Sporthirlap, 1940. szeptember (31. évfolyam, 69-76. szám)
1940-09-04 / 69. szám
Az újpesti szélsők beleszólnak a válogatottságért folyó „tolongásba" .Az Újpest—Kispest mérkőzés azok közé a ritka mérkőzések közé tartozott vasárnap, amelyek igazolták a papírformát. Az Újpest biztos győzelmében oroszlánrésze van a két szélsőnek: Ádámnak és Tóthnak. Villámgyors lefutásaikban, kapurahúzásaikban, bombalövéseikben szinte másfél órán keresztül gyönyörködhetett az újpesti szurkolótábor. A két szélső pompás játéka némiképpen meglepetés, hiszen Tokodon, az első bajnoki mérkőzésen mindketten meglehetősen gyengén játszottak s osztályozókönyvünkben mindkét játékosnak 4-est kellett adnunk. Most meg Adám is, Tóth is 1-esre játszott. — Vajjon mi az oka hirtelen formajavulásuknak ? — ezt a kérdést tesszük fel nekik a keddi edzés után. Először Adám, a mérkőzés „elsőszámú" hőse válaszol. — Elsősorban az, hogy sokkal jobb talajon játszottunk, mint Tokodon. A tokodi pálya talaja füves ugyan, de egyenetlen, göröngyös. A mi pályánk tükörsima talaján háromszor olyan gyorsan vezethettük a labdát, mégsem pattant el tőlünk. Aztán meg az volt az első mérkőzésünk, amikor még természetesen nem lehettünk olyan jó formában, mint most. Tóth Matyi közbeszól: páfás oka is van a két játékunk közötti nagy különbségnek. A Tokod tiszta angol rendszerben játszik s a két tokodi hátvéd bizony alaposan vigyázott ránk. A kispesti védőkkel szemben sokkal könnyebb dolgunk volt, mert többen még nem tudják, hogy kit is fogjanak. Látszott, hogy nagyon nehezen tudnak belejönni az angol rendszerbe, így aztán sokszor nyugodtan átvehettük a labdát s tisztán futhattunk vele a kapu felé. Főleg Adám Sanyi, hiszen ■— véleményem szerint — ő a leggyorsabb magyar jobbszélső, Adám két pompás gólt szerzett. Különösen az első volt igazán pazar, az a bizonyos „nagykönyvben megírt" gól. Tóth eszményi beadását csukafejessel küldte Gergő hálójába. Adám érdekesen mondja el a gól körülményeit: — Amikor Zsengelér Gyuszi kiadta Tóthnak a labdát s láttam, hogy Matyi elfut vele, későn kaptam észbe. Vincze kiáltott rám, hogy fussak én is és így egy-két tizedmásodperccel későbben rajtoltam, mint kellett volna. Ezt a kéttizedet kellett vetődve pótolnom s így fejelhettem be az első gólunkat. Érintés nélküli szögletgólt is ritkán látni manapság. Legutóbb a kispesti Szilágyi rúgott ilyet az Elektromosnak az esti mérkőzésen. Most Tóth szöglete is ilyen pompásan sikerült. — Ez már vagy a tizedik szögletünk volt — magyarázza a szélső— és előzőleg egyikből sem esett gól. Gondoltam, most nem a hatos és a tizenhatos vonal közé irányítom a labdát, hanem kapura csavarom. Sikerült... Tóthék még arról beszélnek, hogy most Vincze és Zsengelér is sokkal jobban játszottak, mint Tokodon. — Végeredményben nekik, meg a fedezeteinknek köszönhetjük, hogy jól játszottunk — mondja Adám. — Olyan sok pompás labdát kaptunk tőlük, hogy ezekkel élvezet volt támadásra indulni. Szóba kerül a válogatottság is. Adámnak erről a kérdésről ez a véleménye : — Az ősszel nagy verseny lesz a válogatott csapat minden helyéért. A legnagyobb „tolongásét valószínűleg a széleken lesz, hiszen általában sokkal könnyebb dolga szokott lenni a szövetségi kapitány úrnak a szélsőkkel, mint például a belső csatárokkal. Természetes, hogy mi is igyekezni fogunk bekerülni a csapatba. Annál is inkább, mert már régen játszottunk utoljára a válogatottban. — — Legalább 15.000 főnyi közönséget vár vasárnapra a DiMáVAG A Ferencvárost óriási érdeklődéssel várják Diósgyőrött és egész Felsőmagyarországon. Az elővételi helyek még meg sem kapták a jegyeiket, de máris több helyről jelentkeztek, hogy az előirányzott mennyiséget teljesen előjegyezték. A DiMÁVAG-vezetők az érdeklődésre való tekintettel közel húszezer nézőt várnak, de abban bizonyosak, hogy tizenötezer nézőnél több lesz Diósgyőrött. A csapat kedden rendes edzését tartotta. A katonák és vitéz Bohus kivételével valamennyi játékos megjelent. Csapkay edző ezeket mondta: — A BSzKRT elleni mérkőzésen maár láttam, hogy lassan úgy kezd játszani a csapat, ahogy azt én elgondoltam. A fedezetek már nem játszanak oldalt, hanem mindig előre. A Ferencváros ellen jó szereplést várok, sőt titokban reménykedem is. Ha nem kellene a jobbhátvéd posztja miatt aggódnom, akkor nem is titokban reménykednék. A HALADÁS keddi edzéséről Szabó, Lovász és Körmendi hiányzott. Szabó régi sérülése még nem jött rendbe, Lovásznak csontgyulladása van, Körmendi pedig tetanuszoltást kapott, a mellén elszenvedett sérülései miatt. (Körmendi Turay II-vel csapott össze.) ATLÉTIKA Harsány 1 800-on szeretne futni a válogatottban — Csak gyorsulnom kell — mondotta nekünk Harsányi Gusztáv a BBTE „kettős bajnoka" — és máris a régi formámban leszek. — Azt mondják, hogy megártott a bajnokság utáni pihenője. — Ugyan mire alapítják esti Tudtommal a finn-magyar találkozó három hét múlva lesz. Már most ,letaglóznak ? Még van idő rá, hogy formába lendüljek. Annyit ígérhetek, hogy a válogatottban legalább „bajnoki“ eredményt szeretnék elérni. — Mikor versenyez? — A most következő két vasárnapon. Mindkét alkalommal 800 méteren indulok. — Milyen eredményt vár? — Ismerem magamat, pillanatnyilag „csak“ 1:54-es formában vagyok. — Milyen számban szeretne indulni a válogatott viadalokon? — Nagyon szeretném, ha 800 méteren lennék válogatott, de természetesen, ha szükséges, 1500-on is szívesen futok. Az idén csak „tartaléknak”” érzi is magát REMECZ, de majd jövőre! ... Az UTE-pályán nem lehet diszkoszt dobni. A diszkoszvetők az edzőpályára szorulnak. Amint kiballagtunk az UTE-versenyre, az ifjúsági diszkoszvetők már melegítettek. Egy testes bácsi állt ott civilben és csak úgy balkézzel visszahajigálta a diszkoszt. Helyből — 40 méterre! — Hiszen ez Donogán, — örvendtünk neki. — Csak nem kezd újra edzésbe ? — Szó sincs róla, — volt a válasz. — Majd a fiam a helyembe áll. 15 éves és milyen jól megnőtt! — mutat a mellette álló hatalmas termetű fiúra. — De van ám itt más is, aki felveszi a versenyt a fiatalokkal. Itt van Remecz barátunk. Akar indulni versenyen kívül, és Remecz el is indult. Dobott 46.23-at. Idei legjobb eredményét. A verseny után beszélgettünk vele. — Most valóban komolyan edzésbe állt? — Hogy komolyan-e? Minden nap edzek! Nem is törődöm a versenyekkel. A zágrábiak ellen is úgy indultam, hogy előtte való nap is erős edzést tartottam. Nem fontos, hogy az idén milyen eredményeket érek el. Két évet kihagytam, ezt nehéz behozni. Most már kissé kezdek belejönni. Úgy érzem, hogy 46-ot már biztosan tudok, de imitt-amott kicsúszhat jobb is. Az idén nincs más ambícióm, mint hogy készen álljak, ha bármely okból helyettesíteni kell Horváthot vagy Kulitzyt. A telet azután áttornázom és akkor tavasszal jöhet a régi forma! ■— Hány éves most tulajdonképpen? — Nem olyan veszélyes. So-ik évemben vagyok. Úgy számítom, hogy még öt esztendeig eldobálgatok. — Horváth Vilmosról mi a véleménye? — Most figyeltem csak meg igazán a bajnokságban. Óriási tehetségnek tartom. Az én 50.78-as csúcseredményemet biztosan megjavítja, de az sincs kizárva, hogy 55 métert dob. őszintén megvallom, hogy én is remélem, hogy elérem egyszer még régi formámat.. . Edzésben én is dobtam már 53 méteren felül.* A Pestvidéki került a vasárnapra tervezett Lenti Béla-emlékversenyt október 20-ra halasztotta el. Elsőosztályú páros atlétikai verseny lesz szombaton délután 4 órakor a WMTK-pályán az UTE, P. MOVE és a WMTK csapatai között. A finn atléták 1 35 tagú expedícióval jönnek Budapestre Mint ismeretes, a MASz azt a javaslatot terjesztette a finn szövetség elé, hogy a szeptember 21—22-én eldöntésre kerülő finn-magyar atlétikai viadal műsorából töröljék a finnek által javasolt három versenyszámot: a hármasugrást, a kalapácsvetést és a 400 m gátfutást. Mivel azonban a finnek ragaszkodtak legalább is a három szám közül kettő megtartásához, a szövetség azzal a tervvel fordult a finnekhez, hogy megrendezzük ezeket a versenyszámokat is, de nem számítjuk bele a pontokért folyó küzdelembe. Erről a nagy horderejű kérdésről kellett volna kedden este végleges választ adnia a finn szövetségnek. Sándor Alfonz, a MASz nemzetközi bizottságának előadója beszélt is kedden este Kulai Sándorral, a finn szövetség helyiségében tartózkodó helsinki tudósítónkkal, de akkor még a finn szövetségben nem tartózkodtak benn a vezetők, így abban állapodtak meg, hogy Kulai még kedden beszél a finn vezetőkkel és az eredményt azonnal táviratban fogja közölni a magyar szövetséggel. Kulai közölte még a MAS-szal, hogy a finnek 35 főből álló expedícióval érkeznek Budapestre. ■ — Henlsfi’om Hamsat a svéd bajnokságban Stockholm, aug. 26. A svéd bajnokságban felvonult minden svéd atléta, aki csak számít. A svéd szövetség — igen helyesen — nemcsak kiírja a bajnokságokat, hanem minden eszközzel rajta is van, hogy a bajnoki viadalon műtél többen induljanak. Nem baj, sőt jó, ha minden számban — még 1500-on is — előfutamokat kell tartani és ha az ügyességi számok selejtezői — éppen úgy, mint az olimpián — a verseny délelőttjén vannak. Az eredmények méltók a nagy felvonuláshoz és a svéd atlétika színvonalához. . Csúcseredmények ugyan nem születtek (a hideg idő sem segítette elő őket), de minden számban legalább is biztatók voltak az elkövetkező svéd-finn viadalokra. A legnagyobb érdeklődés a „svéd Nurmi“-nak, Haggnek első komoly 5000-es próbálkozása felé fordult. Hagg az elmúlt héten egy kerületi versenyen próbaképpen elindult 5000-en és 15:10-es idővel könnyedén győzött. Most is biztos győzelmét várták a Helsinkiben Kelen ellen 14:20.4 mp-et futott Hellström ellen is. Ám Hellström megint „kitolt" a társasággal. Egy percig sem vezetett. Engedte, hogy 2:56 legyen az 1000, 6:00 a 2000, 9:01 a 3000 méter. Szánalmas ballagás! Akkor Nilsson ment előre és erősített, majd Hagg vette át a vezetést és elkezdett vágtatni. Mindenki leszakadt, csak Hellström gurult mögötte. Hiába fokozta Hagg az iramot, Hellströmöt nem tudta lerázni. A végén óriási küzdelem után Hellström egy méterrel győzött. Ideje 14:40.2 volt, az utolsó 2000-et tehát 5:39 alatt tette meg! A verseny legjobb eredményét különben Európa legjobb gátfutója, Lidman érte el. 14.5-ös Ideje magasan a legjobb idei európai eredmény. A verseny részletei a kővetkezők: 100 m: 1. Strandberg 11, 2. Hakansson 11.1, 3. Stenqviet 11.2. — 200 m: Strandberg 22.2, 2. Nilsson I 22.5, 3. Nilsson H. 22.8. — 400 m: 1. Ljuuggron 40.4, 3. Eriksson 49.9, 3. Franzén 50.2. — 800 m: 1. Nilsson L. 1:54.4, 2. Jonsson O. 1:54.5, 3. Molmbcrg 1:54.8, 4. Kislöv 1:54.9. -1500 m: Kálarno 3:52.4, 2. Eriksson 3:54. 3. Andersson A. 3:54.8, 4. Durkfeldt 3:55.8. — 5000 mt 1. Hellström 14:40.2, 2. Hága 14:10.4, 3. östbrink 14:51.2, 4. Nilsson 14:52. — 110 m gát: 1. Lidman 14.5. 2. Arnberg 15.1, 3. Lundberg 15.5. — 400 m gát: 1. Larsson S. 53.9, 2. öhman 55.2. S. Areskoug 55.8. - Magas: 1. ödmark 191, 2. Dnrogard 188. 3. Bagenholra 188. — Távot: 1. Stenqvist 718, 2. Katonáson 718, 3. Elisson 693. —, Hármas: 1. Hall* gren 14.84, 2, Andersson 14.64, 3. Jonsson 14.59. — Búd: 1. Gnstaf6son 400. 2. Wástberg 390, 3. Johansson 390, 4. Láng® 390, 5. Oláson 390. — Súly: 1. Betgrh 15.05, 2. Bernström 14.57. 3. gellbérg 1451, — Diszkosz: 1. Rergh 48.39, 2. Hedvall 43.45, 3. WostHn 45.80. — Gerely; 1. Atterwáll 66.06, 2. Tegstedt 63.54, 8. Petterssoa 62.50. — Kalapács: 1. Backlnnd 51.86. 2. Tryvelli 50.66. 3. Eriksson 49.02. — 3000 m akadály: 1. Larsson 9:14.2, 2. Ar vidsson 9:15.4, 3. Ollander 9:16, 4. Söderstriim 9:16.2. ---------■—■■ BUDAPEST-KOLOZSVÁR VÁLTÓFUTÁST tervez október végére a MASz. A hazatérő Erdély fővárosát éppen úgy aarja felkeresni a magyar atlétika, mint két évvel ezelőtt Rákóczi fejedelem városát, Kassát. Meghívják a magyar válogatott országúti négyesfogatot a Nürnberg körüli kétnapos versenyre Német, olasz, szlovák, válogatottak is részt vesznek a versenyen Beszámoltunk már arról, hogy a német kerékpáros szakhivatal szeptember 28-án és 29-én bonyolítja le nemzetközi országúti kerékpárversenyét Nürnbergben, a négy nemzet díjáért. Ez a torna, mely Nürnberg belterületén zajlik le, nagy nyolcas kört ír le útvonalával a város körül is és távja 100 km. E viadal az idény egyik legjelentősebb amatőrtornájának ígérkezik, mert a német válogatott négyesfogaton kívül nyeregbe száll az olasz, a szlovák és a magyar csapat is. Az MKSz tegnapig nem kapott Magyarország 1000 méteres bajnokságainak előfutamaival kezdődik ma délután a kerékpáros vágtabajnoksági futamsorozat Hoffmann, a bukósisakos német csütörtökön érkezik Budapestre Kéthetes szünet után vasárnap ismét megnyitja kapuit a Millenáris, hogy betonján a legjobb magyar vágtázókat lássa vendégül a kerékpáros pályabajnokságr keretébe®. Az idei magyar bajnokságok országos kiírásúak és a következő számokat ölelik fel: 849 méteres vágtásaj nők sár, 1080 méteres sdfifutam bajnokság, 4269 méteres egyesületi csapatbajnokság, kétüléses gépek 2999 méteres bajnoksága és végül a 25 km-es pontverseny-bajnokság. Ez a gazdag műsor nem volt egy versenynapba beszorítható , így az MKSz úgy döntött, hogy e tornasorozatot három egymásra következő vasárnap bonyolítja le. De még így is végeláthatatlan zsúfoltság és torlódás veszélyeztette az egyes futamokat, mert a tömeges nevezések folytán elő- és középfutamok beiktatására volt szükség. Szittya főtitkár ezen a nehézségen úgy segített, hogy a vasárnap döntésre jutó bajnoki számok előfutamai közöl az 1009 méteres időfutam előmérkőzése szerdán délután hat órakor, a vágta előfutamokat pedig pénteken rendezteti meg. Ilyen körülmények között hm kezdődik voltaképpen a pályabajnokság, mely a hazai repülők legjobbjait ülteti nyeregbe. Az itzen méteres időfutambajnokság a tavalyi bajnok Élest, Nóttát, a válogatott mérkőzések hősét, Papp I-et, az idei Budapest bajnokát és sokakat másokat, összesen 21 indulót vonultat a pályára. Az előfutam nyolc első helyezettje jut be a vasárnapi döntőbe. Az esélyek nyíltak. Győzni az fog, aki Élest lebírja s erre pillanatnyilag Nótáénak is, Papp I- nek is esélye van. Igaz, hogy Nótás térdfájdalmakról panaszkodik . Papp kézsérülése sem gyógyult meg tökéletesen, viszont Éles még erősen érzi lábában a Balaton körüli verseny fáradalmait, így aztán kiegyenlítődnek a lehetőségek. A döntőben három versenyzőn kívül valószínűleg Nagy, Liszkay, Boday, Pelvássy és a fiatalok közül valamelyik kerül. A motorvezetéses őszi nagydíj, mely vasárnap jut dűlőre, a német Hoffmannt is vendégül látja, aki csütörtökön este érkezik Budapestre. AUTÓ A tihanyi körpálya egyetlen hibája: messze van a fővárostól Tihanyi - visszhang A KMAO tihanyi motorversenyének nemcsak az eredményei voltak érdekesek és értékesek, nemcsak a sportszempontok avatták komoly, nagy eseménnyé, hanem említést érdemelnek azok a körülmények is, melyek között ez a verseny megszületett. Ahogyan szinte a semmiből teremtette meg Kozma Bandi és szűkebb vezérkara, a hajdani KTT lelkes gárdája. Két hét állt rendelkezésre. Ennyi idő alatt kellett elvégezni azt az ezer és egy tennivalót, melyből versenyt lehet teremteni. Hiszen nehezebb körülmények között még nem is rendeztek versenyt Magyarországon, üzemanyagnehézségek, hatóságilag igénybevett gépek, katonai szolgálatot végző versenyzők — kell ennél többet mondani! És mégis sikerült.... Néhány apróság: Az egyik katonai szolgálatot végző KTT-rajongó helyébe idős édesapja lépett és sajátkezűiig festett fordulójelzé-seket. A „hivatásos” rendezők hiányoztak, elmaradtak a hajdan KMAC-körökben szokásos és rangosztályra való tekintet nélkül a sport számlájának terhére felvett napidíjak. A legnagyobb szenzáció maga a pálya volt. Ennél tányéribb és a motorport szempontjából értékesebb körpályát nehéz elképzelni. Hosszú és enyhe kanyarokkal fűszerezett egyenesek, hajtűk, kncsfordulók, jó felület. És ami a legritkább erény , a pályának voltak olyan pontjai, ahol vagy másfél-két kilométeres szakasz teljes egészében áttekinthető volt. A küzdelem az egyéb körpályákkal ellentétben a néző szeme előtt folyt le, egyszerre lehetett kanyartechnikát, sebességet, gyorsítást és előzést látni. Mintha csak tíz szeme lett volna minden nézőnek. És a háttérben a ragyogó magyar tenger, a susogó nádasok és a méregdrága, méregsavanyú szőlőt árusító hamisítatlan balatoni matrónák... A pálya egyik legélvezetesebb pontja a tihanyi révforduló után következő enyhe S-kanyar volt, ahol igazi angol TT-hangulat uralkodott. Aki versenyárával a jobbjában idecövekelte magát félórára, igen érdekes és jellemző anyagot szedhetett össze. Mert itt kitűnt, hogy a lassúnak látszó menő egyáltalában nem lassú és a rettenetes sebesnek látszó versenyző a valóságban — lassú. Mert az ember szereti, ha becsapják. Ha becsapja a motorhang. Mely, ha magas és szapora, mely ha igen magas fordulatszámra enged következtetni, úgy nagy sebességet sejtet. A szerény és nem magas fordulatszámú, nem túl hangos egy hengeres lassúnak látszik, bármilyen nagy is a sebessége. Aki időt mért, például az alig pattogó Dőry-féle NSU-nak, de ugyanakkor a géppuskát megszégyenítő hangú egyéb gépeknek is ebben az S-kanyarban, hamarosan ráeszmélt arra, hogy a lassúak látszó Dőry milyen vészesen gyorsis volt. A tihanyi versenypályának azonban nagy hibája van. Az mégpedig, hogy Tihany nem Budapest tőszomszédságában terül el. A pályát, sajnos, semmi iswmmwmm ! 1940 szept. 4. A meghívást a német szakhivataltól és ezért előzetes híradásunkat meglehetős kétkedéssel fogadta. Most azonban megszűnt a bizonytalansága. A német kerékpáros szakhivatal hivatalos meghívója is befutott már Budapestre. E meghívóból kitűnik, hogy a torna nem egy-, hanem kétnapos. Az első napon országúti mérkőzés lesz — a Nürnberg körüli verseny —, a második napon ugyanez a mezőny a pályán, a nürnbergi stadionban méri majd össze erejét, — valószínűleg egy páros és egy csapatverseny keretében. Az MKSz elfogadta a meghívást és már pénteken össze is állítja válogatott keretét. féle módszerrel nem lehet közelebb holni Budapesthez, így bele kele törődni abba, hogy csak nagyritkán gyűjti majd egybe a versenyzőket. Bezzeg, ha egy a pálya valahol a budai hegyekben volna. De minek fájjon a szívünk olyasmiért, ami elérhetetlen. -------------■`♦‹-------------- A Budapest-Balaton kismotoros verseny vezetési és műszaki csodája Az MKSz Budapest-Balaton kismotoros sebességi versenyének eredményei már közismertek. És a motorsportok iránt érdeklődők már el is könyvelték azt a 89 kilométeres átlagsebességet, melyet a verseny főgyőztese, Vágai István ért el kis „Mátra 100"-gépén. Nyolcvankilenc kilométeres átlag, tehát hajszál híjján kilencven! Könnyű megérteni, hogy mit is jelent ez? Hogy mi ez az átlagsebesség az alig 35 kilós és alig egyetlen deciliter hengerűrtartalmú motorocskával ? Kötve hisszük. És éppen ezért egy kis elmefuttatást végzünk. A kilencven kilométeres átlagsebességet csak úgy lehet elérni, ha a versenyző, mondhatni, állandóan százas vagy ezen felüli iramban vágtat. A fordulók, emelkedők, a forgalom akadályai, a közbeeső városok egytől-egyig csökkentik az átlagot, az itt elszenvedett időveszteséget csak úgy lehet behozni, ha a vezető ott, ahol lehet, szabadjára engedi a gépet. És, mondhatni, végig ki kell vennie mindent, ami a motorban van. Hogy ez vezetésművészet és műszaki szempontból mit jelent, az üljön kismotorra, amikor az közel kétszer annyit megy, mint a közönség által hozzáférhető sorozatgép sebessége. Vágai nagyszerű átlaga tehát részben vezetésművészeti kérdés, de talán elsősorban műszaki diadal Gondoljunk csak a közelmúltra, amikor sokszoros bajnokunk, Keledy Pál 500 kcm-es, tehát öt akkora motorral ellátott Sunbeam-gépén a nyolcvanas átlagot sem érte el a hatvani országúti versenyen. És ma: a százas kismotor furcsa emlékké homályosítja azt a teljesítményt, mely akkor csak a legjobbnak jutott országrészéül. A kis Mátrák és Csepelek teljesítményét tehát úgy kell felfogni, mint a mai kor műszaki csodáinak megnyilvánulását. A kis liliputiak sebessége, úttartása, kormányozhatósága, fordulóbiztonsága olyan vívmány, melyre méltán lehetünk büszkék. Mert műszaki szemponttól nem marad el a leghatalmasabb bombázógép vagy búvárhajó mögött.