vacsorán történt néhány feljegyezni való. 1. Kővári a balszerencséjére panaszkodott. — Még soha ilyen sorozatosan nem üldözött a balszerencse — mondotta. — A futásban rosszul viaszoltam. Még sohasem fordult elő velem,hogy Szalay Laci az utolsó öt kilométeren három percet rámverjen. Most előfordult ez is. A jég úgy rátapadt a lécemre, hogy alig tudtam lépni. Éz nem, az összetett bajnokságért, futjuk, a versenyt, talán fel is adom. A műlesiklásban pedig a szemüveggel volt baj, ónos eső esett." Még mondtam is Emánuelnek, hogy nem veszek szemüveget, nehogy ráfagyjon a jég. És akkor az utolsó pillanatban az indulás előtt, szinte önkéntelenül előrántottam a szemüveget és feltettem. A jóslatom bevált. Csak szerencsével menekültem meg a lábtöréstől, amikor „vakon” nekirohantam a kerítésnek... 2. A sáncra mindenki panaszkodott. A már olvadásban lévő hó ráfagyott a sáncélre s így az elugróhely úgy eldobta az ugrókat, hogy a lélegzetük is elállt. Volt olyan versenyző is, aki szabályos légbukfenc után ért földet... 3. Szathmáry Aba ugrott legnagyobbat: 56 métert. A sánc jóvoltából ígérte, hogy soha többé. Inkább maradjanak épek a csontjai... 4. A vacsorán Einhardt Muhi, a bécsi bajnoknő aratta a legnagyobb sikert. de általában a szebbik nem ezúttal nemcsak a hófödte hatalmas lejtőkön aratott sikert, hanem „civilben" is... 5. Vacsora közben szóba került ismét, hogy a BSE csak az első három helyezettet hívta meg a vacsorára. Iglóiné hallgatta egy darabig az erre vonatkozó vitát, azután hirtelen Kővárihoz fordult: — Hát maga akkor mit keres itt? 8. Tilki, a szövetségi kapitány számította ki, hogy eddig senkinek sem sikerült kettőnél többször bajnokságot nyernie. Szalay az első „hárompróbáé”... 7. Szikla Péter is szóba került. Petrleh Géza mesélte, hogy Szalay és Kővári szinte könyörgött neki: „Ne menj gyorsan a műlesiklásban, légy óvatos!" Mégis belement. Ezért hagyta ki azt a bizonyos kaput. Még forrnia kell!... 8. Bellorinak is balszerencsé se volt állapították meg. Kővári futott előtte, Szalay mögötte. Már csak 30 méternyire volt a ,, Rététől’’ Kővári ekkor anadea erejét Jobbágy János nemcsak a síben, de a tanulásban is első Az országos ifjúsági síbajnokság büszke címét Jobbágy János szerezte meg. Nem érdemtelent koszorúzott a babér . A hat éve síző, középiskolás korában is mindig az élen járó fiú pompás küzdelemben hódította el a címet a legnagyobb esélyestől. Harangvölgyitől. A csendes, szerény, minden szabadidejét a tanulásnak szentelő Jobbágy Jánosról a tanárja, vitéz Szabó Zoltán beszél: — A sízés minden ágában otthonosan mozog. Futásban, ugrásban, lesiklásban egyaránt jó. Kisdiák korában úgy emlegettük, mint az mi D© Pottere Zsenit. Most már látják. Hogy valóban az. — Mindig színjeles tanuló volt. És az osztályában a legjobb sportoló. A társai nagyon szerették. A tanárai is. Mintakép volt. A társainak szint© vezér© volt. Mindig jó irányban vezette őket. Ma a műegyetemen is az első a tanulásban és a sportban is. Még sok ilyen tanítványt szeretnék. • • A TESTNEVELÉSI FŐISKOLA 30 tagú csoportja sítáborban volt Bánkúton. Vitéz Szabó Zoltán testnevelési tanár vezette az egyhetes tanfolyamot. A tanfolyam eredménye: 20 ember már megfelelően mozog, telve van tanulnivágyással és lelkesedéssel, 8 máris nagyszerű síző, 2 pedig — soha többé nem vesz lécet a talpára. Ez a kettő megbukott a vizsgán. Kényszerűségből mentek el, kényszerűségből pedig nem születhetek sportember. Igaz, a többi huszonnyolc bőséges kárpótlás értük. A dicséret pedig a magyar sísport egyik legkiválóbb oktatóját, nevelőjét, vitéz Szabó Zoltánt illeti. JÉG A csütörtök délután lebonyolításra kerülő KISOK-gyorskorcsolyázó bajnokság nevezési zárlata tegnap délben volt. Soha nem látott nagy tömegben nevezték futóikat az iskolák. Közel negyven nevezés érkezett be. A Szilassy Nadine,Kertész Ferenc műkorcsolyázó kettős, az idei magyar bajnokpár külföldi versenykörútra indul. Berlinben a Sportpalotában szerepelnek együtt a világbajnok Herbert Baier és a bécsi Pausin testvérpárral. Berlinből a magyar bajnokpár Troppauba utazik. Megjelent a korcsolyázó szövetség új szabálykönyve. KISOK-KORONGBAJNOKSÁG A tegnap délutánra kisorsolt KISOK- korongbajnoki mérkőzések közül csak kettőt lehetett megtartani, mert a Rákóczi felsőkereskedelmi—Eötvös gimnázium mérkőzés elmaradt az utóbbi meg nem jelenése miatt. A másik két elődöntő mérkőzés eredménye a következő volt: Evangélikus gimn.—Szent István gimn. 8:0 (3:0, 2:0, 3:0). Játékvezető: Endrei. Evangélikus gimn. Szeghy — Szőgyén I., Czabalay — Messinger, Elek, Pásztor. Csere: Schmidt és Vitéz. Szent Imre gimn... Tóth — Kristófi, Keiszler — Lestyán, Rajkai, Molnár. Csere: Staud. Góllövők: Elek (4), Messinger (3) és Schmidt. Á Árpád gimn.—Zrínyi gimn. 2:1 (0:1, 2:0, 0:0). Játékvezető: Endrei. Árpád gimn.: Korányi — Somlai, Fonyódi — Pallós, Gigler, Visallyay. Csere: Horkai. Zrínyi gimn. : Hocsi — Szabó, Takács — vitéz Fodor, Dánig, Tufansz. Csere: Plundrich és Nagy. Góllövők: Pallós és Várallyay, illetve vitéz Fodor. S ÚSZÁS A minőségi nevelésnél előbbrevalónak tartja a tömegnevelést az új úszókapitány A MUSz közgyűlése tíz szónyi többséggel Vannie András dr.-t választotta meg erre az évre úszókapitánynak. Vannie Andrást, azt hiszszük, nem kell olvasóinknak bemutatni, hisz nem is olyan régen még igen sokat olvashattak kiváló eredményeiről. Elég, ha csak annyit említünk meg, hogy 27-szer képviselte a magyar színeket, ő volt a vidék egyik legjobb úszója, ő volt legtöbbször magyar válogatott. (A fővárosiakat is beleszámítva.) Beszélgettünk az új úszókapitánnyal megválasztásáról és terveiről. (— Számított-e a győzelemre? — ez az első kérdésünk.) — Igen, számítottam rá, egyrészt azért, mert aki a hivatalos listán indul, annak mindig könnyebb a dolga, másrészt számítottam a vidék támogatására, amit úgyszólván száz százalékig el is értem. (— Mik a tervei a közeljövőre?) — Legelőször is olyan válogatott keret felállítása, amelyben nemcsak azok a versenyzők kapnak helyet, akik már beérkeztek, hanem mindazok, akikre — esetleg akár csak évek múltán — tehetségük alapján számítani lehet. Azután: komoly versenyalkalmak biztosítása, amit azáltal szeretnék elérni, hogy csökkenteném a kisebb és sportértékre nézve jelentéktelen versenyek számát, másrészt minden nagyobb versenyen szeretném kötelezővé tenni a legjobbak rajtolását.Közbevetjük, hogy igen sok egyesület csak a rajtjegyek növelése miatt nevezi be versenyzőit.) — A nemindulás miatt két eljárást indítok, az egyiket a versenyzők egyesületének felelős szerve, a másikat pedig maga a versenyző ellen. (— Távolabbi tervei?) — A vidéki úszósportnak az országossal történő legszorosabb egybekapcsolása, vidéki versenyzők budapesti, illetőleg külföldi szerepeltetése által, majd az úszókongresszusok visszaállítása kisebb módosításokkal, abban a formában, amelyben azok évekkel ezelőtt oly jól beváltak. Ezáltal olyan hatalmas, friss anyagot kapnánk, amelyből a vidéki versenyzők évről-évre nagy tömegekben válhatnának ki, akárcsak évekkel ezelőtt. Ezáltal az élénk fővárosi és az újjáéledt vidéki úszósport ismét hatalmas versengésbe kezdene. A visszacsatolt területek úszósportját is szeretném már ebbe a munkába bevonni, ezt is bevezetve mindazokat a szervezési módokat, amelyek annak idején a vidéken jól beváltak. Az első feladat a mennyiségi sport fejlesztése, már csak nemzetnevelési szempontból is, de a minőségi sportra való tekintettel is. (— Mi az álláspontja a fegyelem kérdésében ?) — Szeretnék minden versenyzőnek bizalmába férkőzni. Úgy álljanak velem szemben, mint akik tudják, hogy az úszókapitány mérettük van. Én természetesen a legjobb tudásom szerint irányítom őket. Ha tehát valaki magaviseletével az egységet megbontaná, a többiek érdekében is a legszigorúbb eszközökhöz fogok nyúlni. (— Egy kellemetlen kérdés: Miben látja az elmúlt évek sorozatos sikertelenségeit?) — Egyrészt a formák ingadozásában, másrészt abban, hogy a mennyiségi sport elhanyagolásával talán inkább a minőségi sportra vetették a súlyt. Végül pedig abbatt, hogy az utánpótlás munkáját talán nem kísérték azzal a figyelemmel, mint az élvonalban állókét. (— Lát-e utat a fejlődés felé?) — A közelmúlt eredményei alapján kétségtelenül megállapítható, ha úszósport a mélyponton túlhaladva felfelé ívelőben van, sajnos, azonban ezt csak egy-két versenyző eredményei alapján mondhatom, mert hiányzik még az a széles akta, amelyet az úszószövetség most újra nyomatékosan célul tűzött ki s amelyből kiindulva a magyar úszósport egyszer márvilághírűvé vált. Vannier sietve mondja az utolsó szavakat, mert siet a fiúkhoz edzésre a „Lukácsba". Az úszógárda már szorgalmasan dolgozik, hogy segítségére lehessen legjobb tudásával az új kapitánynak céljai keresztülvitelében. TENISZ Asbóth Jóska Olaszországba vágyik Márciusban nagy feladatok várnak a magyar teniszezőkre. Elsősorban Asbóth Jóskára. Kedden találkoztunk a fiatal bajnokkal s elsoroltuk neki, hogy hova hívják márciusban a magyar teniszezőket. — Én Olaszországba szeretnék menni — mondta Jóska némi gondolkozás után. — Azt is megokolom, hogy miért. A német—magyartól félek. Nem tudunk rá rendesen előkészülni s aztán majd csak nézzük, hogy hogy vernek bennünket össze-vissza. Arról a verésről szeretnék hiányozni. — Egyiptomba azért nem szeretnék menni, mert nem hiszem, hogy lenne ott komoly ellenfelem. A nyolchetes olasz portyát azonban szeretném végigjátszani. Ott lesznek is ellenfelek. Lehet nagyon nagy eredményeket is csinálni. Szeretnék ebben az évben a világranglistára is felkapaszkodni! .. . Több a fóka, mint az eszkimók a teniszben A teniszszövetségbe szinte minden nap érkezik levél, amelyben portyára hívnak magyar teniszezőket. Márciusban akár húsz teniszezőnk is portyára mehet , ha a szövetségi kapitány javasolja a kiküldetésüket. Eddig Egyiptom, Németország és Olaszország kér márciusra magyar teniszezőt. A hamburgi német-magyar országok közötti fedettpálya-mérkőzés változást szenvedett. A németek — belátva, hogy az előkészületekre március 2-ig kevés idő áll rendelkezésünkre — március 17-re halasztották az összecsapást. A mérkőzés nem Hamburgban, hanem Brémában kerülne lebonyolításra. Közvetlenül utána, ugyanis a német fedettpályabajnokságokat rendezik szintén Brémában s arra a magyar versenyzőket is meghívták. Ez a kirándulás mintegy két hetet venne igénybe. Az egyiptomi portya ügyében is nagyban folyik a levelezés. Az előjelek szerint ez a portya is biztosnak látszik. Mintegy négy hétig portyáznának Afrikában teniszezőink. A legnagyobbszabású meghívás Olaszországból érkezett. Egymásután következő hét versenyre kérnek az olaszok magyar versenyzőket. Közben végigutaznak egész Olasz VÍVÁS Lasonc kardversenyt rendez február 11-én, vasárnap az UTE az Eötvös utcai vívótermében. II. osztályú kardversenyt rendez vasárnap a MAC. A versenyt a szövetség alkotmányutcai vívótermében fogják lebonyolítani. A banktisztviselők is kezükbe veszik a kardot. Vasárnap az MPSL rendezésében bonyolítják le az idei első bankvivői versenyt. országot San Remotól Palermóig. A hét állomás a következő: San Remo, Alassio, Genova, Róma, Palermo, Taormina, Nápoly és Capri. Ez a versenysorozat körülbelül nyolc hétig tart. Ezen a portyán minden valószínűség szerint valamennyi I. A osztályú versenyzőnk résztvesz két-háromhetes turnusokban. A szövetség legnagyobb gondja egyébként a brémai német-magyar. Brémában fapadló van. Márpedig nekünk ilyen pályára körülményes az előkészület. A játékosok kiválasztása is sok gondot okoz az illetékeseknek. A NYUGATI TENISZKERÜLET EZ ÉVI MŰSORA: A nyugati teniszkerület most tartotta évi közgyűlését. Somló Bertalan előadó leköszönt tisztségéről, de az új előadó megválasztásáig ideiglenesen tovább vezeti az ügyeket. A közgyűlés a kerület székhelyét Pápáról Szombathelyre helyezte át. Kerületi kapitány Brenner Tóbiás, jegyző pedig Szalay István lett. A közgyűlés megállapította a nyugati kerület ezévi műsorét. íme: május 1—2: kerületi verseny, 12—13: az SzSE jubileumi bemutatója, május 31—június 2: I. o. férficsapatbajnokság, 8—9: I. o. női csapatbajnokság, 14—16: I. o. egyéni bajnokság, 28—30: II. o. egyéni és ifjúsági bajnokság, Július 5—6—7: a 7. MOVE országos versenye, 11—14: az SzSL nemzetközi versenye, augusztus 15—17: kerületek közötti válogatott verseny, 18—20: országos vidéki egyéni bajnokság. ÖKÖLVÍVÁS A Törekvés ökölvívó csapata február 10-én, szombaton este a szombathelyi leventék ellen mérkőzik Szombathelyen. . TORNA * magyar tornafizválogatott csapat szombaton és vasárnap Kőszegen bemutatót tart. EGYESÜLETI HÍREK A ZIELINSKI-VERETET ma, szerdán este adják át az öreg MAFC- tagok Társaságának összejövetelén a magyar bajnokságot nyert MAFC-kézilabdacsapat tagjainak. IPORTÉRMETŰ JELVÉNYT készít MORZSÁNYI I. iv. Váczi u. 36. Telefon: 182-217