Sporthirlap, 1941. július (32. évfolyam, 52-60. szám)

1941-07-02 / 52. szám

Előfizetési ára negyedévre: fi­a Kiadóhivatal (csak délután Egyéb külföldre 3.50 . Budapest: 72. Postafiók: 57 TÓTH POTYA MEGY­E BUKOVI­CON Július 13-án tartja első ülését az MLSz országos tanácsa Itt határoznak az NB beosztásáról és a bajnokság kiírásáról Az MLSz szétkü­ldte a meghívó­kat az országos tanács július 13-iki első ülésére. A meghívó szerint az OT július 12-án, vasárnap délelőtt, 9 órakor tartja első ülését a Vadász­utcai székházban. Az ülés tárgyso­rozatán szerepel az­­ országos elnök­ség jelentése az 1940/41. évi bajnoki esztendőről,­ továbbá az MLSz és a kerületek költségvetésének és a bajnoki rendszabályoknak a megtár­gyalása, az elnökség esetleges elő­terjesztései s az indítványokon kí­vül a Nemzeti Bajnokság beosztása, valamint az 1941-­42. évi bajnoki esztendő kiírása ügyében hozandó határozatok kérdése. Az OT július 13-iki ülésén letár­gyalják az MTK ügyét is és határozatot hoznak. Az Országos Tanácsnak, amely július 13-án először ül össze, az új alkotmány szerint kétféle tagja van: rendes és rendkívüli. A rendes tagok az országos elnökség tagjai és az ügyészek (5 + 2 személy), az országos ügyvezető (1), országos főtitkár (1), az országos kapitányok (2), a kerületek elnökei (10), a ke­rületek főtitkárai (10), a JT orszá­gos elnöke és főtitkára (2) és az edzők testületének elnöke és­ főtit­kára (2), összesen tehát 35 rendes tag foglal helyet az országos tanácsban, akiknek szavazati és tanácskozási joguk van. A rendkívüli tagok (akiknek csak tanácskozási joguk van) a követ­kezők: Az MLSz országos titkárai (5), az MLSz országos pénztárosa (1), az MLSz országos ellenőre (1), a JT országos pénztárosa és ellenőre (2), az ET országos pénztárosa és ellenőre (2) és az országos szövet­ségi edzők (2), összesen 13 rendkí­vüli tag. Belső megerősödés, vagy külföldi portya?! Igenis, van elég vasárnap és ünnepnap a tizenhatos NB I. mérkőzéseinek lejátszására . Az MLSz még nem döntött az NB I. jövő évi létszámáról Június 28-i számunkban bajnoki nézőstatisztikát közöltünk. Cikkünk mély benyomást keltett a szak­körökben és nem tévesztette el a hatását az illetékeseknél sem. Ám a portya-pártiak „megdönthetetlen" érvelése (nincs elég határnap a tizenhatos létszám mérkőzéseire!) a létszámemelés híveit is megtorpan­­totta. Elvégre az „ahol nincs, ott ne keress" elve valóban megdönthetet­len volna, ez azonban a valóságban nem igazolja a portya-pártiakat. BAJNOKIRA NINCS, KÜLFÖLDI MÉRKŐZÉS­RE VAN IDŐ? A belső megerősödést ellenzik azok, akik a tizenhatos létszám ellen beszélnek. Mert miért hasznosabb a magyar labdarúgás számára egy gráci 3:0-ás győzelem (melyet azon­nal követ a „pofon", Kapfenberg, a kijózanító 5:1-es vereséggel), mint — mondjuk — egy idehaza leját­szandó Kispest—Újvidéki AC baj­noki mérkőzés és a bajnoki forduló­nak vele járó többi mérkőzései? A Kispest nemrégiben sopánkodva járt­kelt a szövetség folyosóin, mert két bajnoki mérkőzése között csütörtö­kön is játszania kellett a Magyar Kupa elődöntőjében. Pedig ez a csü­törtöki kupamérkőzés sportbelileg korántsem volt olyan megerőltető, mint amilyen megerőltető volt (és­­ amellett még kiábrándító vereséggel is végződött) a gráci kapfenbergi, szombat-vasárnapi kettős mérkőzés. (Hangsúlyozzuk, nem a Kispest ellen akarunk most érvelni, csak éppen időszerű most reá és az eredmé­nyeire hivatkozni.) Az egyesületek és játékosaik vájjon károsodtak volna, ha — végszükségben — egy héttel kitolódott volna a bajnoki idény június 29-ig? A Szt. István Kupa: „BAJNOKI PÓTLÉK 1“ A­. Elektromos dicséretes és áldo­­zatos intézménye az esti mérkőzések világítóberendezése. Tavaly megin­dult és sikert hozott az esti mérkő­zéssorozat, amely Szt. István Kupa néven került be a magyar labdarúgás történetébe. Ha kissé közelebbről megvizsgáljuk ezt a Szt. István Ku­pát, azt találjuk, hogy ez sem egyéb, mint pótlása azoknak a mérkőzé­seknek, amelyeket részben az elma­radt külföldi ,,kereset” kíván meg csapatainktól. Játszani kell. Kül­földre nem lehet menni, tehát játsz­­szunk egymás között! így született meg tavaly tíz egyesületek elhatá­rozása, hogy „ne résztveszünk ab­ban a kupa-izében". Hogy az „ize" sikerült is, csak azt mutatja, hogy a magyar közönség számára nem „korai terminus" az augusztus kö­zepe sem, ha jó labdarúgást élvez­het. Ha ezt az augusztusi játékot baj­noki mérkőzések formájában rend­szeresítenék, máris ott lennénk, ahová ki akartunk lyukadni. Tessék elkezdeni a bajnokságot augusztus közepén és akkor mindenre lesz bőségesen idő! Bajnokira, válogatottra, Magyar Kupára, sőt még a Szent István Kupára is! 43 VASÁR- ÉS ÜNNEP­NAP ÁLL RENDELKE­ZÉSRE! A „nincs elég vasárnap" hangoz­tató­ számára alább ismertetjük — a fenti elgondolásból kiindulva — a rendelkezésre álló vasár- és ünnep­napok számát. Az idén ősszel pél­dául rendelkezésre állanának a kö­vetkező bajnoki napok (v. — va­sárnap, v. — ünnepnap): Augusztus: 17. v., 20. v., 24. v., 31. v. — 4 játéknap. Szeptember: 7. v., 8. v., 14., 21., 28. v. — 5 játéknap. Október: 5., 12., 19., 26. v. — 4 ját­­ték­nap. November: 1.­­., 2., 9., 16., 23., 30. v. , 6 játéknap. December: 7. v., 8. v., 14. v. , 3 játéknap, ősszel összesen 22 játéknap. Még ha a rosszul „helyezkedő" ünnepnapokat (szeptember 8., no­vember 1. és december 8.) le is számítjuk az idén (az elkövetke­zendő években már ismét számításba lehet őket venni), akkor is marad ősszel 19 játéknap. Tehát a 15 baj­nokin kívül még 4 válogatott mér­kőzésre is marad hely és idő. Nézzük a tavaszi idényt! Itt már gazdagok vagyunk a játéknapokban, hiszen sok ünnepnap is rendelke­zésre áll. Íme: Február: egy v. , 1 játéknap. Március: négy v., 15. v., 25. v. — 6 játéknap. Április: három v., két v. (húsvét) — 5 játéknap. Május: négy v., egy u­. (Áldozó csütörtök) · 5 játéknap. Június: négy v., két v. (pünkösd),­­egy v. (Úrnapja) · 6 játéknap. Tavasszal összesen 28 játéknap. Tavasszal és ősszel összesen ren­delkezésre áll tehát 45, illetve jövőre 42 játéknap (az őszi ünnepek leszámításával) s amellett még pi­henhet a játékcég Orda téren is, nyá­ron is egy-egy hónapot. MI A SZÖVETSÉG ÁLLÁSPONTJA? Érdeklődtünk a szövetségben, vaj­jon milyen álláspontot foglal el a labdarúgás legfelsőbb irányítása a jövő bajnoki beosztásánál ezekre a szempontokra és tényekre való te­kintettel? Történt-e már végleges elhatározás bármely irányban is? — Az MLSz még hivatalosan nem foglalkozott a jövő évi beosztással — mondották illetékes helyen. — A végleges elhatározás az MLSz el­nökségének, illetve az MLSz Orszá­gos Tanácsának kezében van. Két­ségtelen, hogy az MLSz a belső megerősödést óhajtja elősegíteni to­vábbra is. A magyar vidék, a nagy városok labdarúgásának fellendítése csakis a nagy Nemzeti Bajnokság végleges megalapozása után meg­indulandó küzdelmekben lesz lehet­séges. Nyilvánvaló, hogy az elkövet­kező években már nagyon kevés le­hetőség fog nyílni az egyesületek számára nemzetközi műsor lebonyo­lítására. Sportbeli, utazási és valu­­táris nehézségek miatt is. Ha azon­ban egyik-másik egyesületünk mégis külföldi mérkőzésre akar vállalkozni, még mindig talál rá módot, alkal­mat és időt a tizenhatos létszám mellett is. A Szt. István Kupa is le­bonyolítható, legfeljebb kissé átala­kított formában és az időpont meg­változtatásával. Ezek azonban már részletkérdések és nem is az MLSz-re tartoznak. Az MLSz-nek kötelessége minden lehető és rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani a magyar labdarúgás belső megerősödését. Hogy ezt a 17-es, vagy a 16-os első osztállyal találja-e megfelelőnek, azt rövidesen eldönti a szövetség. íme, így áll pillanatnyilag a helyzet a belső megerősödés arc­vonalán az MLSz-ben. Árpádfy Jenő. -------------------------------— A Ferencváros ma este tartja bajnoki vacsoráját az FTC-vel együtt. A Ferencváros mellett ugyanis a „kis Fradi" is bajnokságot nyert az NB III Keleti csoportjában. — Csak egészen szűk­­körben ren­dezzük meg a bajnoki vacsorát — mondta Mester irodaigazgató. — Meghívókat jóformán nem is küld­tünk fel... A bajnoki vacsorát az üllői úti pályán levő klubházban rendezi meg a Ferencváros. Kisorsolták a Szent István Kupa négy előmérkőzését A Ferencvárost a NAC-cal Siozta össze a sors­­Hétfőn este 8 órára, az Elek­tromos latorca utcai pályájának klubházában gyűltek egybe az idei Szent István Kupában érdekelt egyesületek: a Ferencváros, Új­pest, WMFC, Elektromos, Kispest, Gamma, NAC és Törekvés képvi­selői, hogy írásba foglalják és alá­írásukkal hitelesítsék, megejtsék a mérkőzések sorsolását.) Sose hittem volna, ha végig nem csinálom, hogy milyen izgalmas és érdekes tud lenni egy sorsolás. Nyolc óra előtt az Újpesti rak­parton kellemes szél fújdogál. Az ég hol beborul, hol a nap süt s még néhány csepp eső is esik. A pályán még csak a „házigazdát", Kovács Dezső dr-t, az Elektromos főtitkárát találom. Körülnézve — a jó ég tudja hányadszor — gratulálok Kovács Dezső dr-nak: gyönyörű a pálya! A talajon az üdítő, fris3 gyepszőnyeg, a lelátón és a klubház előtti elkülö­nített részen a sok színes virág: pazar látvány! ■— Rendkívüli időket élünk, mi lesz a Szent István Kupával, ha nem szűnnek meg addig a korlátozások? — kérdem Kovács dr­ tól. — Mi derűlátók vagyunk, bizton hisszük, hogy addigra megszűnnek a világítási korlátozások. — Kis ha mégsem? — Természetesen azért erről is beszélgettünk. Ha nem rendezhetjük meg esti világításban a mérkőzése­ket, akkor délután 5, vagy fél 6 órai kezdettel fogunk játszani. — Ebben az esetben is a Latorca­­utcában ? —­ Nem, hanem azon a pályán, amelyet a közönség a legkönnyebben elérhet. Közben megérkeznek az érdekelt egyesületek képviselői: Ferencváros: vitéz Kemenesy Sándor, Újpest: Z­ipper Oszkár, Kispest: Saguly Já­nos, Gamma: Jánosy Béla, Törekvés: Tasnády József, WMFC: Benes Ernő. A szövetség részéről László András dr alelnök jött el s Bernáth Ferenc mint előadó van jelen. Amikor le­ülnek az asztalhoz, Kovács Dezső dr mosolyogva mondja: — Uraim, nem vagyunk határozat­képesek, mert hiányzik a Nagyvá­radi AC képviselője. Erre Jánosy Béla fölemeli a kezét:­ — Én képviselem a NAC-ot! ! Bernáth Ferenc előadó fölolvassa a megállapodási tervezetet, az egyes pontoknál hozzászólnak, vitatkoz­nak, végül is egy jó óra múlva meg­állapodnak, aláírják a tervezet*, amely most már szerződéssé vált. [ — Gyerünk a sorsolással! — kiált fel kipirult arccal Benes Ernő,­­a WMFC képviselője. — Igen, igen, gyerünk — vágj­a rá a többiek is. A nyolc darab kis cédulát, am­e­­lyeken az egyesületek nevei vanna­k, Bernáth előadó kihúzza irattáská­­jából, László András dr ellenőrzi a leveket, majd elkiáltja • magát: ••— Egy jó nagy zsíros kalapot törünk! Kezemben szorongatom a kalapo­­kat, zsírosnak ugyan nem zsíros,­­ azért „feláldozom". László dr ke­­éri meg a kalapban a cédulákat, önkívánatra felkérik a szomszéd sztalnál melegítőt kötő Kovács Dezső dr-nél, húzza ki a kalapból gyenként a papírlapocskákat. Az gyesületi intézzők kipirult arccal,­alálos csendben figyelik a „sorsot". — WMFC! — kiáltja László dr­z első papírlapról. Benes csepeli intéző felugorva zurkol. — Kispest! Benes táncol örömében. • — Így kívántam! Saguly, a Kispest képviselője csen­desen mormolja: — Jobbat is kifoghattunk volna. Aztán harmadiknak és negyedik­nek az Elektromos és a Gamma ke­rül ki a kalapból. Kovács dr elége­dett: — Jobban nem is sikerülhetett volna. Jánosy, a Gamma-megbízott is mosolyog: — Nem rossz. Újpest, majd Törekvés követke­zik. Tasnády József, a Törekvés in­tézője nincs elragadtatva: — Hagyományos Törekvé­s-balsze­­rencse. Most már nincsen más a kalap­ban, mint a Ferencváros és a Nagy­váradi AC cédulája. Kiborítják a kalapot. László úr azért „ami biztos, az biztos!“ felkiáltással újra ellen­őrzi: ■— Úgy van, Ferencváros—NÁCI — mondja. Mire Kemenesy nagy fölényesen megjegyzi: — Nekünk egészen mindegy... Fortuna Istenasszony, pardon, Ko­vács Dezsőné nagyságos asszony fáradozását kézcsókkal köszönik meg az urak. Még egy kicsit megvitatják a sor­solást, majd Kovács úr bejelenti, most már hivatalosan: — A sorsolás szerint tehát ez az előmérkőzések sorrendje: augusztus 2: WMFC—Kispest, augusztus 5: Elektromos—Gamma, augusztus 7: Újpest—Törekvés, augusztus 9: Fe­rencváros—NAC. A négy győztes megy tovább, újabb sorsolás dönti el, hogy augusztus 12-én és 16-án melyik két csapat kerül szembe, a döntőt pedig ennek a két mérkőzés­nek a győztese fogja játszani augusz­tus 19-én. Utána jó hangulatban vacsorához ültek, így sorsolták az 1941. évi Szent István Kupa négy előmérkőzését.­­ (PL) — Túlságosan nagy fiú már...! — Ki az a nag­y fiú, Adorján mester? — A zöld-feh­érek európahírű gyors­­úszója. Az utóbbi időben nem megy neki úgy az úszás, ahogy kellene. Vasárnap Vörös alaposan megszorongatta 400 méte­ren hétfőn pedig csak második lett 1500-on. Túlságosan nagy fiú az illető. Nem nagyon hallgat a jó tanácsokra. — Biztos, hogy ez a baj? — Biztos. Fejébe szállt a dicsőség. Edzőjével is összekülönbözött, pedig egy versenyző sem köszönhet annyit az edző­­jének, mint éppen ő. Most nem kapja a megszokott utasításokat és nem megy neki úgy, ahogy kellene. Valahogy segí­teni kellene a dolgon, mert nagyon közel vagyunk már a német és­ magyarhoz . . . Tehetségkutató úszóverseny Nagy­bányán A ,,Jó szerencsét" SE és az NSE tehetségkutató versenyének eredménye: 100 m hát: 1. Fikdtusz 1:24.8. 50 m mell: 1. Bánhidi 49.8. 50 m gyors: 1. Neuschli 35, 2. Vadász 41.8, 3. Sztrimb 42.2. VASUTASBAJNOKI DÖNTŐ LESZ VASÁRNAP* SZEGEDEN Az SzVSE a SzEAC elleni vasárnapi mérkőzése után,­ nem engedhette el játé­kosait a jól megrédemelt nyári pihenőre, mert vasárnap le kell még játszania a Testvériség ellen a vasutas II. osztályú bajnokság döntőjét. Ez a mérkőzés a II. osztályú vasutasbajnoki címet is meg­hozza, mert az első találkozó eredménye

Next