Sporthirlap, 1940. április (31. évfolyam, 25-32. szám)

1940-04-03 / 25. szám

y • .■ y,­% mmsaBmmmmBmmm | ^ M 1940 április 3 4 fflr M m TB» Wg B XXXI évf. 25 szám. #, J 1.‘20 K I tt I M ^ a——rt 15 pfennig (német 8 M hL ■ ^ M s^rdon es s*. Franciaországban .. 1J» fr. I SiWll ll KB# W Szerkesztő^ * kl.dahWaS Olaszországban .... I—­­• ■ /BW «| ISk Si B'.­ P* M Uli Budapest Vili- Bükk , Amerikában ............... | C. fi Jfi Szilárd-urca sí. Ili­ em» gg^JIjZJSZSZZZSZSSZjZ W 1«S j|F ^ Telefoni * g | SisrkeBitőségi .... 1—41&—95 Előfizetési ára Beargede­rres H 1 Kiadóhivatal (csak délután Belföldre .................... M* P B ^E&MMT Wk * ***»«• ............... 1-S39-T7 Kazakamerikába ■■ 7­1— P S Egyéb Külföldre .... S.S. V Budapest 71 Postaflík: 50 Horvátország—Svájc 4:0 00:0­ Gyenge 1. félidő után a II. fél­időben a horvátok lehengerel­ték a Ballabio, Minelli, Bichiel és Abegglen III. nélkül felálló svájciakat Góllövő: Matekala, Zimmermanncsics, Zimmer­­manncsics, Lesnik Zágráb, Gradjanski-pálya, 10.000 néző. Vezette: Scarpi (Olaszország) Zágráb, április 2. A svájci válogatott csapat hétfőn délután érkezett meg Zágrábba. A nap hátralévő részét és a kedd dél­előttöt pihenéssel töltötte. A kedd délutáni Horvátország— Svájc mérkőzésre — a hétköznap ellenére — mintegy 10.000 főnyi kö­zönség ment ki a Gradjanski-pá­­lyára. Szeles, napsütéses időben, szá­­­raz pályán így állt fel a két csapat: Horvátország: Glaser — Stiprina, Belosevics — Jazbek, Jazbinsek, Kokotovics — Zimmermanncsics, Wölfl, Lesnik, Antolkovics, Mate­­kalo. Svájc: Feutz — Stelzer, Lehmann­­— Springer Am­b­oolt, Bochnix — Bickel, Rebi György, Monnard, Ama­­­lo, Rebl Pál. A horvát csapat kezdi a játékot szél és nap ellen. Az első percek tapogatózó játékkal telnek el. Az első veszélyes helyzet a 8. percben alakul ki: Bickel éles, lövésszerű beadása a kapu előtt suhan el, de a belsők lemaradnak. Ezután erős horvát ostrom következik, de a svájci védelem egyelőre jól áll a lábán. A svájci csatárok közül csak Bickel jelent veszélyt a horvát kapura. Néhány formás támadást készít elő, de a belsők ismét lemaradnak. Igaz, hogy a horvát védők is biztosan állnak a lábukon. Egy-két jó horvát helyzet is adódik, de a csatárok egyelőre idege­sek. A 18. percben Lesnik egészen közelről lő a kapu fölé. A 30. perc­ben pedig Wölfl hagy ki nagy hely­zetet. Mindkét oldalon néhány szög­let esik, de ezek eredménytelenek. A 44. percben nyílik a mérkőzés legnagyobb helyzete: Rebl Pál jó labdát kap Bickeltől, elfut Belose­­vics mellett, Glaser is kifut a kapu­jából, de a­ svájci balszélső öt méterről, tisztán állva is a vetődő kapusba lő. A 3. félidőben mintha kicserélték volna a horvát csatárokat. Nyoma sincs már az idegességüknek, egyik pompás rohamot a másik után veze­tik. Már a 2. percben eredményt is hoznak ezek a támadások. Jazbek a 16-osig vezeti a labdát, beadását Lesnik Antolkovics elé teszi, aki 8 méterről lő, Stelzer felszabadító rú­gása rövid, Két, teljesen különálló részre kell osztanunk ezt a mérkőzést. Az I. félidőben gyenge, alacsony színvo­nalú, tartalmatlan játék folyt, a szünet után azonban a horvátok le­vetették kezdeti idegességüket és még a legvérmesebb horvát szurko­lók álmát is felülmúló pompás játé­kot mutattak. Teljes fényében ra­gyogott ebben a játékrészben az angol futball minden szépsége. A horvát csatársor sok veszélyes tá­madást vezetett és a II. félidőben úgyszólván felőrölte a keménynek ismert svájci védelem idegeit. Mind a két csapat saját megszo­kott rendszerében játszott, Matekala elé kerül a labda és a balszélső nyolc méterről habozás nélkül a hálóba lövő 1:0. A hazai csapat irányítja a játékot. A 12. percben Antolkovics a kapu torkából fölé fejel. A 20­ percben Bickel „egyenlít", teljesen tisztán állva a kapu mellé durrant. A 23. percben esik a második gól. Antolko­vics a kapu elé ível , mielőtt a svájci hátvédek beavatkoznának, a jó iramban érkező Zimmer­­manicsics a felpattanó labdát védhetetlenül a jobb alsó sarok­ba fejeli. 2:0. A gól után Svájc csapata is vezet néhány támadást. Bickel a 16-osról lő, lövését Glaser kiöklözi. Ezzel a lövéssel a svájci csapat el is lőtte a puskaporát. A horvátok most már ellenállhatatlanok. A 35. percben Zimmermannicsics a félpályáról megszökik, Lehmann kíséri a szél­sőt, de nem támadja meg. Feutz kifut a­­ kapujából, összeütközik Zimmermanicsiccsal, de a labda a szélsőnél marad és ő öt lépésről be is gurítja az üres kapuba. Már 3:0-ra vezetnek a horvá­tok­­­­ Két perc múlva a lesipuskás Les­nik a kapu előtt közelharcba bo­csátkozik Stelzerrel. A hátvéd rosz­­szul találja el a labdát és a középcsatár nyugodtan lő nyolc méterről a hálóba. 4:0. A hátralévő időben ma a horvátok vannak fölényben. Szögletarány: 3:3 (2:2) Horvát­ország javára. ,. NYILATKOZATOK: Jakupics, a horvát szövetségi ka­pitány: Megérdemeltük a győzelmet, bár a svájciak jobban játszottak, mint Budapesten. (Jakupics végig­nézte a budapesti mérkőzést is. A szerk.) Bukovi Márton, a Gradjanski ed­zője: Az I. félidőben idegesek voltak a fiúk, a II.-ban azonban magukra találtak és akár nagyobb gólarány­­nyal is győzhettek volna. Ammann, a svájci szövetségi kapi­tány: A horvát csapat megérdemel­te a győzelmet, bár a gólarányt túl­zottnak tartom. Jobban kihasznál­ták a helyzeteiket, mint mi. Azt azonban meg kell mondanom, hogy vasárnapi ellenfelünk, a magyar csapat, jobban és főleg gyorsabban játszott, mint a mári Bukovi és az angol rendszer diadala a horvátok angol, a svájciak pedig olasz rendszerben. Ennek tudható be, hogy a horvát csatárok sokkal többször kerültek lövőhelyzetbe, mint a svájciak. A hazai csapatban ugyanis a szélső­­fedezetek is hatékonyan támogatták a támadást, a csatárok helyzetét pedig megkönnyítette az a körül­mény, hogy Andreoli, a svájci kö­zépfedezet­ a két horvát összekötő között szaladgált és így Lesniken kívül legtöbbször egy összekötő is üresen maradt. A horvát védők ez­zel szemben jól lefogták a svájci csatárokat és Bickel csak ragyogó képességének köszönhette, hogy né­hányszor el tudott futni őrzője mel­lől. A horvát csapat jó szerepléséhez az is hozzátartozik, hogy­­Tarbekon, a Goncordia játéko­sán kívül valamennyien a Grad­janski csapatából kerültek ki, ahol nagyszerűen­ összeszoktak és jól begyakorolták azt angol rendszert. A svájciakat jrenti az a körül­mény, hogy négy tartalékkal álltak ki, lábukban a budapesti mérkőzés­sel. A győztes csapatban Glaser reme­kül védett. A két hátvéd közül Sop­­rina volt a jobb. Belosevics sem ját­szott rosszul, de játékán néha meg­látszott, hogy a Gradjanskiban a tartalék kenyerét eszi. A fedezetkor legjobbja Kokotovics, de Jazbinsek is jól fogta Monnardot, sőt Jazbek is nagyon hamar beleilleszkedett a tá­madó szélsőfedezet szerepébe. A csa­társorban Wölfl bizonyult a legjobb­nak. Gólt nem lőtt ugyan, de a tá­madások nagy része tőle indult el. Zimmermanncsics volt a veszélye­sebb szélső, Matekatot Springer na­gyon fogta. Svájc csapata csalódást keltett. Különösen a csatársora játszott unalmasan, lélek nélkül. Elöl egye­dül Bickel jelentett komoly veszélyt Glaser kapujára. A többiek tologat­tak, pepecseltek. Még Rebi Pál mu­tatott néha valamit. A fedezetsor legjobb­­ embere Springer­ volt, Bochoux nem bírt Zimmermann­csiccsal. Andreoli csak a támadások előkészítésében vett részt. A két hátvéd csak az I. félidőben játszott jól, a II.-ban mintha megzavarod­tak volna. Stelzer csinált kevesebb hibát. Feutz egy gólt védhetett vol­na. Scarpi jól vezette a mérkőzést. A svájci csapatot este ünnepi va­csorán látta vendégül a horvát szö­vetség. A vacsora után a svájci együttes elutazott. P. F. Kiadós edzést végzett kedden délután a válogatott keret­e Sárosi dr. és Szuhai nélkül Vitéz Ginzely Dénes: „Nincs középcsatárom, de talán a szerdai kétkapus edzésen találok** Válogatott edzés a svájci és a né­met válogatott elleni mérkőzés kö­zött. Szórványosan gyülekeznek a válo­gatottak az MTK-pálya öltözőjében. Király érkezik elsőnek, látszik, hogy­­neki még újdonság a válogatottság és pontosan tartja az „utasításokat". Az öltözőben feltűnik, hogy Sárosi dr. egyenruhában van. Bicegve jár és panaszkodik: — Nagyon fáj a lábam­, sokkal ér­zékenyebb, mint a múlt héten. Nem valószínű, hogy a berlini játékot vál­lalhassam. Tóth, a szegedi kapus a legszor­galmasabb. Lihegve ront be az öltö­zőbe és újságolja: — Egész délelőtt a BEAC-pályán edztem, de azért nem hagyom ki a délutánit sem. A vörös Takács aláírásokat gyűjt a játékosoktól. A beutazási enge­délyt kell mindenkinek aláírnia. A Gamma két újonca, Király és Sütő külön vonul az öltöző egyik sarkába és ott beszélget csendesen. Csak néha-néha szólnak bele a „nagyok" vitatkozásába. Toldi Géza érkezésekor rögtön Királynak ront neki: — Nálunk a Gammában miért nem­ tudsz úgy játszani, mint va­sárnap ? Az MTK öltözője kicsinek bizo­nyult, ezért Takács Béla kiadja a parancsot: — A harmadiknál alacsonyabb helyezésű csapatok játékosai a má­sik öltözőbe menjenek. Toldi így incselkedik Takival: — De nagyon biztosra veszed azt a bajnokságot! Vigyázzatok, a Gamma elleni mérkőzésetek még hátra van! Pákozdi a legpontosabb a társa­ságban. Pontosan négy órakor ér­kezik. Ekkor már csak Kalocsai és Serfőző hiányzik. Titkos újságolja: — Kalocsai előedzést tart. A Fe­­renc­ körúton láttam, amint futó­lépésben jött errefelé. Negyed 5-kor vonulnak ki a já­tékosok a pályára. Kimenőben vitéz Ginzely Dénes szövetségi kapitány ezt mondja: — Gondjaim vannak, mert úgy látszik le kell mondanom Sárosi dr szerepeltetéséről. Sárosi dr nem is vesz részt az edzésen, csak fürdik, a többiek pe­dig a pályán kapuralövöldözéssel kezdik az edzést. Bíró küld különösen pompás lö­véseket kapura, de Tóth még pom­pásabban véd. Végre fél 5-kor elkezdődik az ed­zés. A műsor első száma két kör futás. A futás után 35 perces tornázás következett. Karlengető, majd törzs­­hajlító gyakorlatokat végeztek, az­tán összekötötték a két mozgást, vé­gül hasizomgyakorlatok kerültek sorra. Közben ismét feltettük a kérdést a szövetségi kapitánynak: — Mi van a középcsatár problémá­jával ? Vitéz Ginzely így felelt: — A középcsatár-kérdés útlevél­kérdéssé változott. Sárosi dr. ugyan­is lemondta a játékot. A keret másik középcsatártagja, Szuhai pedig dél­előtt felhívott telefonon és engedélyt kért, hogy az edzésről távolmarad­hasson. Ezt meg is engedtem neki, mert egyrészt — amint a vörös laki mondja — az útlevele körül nehézsé­gek vannak, másrészt pedig jelenleg úgy sincs olyan formában, hogy reá merném bízni a válogatott csatársor irányítását. Szuhalt, töröltem a keretből. — .11­ játékos már nem kerülhet a keretbe ■—­ folytatta a kapitány — mert nem tudnánk számára be­utazási engedélyt szerezni, így csak a meglévő játékosok közül válogat­hatok. — Ki lesz ezek szerint a közép­csatár ?­­— Még magam sem tudom. A szerdai kétkapus edzésen minden­esetre több játékost kipróbálok ezen a poszton. A labdás edzés alatt Tóth István edző két részre osz­totta a csapatot. A hátvédek és fedezetek a közép­vonal táján álltak fel és hosszú lab­dákat küldözgettek egymásnak egy­ből. A csatársor pedig támadásokat vezetett Tóth kapuja ellen. Először csak a belső hármas futott végig a pályán Sütő—G. Tóth—Tol­di összeállításban, majd külön a két szélső: Kincses és Kalocsai. Később mind az öt csatár együtt támadott. Tóth István különösen sok kereszt­­labdát vezényelt. A belsőknek úgy kellett a szélsőket szöktetniök, hogy azok a kapura húzva érhessék el a labdát és futtából lőhessenek. Még később helycserés támadá­sokat vezettek a csatárok. Feltűnt Toldi nagy játékkedve. Amikor Serfőző megérkezett, ő állt a csatársor közepébe, de nem valami biztatóan mozgott. Sokat állítgatta a labdát. A labdás edzés végén Dudást is a csatárok közé hívta az edző. Neki ezúttal mint szélsőfedezetnek kellett a támadást hosszú kereszt­­labdákkal elindítania. Szögletrúgások gyakorlásával fe­jeződött be az edzés. Ezután még egy levezető kört futottak, majd fürdő és gyúrás következett. Az öltözőben vitéz Ginzely kihirdette: h­t holnap, szerdán délután fél­­négykor kétkapus edzés lesz az Üllői­ úton. Utána közös uzsonna lesz, ahol mindent megbeszélünk és az összeállítást is kihirdetem. Mindenki úgy készüljön, hogy csü­törtökön reggel utazunk. Ha azon­ban a beutazási engedély addig nem érkeznék meg, pénteken utazunk repülőgépen... Még valami! Autó­­cipőt mindenki hozzon magával Berlinbe! Az edzés után a válogatott keret közös uzsonnán vett részt az MTK klubhelyiségében. *5* Vitéz Tárczay-Felkídes Román dr.-főosztály­főnök Hóman Bálint vallás- és közokta­tásügyi miniszter az elmúlt nappal új ügybeosztást léptetett életbe mi­nisztériumában. Többek között a IX., azaz a Testnevelési Ügyosztály be­osztását is megváltoztatta. Eddig egy ügyosztály foglalkozott a test­neveléssel kapcsolatos­ kérdésekkel s ennek az ügyosztálynak vitéz Tár­­czay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök állott az élén. A régi ügyosztály most két részre tagozó­dott: Testnevelési ügyosztályra és OM. osztályra. A Testnevelési ügy­osztály vezetője Eyssen Tibor mi­niszteri tanácsos lett, az OM. osz­tály vezetője pedig Neubauer Kon­stantin tanügyi főtanácsos. A két ügyosztályból alakult meg a IX. fő­osztály. A főosztály élére vitéz Tár­­czay-Belk­ides Román dr. miniszteri osztályfőnököt állította a miniszter, aki így főosztály­főnök lett. A SZEGED FC keddi nagy edzését Markovics Szilárd vezette. Hesser edző ugyanis Budapesten tartózkodik az edzőtanfolyamon. Az edzés három óra hosszat tartott és a végén alaposan elfáradva mentek be az öltözőbe a játékosok. Tóth, Marosi, Lukács és Bertók hiányzott." Az első kettő Budapesten van, Lukács katona, Bertók pedig Szarvasra költözött. Bertók Szarvason fogja edzéseit végezni és bár­mikor beállíthatja a Szeged a csapatba.

Next